2010. november 20., szombat
Már több mint 14 millió dokumentum található az európai digitális könyvtárban
2010. november 18-án kiadott egy előzetes közleményt az Europeana állapotát, a projekt megvalósításának menetét vizsgáló vitacsoport („Bölcsek bizottsága”). E szerint a 2008-ban kétmillió könyvtári tétellel induló Europeana adatbázisa mára meghaladta az eredetileg 2010-re célul kitűzött 10 millió tételt, immár több mint 14 millió digitalizált könyv, térkép, fénykép, festmény, film és zenei klip érhető el az interneten. A „Bölcsek bizottsága”' által készített jelentést 2011 elején teszik közzé.
Az Europeana gyűjteményének 64%-át teszik ki a digitalizált fényképek, térképek, festmények, múzeumi tárgyak és más képek. A gyűjtemény 34%-a digitalizált szöveg, a portálon több mint 1,2 millió teljes könyv tekinthető meg online illetve tölthető le. A szövegek között számos ritka kézirat és 1500 előtti ősnyomtatvány (incunabulum) található. A gyűjtemény kevesebb mint 2%-ban tartalmaz videó- és hanganyagokat. Az Europeana gyűjteményében elérhető anyagok nagy része főként a jogvédelem alatt álló vagy ismeretlen jogtulajdonossal rendelkező, gazdátlan anyagok digitalizálásához és hozzáférhetővé tételéhez kapcsolódó nehézségek miatt régebbi, azaz szerzői jogvédelem alatt már nem álló mű (még abban az esetben is nehézségek merülnek fel, ha ezek az anyagok már nem szerezhetők be kereskedelmi forgalomban).
Az Europeana feltöltéséhez – különböző mértékben – minden uniós tagállam hozzájárult. Magyarország a tartalom 0,07 százalékát biztosítja. Az egyes országok hozzájárulása az Europeana portálhoz az összes könyvtári tétel százalékában megtalálható az előzetes közleményben.
Forrás: itcafe.hu , Europa-Press Releases
2010. november 19., péntek
Instant találatok a Google magyar oldalán
A szolgáltatás úgy működik, hogy amint a felhasználó hozzáfog egy keresőszó begépeléséhez, az eredményeket azonnal, a keresési javaslatokra támaszkodva automatikusan megjeleníti, és az újabb betűk bevitelével egy időben módosítja. A cég becslései szerint ezzel egy tipikus keresés során 2-5 másodperc spórolható meg. a lehetőség napokon belül megjelenik a google.hu felületén is a Google-fiókjukba bejelentkezett felhasználóknál. A kvázi valós idejű keresés, várhatóan komolyan meg fogja terhelni a Google infrastruktúráját.
A magyarázat az itcafe.hu szerint: "A vállalat statisztikái szerint egy átlagos keresőszó 20 karakterből áll, így ha minden egyes begépelt karakterre új keresést futtatnak, hússzor annyi lekérdezést kellene végezni, mint a régi rendszerben. Hogy erre ne legyen szükség, a cég optimalizálással – többek között a felhasználó keresési előzményeinek figyelembe vételével és a cache hatékonyabbá tételével – megpróbálta minimalizálni a dinamikus kereséssel járó extra terhelést."
Akik nem akarják a szolgáltatást igénybe venni azok a fiókbeállítások menüpontban azt kikapcsolhatják. A Google Instant várhatóan nagyobb hálózati forgalmat generál de a vállalat szerint a sávszélességigény nem nő jelentősen – mindenesetre a terv az, hogy lassabb kapcsolatokon a funkció automatikusan kikapcsol majd.
A szolgáltatás használatának feltétele, hogy a felhasználó be legyen jelentkezve a Google-fiókjába, és a Chrome, Firefox, Safari vagy Internet Explorer böngészők friss verzióit használja.
Forrás: itcafe.hu
Jön a Dell tablet-netbook hibridje!

Elvileg már december első hetében kapható lesz a Dell "origamizós" táblagépe. Az Inspiron Duo egyszerre netbook és tablet, attól függően, hogyan hajtogatja össze tulajdonosa. A készülék egyszerre rejt magában egy vaskosabb táblagépet és egy teljes billentyűzettel rendelkező netbookot. Az ára 549 dollár lesz.
Felbontás
Az Inspiron Duo eredetiségét az adja, hogy a csak 10 hüvelykes és 1366x768 pixeles felbontású kijelzőt kell átfordítani a panelt körülvevő keretben és máris tabletként használhatjuk. Ez a felbontás szokatlan ebben a méretben, mert általában a 11.6 hüvelykes kijelzők esetében szokták alkalmazni.
Operációs rendszer
Bár mindkét üzemmódban ugyanaz a Windows 7 fut rajta, más-más felületet mutat a felhasználónak. Összehajtogatva a Stage nevű szoftvert indítja el a gép, ami videónézésre, könyvolvasásra, zenehallgatásra alkalmas, érintéssel vezérelt programokkal van tele. A tablethez kapható lesz egy, a JBL által készített dokkoló is, amivel érintőkijelzős médialejátszóvá alakítható a masina.
Rendszeradatok
A processzor szerepét ezúttal kétmagos Intel Atom processzor tölti be (N550, 1.5 GHz) Rendszermemóriából 2 GB-nyi áll rendelkezésre, az adatok tárolásáról pedig alap esetben egy 250 GB-os 2,5 hüvelykes formátumú merevlemez gondoskodik. A PineView sorozatú Intel Atom processzor tokozása egy Intel GMA 3150-es integrált videó vezérlőnek is helyet ad, amely HD videó lejátszás tekintetében nem túl ütőképes megoldás, így a gyártó egy Broadcom Crystal HD videó dekóder chippel is felvértezte az ujdonságot, hogy probléma nélkül le lehessen játszani akár az 1080p-s videókat is. A chip azért is jól jön, mert a Flash videók lejátszásakor is kínál hardveres gyorsítást.
Vaskosabb külső
A netbook résznek köszönhetően a Dell gépe vastagabb, mint a többi versenytársa. A készülék valószínűleg nem azokat fogja megszólítani, akik az iPad és a Galaxy Tab között vacilálnak. A hosszabb írásműveken is dolgozó, ám tabletre vágyó felhasználókat viszont könnyen elhódíthatja a könnyebb, ám billentyűzet nélküli kütyüktől.
Forrás: Youtube
Forrás: origo.hu , ipon.hu
Aggódik a Facebook miatt az Amerikai Légierő


Forrás: index.hu
2010. november 18., csütörtök
Ezer megabites internet Koreában 2012-re

Dél-Korea évek óta listavezető
![]() |
A leggyorsabbak |
A diagramon láthatjuk, hogy a dobogót a Távol-kelet uralja (Hongkong és Japán a második és harmadik helyen), a 4-10. helyen viszont csak európai országok szerepelnek. Románia a legjobb a kontinensről 6,3 megabites átlaggal, utána Lettország és Svédország jön. A legjobb tíz közé még egy kelet-európai ország került be: Csehország a nyolcadik helyen, 5,4 megabites átlaggal.
Az ezer megabites kapcsolat átlagos otthoni felhasználásra ma még kicsit nehezen kihasználhatónak -, elérése átlagfelhasználói szemmel pedig egyenesen lehetetlennek tűnik. Hogy mit is jelent ez a sebesség? Ezer megabites sávszélességgel egy 45 perces zenei album mp3-ban 0,05 másodperc alatt töltődik le, egy másfél órás film 12 másodperc alatt.
A gigabites sávszélességre a Koreában egyre jobban terjedő 3D videók és tévéadások, illetve a mostani HD felbontást felváltó, annál 16-szor több képpontból felépülő super-HD videók miatt van szükség. Egy percnyi super-HD videó letöltése még a gigabites kapcsolaton is több mint hat percig tart - ugyanez egy ma átlagosnak mondható 2 megabites internetkapcsolaton több mint nyolc nap alatt töltődne le.
A super-HD elterjedésének még akadálya lehet a készülékek technikai tudása is. Egyelőre például nagyon drágák az olyan kijelzők, amelyek képesek megjeleníteni a super-HD videók képeit.
Forrás: Index
Még könnyebb a „guglizás” az előnézeti képpel
A Google használók újabb segítséget kaptak a fejlesztőktől, Instant Previews-t.
Kereséskor egy nagyító jelenik meg a találati listában, melyre kattintva az adott oldal előnézeti képét kapjuk meg. Ennek az ikonnak köszönhetően könnyebb eldöntenünk, hogy melyik oldal felel meg leginkább a keresési feltételeinknek. Az előnézeti képek segítségével vizuálisan is megnézhetjük a találatokat, mielőtt valamelyikre rákattintanánk. A keresett kifejezések egy kiemelt szövegdobozban jelennek meg, így azonnal fel tudjuk mérni, hogy a számunkra megfelelő eredményt találtuk-e meg.
Először kattintsunk rá a kiválasztott találat mellett látható nagyító ikonra. Ekkor a keresési eredmények mellett, jobb oldalon megjelenik az oldal előnézeti képe. Ha a kurzort egy másik találat fölé visszük, akkor ugyanitt annak az oldalnak a kicsinyített mását látjuk. (laptopon: jobb nyíl leütése)
Az előnézetek a legtöbb keresési feladatban segítséget jelentenek.
Például, ha már valamikor egy oldalon megnéztünk valamit, majd újra meg szeretnénk találni ezt az oldalt, ennek az új funkciónak köszönhetően azonnal felismerhetjük.
Az előnézeti képek segítségével a hivatalos honlapokat is könnyebb megtalálni az egyedi megjelenésük miatt.
Az illusztrációk is sokat segítenek, mert ezek segítségével eldönthetjük, hogy érdemes-e megnyitnunk az adott oldalt.
2010. november 17., szerda
Nem baj, ha kamu
Egy magyarországi felmérés szerint a 30 év alatti budapesti fiatalok a leginkább fogékonyak az illegális szoftverekre. Érdekes, ugyanakkor elszomorító adat, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy ezen a területen sem ártana egy kis felvilágosítás…
A TNS közzétette annak a Microsoft által készíttettet felmérésnek az eredményeit, amelynek keretein belül idén ősszel 38 ezer felhasználót faggattak ki arról, hogyan is vélekedik a hamisított szoftverekről és a velük kapcsolatos tapasztalatokról. A megkérdezettek fele úgy látja, hogy a hamisított szoftverek egyáltalán nem bizonyulnak biztonságosnak, megbízhatónak, és az emberek 82 százaléka inkább az eredeti verziót javasolná az ismerőseinek, barátainak. Minden negyedik felhasználó attól fél leginkább, hogy az adatai illetéktelen kezekbe kerülnek, 23 százalékuk úgy hiszi, hogy eltulajdoníthatják a személyes adataikat, 15 százalék pedig attól tart, hogy a bűnszövetkezetek a szoftverhamisításból befolyó összegekből más bűncselekményeket is végrehajtanak.
Hamis a baba, avagy a külcsín nem minden
Viszonylag magas, 72 százalék azoknak a tudatos vásárlóknak az aránya, akik a vásárláskor a csomagolást tüzetesen átvizsgálják, hiszen így akarják leellenőrizni a program eredét.
A probléma csupán annyi, hogy a hamisítók ezen a téren is rengeteget fejlődtek, így meglehetősen nehéz különbséget tenni az eredeti és hamisított szoftver között, avatatlan szemnek szinte biztos, hogy lehetetlen.Éppen ezért a Microsoft létrehozott egy külön oldalt, ahol ismerteti azokat a külső tulajdonságokat, amelyeknek segítségével könnyebben el lehet dönteni, hogy a kezünkben lévő szoftver eredeti, vagy hamisított.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára, Tóth Zita, egy magyar felmérést helyez az előtérbe.A TÁRKI vizsgálata szerint a magyar fiatalok 41 százaléka nyitott a másolt, illegális forrásból származó szoftverek használata iránt. Ebből az okból kifolyólag rendkívül lényeges lenne, hogy az ifjabb generációk tagjai is képesek legyenek felmérni a szellemi tulajdont, az alkotói munka értékét, ezeknek jelentőségét, és azzal is tisztában kell lenniük, hogy az illegális eredetű termékek mind a gyártóknak, mind pedig az államnak hatalmas károkat okoznak, a piaci viszonyokat is negatívan befolyásolják. Elengedhetetlen, hogy a fogyasztóvédelmi szempontok, és ezek kihangsúlyozása megvalósuljon, fontos, hogy a fiatalokból is tudatos vásárlók váljanak, hogy ne higgyenek az első látásra kedvező, és csábító ajánlatoknak.
Az ételre és a gyógyszerre nemet mondunk, a szoftver viszont mehet
A HENT megbízásából készíttettet TÁRKI- felmérés azt is kiemeli, hogy az emberek nem minden típusú hamisított termékkel olyan elnézőek, mint a szoftverekkel: hamisított ételt csak 8 százalékuk fogyasztana, míg hamisított gyógyszert mindösszesen 5 százalék venne igénybe. A hamis szoftverek ellen viszont nem csak a felhasználóknak, hanem másoknak is muszáj felvenni a kesztyűt: a felmérésben résztvevők 65 százaléka szerint a kormányzatoknak, 72 százalékuk meglátása szerint pedig a szoftveriparágnak kellene erőfeszítéseket tenni a tiszta szoftverek érdekében.
Forrás: IT Café
Késik a Google operációs rendszere

Neked is lehet Titanod!

Következő generációs üzenetküldő rendszernek nevezi a Facebook a Titant, amely egyszerre képes kezelni a különböző üzeneteket. Az üzenetek szálakba rendezve, egyetlen inboxba érkeznek, és bár az email nem teljes értékű, a @facebook.com-os címmel rendelkező felhasználók ezentúl a közösségi szájton belülről is küldhetnek és kaphatnak emailt. Feliratkozni már fel lehet, de néhány hónap, mire mindenkihez eljut a szolgáltatás. Néhány ezer amerikai felhasználó máris használhatja a közösségi szájt hétfőn bejelentett szolgáltatását. A bevezetés fokozatosan történik, és a tervek szerint néhány hónap is eltelhet addig, mire mind az 560 millió felhasználó tud emailt küldeni és fogadni a világ legnépesebb közösségi szájtján. Az eddigi szerencsés nyertesek facebookos felhasználónevükből álló, @facebook.com végű emailcímeket kaptak.
Több mint e-mail
A Facebookon eddig csak belső üzeneteket lehetett küldeni, emailt nem. Az új rendszer ugyanakkor nem számít teljes értékű email-szolgáltatásnak: bár kezeli a csatolt fájlokat, a képeket és a videókat (ezek méretének a hírek szerint nincs elméleti határa), nem lehet egyszerre több címzettnek üzenetet küldeni. Ezen kívül a facebookos emaileknek nincs tárgysora, és „irodán kívül” (out of office) automatikus értesítőt sem lehet rajta beállítani. A Microsofttal való együttműködés jegyében ugyanakkor a platformot integrálták az Office Web Apps-szel, ami azt jelenti, hogy a csatolt Word-, Excel- és PowerPoint-fájlokat egy kattintással meg lehet nyitni a Facebookból.
Szöveg és képek forrása: Index - Tech, 2010.11.17. Előzmények: Itt a Facebook-email, és mégsincs itt ; A Facebook megcsinálta a jövő üzenetküldőjét
2010. november 16., kedd
A pokol felé lovagolnak az androidos mobilgyártók?
2010. november 15., hétfő
Új, "hallhatatlan" DVD-ék az adattárolásban

Új eljárással készült, 160 év élettartalommal bíró DVD-lemezt fejlesztettek ki Csehországban. A Data Trescor Disc névre keresztelt DVD egy újabb színfolt a digitális tárolóeszközök palettáján.
Új gyártási technológia
Nanorétegeket tartalmazó, kerámia alapú, időtálló DVD-lemezt fejlesztettek ki Csehországban - írta a Hospodarske Noviny című cseh gazdasági napilap. "Az új technológia kifejlesztése mintegy három évig tartott, és mi vagyunk a világon az egyetlenek, akik ezt a módszert használják"- idézte a napilap a fejlesztőcég vezetőjét. Az új szabadalom nemzetközi elismertetése még folyamatban van, azonban az eddigi tesztek is meggyőző eredményt produkáltak. A találmány lényege az adattároló réteghez használt anyagokban rejlik. A hagyományos technológiában alkalmazott szerves anyagoktól eltérően az új lemeznél parányi részecskékből álló fém és kerámia alapú port polikarbonát rétegek közé illesztenek és ultraibolya fénnyel rögzítik.
Digitális tárolóeszközök és az adatbiztonság
A ma használatos DVD-lemezeken már 2-3 év után tapasztalhatunk adatvesztést. Az új technológiával ellátott DVD-ék 160 éves élettartalma jelentős előrelépést jelenthet. De egyre több új technológiával kifejlesztett digitális optikai tárolóeszköz-formátum jelenik meg, és kérdéses, hogy mi válik majd elterjedté. A DVD utódjának szánják pl. a Blu-ray Discet, amelynek legfőbb vonzereje a nagy tároló kapacitás. Egy jelenlegi, hagyományos DVD 4.7 GB adatot képes tárolni, ami elég egy normál felbontású filmnek. De egy nagy felbontású film (HDTV) aminek sokkal tisztább képe van, 5-ször több helyet követel, ezért szükséges olyan lemezek gyártása, amelyeken sokkal több adat fér el. Adatbiztonsági szempontból viszont a Blu-ray technológia nem annyira megbízható. A DVD szerkezete sokkal inkább kedvez a biztonságos adattárolásnak, mivel két műanyag korong fogja össze az adathordozó réteget, míg a Blu-ray esetén az adat a lemez felszínén van, egy 0,1 mm vastag karcálló réteg alatt, így az sokkal sérülékenyebb.
Szélessávú adatátvitel
A szélessávú adatátvitel elterjedése jelentős változást hoz a digitális információ szolgáltatásában, archiválásában. A szoftver és hardvertechnológia fejlődésével, a metaadat-rendszerek átjárhatóságával a digitális anyagok hozzáférhetővé válnak az információs hálózatokon.
Összehangolt digitalizálási rendszer létrehozása
A digitalizálási tevékenységet és a digitális objektumok archiválását országos szinten össze kell hangolni, és létrehozni szervezeti feltételeit. Ki kell alakítani a digitális tartalmak begyűjtésének, feldolgozásának és megőrzésének feltételeit. Ennek menetét, irányelveit az Országos Digitalizálási Terv szabályozza. A digitális objektumok hosszú távú megőrzése a könyvtárak legfontosabb feladatává vált, hiszen a digitális anyagok rendkívül nagy számúak, és speciális tulajdonságokkal rendelkeznek, pl. sérülékenység, különböző formátumok. Világszerte folyank kutatások és kísérletek a megfelelő hordozók, technológiák és munkafolyamatok kialakítására.
Elavult digitális formátumok kezelése
Minden digitálisan tárolt adatnál fennáll a veszély, hogy az újabb formátumok bevezetésével az adott információ örökre elvész. Márpedig az újabb és egymással párhuzamosan használt fájlformátumok gombamód szaporodnak, majd ugyanilyen gyorsan ki is mennek a divatból. Így az a törekvés, hogy hosszútávon biztosítsák a tartalmakhoz való hozzáférést, elsőrendű fontossággal bír. Az Európai Unió 2009-ben indította el a "Keeping Emulation Environments Portable (KEEP) elnevezésű programját, amelynek lényege, hogy egy univerzális emulátort hoznak létre, amely elvileg minden, 1970 óta létrehozott digitális adathotdozót és fájlt kezelni tud.
A Data Trescor Disc tehát jó irányba mutató kísérletezés a megbízható adattárolás terén, de önmagában nem elég. Szükségesek egységes digitalizálási szabályok, és a formátumok megfelelő kezelése.
Forrás: sg.hu, ki.oszk.hu, itszotar.hu
A Facebook email: Ó a Függősség!


2010. november 14., vasárnap
Több mint egymillió könyv a GOOGLE-ben

Hogy meddig jut el a projekt, jelenleg lehetetlen megjósolni. Eddig mintegy húszezer könykiadó és több mint 28 nagy könyvtár, köztük az oxfordi, a Harvard, és a Stanford fogadta el az ajánlatot, a digitalizálásra, illetve a könyvek világhálóra való felrakására.
S hogy miért nagyszerű ez a digitáis könyvtár? Az emberíség mintegy 90 százalékának nincsen elérhető, hagyományos forrása. Ezzel a lehetőséggel azonban egyetlen képernyő és élő internet kapcsolat segítségével megszüntetehetőek a könyvek által nyújtott tudáshoz és információhoz való hozzáférésben megnyilvánuló egyenlőtlenségek.
Az egyes országokban elérhető hozzáfárések között csak az adott ország szellemi tulajdont védő törvényei okozhatnak különbséget. A copyright-ok esetében csak a kivonatok közlése lehetséges, valamint online vásárlási ajálatokra, és a felhasználóhoz közeli könyvtárak listájának ismertetésére van lehetőség. Ebben az esteben a szolgátatás értékét úgy kell tekintenünk, mintha a felhasználó átlapozná a könyvet a könyvesboltban.
A Google könyvtrára természetesen magyar nyelvű könyveket is tartalmaz. Megemlíthetjük itt Petőfi vegyes műveit , Arany toldi trilógiáját. A Google kezdeményezéséhez hasonló az Európai Digitális Könyvtár , ahol az európai nemzeti könytárak, köztük az OSZK állományába kutakodhat az érdeklődő, valamint régi internetes kezdeményezés a Gutenberg Projekt ahol egy barátságos keresőfelületen kutakodhatunk a csaekély számú magyar könyvet tartalmazó adatbázisban.
S hogy született ez a projekt? Bizton állíthatjuk hogy egyidős magával a Google-val. 1996-ban két frissen végzett informatikus, Sergey Brin és Larry Page, a Google alapítói, egy kutatómunkában vettek részt, melynek célja az volt hogy működő digitális könyvtárakat hozzanak létre. Úgy godolták hogy a közeljövőben amikor óriási mennyiségű könyvet fognak digitalizálni, az emberek egy "feltérképező robotot" fognak használni a könyvek indexelésére, és a könyvek közti kapcsolatok elemzésére. Ez a robot a BackRub nevet kapta.
2002-ben egy egyszerű kérdés foglalkoztatta a projekt ötletgazdáit. Meddig tartana a világ összes könyvét digitálisan beolvasni. S a válasz? Senki sem tudja:) Larry Page saját maga kisérletezte ki. Egy nap az irodájában egyik kolleganőjével, a ritmust metronóm segítségével tartva, módszeresen átlapoztak egy 300 oladal könyvet. Teljes 40 perc kellett a művelethez.
2003-ban kidolgoznak egy roncsolásmentes beolvasási technikát, mely a kor más technikájához képest sokkal kíméletesebben olvassa be a könyveket.
2007 decemberére a keresőfelület már több mint 35 nyelven válik elérhetővé, és száznál is több országból, több mint 10.000 kiadó és szerző vesz részt a könyvkereső partnerprogramban, mely szám az évek során folyamatosan növekszik.