inmargo.blogspot.com

Az iNapló IT szemléje - ELTE-LIS + iNapló - Fodor János
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: _14. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: _14. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 14., szombat

A RIM felvásárlására készül a Microsoft?

Nemrég Steve Ballmer, a Microsoft vezetője bejelentette, hogy az új RIM Blackberry telefonokon a Bing lesz a keresőszoftver. A bejelentés sokakat meglepett, s elkezdődött a találgatás, hogy megtörténik-e a RIM felvásárlása.

2011. április 2., szombat

Gutenberg nem guglizik

Akármilyen sokat is foglalkozott a könyvekkel, egy bírósági rendelet miatt a Google nem foglalkozhat elektronikus könyvek forgalmazásával. Ennek oka a tiszta verseny. Ha a bíróság engedélyezné a Google-nek ezen lépését, akkor versenytársai nagy hátrányban lennének vele szemben.

2011. március 19., szombat

Hivatalos filmmegjelenés torrenten

A filmkalózkodás már régi történet, több éve folyik a filmgyártók és fel/letöltők harca. Most mégis valami megváltozott: a Paramount egyik filmjét a dvd-megjelenéssel egyidejűleg ingyenesen letölthetővé teszi a BitTorrenten, ezzel próbálnak legális kapcsolatot teremteni a peer-to-peer használókkal.

2010. december 7., kedd

Világbotrányt robbantott a WikiLeaks

A WikiLeaks elnevezésű oknyomozói portál a közelmúltban szigorúan titkos diplomáciai iratokat hozott nyilvánosságra. Az iratok között, amelyeket a WikiLeaks kiszivárogtatott, Európával, sőt Magyarországgal kapcsolatos dokumentumok is voltak.

Vihar előtti "csend"

2008-ban nagy port kavart, amikor a WikiLeaks elérhetőségét az Egyesült Államokban korlátozták egy svájci bank panasza alapján. A vizsgálódás után a bíróság feloldotta a tiltást.
A botrány 2009 októberében tovább folytatódott, amikor a WikiLeaks honlapján megjelent egy "Szigorúan bizalmas!" felirat, mely egy 2400 oldalas dokumentumra engedett betekintést. Az irat a brit Védelmi Minisztériumból származott, tartalmát tekintve komikusan éppen arra nézve adott tanácsokat, hogy miként lehet megelőzni a szigorúan bizalmas dokumentumok kiszivárgását.
A bizalmas anyagban részletezik, hogy a külföldi, főleg kínai és orosz titkosszolgálatok, ipari kémek, terroristák, valamint az oknyomozó újságírók milyen módszerekkel próbálnak meg hozzájutni a titkos dokumentumokhoz.
A Védelmi Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy a kézikönyv megjelenése semmilyen biztonsági kockázatot nem jelent, hiszen 2001-ben íródott, így tartalmilag elavult.


Ideiglenes áramszünet


Hónapokkal később, miután a WikiLeaks népszerűsége tetőfokára hágott, az üzemeltetők anyagi okokra hivatkozva ideiglenesen beszüntették a felület működését. Az oldalra látogatókat ez az üzenet fogadta: „Annak érdekében, hogy az oldal működéséhez nélkülözhetetlen szükséges anyagi források előteremtésére koncentrálhassunk, von akodva bár, de felfüggesztettünk minden egyéb tevékenységet. Hamarosan jövünk vissza!”
A magát nonprofitnak nevező cég nem fogadott el sem a kormánytól, sem vállalkozóktól adományt, így a fenntartásához szükséges évi 600 ezer dollárt nem tudták összegyűjteni.

A legnagyobb botrányok

A sajtószabadságért harcoló szervezet legnagyobb dobása az afganisztáni háború titkos dokumentumainak közzététele volt: közel 100 ezer titkos irat látott napvilágot a portálon. Az eseményt három világlap - a New York Times, a Der Spiegel és a The Guardian- is címlapon közölte.
Szintén óriási botrányt okozott annak a videónak a nyilvánosságra hozatala, melyen jól látszik, ahogy 2007-ben Bagdadban amerikai katonák 12 embert megölnek egy helikopter fedélzetéről, köztük a Reuters két munkatársát is.



A bagdadi videó megjelenése után megemlítették, hogy bőven akadnak még kompromittáló háborús dokumentumaik, melyeket nyilvánosságra fognak hozni. Ezek egyike lehet az a már interneten is elérhető csomag, amely 92 021 jegyzőkönyvet, jelentést tartalmaz. Ezek főleg olyan katonai akciókról szólnak, amiket 2004 januárja és 2009 decembere között folytattak Afganisztánban az amerikaiak és szövetségeseik, de akadnak közöttük titkos szolgálati jelentések és helyi politikusokkal folytatott tárgyalások kivonatai is.


Assange nyomában az Interpol


A WikiLeaks arcaként megjelenő alapító, Julian Assange ellen közel három héttel ezelőtt az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. Az ismeretlen helyen tartózkodó Assange ezzel egy időben az amerikai külügyminiszer, Hillary Clinton lemondását követelte. Eközben a WikiLeaks továbbra is szivárogtatja az Egyesült Államok titkos dokumentumait néhány tekintélyes európai és amerikai lap segítségével.
Egy héttel később Assange-t őrizetbe vették Londonban. Az elfogatóparancs két nő feljelentése miatt született meg, akikkel állítólag Assange 2010 augusztusában erőszakot alkalmazott.
A szabadságharcos természetesen tagadja a vádakat, és úgy véli, hogy a hamis vádak egy ellene irányuló lejárató politikai kampány részei.
Kristinn Hrafnsson, a WikiLeaks egyik szóvivője, a Reutersnek elmondta, hogy Assange letartóztatását a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik, ami azonban nem akadályozhatja meg a titkos akták nyilvánosságra hozását.
"A Wikileaks tovább működik. Történjen Julian Assange-zsal bármi, az nem változtat a publikálásokkal kapcsolatos terveinken."



Forrás: IndexTech, Kitekintő, Techline, Hvg

2010. november 30., kedd

Uniós vizsgálat a Google ellen


Az EU vizsgálatot indított a Google ellen, néhány cég külön kérésének eleget téve. A panasz szerint, a Google azon partnerek és cégek weboldalait, akik valamilyen módon fizetnek neki előkelőbb helyen dobálja ki a találati listában. A vizsgálat célja az Európai Bizottság szerint az
, hogy kiderüljön, visszaélt-e a Google hatalmi pozíciójával és szándékosan hátrébb sorolta-e a keresési listákon azokat a cégeket, amelyek nem fizettek neki.



A vizsgálatot kérelmezők álláspontja


A Reuters hírügynökség bejelentés szerint a Microsoft tulajdonában lévő Ciao.de a Google felhasználási feltételeivel kapcsolatban nyújtott be panaszt. A szerintük káros kereskedelmi gyakorlat miatt a Fondem, a brit ár-összehasonlító portál, illetve a törvénykeresőt működtető ejustice.fr is kifogást emelt. A Foundem állítása szerint a Google valódi, hivatalos oldalakat távolított el, vagy rangsorolt hátra a keresőalgoritmusaival attól függetlenül, hogy mennyire lenne releváns találat a konkurens oldal, vagyis saját üzleti érdekeik miatt törvénytelenül manipulálják a találatokat. Az Európai Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy a hirdetési szerződéseket milyen feltételekhez köti a Google.




Előzmények


Idén nyáron Texasban is hasonló nyomozást indítottak több cég panasza alapján, ezek között már hasonló nyomozást indítottak számos cég panasza alapján, ezek közt szintén megtalálható volt a Foundem. Szintén azért indították meg az eljárást Európában és az Egyesült Államokban is, mert arra gyanakodtak, hogy a Google saját érdekei szerint manipulálja a keresési eredményeket. Elgondolkodtató azonban az a tény, hogy a Foundem nevű portál, ami a Microsoft tulajdonában van, mindannyiszor részt vett a Google elleni kampányban. Valószínűleg ez nem véletlen egybeesés, hiszen köztudott, hogy a Microsoft nem először próbálja meg megtorpedózni a Google bázisát.



A rangsorolás technikai háttere


A Google mozgatórugója az úgynevezett PageRank algoritmus, melyet Larry Page és Sergey Brin fejlesztett ki. A PageRank egy osztályozási rendszer, mely aszerint rangsorolja az oldalakat, hogy arra mennyi, és milyen rangú hivatkozás érkezik. Az algoritmus új korszakot nyitott a webes keresésben: a felhasználók számára logikus sorrendbe rendezte a találatokat.
A Google találati oldala két típusú tartalmat jelenít meg, ezek egyike a fizetett hirdetés, amelyről a cég külön jelzi, hogy promóciós ajánlatokról van szó. A másik maga a találati lista, amit a keresőalgoritmus állít össze.


A Google reakciója a vádakra


A cég - mint az előző esetekben is - tagadja a vádakat. "A Google indulása óta azon fáradozunk, hogy felhasználóink és az iparág szempontjából egyaránt helyesen járjunk el. A hirdetéseket minden esetben egyértelműen megjelöljük, megkönnyítjük a felhasználók számára, hogy adataikat magukkal vigyék, amikor szolgáltatást váltanak, és nagy összegeket fektetünk a nyílt forráskódú projektekbe. Ennek ellenére mindig van fejleszteni való, és együtt fogunk működni a Bizottsággal, hogy minden felmerülő aggályt eloszlassunk" - reagált a vállalat a Bizottság bejelentésére az angol PC World hasábjain.
A cég továbbá rávilágított arra is, hogy a kereső algoritmus segítségével kapott találatok között mindig lesznek olyan oldalak, amelyek elégedetlenek a keresésben elfoglalt pozíciójukkal.
Elmondásuk alapján ebben az esetben is nyomós oka volt annak, hogy az említett oldalak rossz helyezést értek el a keresési eredmények között. A Foundem esetében az oldalak tartalmának 79%-a más oldalak ismétlése. A Google pedig még a panasz benyújtása előtt tájékoztatást adott ki arra vonatkozóan, hogy az algoritmusaik a duplikált oldalakat kedvezőtlenebbül rangsorolja.






2010. november 17., szerda

Késik a Google operációs rendszere

A Google által kifejlesztett nyílt forráskódú, böngészőalapú Chrome OS névre keresztelt operációs rendszer nem készül el a tervezett időpontban - jelentette be Eric Schmidt, a vállalat vezérigazgatója a Web 2.0 Summit konferencián.



Chrome OC felülete

Az ígéretek, melyek nem valósultak meg

Az operációs rendszer tavaly őszi bejelentése alkalmával a fejlesztők azt ígérték, hogy 2010 év végére mutatják be a teljes verziót. Idén nyáron a cég egyik vezetője szintén megerősítette ezt a hírt, ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a Chrome operációs rendszert használó első gépeket már idén ősszel a piacra dobják.
Alig egy hónappal ezelőtt a TechCrunch a Chrome OS fejlesztésével kapcsolatos bejegyzések között keresve azt a következtetést vonta le, hogy a fejlesztés már az utolsó stádiumban áll.
Erre a cikkre reagálva a cég így válaszolt: "Nagyon elégedettek vagyunk a Google Chrome OS fejlődésével, várakozásaink szerint még az idén megjelennek készülékek."
Ennek ellenére a nyilatkozaton még meg sem száradt a nyomdafesték, de máris kiderült, hogy az ígéreteket nem sikerült megvalósítani.

A nagyszabású tervek

A kizárólagosan a számítási felhőn alapuló operációs rendszer kezdeti célként, netbookokon fog futni, az Androidtól eltérően, amit főleg okostelefonokra fejlesztettek, és hagyományos alkalmazásokat is képes futtatni. A Chrome OS felhasználói felülete minimalista elven épül majd fel, hasonlóan a Chrome webböngészőhöz. A Chrome OS esetében minden alkalmazás távoli szerveren fut, nem magán az eszközön. Így a Chrome OS célcsoportját azok a felhasználók alkotják, akik a számítógép előtt töltött idejük nagy részében az internetet használják.




A jóslatok, melyek megvalósultak

Tavaly a Goolgle Chrome OS bejelentését követően a szakemberek már megjósolták a késedelmet és annak okait. Véleményük szerint a Linux-nak és a Microsoftnak 20 év is kevés idő volt, hiszen a fejlesztések még most sem tökéletesek. Ennek értelmében a Google szakemberei sem lehetnek annyira okosak, hogy egy szűk év alatt prezentáljanak egy hibátlanul működő, teljesen új operációs rendszert.
A Chrome OS elnevezése azonban téves, ugyanis a fejlesztők nem operációs rendszert terveztek, hanem a már meglévő Chrome webböngészőjüket módosították úgy, hogy az Windows, Linux és OS X nélkül is elinduljon a hardvereken. Valójában csak műszaki szempontból lényeges, hogy a háttérben egy linuxos rendszermag fut, a felhasználó ebből semmit nem vesz észre, hiszen minden tevékenységet a böngészőjén keresztül intézi.

A Google megtorpedózza a Microsoftot?

Az igazság az, hogy a Google akkor sem tudná elnyomni a Microsoftot, ha a Chrome OS a világ legjobb böngészőjévé válna. Valószínűleg ez nem is célja, hiszen teljesen más célcsoportot közelít meg, mint a riválisa. A Chrome OS azoknak az embereknek készül, akik az idejüket nem videóvágással, képszerkesztéssel és portálépítéssel töltik, hanem szövegszerkesztéssel, emailezéssel, csevegéssel, játékkal, információgyűjtéssel és online videózással.




2010. november 4., csütörtök

A Google Street View megosztja a világot

A Google új alkalmazása, a Street View korbácsolja hónapok óta világszerte a kedélyeket. Ellentétesek a visszajelzések a kezdeményezésre: akadt olyan község, amely tortát sütött a megalakulásuk tiszteletére, viszont egy teljes észak-németországi falu nemet mondott a részvételre a Google nagyfelbontású, utcanézetekkel bővített térképén.

A szolgáltatásban eddig a Google-autók kameráival felvett képeket láthatták a felhasználók, újabban azonban már a felhasználók által feltöltött képeket is hasonló módon jeleníti meg. A felhasználók képei adott esetben részletesebbek lehetnek, esetleg teljesen más szögből mutatják az adott épületet, a fotósok olyan helyekre is eljuthatnak, ahová a Google-autók nem.


Bár a Street View-ban megjelenő arcokat és a rendszámokat kitakarják, de Jóri András adatvédelmi biztos szerint ez még nem elég. Az adatvédelmi aggodalmak miatt több országban -köztük hazánkban is- letiltották a fotózást, illetve kérték a már meglévő anyagot felülvizsgálatát.

Németország

A virtuális sétákat kínáló Street View-t Németországban idén szeptemberben tervezték elérhetővé tenni. A megvalósítás azonban az adatvédelmi biztos tiltakozása miatt nem jött létre időben. Október végén Andreas Türk, a német Street View termékmenedzsere bejelentette, hogy az érintett háztartások közül kevesebb, mint 3 %, körülbelül 244 ezer lakás tulajdonos kérte a céget, hogy a tulajdonukról készített képen bizonyos elemeket homályosítsanak el. A Google 2009 április óta biztosít lehetőséget a tiltó kérelmek benyújtására, utóbbi időben már nem csak levélben, hanem e-mailben is kérhetik a személyes adatokat sértő képek elhomályosítását. A termékmenedzser hozzátette, hogy igyekeznek minél gyorsabban elhomályosítani az érintett felvételeket, ám ez egy hosszadalmas folyamat. A későbbiekben felmerülő problémák megoldására az alkalmazásban is elhelyzetek egy eszközt, melynek segítségével a továbbiakban is lehet jelezni az észrevételeket. Ha a Google végrehajtja a kért törléseket, akkor nem lesz akadálya a szolgáltatás év végi elindításának.

Olaszország

A mediterrán országban sem lelkesedtek a Street View alkalmazásért, a hatóságok elrendelték, hogy a Google jelölje meg a felvételeket készítő járműveket. A Google-nak három nappal korábban a honlapjukon, egy helyi újságban és rádión is nyilvánosságra kell hozni, merre fognak járni a Street View-autóik. Egészen pontosan meg kell adni az útitervet, melyik város, melyik kerületében fognak járni az autók. Az olaszországi személyes adatok védelmével foglalkozó hivatalának elnöke azzal indokolta a döntést, hogy néhány helyi önkormányzattól olyan híreket kaptak, hogy tüntetésre készülnek a lakosok.
A Google nem nyilatkozott a legújabb szabályozás részleteiről, de annyit elmondtak, hogy folyamatos kapcsolatban állnak a hatóságokkal a személyes adatok védelme érdekében és tájékoztatják a lakosságot az autók helyzetéről.


A tiltakozások ellenére úgy tűnik a Google nem hagyja magát, mindent elkövet, hogy meggyőzze a lakosságot szándékai tisztaságáról. A kért törléseket kérdés nélkül teljesíti, akár a már meglévő anyagokat is újravizsgáltatja. Az alkalmazás világméretű prezentálása ugyan csúszott, de a fejlesztők szerint nem kell már sokat várni, és hódító útjára indul a világméretű virtuális séta.


Forrás: Tech Blog, ITcafé, SG.hu, Profitline.hu

2010. október 19., kedd

A Farmville személyiségi jogokat sért?


Magyarországon a közösségi oldalakkal kapcsolatos kérdésekkel az adatvédelmi törvény foglalkozik, olvashatjuk az adatvédelmi biztos hivatalának honlapján. E törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.


Mi is a személyes adat?

Személyes adatnak minősül egy természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatból levonható, a személyre vonatkozó következtetés. Ilyen adatok például a természetes személyazonosító adatok (név, születési hely és idő) , illetve a szakképzettségre, az egészségi állapotra, családi állapotra, munkahelyre, a vagyoni helyzetre, stb… vonatkozó adatok. Ezeknek az adatoknak a gyűjtése csak törvényes és tisztességes módon gyűjthetők, az érintett személy beleegyezésével. A törvény kiemelten fontos védelmet biztosít az úgynevezett különleges személyes adatoknak, ezek lehetnek egészségi állapotra, vagy faji eredetre, vagy politikai véleményre vonatkozó adatok. Az Európai Tanács 1981-ben mondta ki először nemzetközi jogi dokumentumként azt, hogy az érintetteknek alanyi jogaik vannak a róluk szóló személyes adatokkal kapcsolatban.

Személyes adataink az Interneten

Ha valaki egy közösségi oldalon közzéteszi az adatait, és nem korlátozza a hozzáférhetőségét, az még nem azt jelenti, hogy a személyes adatai az egész cybervilág számára publikusak, és bármilyen célra felhasználhatók lennének. Akár egy fotó is nyilvános adatnak számít ami csak az adott közösségi oldalon belül nyilvános, és csakis ott használható fel. A közösségi oldalakat használó userek

A Farmville, mint adathalász

Ennek ellenére napvilágra jutott a hír, miszerint a Facebook nevű közösségi oldalon található Farmville online játék visszaél a személyes adatainkkal. Ráadásul nem ez az első eset, hogy biztonsági rést találtak a Facebookon. Vasárnap a közösségi oldal szóvivője úgy nyilatkozott, hogy megpróbálják minimalizálni az érintett felhasználók körét, ám ez szinte lehetetlennek tűnik, hiszen a problématöbb millió felhasználót érint. A három legnépszerűbb alkalmazás közt találhatjuk a Farmville-t, a Texas Hold'Em Poker-t és a FrontierVille-t is. Ezek közül a FarmVille az ismerősökről is továbbít személyes adatokat harmadik félnek.

A Wall Street Journal értesítette a Facebookot az adattovábbításról, ezt követően a legtöbb alkalmazás elérhetetlenné vált az oldalon. A Facebook fejlesztői azt ígérték, hamarosan kidolgoznak egy módszert, amivel megvédhetjük a személyes adatainkat.

Az FBI is a nyomunkban

Amerikában az FBI részletes és nyilvános közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy az ügynökei hogyan használják megfigyelésre, vagy akár nyomozásra a Facebook-ot és a többi közösségi oldalt.

Ezeken az oldalakon térképezik fel a bűnözők kapcsolati hálóját, ott próbálnak a közelükbe férkőzni, információkat megtudni a tartózkodási helyükről. Ez nem mondható törvényes módszernek, de legalább nyilvános. Hazánkban nyomozati érdekekre hivatkozva a rendőrség nem nyilatkozik ezzel a témával kapcsolatban. Belügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy ebben az ügyben nem ő az illetékes, hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szakszolgálat viszont a felelősséget visszahárítja a Belügyminisztériumra.

Az ORFK sajóosztálya az Index.hu kérdésére annyit árult el, hogy„Az egyes, az eljárásba bevonásra kerülő felhasználók adatait a nyomozó hatóságok a közösségi honlapot üzemeltető gazdasági társaság megkeresése útján szerezheti be, betartva a Be. 71. §-ban foglaltakat.” Ez annyit jelent, hogy ha egy iwiw használóról a rendőrség információt akar megszerezni, egyszerűen elkéri az iwiw-től az adatokat. Viszont ha egy nemzetközi közösségi oldalról akar információhoz jutni, ahhoz a nemzetközi jogsegélyegyezményt kell igénybe venniük.



Forrás: IndexTech, Primhírek, Neon,