Börtön a Pirate Bay-nek

A tavaly áprilisi előfokú ítélet (fejenként egy év börtön, és 30 millió svéd korona büntetés) után sokáig húzódott az évtized fájlcserélőperének kikiáltott Pirate Bay ügy második felvonása, de a kalózok fellebbezése után a svéd bíróság most kimondta a másodfokú ítéletet.
A svéd The Pirate Bay (TPB) a világ legnagyobb torrentoldala. Az Alexa Internet statisztikái szerint a TPB látogatottság alapján a 106. helyen áll. A portál nem tartalmaz illegális tartalmakat, csak a fájlcserét segítő információt (metaadatokat). A jogi eljárás elhúzódása, a jogvédők zaklatása és a várható következmények miatt a Pirate Bay 2009. novemberében bejelentette hogy megszünteti a fájlcserét támogató szolgáltatását, bár a weboldal még mindig elérhető.
a világ legnagyobb fájlcserélő központjának, a Pirate Baynek az alapítói továbbra is bűnösek a szerzői jogok megsértésében. A tavalyi ítélethez képest a börtönbüntetést mérsékelték, Peter Sunde, Fredrik Neij, és Carl Lundström 8, 10, illetve 4 hónapra vonul börtönbe.

A pénzbüntetés viszont megnőtt: 46 millió svéd korona, vagyis 1,4 milliárd forint kártérítés jár a skandináv és nemzetközi médiacégeknek, azt mondják, ez a precedens végre igazi visszatartó erőként hat majd az illegális letöltéseket és megosztást ipari méretekben űzőkre. A z európai parlamentbe is bejutott svéd kalózpárt nyilatkozata szerint azonban a középkorra emlékeztető döntés született, a bíróságot mozgató médiacéges lobbi meg akarja félemlíteni az embereket.

A Pirate Bay egyébként az ítélettől függetlenül továbbra is működik.





Felhasznált link: Börtönbe mennek a Pirate Bay alapítói

Ráerőltetik az Európai Unióra a szerzői jogi szigorítást

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) olyan javasolt többoldalú megállapodás, amelynek célja nemzetközi szabványok létrehozása a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére. ACTA hozna létre új nemzetközi jogi kereteket, amelyhez az országok csatlakozhatnak önkéntes alapon, és létrehozna egy saját irányító szervet a létező nemzetközi intézményekek kívül, mint például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete. A tárgyaló országok úgy jellemezték, mint a választ a ", megnövekedett globális kereskedelemben a hamisított áruk és szerzői jogi védelem alatt álló művek kalóztermékei elleni harcra". Az ACTA foglalkozik a hamisított árukkal, a generikus gyógyszerekkel és a szerzői jogok megsértésével az interneten.

Az Európai Parlament képviselői elfogadták a hamisítás elleni nemzetközi szerződés tervezetét. Az egyezmény már korábban is sok vihart kavart.

A probléma gyökere az, hogy nincs széles körű egyetértés a szerzői joggal védett alkotások kezelése körül, ráadásul a globális részvétellel zajlott tárgyalások alig voltak képesek egymáshoz közelíteni a világ államainak eltérő szabályozásait. A tervezett új egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) kialakítását lobbiérdekek befolyásolták, és nagyon úgy tűnik, hogy igazán hangsúlyosan a konzervatív, az idők változásaira kevéssé érzékeny csoportok voltak képesek érdekeiket érvényesíteni ebben a folyamatban.

Az ACTA létrehozásának körülményei azért voltak aggályosak, mert túlságosan konspiratív keretek között, a nyilvánosság maximális kizárásával zajlottak, és ez dühítette a demokratikus elvekhez ragaszkodókat. A tervezet megszavazása után az EP még felkérte az Európai Bizottságot egy törvényességi vizsgálat lefolytatására, ám ez már könnyen válhat formalitássá.
Két fő gond van az egyezménnyel: egyrészt láthatóan képtelen a szöveg egységes alapra hozni a világ különböző országainak különféle, szerzői jogot érintő szabályozását. Másrészt szinte nyomát sem találni benne annak a törekvésnek, hogy új módon szemléljék a digitális kor, az internet miatt új kihívásokkal küszködő szerzői jogvédelmet. Összességében úgy tolódik el a szigorítás felé az új rendszer, hogy a megalkotói fekete szemüvegen át néznek a mai világra, csak az emlékeikből élnek.


Felhasznált link: Lenyomták az EU torkán a szerzői jogi szigorítást

Elhárulhat az akadály, itthon a Google Street View elől?

Mégis lehet Google Street View hazánkban. Máshol azonban nem ilyen rózsás a helyzet.

A Google utcaképeket készítő autói, tavaly májusban jelentek meg Budapesten. Szinte még el sem kezdődött a projekt megvalósítása, Jóri András adatvédelmi biztos bejelentette, hogy adatvédelmi szempontból aggályosnak tartja a Google tevékenységét, és megvárja az üggyel foglalkozó európai adatvédelmi munkacsoport állásfoglalását. Azóta az adatvédelmi biztos hajlik arra, hogy a Street View-ra, feltéve, hogy a cég hajlandó elfogadni az általa diktált feltételeket.
Mészáros Katalin, az adatvédelmi biztos sajtótitkára elmondta: a Street View-val az a legfőbb baj, hogy a Google anonimizálás előtt viszi fel a panorámaképeket a rendszerbe, azaz a cégnél megvannak a képeken szereplő járművek rendszámai, valamint a személyek "arcos" fényképei. Ezzel együtt megerősítette azt a hírt, hogy a Google képviselői folyamatosan tárgyalnak Jóri Andrással, a Street View magyarországi megvalósításáról. A helyzetet nehezíti, hogy a magyarországi adatvédelmi szabályozás jóval szigorúbban védi a személyes adatokat, mint az amerikai.

Jó okot ad a reményre, hogy Szlovéniában már sikerült a megállapodás a Google és a szlovén adatvédelmi biztos között, így az ottani munka már zökkenőmentesen halad.

Azonban nem mindenhol ilyen könnyű a Google helyzete Európában. Olaszországban a hatóságok elrendelték, hogy a Google jelölje meg az autókat és tegye nyilvánossá az útvonaltervüket. A szabályozás kimondja, hogy legalább három nappal korábban a honlapjukon, egy helyi újságban és rádión is nyilvánosságra kell hozni, merre fognak járni a Street View-autóik. Egészen pontosan meg kell adni az útitervet, melyik nagyváros, melyik kerületében fognak járni az autók.

Csehországban még rosszabb a helyzet. Ott megtiltották a Google Street View szolgáltatásának tevékenységét, vagyis hogy a cég autói felvételeket készítsenek az ország kijelölt városainak utcáiról. A cseh adatvédelmi biztos indoklásában elmondta, hogy a Google aránytalan módon avatkozik bele a polgárok magánéletébe, valamint kitért arra is, hogy túl magasan van a fotós autók állványa, így azok három méter magasról sokszor azt is lefényképezik, ami a kerítések mögött van. A Google kiadott nyilatkozatában azt közölte, hogy természetesen leállnak a munkákkal, de az eddig készített fotókat nyilvánosságra hozzák.

A múlt héten a személyes adataikra oly kényes németek kötöttek kompromisszumot a Google-val. Ennek eredményeként most már húsz városról – köztük Berlinről, Hamburgról és Münchenről – láthatók utcaképek a Street View-n. Természetesen komoly kompromisszumok árán született meg az egyesség, mely igen komoly feltételeket tartalmaz.
Az egyes ingatlanok tulajdonosai eldönthették, hogy hagyják-e megjeleníteni házaikat, kertjeiket az online térképen, vagy elhomályosíttatják őket. A cégnek végül 244 000 épületet kellett eltüntetnie a térképről, ami azt jelenti, hogy a 8,5 millió német ingatlantulajdonos megközelítőleg 3 százaléka választotta a rejtőzködést. S hogy milyen az élet, a Google saját müncheni irodája, a Dienerstrasse 12-ben álló épület is a homályosítás áldozatává vált.

Akik örülnek a Street View-nek:

és akik nem:

A projekt kapcsán két részre szakadt Németország. A hívők „Google's Cool” üzenetet hagytak néhány olyan német házon, amelynek tulajdonosa nem járult hozzá, hogy az épület megjelenjen. Essenben a feldühödött Google-rajongók több olyan házat is tojással dobáltak meg, amely nem látható a Street View-n, mivel a tulajdonos úgy döntött, elhomályosíttatja a fotót, tudósít a Deutsche Welle.

Hamburgban tömeg vonult ki ünnepelni az az ABC-Strassén elhaladó fényképező autót, a szabályok értelmében azonban ők is csak kitakart arccal jelenhetnek meg a Street View-n.

Azonban más probléma is felmerült időközben. Kiderült, hogy a Google homályosító szoftvere hibás, és aki iPhone-on vagy iPaden használja a Street View-t, a kitakart épületeket is láthatja.
Johannes Caspar hamburgi adatvédelmi biztos szerint ennek az az oka, hogy a Google az eredeti, nyers képeket viszi fel a rendszerbe, és csak utólag homályosítja el őket. Pontosan ezért tartja aggályosnak a projektet a magyar adatvédelmi biztos is.

Miközben a Street View körül szinte mindenhol áll a bál, egy hasonló szolgáltatást nyújtó konkurens a Norc , már tavaly a Goggle előtt el kezdte fényképezni először Budapest, majd az ország nagyobb városainak utcáit, a képeket rövid időn belül feldolgozta, térképre helyezte, és a szolgáltatás azóta is zavartalanul üzemel.

Balaton környéke a NORC-on.

Egy év alatt megduplázódott a fertőző honlapok száma

2010: Megduplázódott fertőzöttség
Egy biztonsági cég jelentése szerint az interneten ma már maguk a weboldalak az első számú veszélyforrások, ahonnan a legtöbbször a felhasználó tudta nélkül települnek a vírusok.
A Dasient biztonsági cég kiadta a 2010 harmadik negyedévéről szóló jelentését, melyben a weboldalak fertőzöttségét vizsgáló felmérésük eredményeiről számolnak be. A legfontosabb megállapításuk: egy év alatt megduplázódott a malware-rel fertőzött oldalak száma.

Tovább nő a fertőzések száma
A cég több millió weboldalt monitoroz, hogy megállapítsák: tartalmaz-e az adott oldal kártékony programokat "malware-t", illetve úgynevezett „malvertisementet” , ami káros kódot jelentő „malware”, valamint a hirdetést jelentő „advertisement” összevonásából alkotott szó. Az adatgyűjtés alapján úgy becsülik, idén a harmadik negyedévben a fertőzött weboldalak száma az interneten meghaladta az 1,2 milliót, és ez nagyjából a duplája a tavalyi év hasonló időszakában tapasztaltnak – vagyis a folyamatos növekedés drámai mértékű.
Egy éve ez a legelterjedtebb internetes kártevő Magyarországon, legalábbis ezt állítja a NOD32 fejlesztője.


Magyarországi viszonyok
A NOD32 vírusirtót fejlesztő ESET minden hónapban összeállítja a Magyarországon terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik a hazai felhasználók számítógépeit. A magyar lista első helyén már 2009 októbere óta a Conficker féreg tanyázik. A kártevő az operációs rendszer frissítéseinek hiányát, a gyenge jelszavakat és az automatikus futtatás lehetőségét kihasználva terjed. A nagyszámú fertőzés annak is köszönhető, hogy a Confickerből folyamatosan jelennek meg új variánsok, ugyanakkor a kártevőt vissza lehetne szorítani, ha a felhasználók figyelmet fordítanának az operációs rendszereik frissítésére is.

Hogyan terjednek a vírusok?
A rosszindulatú, kártékony programok olyan elterjedtek az interneten, hogy a felhasználók nagyobb eséllyel fertőzik meg hiányos védettségű számítógépüket a népszerű, látogatott weboldalakról elindulva, mint – ahogy sokan hiszik – a kétes tartalmúakról, például a pornó- vagy szerencsejáték oldalakról tovább navigálva.

Taktikák
A jelentés szerint a világ leglátogatottabb honlapjai olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, hogy esetükben maximum két kattintásra van szükség egy káros tartalmú weboldal eléréséhez.
A vizsgálat azt mutatta meg, hogy a vezető hír- és médiaoldalak több mint 70 százaléka, az üzenőfalak és fórumok több mint hetven százaléka, valamint a közösségi oldalak több mint ötven százaléka ilyen, vagyis legfeljebb kétkattintásnyi az esély, hogy fertőzést szedjen össze a felhasználó.
A kutatók szerint a bűnözők taktikája kifinomult: nem fertőzik meg ezeket a sokat látogatott oldalakat, hanem azt használják ki, hogy az emberek megbíznak ezekben a helyekben, így az ott elhelyezett linkekben is, és így csábítják át őket a kívánt helyre, gyakran közvetlenül, egyetlen linkkel.

McAfee adatai
Az idei év első hat hónapjában 10 millió új rosszindulatú programot regisztrált a McAfee – ez rekordnak számít az iparág történetében, hiszen sosem volt még arra példa, hogy ennyi új kártevő jelenjen meg fél év leforgása alatt.
Az IT-biztonsági cég jelentése szerint az időszakban naponta átlagosan 55 ezer malware ütötte fel a fejét, de egyébként a második negyedévben jóval nagyobb volt a vírusirtók aktivitása, mint az elsőben.
A legnépszerűbb kártevők a Windowsok automatikus lejátszás funkcióját kihasználó,
illetve a jelszólopó programok voltak, de változatlanul elterjedtek az álvírusirtó szoftverek is.