inmargo.blogspot.com

Az iNapló IT szemléje - ELTE-LIS + iNapló - Fodor János
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Facebook. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Facebook. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 18., szerda

Barátom, a mosógép

Az elmúlt évek trendje az volt, hogy a cégek a termékeikkel megpróbáltak megjelenni az internetes piacon, de mostanra eljutottunk odáig, hogy az internetes cégek akarják termékeiket áthelyezni a fizikai valóságba. Ha a mosógép nem is a mosóportól lesz intelligensebb, de lehet, hogy on-line meg tudja rendelni, ha elfogy, és ismerősnek jelöl Facebookon, közvetlenül a hűtő után.

2011. május 16., hétfő

A közösségi portálok lenyelték a magyar fiatalságot

Korunk fiatalsága veszélybe került a világháló által. Az internet háttérbe szorítja a valós emberi kapcsolatok kialakulását, melyek számottevő része gyermekkorban alakul és fejlődik. A net idővel minket irányít, birtokba vesz! Úgy gondolom, a 11-16 éves korosztály elsődleges magyarázata arra, miért tölti idejét közösségi portálakon, csupán annyi: mert menő! Természetesen az még menőbb, ha legalább 200-tól több ismerőse van az embernek. Menekülő út viszont, azon gyermekek számára, akik az iskolában, vagy baráti körben nem tudnak érvényesülni, akik háttérbe szorítva érzik magukat.

Ha nem tudjuk lehallgatni, tiltsuk be!

A cenzúra, bármilyen hihetetlen, nagyon is elterjedt kis világunkban. A diktátorok félig az internetet és úgy néz ki a fejlett országok is tartanak tőle. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint be kell tiltani a Skypeot, a Gmailt és a Hotmailt, de akár a Facebook, Twitter, stb. is erre a sorsra jutna, ha rajtuk múlna.

2011. május 15., vasárnap

PR-cég felbérlése Google gyalázáshoz

A Facebook titokban felbérelte a Burson-Marsteller nevű PR-céget azért, hogy Google ellenes cikkeket jutasson el amerikai blogokra, hírportálokra és a nyomtatott sajtóba.

A megbízásnak annyi volt a lényege, hogy olyan Google ellenes cikkekkel lepik el a médiát, amelyek arról szólnak, hogy a Google folyamatosan megséri a felhasználói személyiségi jogokat.

Akkor ingott meg az akció, mikor a USA Todaynél a cég emberei erőszakosan próbálták elérni azt, hogy elárasszák a médiát ilyen tartalmú cikekkel, a végső lebukást az okozta, hogy egy bloggert megkerestek és fel akarták őt bérelni, hogy írjon meg egy olyan bejegyzést, amely elég erőssen bírálja a Google-t.

Mikor szembesítették a váddal a Facebookot, az oldal szóvivője két indokot hozott fel arra, hogy miért csinálták ezt. Egyrészt a Google is ugyanilyen eszközökkel próbálja befolyásolni a médiát, hogy azt állítja, hogy a Facebookon nincsenek biztonságban a felhasználók adatai, másrészről pedig senki sem arra kértek meg, hogy valótlant állítson csak a problémára akarták felhívni a figyelmet.

A két cég közötti rivalizálás legutóbbi része a Social Circle szolgáltatás miatt bontakozott ki, ami lehetővé teszi a Gmail felhasználóknak, hogy az ismerőseik ismerőseiről is lássanak információkat. A Facebook szerint a Google ezeket az információkaz azonban közösségi protálokról szedi össze és újracsomagolja őket.

A Google számára jelenleg prioritást élvez a felzárkózás a közösségi oldalak piacán. Larry Page áprilisban bejelentette, hogy az alapján határozzák emg a dolgozók jutalmát, hogy milyen sikereket ér el cégük a közösségi oldalak területén. Azoknak a dolgozóknak, akik nem a közösségi oldalakkal kapcsolatos területen dolgoznak is ki kell próbálniuk a Google ilyen szolgáltatásait, visszajelzést kell adni róla és természetes ajánlani a családnak és barátoknak, hogy azok is ezt tehessék.

Az egész "botrányból" a Burson-Marsteller fogja a rövidebbet húzni, hiszen senkinek sem újdonság, hogy a két cég minden eszközt bevet azért, hogy lejárassák egymást.

Véleményen szerint ez a járassuk-le-a-másikat dolog felesleges, mert a Facebook a közelmúltban történt botrányai ellenére is a világ legismertebb közösségi oldala és nehéz felvenni vele a versenyt.

Forrás: Index - PR-céget bérelt a Facebook a Google gyalázására

felhasznált oldal: businessinsider - Larry Page a közösségi oldalak területén elért sikerhez köti dolgozói jutalmát

Groupon – a feltörekvő közösségi (vásárlással foglalkozó) oldal

A hagyományos közösségi oldalak térnyerését követően a fejlődés iránya a rétegszájtok irányába mutat. Az egyik legnépszerűbb irányzatot a közösségi vásárlásra specializálódott oldalak jelentik, ennek legsikeresebb példája a Groupon.

Tíz éve még csak a legkiváltságosabbak rendelkeztek saját oldallal valamely közösségi szájton. Itt, Magyarországon először igazán az iwiw futott be, majd szépen lassan megjelent a többi ma népszerű közösségi oldal is. Napjaink legnagyobb lehetőségét a rétegoldalak jelentik, közülük is kiemelendők a közösségi vásárlással foglalkozó közösségek. Ilyen oldal a nagy népszerűségnek örvendő Groupon is.

2011. május 11., szerda

Van-e élet Facebook után?

Ez a cikk azt feszegeti, hogy mi jöhet még a Facebook után. Mert jelenleg mindenki rajta van, de legalábbis lesz, és lassan a legtöbbünk úgy tekinti, ha nincs facebook oldalad, kvázi nem is létezel. Vajon leáldozhat-e valaha is a Facebook egyre ragyogóbb csillaga, vagy a rendszer csak az emberiséggel pusztulhat el? Hol vannak a Face határai, vannak-e neki egyáltalán? Hiszen a népszerűsége nem csak abban merül ki, hogy mindannyian fent vagyunk (néhányan 0-24-ben) hanem abban is, hogy az IT cikkek többsége róla szól, és még mi is szinte csak erről blogolunk, hurrá :)

2011. május 9., hétfő

Hello Africa, tell me „What’s on your mind?”


Helló Afrika, mondd, mi jár a fejedben? – Kérdezhetné ezt is Doktor Alban, híres számának újabb feldolgozásában, ha megfigyeljük milyen információs technológiai változások mennek végbe napjainkban Afrikában. „Egy olyan kontinensen, ahol csak elvétve van számítógép és elektromosság is alig, egy okostelefon nem pusztán telefon, hanem valódi forradalom” Állítja az Economist egyik kiadványa az Intelligent life egy 2011 tavaszi cikkben.

Munkát? Csak Facebook jelszóval!

Biztonsági ellenőrzés?

Igen, ismét a közösségi oldalakról.
Eddig is tudtuk, hogy nem csak az ismerőseink, de tanáraink/tanítványaink, lehetséges munkaadóink is böngészik adatlapjainkat, fotóinkat, meg ami még elérhető rólunk itt-ott.
Jó dolog(?), ha tagja vagy valamelyik ismerőskereső szájtnak, de hogy már kötelező is legyen?

Társkeresés Facebook-módra

Kezdjük a régi viccel:
"Újsághirdetés: Eladó az internet teljes tartalma 10.000 db CD-lemezen, pornó nélkül 100 db lemezen."
De mizu, mizu, mizu, ha nem csak ennyi érdekelne belőle? Ha valaki IGAZI társra vágyik?

Facebook-os spammelés gyorsan és hatékonyan!

Feledékeny fejlesztők

Idén márciusban egy "apró" biztonsági rést találtak a Facebook mobil változatában. A fejlesztők egész egyszerűen elfelejtettek egy szűrőt betenni az alkalmazásba. Ennek hiányából az következett, hogy egy pár soros beépülő kóddal a gyanútlan felhasználó nevében bárki bármit kiposztolhatott az üzenőfalára.

2011. április 27., szerda

A Facebookot is bevonnák a terrorriasztásba az USA-ban


Az USA belbiztonságáért felelős, Departement of Homeland Security a már régóta működő, megszokott rendszer reformjára készül. Ezek szerint az eddigi öt szintből álló rendszert (vörös: súlyos; narancs: komoly veszélyhelyzet; sárga: emelt szintű készültség; kék: készültség; zöld: kis kockázatú veszélyhelyzet) kettőre kívánják redukálni (emelt szintű készültség, illetve fenyegető, hamarosan bekövetkező veszélyhelyzet), s hogy ezeket csak bizonyos körülmények fennállása esetén közlik a nyilvánossággal.
Ezeket kizárólag csak a természeti katasztrófák idején, az amerikai filmekből ismerjük ezt a módszert, hiába jelentik be ma már az időjárás-jelentéskor, hogy milyen fokozatú riasztás van érvényben.




Az emelt szint akkor lépne érvénybe, ha a hírszerzés vagy
más hatóság szerint valós fenyegetésről van szó, de a pontos helyet, célpontot nem ismerik, s ezt a szintet 30 napig tarthatnák fenn, ám meg is lehet hosszabbítani.
A második, súlyosabb fokozatot akkor jelentenék be, ha már minden körülmény ismert, illetve ha már folyamatban van pl. egy terrorcselekmény.
A riasztás ezentúl részletes információkat is tartalmaz majd a veszély jellegéről és a figyelmeztetés lejártának idejéről is, amely meghosszabbítható lesz, és nem lesz majd átfedés a figyelmeztetések között.
A lakosság riasztásának céljából igénybe vennék az olyan közösségi oldalakat is, mint a Facebook és a Twitter. A híradás szerint az új rendszert április 27-én vezetnék be.
Ez azonban számos tisztázatlan kérdést vetett fel; arról, hogy az elképzelést végül megvalósítják-e, egyelőre nem tudni.

A 2001 óta finomított és gyakran használt riasztási rendszer mint az „emberek feszültségben tartására szolgáló eszköz” már jó ideje éles kritikák tárgya – hogy mást ne mondjunk, az amerikai humoristák állandó célpontja.

A bizalmasnak minősített dokumentum világosan beszél arról, hogy például terrorveszély esetén milyen rendszerben kell terjeszteni az információkat: először a Kongresszus illetéke tagjait, majd az államok és a városok terrorellenes hatóságait, ezek után a kormányzókat és a polgármestereket kell értesíteni, s csak legvégül a nyilvánosságot, a polgárokat.

Ezen a ponton lép be az internet, ugyanis a tervezet szerint a hivatalosságok értesítése után, és ha azok már bejelentették a veszélyhelyzetet, akkor, „ha szükséges”, elindítanák a „riadóláncot” a közösségi oldalakon is.


Forrás:

http://itcafe.hu/hir/facebook_szerver_adatkozpont_amd_intel_dell_hp.html
http://itcafe.hu/hir/facebook_xss_iframe_sebezhetoseg.html
http://itcafe.hu/hir/facebook_allan_privacy_adatvedelem.html

2011. április 26., kedd

Közösségi vásárlás

Öt amerikai városban már elindult a Facebook közösségi szájt legújabb kísérlete a Facebook Deals, ezzel is eggyel több felhasználói területet lefedve.
A cég tavaly novemberben jelentette be a Dealst, amellyel a legnépszerűbb csoportos kedvezményekre szakosodott cég, a Groupon sikerét szeretné ellopni.

2011. március 8., kedd

Diszkriminál a Facebook?


A The Daily Beast szerkesztői egy 30 napos kísérlet révén tesztelték a Facebook hírfolyamait. Most elolvashatja a közösségi portálon végzett kutatás eredményeit; mit látunk valójában a Facebookon.


2010. november 19., péntek

Aggódik a Facebook miatt az Amerikai Légierő

Az Amerikai Légierő (United States Air Force) vezetői attól tartanak, hogy az internetes szolgáltatások, például a Facebook vagy a Foursquare megfigyelésével az ellenséges erők fontos információkhoz juthatnak. Hasonló veszélyt jelenthet a GPS telefonok használata is.

Az AP Hírügynökség jelentése szerint a légierő belsó hálózatán figyelmeztetést tett közzé, hogy a közösségi oldalak használata veszélyt jelenthet a használóira, egyben csökkentik a hadműveletek biztonságát, és egyéb biztonsági kockázatot is jelenthetnek.

Attól tatanak, ha nem tiltják le az oldalak használata közben a földrajzi elhelyezkedést kijelző funkciókat, könnyen célpontjai lehetnek ellenséges támadásnak. Ugyanakkor az ellenséget az Amerikai Légierőre nézve veszélyes információkhoz juttatják.
Jelenleg az amerikai hadsereg 95 ezer katonája van Afganisztánban, és 50 ezer Irakban.
A katonák szinte mindegyike használja az internetet, többek közt a fenti szolgáltatásokat is.



A hadsereg hivatalos figyelmeztetést küld szét katonáinak, figyelmeztetve őket bizonyos oodalak körültekintés nélküli használatának veszélyeire. Elsősorban a Facebook, a Foursqare és a GPS telefonok használatára kell komoly és ésszerű szabályokat, korlátozásokat bevezetni, a kint állomásozó katonák biztonsága érdekében.

Forrás: index.hu

2010. november 17., szerda

Neked is lehet Titanod!

Az alapító-vezérigazgató Mark Zuckerberg (lásd képen) hétfőn jelentette be a Titanra keresztelt szolgáltatást, amellyel egyszerre, egy inboxban lehet küldeni és fogadni emailt, a csetüzeneteket és sms-t. „Ez nem email killer – mondta a Titan San Franciscó-i bemutatóján. – Ez egy olyan levelezőrendszer, amely magába foglalja az emailt is. Nem számítunk arra, hogy bárki is teljesen feladná a Yahoot vagy a Gmailt a Facebook miatt.”

@facebook.com
Következő generációs üzenetküldő rendszernek nevezi a Facebook a Titant, amely egyszerre képes kezelni a különböző üzeneteket. Az üzenetek szálakba rendezve, egyetlen inboxba érkeznek, és bár az email nem teljes értékű, a @facebook.com-os címmel rendelkező felhasználók ezentúl a közösségi szájton belülről is küldhetnek és kaphatnak emailt. Feliratkozni már fel lehet, de néhány hónap, mire mindenkihez eljut a szolgáltatás. Néhány ezer amerikai felhasználó máris használhatja a közösségi szájt hétfőn bejelentett szolgáltatását. A bevezetés fokozatosan történik, és a tervek szerint néhány hónap is eltelhet addig, mire mind az 560 millió felhasználó tud emailt küldeni és fogadni a világ legnépesebb közösségi szájtján. Az eddigi szerencsés nyertesek facebookos felhasználónevükből álló, @facebook.com végű emailcímeket kaptak.

Több mint e-mail
A Facebookon eddig csak belső üzeneteket lehetett küldeni, emailt nem. Az új rendszer ugyanakkor nem számít teljes értékű email-szolgáltatásnak: bár kezeli a csatolt fájlokat, a képeket és a videókat (ezek méretének a hírek szerint nincs elméleti határa), nem lehet egyszerre több címzettnek üzenetet küldeni. Ezen kívül a facebookos emaileknek nincs tárgysora, és „irodán kívül” (out of office) automatikus értesítőt sem lehet rajta beállítani. A Microsofttal való együttműködés jegyében ugyanakkor a platformot integrálták az Office Web Apps-szel, ami azt jelenti, hogy a csatolt Word-, Excel- és PowerPoint-fájlokat egy kattintással meg lehet nyitni a Facebookból.
Az egymással összefüggő üzeneteket a Facebook ugyanúgy szálakba rendezi, ahogyan a Gmail. De a közösségi szájt fontossági sorrendben jeleníti meg az üzeneteket, a fontosságot pedig annak alapján állapítja meg, hogy ki melyik ismerősével milyen szoros kapcsolatot ápol, illetve mennyire érdeklődik iránta – ahhoz hasonlóan, ahogy a status update-ekről megállapítja, melyikük tartozik a Top News kategóriába. A Titanban a felhasználó kiválaszthatja, hogy csak az ismerősök, esetleg az ismerősök ismerőseinek üzeneteire is kíváncsi-e, a kevésbé fontos levelek pedig az „Egyéb üzenetek” (other messages) nevű mappába érkeznek. Az új üzenetküldőre egyénileg is fel lehet iratkozni – ilyenkor a rendszer közli, hogy a felhasználó nemsokára kap egy meghívót a Titanba. Hogy milyen gyorsan érkezik meg a meghívó, egyelőre nem tudni.

Szöveg és képek forrása: Index - Tech, 2010.11.17. Előzmények: Itt a Facebook-email, és mégsincs itt ; A Facebook megcsinálta a jövő üzenetküldőjét

2010. november 15., hétfő

A Facebook email: Ó a Függősség!


A Facebook új projektje a Titan.



A változásra szükség volt, mert a mostani levelező szolgáltatása nem tudja kezelni a hosszú leveleket, a régieket meg egy idő után törli. A facebook már többször próbálkozott hasonló fejlesztéssel, de eredményt ez idáig nem tudott felmutatni (nincs még mindig POP vagy IMAP támogatás!), bár kisebb sikerei azért voltak az üzenetek keresésében.

A közösségi portál nem a belső üzenetküldő rendszer továbbfejlesztését tervezi, hanem a felhasználók teljes webes email szolgáltatását. A Titannak teljes POP / IMAP támogatása lesz, vagyis a felhasználók képesek lesznek, hogy minden e-mail kliens, köztük a Microsoft Outlook, Entourage és az Apple Mail alkalmazásban beállíthassuk. Az e-mail fiók neve ugyanaz lesz, mint a Facebook URL-je.

A G-mail gyilkos?

A facebook eddig az új kapcsolatok kiépítését úgy könnyítette, hogy a meglévő levelezési rendszerek felhasználók fiókjaiból a cím listákat le töltötte és felajánlotta ismerősként.
Nem elég, hogy a Facebook százával viszi el a Google mérnökeit, de nem hivatalos források alapján nemcsak felfogja venni a versenyt a google-s gmailel, de padlóra is küldi.
A Google megérezve a veszélyt blokkolta a gmail cím listáinak automatikus lenyúlását, így megkezdődött a harc.

Watch live streaming video from facebookinnovations at livestream.com

A győzelemhez vezető úthoz a facebook előtt ki van kövezve, hísz ismeri barátainkat ismerőseinket, munka társainkat, így könnyebb dolga lesz prioritást kialakítania a levelek között.
Mindent összevetve a Facebook sokat arat majd a a társadalmi érintkezések széles skáláján, ezzel az új kiegészítővel, mely ön magát széles körben reklámozza,bár csendesen megjegyezném ez még mindig csak a szórakozásra lesz alkalmas, nem egy hivatalos ügyintézésre.

2010. október 20., szerda

Mi lesz a Facebook profilunkkal, ha egyszer már alulról szagoljuk az ibolyát?

Gondolom, Neked is van Facebook profilod!? De elgondolkoztál már valaha azon, mi lesz vele, ha te már nem vagy? És azon járt már az agyad, van-e élet a halál után? Ezt a kérdést sokan felteszik maguknak. Általában magányosan, belül, halkan. Bár a biztos választ nem tudhatjuk, egyvalamit bátran kijelenthetünk: az online világban és a közösségi oldalakon van. Egy publikáció szerint jelenleg 5,7 millió elhunyt Facebook felhasználó profilja működik a világhálón. És ez csak a Facebook. Vajon hányan lehetnek még egyéb közösségi oldalakon, hírlevél címlistákon és online adatbázisokban? A becsült szám akár több tízmillió is lehet, ami – valljuk be – elég hátborzongató.
Az Allfacebook színes infografikája szerint ugyanakkor évente "csak" 200 ezer Facebook felhasználó hal meg, ezzel messze alulmúlva az offline világ halálozási arányát. Míg egy nap 700 ezer felhasználó regisztrál, addig csak 548 távozik el az élők sorából. De vajon mi történik ezután? A Facebook régebben egy apró üzenetet írt ki az ismerősök üzenőfalára – ami némelyeket sokkolt, másokat pedig ismét sírásra késztetett – majd nyugodt szívvel törölte az illető profilját.
2007 óta azonban nem semmisíti meg a profilt, hanem átváltoztatja egy különleges oldallá, ahová a családtagok, barátok és ismerősök búcsúüzeneteket küldhetnek – akár egy online temetési ceremónián.
De miért is írunk minderről? Mert mára ebből is tuti üzletet csináltak Amerikában. Miután valaki örök nyugalomra tér, a digitális hagyatékai tovább élnek a számítógépekben és szervereken szerte a világban. Sokak számára ez nem jelent nagy problémát, de többen vannak azok, akik nem szeretnék felügyelet nélkül hagyni hátramaradt adataikat, üzeneteiket, képeiket és egyéb online tartalmaikat. Erre a problémára adnak megoldást azok a vállalatok, melyekből a Mashable összegyűjtött néhányat.
A különleges szolgáltatók egy hosszú és fájdalmas procedúrától kímélhetik meg azoknak a hozzátartozóit, akiknek már nincs sok idejük hátra – vagy csak nagyon előretekintőek. A digitális végrendeletben megjelölt személyek így könnyedén és egyszerűen hozzáférhetnek mindenhez, amivel elhunyt ismerősük rendelkezett: számítógépes fájlokhoz, közösségi profilokhoz, pénzügyi adatokhoz és számlákhoz, blogokhoz és email-ekhez.

Nem lájkolják a diszlájkot!

Nem tagadom, igen gyakran látogatom a világ talán legnépszerűbb közösségi portálját, amelynek történetét David Fincher hamarosan a mozikban landoló Social Network- A közösségi háló című alkotásában ismerhetjük meg. Kíváncsi lennék arra, hogy a film kitér-e a „dislike” már-már égető kérdésére, és az is érdekelne, hogy mit gondol a Facebook leleményes szülőatyja, Mark Zuckerberg erről a kérdéskörről. Mert kéne az dislike nagyon…
Nem csak azért, mert már a könyökömön jön ki a sokadszorra olvasott nap vicce (ami nem mindig olyan humoros), és a Napi Bundy-n sem mindig kacagom könnyesre magam, de amikor ismerőseim hard core techno dalokat tesznek közszemlére, akkor érzem igazán, hogy biza’ el kéne az a dislike gomb. Hiszen ha a pozitív véleményünknek hangot adhatunk egy ’like’ személyében, akkor miért nem fejezhetjük ki egyöntetűen ennek ellentettjét is? Nem mondom, hogy álmatlanul forgok a dislike hiánya miatt, de tényleg, miért is nem található meg eme funkció a mindenható Facebookon? Ott ahol a legújabb parti élményektől kezdve a matek kettesig mindenki mindent megoszt mindenkivel. És mint mindenre erre is van kézenfekvő magyarázat.
Noha a Facebook lelkes használói már jó néhány éve szeretnék, ha lenne dislike, ám az FB vezetőinek nem nagyon akaródzik beadni a derekukat, illetve egy középutat választottak, amelynek aztán meglett az igen keserű gyümölcse. Egy Firefox kiegészítő hívatott betölteni a dislike hiányát, ám ezzel viszont szemfüles csalók éltek vissza, akik üzeneteket küldtek a mit sem sejtő felhasználóknak. Ezekben az üzenetekben azt tanácsolták, hogy töltsék le a hivatalos dislike gombot, de ahelyett, hogy végre legálisan nem tetszik-elhetett volna szegény facebook-ozó, egy kártékony alkalmazás települt a számítógépére, amely szabaddá tette az utat az adathalászok előtt. Ez aztán egy hatalmas dislike-ot érdemelne!
A dislike köré egy egész mozgalom szerveződött, még egy csoportot is létrehoztak, a lefelé mutató ujjacska érdekében, de „könyörgéseik nem hallgattattak meg”. Viszont a FaceMoc, a Firefox által megálmodott kiterjesztés fejlesztőjének meglátása szerint lényeges azt is szem előtt tartani, hogy a dislike egyáltalán nem az utálkozó egyének számára készült. Egy dislike többet érhet minden szónál, például ha a hírfolyamban azt vesszük észre, hogy a legjobb barátnőnk otthon fekszik neotcitránt kortyolgatva, vagy ha épp vizsgaidőszak közepén vagyunk és szembesülünk azzal, hogy nem csak nekünk nem sikerült az a fránya vizsga. És kicsit komolyabbra fordítva a szót, az elmúlt hetek kolontári, devecseri híreit, valamint a MAL-Zrt vezetőit is aligha illethetnénk a like gombbal.
A Facebook vezetői egyelőre a dislike nem létét a felhasználókba vetett bizalom hiányával magyarázzák. Úgy vélekednek, hogy a dislike-al egyúttal elszabadulna (ha nem is a pokol), de a cyber bullying biztosan, azaz az ismerősök könnyedebben eshetnének egymásnak, terrorizálhatnák egymást. Valóban, ziher, hogy lennének esetek, amikor ez az eszköz rosszul sülne el! De talán erre is lehetne valami megoldást találni, most lehet, hogy túlzásba esek, de akár meg lehetne alkotni, a Facebook sajátbejáratú etikai kódexét, és ebben akkor bátran lehetne szabályozni-csúnya, és nem magyar szóval élve- a dislájkolást is.
Ahogy Montecuccoli is mondotta volt a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz és nincs ezzel másként a Facebook se. Hiszen itt a cégek dollár milliárdokkal tömik a vezetők zsebeit, csak hogy az ő hirdetésük ott díszeleghessen oldalt, és mivel igen nagyszámú közönséghez (félmilliárd felhasználóhoz) jut el a reklám üzenete, tényleg nem apró pénzről van szó. Már egyetlen egy dislike gomb romba döntheti a jól felépített pozitív marketing stratégiát, a Facebooknak így egyáltalán nem fűződik érdeke ahhoz, hogy teljesüljön sok millió facebookozó vágya. Szóval lehetséges, hogy soha a mi, de talán a gyermekeink életében sem lesz dislike gomb. Na és? Oké, lehet, hogy vannak pillanatok, amikor nagyon szívesen megnyomnám, de annyi minden más van a dislike helyett. Vannak rég nem látott ismerősök, akik másik kontinensen élnek, vannak csodás képek Budapestről, és vannak klassz zenék is és megannyi más.

2010. október 19., kedd

A Farmville személyiségi jogokat sért?


Magyarországon a közösségi oldalakkal kapcsolatos kérdésekkel az adatvédelmi törvény foglalkozik, olvashatjuk az adatvédelmi biztos hivatalának honlapján. E törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.


Mi is a személyes adat?

Személyes adatnak minősül egy természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatból levonható, a személyre vonatkozó következtetés. Ilyen adatok például a természetes személyazonosító adatok (név, születési hely és idő) , illetve a szakképzettségre, az egészségi állapotra, családi állapotra, munkahelyre, a vagyoni helyzetre, stb… vonatkozó adatok. Ezeknek az adatoknak a gyűjtése csak törvényes és tisztességes módon gyűjthetők, az érintett személy beleegyezésével. A törvény kiemelten fontos védelmet biztosít az úgynevezett különleges személyes adatoknak, ezek lehetnek egészségi állapotra, vagy faji eredetre, vagy politikai véleményre vonatkozó adatok. Az Európai Tanács 1981-ben mondta ki először nemzetközi jogi dokumentumként azt, hogy az érintetteknek alanyi jogaik vannak a róluk szóló személyes adatokkal kapcsolatban.

Személyes adataink az Interneten

Ha valaki egy közösségi oldalon közzéteszi az adatait, és nem korlátozza a hozzáférhetőségét, az még nem azt jelenti, hogy a személyes adatai az egész cybervilág számára publikusak, és bármilyen célra felhasználhatók lennének. Akár egy fotó is nyilvános adatnak számít ami csak az adott közösségi oldalon belül nyilvános, és csakis ott használható fel. A közösségi oldalakat használó userek

A Farmville, mint adathalász

Ennek ellenére napvilágra jutott a hír, miszerint a Facebook nevű közösségi oldalon található Farmville online játék visszaél a személyes adatainkkal. Ráadásul nem ez az első eset, hogy biztonsági rést találtak a Facebookon. Vasárnap a közösségi oldal szóvivője úgy nyilatkozott, hogy megpróbálják minimalizálni az érintett felhasználók körét, ám ez szinte lehetetlennek tűnik, hiszen a problématöbb millió felhasználót érint. A három legnépszerűbb alkalmazás közt találhatjuk a Farmville-t, a Texas Hold'Em Poker-t és a FrontierVille-t is. Ezek közül a FarmVille az ismerősökről is továbbít személyes adatokat harmadik félnek.

A Wall Street Journal értesítette a Facebookot az adattovábbításról, ezt követően a legtöbb alkalmazás elérhetetlenné vált az oldalon. A Facebook fejlesztői azt ígérték, hamarosan kidolgoznak egy módszert, amivel megvédhetjük a személyes adatainkat.

Az FBI is a nyomunkban

Amerikában az FBI részletes és nyilvános közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy az ügynökei hogyan használják megfigyelésre, vagy akár nyomozásra a Facebook-ot és a többi közösségi oldalt.

Ezeken az oldalakon térképezik fel a bűnözők kapcsolati hálóját, ott próbálnak a közelükbe férkőzni, információkat megtudni a tartózkodási helyükről. Ez nem mondható törvényes módszernek, de legalább nyilvános. Hazánkban nyomozati érdekekre hivatkozva a rendőrség nem nyilatkozik ezzel a témával kapcsolatban. Belügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy ebben az ügyben nem ő az illetékes, hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szakszolgálat viszont a felelősséget visszahárítja a Belügyminisztériumra.

Az ORFK sajóosztálya az Index.hu kérdésére annyit árult el, hogy„Az egyes, az eljárásba bevonásra kerülő felhasználók adatait a nyomozó hatóságok a közösségi honlapot üzemeltető gazdasági társaság megkeresése útján szerezheti be, betartva a Be. 71. §-ban foglaltakat.” Ez annyit jelent, hogy ha egy iwiw használóról a rendőrség információt akar megszerezni, egyszerűen elkéri az iwiw-től az adatokat. Viszont ha egy nemzetközi közösségi oldalról akar információhoz jutni, ahhoz a nemzetközi jogsegélyegyezményt kell igénybe venniük.



Forrás: IndexTech, Primhírek, Neon,