Több részről megközelíthető a kérdés.
Vannak, akik egyenesen rajonganak érte, mindenbe belelátják bevezetésének lehetőségét; a semlegesek, akik figyelik az „eseményeket”, próbálják megérteni azokat; illetve vannak a szkeptikusok, akik szerint a web2.0 szolgáltatásai az internet elterjedésének és a sávszélességnek köszönheti népszerűségét.
A kifejezés tárgyszerű megfogalmazása:
„Interaktív, együttműködésen alapuló, multimédiás, webalapú technológiai alkalmazás, webalapú könyvtári szolgáltatásokhoz és gyűjteményekhez. Használóközpontú virtuális közösség, melyben a könyvtár nem egyedül felelős a tartalom előállításáért.”2
Egész egyszerűen mondhatnánk, hogy a könyvtár 2.0 a web 2.0 könyvtári környezetben történő alkalmazása. Valójában a könyvtár a cél, a web 2.0 pedig a cél elérésének eszköze.
"A könyvtár 2.0 természete a könyvtár alapvető és legjobb szolgáltatói hagyományán és küldetésén alapul:
- a közösség tagjai által előállított információhoz való hozzáférés,
- megosztás és felhasználás a közösség céljai szerint,
- hozzájárul a használói közösség építéséhez."
Ha megfigyeljük a web fejlődését, hasonlóságot figyelhetünk meg a „verziószámos” könyvtár alakulásában. (Ennek fő oka az internet nagy hatása.)
PC korszak – könyvtárak 0.0: kialakulás időszaka, hálózatos működés.
Web1.0 – K1.: az információcsere eszközeinek egyszerűbbé válása, könyvtárak internetes hozzáférése, OPAC…
Web2.0 – K2: az internet nagymértékű elterjedése, közösségi tartalmak népszerűvé válása, a könyvtárak nemcsak fizikai, hanem virtuális közösségi terekké is vál(hat)nak.
Web3.0 – K3: szemantikus web, (szemantikus könyvtár), ahol a tartalmak intelligens feltárásán van a hangsúly.
Web4.0 – K4: a számítástechnika teljes hálózatosodását jövendölik, ahol valamennyi alkalmazás az interneten működik.
Forrás: http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/weblibrary/621-k2-aa
