inmargo.blogspot.com

Az iNapló IT szemléje - ELTE-LIS + iNapló - Fodor János
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Internet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Internet. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 21., kedd

Internetre kerül a brit nemzeti könyvtár közkincse

- írja az Index.
A cím kissé megtévesztő: nem a teljes kincs, csak egy része. Nagyjából 1,7%-a. 250 000 mű.
Mégis a kezdeményezés nagyszerű. Olyan művekhez férhetünk így majd hozzá bárhol a világon, mint az első belső égésű motorral rendelkező tengeralattjáró tervrajza, ami nélkül lássuk be, nem is tudnánk elaludni.
De komolyan: tényleg olyan művekkel találkozhatunk így, amelyek azelőtt elérhetetlenek voltak az interneten keresztül. Ráadásul ingyen ér bérmentve a Google jóvoltából. Fizessenek neki azok, akiknek a bannerjeire kattintottunk.
A könyvek szabadon kereshető és letölthető formátumban lesznek elérhetők, szóval talán még jobb is ez, mint egy könyvtárban böngészni, ahol a Ctrl+F szép álom csupán.

Könyvtáros hallgatóként mégis megfordul az ember fejében a gondolat: ha már minden könyvet digitalizálnak (legálisan ugyan csak a már nem jogvédetteket, ám köztudott, hogy a nagylbb érdeklődésre számot tartható könyvek is elérhetők illegális módon online), akkor ki jön be a könyvtárakba?
Újfajta könyvtárat vizionálok. Hűvös, légkondicionált helyiségben halkan zümmögnek a szerverek, mellettük néhány polcon könyvek. Témájuk a botsáskák legújabb alfajának felfedezése, esetleg aleatorikus nászindulók. Időnként megjelenik egy-egy menyasszony vagy vőlegény, aki ilyenre esküdne. Egyébként csend és zümmögés. Psszt! A könyvtáros alszik!

Természetesen erről szó sincs. A digitalizálás nagyszerű dolog, de kevéssé valószínű, hogy kiszorítaná a papír könyveket a közeljövőben.

2011. június 20., hétfő

Szélessáv Mindenkinek!


2011-ben is folytatódott az internetpiac bővülése. Az I. negyedév végén az előző évhez képest 413-ról 418-ra növekedett az internetszolgáltatók száma – olvashatjuk a Központi Statisztikai Hivatal Távközlés- és Internetről szóló gyorstájékoztatásában. A piac további koncentrálódását mutatja, hogy 13 cég tudhatja magáénak az előfizetések 90%-át.
Az internet-előfizetések száma ötödével nőtt, március végén már meghaladta a 3,4 milliót.

2011. május 16., hétfő

Szélessávot Mindenkinek!



Források:
http://index.hu/tech/blog/2011/05/13/olcsobb_tavkozlesi_szolgaltatas_3_6_millio_haztartasnak/
http://computerworld.hu/elenkul-a-verseny-szelessavon-20110513.html
http://www.origo.hu/techbazis/internet/20110513-olcsobb-lehet-a-telefon-es-az-internet.html

Magyar érdektelenség és a mobilbankolás

Az Magyarországi internetezők közében egyre népszerűbb a bankolás, az elmúlt 5 évben évi 26 százalékkal nőtt az online banki szolgáltatásokat igénybevevők aránya. A mobilbankolás mégis teljesen hidegen hagyja a magyart – derül ki többek között az Accenture felméréséből.

Habár Amerikában már teljesen hétköznapinak számít, ha valaki okostelefonján keresztül intézi banki ügyleteit, itthon még arról se tud szinte senki, hogy majd' minden bank mobiltelefonra optimalizált honlappal várja ügyfeleit.

2011. május 11., szerda

Van-e élet Facebook után?

Ez a cikk azt feszegeti, hogy mi jöhet még a Facebook után. Mert jelenleg mindenki rajta van, de legalábbis lesz, és lassan a legtöbbünk úgy tekinti, ha nincs facebook oldalad, kvázi nem is létezel. Vajon leáldozhat-e valaha is a Facebook egyre ragyogóbb csillaga, vagy a rendszer csak az emberiséggel pusztulhat el? Hol vannak a Face határai, vannak-e neki egyáltalán? Hiszen a népszerűsége nem csak abban merül ki, hogy mindannyian fent vagyunk (néhányan 0-24-ben) hanem abban is, hogy az IT cikkek többsége róla szól, és még mi is szinte csak erről blogolunk, hurrá :)

2011. április 26., kedd

Betelt az internet

Nagyjából a kilencvenes évek nagy kereskedelmi internetrobbanása óta világos a szakemberek számára, hogy az interneten előbb-utóbb el fog fogyni a hely. Először a 2000-es évek közepére jósolták ezt, aztán a 2010-esekre, és most, pontosan 2011. január 24-én eljött a vég, nincs tovább, ki lehet tenni a megtelt táblát. Illetve ez azért így nem egészen pontos.

2010. november 23., kedd

Egy év alatt megduplázódott a fertőző honlapok száma


2010: Megduplázódott fertőzöttség
Egy biztonsági cég jelentése szerint az interneten ma már maguk a weboldalak az első számú veszélyforrások, ahonnan a legtöbbször a felhasználó tudta nélkül települnek a vírusok.
A Dasient biztonsági cég kiadta a 2010 harmadik negyedévéről szóló jelentését, melyben a weboldalak fertőzöttségét vizsgáló felmérésük eredményeiről számolnak be. A legfontosabb megállapításuk: egy év alatt megduplázódott a malware-rel fertőzött oldalak száma.

Tovább nő a fertőzések száma
A cég több millió weboldalt monitoroz, hogy megállapítsák: tartalmaz-e az adott oldal kártékony programokat "malware-t", illetve úgynevezett „malvertisementet” , ami káros kódot jelentő „malware”, valamint a hirdetést jelentő „advertisement” összevonásából alkotott szó. Az adatgyűjtés alapján úgy becsülik, idén a harmadik negyedévben a fertőzött weboldalak száma az interneten meghaladta az 1,2 milliót, és ez nagyjából a duplája a tavalyi év hasonló időszakában tapasztaltnak – vagyis a folyamatos növekedés drámai mértékű.
Egy éve ez a legelterjedtebb internetes kártevő Magyarországon, legalábbis ezt állítja a NOD32 fejlesztője.


Magyarországi viszonyok

A NOD32 vírusirtót fejlesztő ESET minden hónapban összeállítja a Magyarországon terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik a hazai felhasználók számítógépeit. A magyar lista első helyén már 2009 októbere óta a Conficker féreg tanyázik. A kártevő az operációs rendszer frissítéseinek hiányát, a gyenge jelszavakat és az automatikus futtatás lehetőségét kihasználva terjed. A nagyszámú fertőzés annak is köszönhető, hogy a Confickerből folyamatosan jelennek meg új variánsok, ugyanakkor a kártevőt vissza lehetne szorítani, ha a felhasználók figyelmet fordítanának az operációs rendszereik frissítésére is.

Hogyan terjednek a vírusok?
A rosszindulatú, kártékony programok olyan elterjedtek az interneten, hogy a felhasználók nagyobb eséllyel fertőzik meg hiányos védettségű számítógépüket a népszerű, látogatott weboldalakról elindulva, mint – ahogy sokan hiszik – a kétes tartalmúakról, például a pornó- vagy szerencsejáték oldalakról tovább navigálva.

Taktikák
A jelentés szerint a világ leglátogatottabb honlapjai olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, hogy esetükben maximum két kattintásra van szükség egy káros tartalmú weboldal eléréséhez.
A vizsgálat azt mutatta meg, hogy a vezető hír- és médiaoldalak több mint 70 százaléka, az üzenőfalak és fórumok több mint hetven százaléka, valamint a közösségi oldalak több mint ötven százaléka ilyen, vagyis legfeljebb kétkattintásnyi az esély, hogy fertőzést szedjen össze a felhasználó.
A kutatók szerint a bűnözők taktikája kifinomult: nem fertőzik meg ezeket a sokat látogatott oldalakat, hanem azt használják ki, hogy az emberek megbíznak ezekben a helyekben, így az ott elhelyezett linkekben is, és így csábítják át őket a kívánt helyre, gyakran közvetlenül, egyetlen linkkel.

McAfee adatai
Az idei év első hat hónapjában 10 millió új rosszindulatú programot regisztrált a McAfee – ez rekordnak számít az iparág történetében, hiszen sosem volt még arra példa, hogy ennyi új kártevő jelenjen meg fél év leforgása alatt.
Az IT-biztonsági cég jelentése szerint az időszakban naponta átlagosan 55 ezer malware ütötte fel a fejét, de egyébként a második negyedévben jóval nagyobb volt a vírusirtók aktivitása, mint az elsőben.
A legnépszerűbb kártevők a Windowsok automatikus lejátszás funkcióját kihasználó,
illetve a jelszólopó programok voltak, de változatlanul elterjedtek az álvírusirtó szoftverek is.

2010. november 18., csütörtök

Ezer megabites internet Koreában 2012-re

Dél-Korea már egy ideje élen jár a technológiai fejlődésben és a szélessávú internet elérésben, de a kormány most még magasabbra tör: a cél az egy gigabites internet elérhetővé tétele 2 éven belül.

A napokban mutatta be a dél-koreai kormány új internetfejlesztési programját, melynek célja, hogy 2012-re általánosan elérhető legyen az egy gigabites sávszélességet biztosító internet. Az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésére 34 ezer milliárd won (6100 milliárd forint) összeget szán a  koreai kormány - ez az összeg annyi, amennyit az ország egy év alatt az oktatásügyre költ.

Koreában ma az átlagos sávszélesség 12 megabit, a nagyvárosokban gyakorlatilag száz százalékos az internetelérés aránya a háztartásokban és akár a 100 megabites internetkapcsolat is elérhető már. A kisebb vidéki városok és a falvak viszont le vannak maradva, ide egyelőre még nem húztak ki drága üvegszálas optikai kábeleket, viszont nagyon sok új, kisebb sávszélességű kapcsolatot adtak át az elmúlt időszakban.

Dél-Korea évek óta listavezető

Az átlagos sávszélesség alapján felállított toplista élén már évek óta Dél-Korea áll. A listát az Akamai cég negyedévenként teszi közzé. Az Akamai az egyik legnagyobb content delivery network szolgáltató: azzal foglalkozik, hogy az óriási sávszélességgel és kapacitással rendelkező, a Föld minden táján szétszórt szerverparkjait bérbe adja más cégeknek, és segít nekik teríteni a tartalmaikat. E tevékenysége révén releváns képet tud adni az egyes országokra, városokra jellemző internethasználatról.


A leggyorsabbak


A diagramon láthatjuk, hogy a dobogót a Távol-kelet uralja (Hongkong és Japán a második és harmadik helyen), a 4-10. helyen viszont csak európai országok szerepelnek. Románia a legjobb a kontinensről 6,3 megabites átlaggal, utána Lettország és Svédország jön. A legjobb tíz közé még egy kelet-európai ország került be: Csehország a nyolcadik helyen, 5,4 megabites átlaggal.
A legjobb sávszélességű városok toplistáján az első ötvenbe csak három európai város jutott be (a svéd Umea, a norvég Lyse, és a holland Wageningen), a többi mind japán és koreai. A leggyorsabb internettel a koreai Masan városában van, itt 15,8 megabit az átlagos sávszélesség.
Magyarország az Akamai listáján nem szerepel, viszont a Net Index szintén 2010-es felmérésén a 21. helyet foglalja el a világranglistán, 13,29 megabites átlagsebességgel.

Mire lehet használni a gigabites internetet?

Az ezer megabites kapcsolat átlagos otthoni felhasználásra ma még kicsit nehezen kihasználhatónak -, elérése átlagfelhasználói szemmel pedig egyenesen lehetetlennek tűnik. Hogy mit is jelent ez a sebesség? Ezer megabites sávszélességgel egy 45 perces zenei album mp3-ban 0,05 másodperc alatt töltődik le, egy másfél órás film 12 másodperc alatt.

A gigabites sávszélességre a Koreában egyre jobban terjedő 3D videók és tévéadások, illetve a mostani HD felbontást felváltó, annál 16-szor több képpontból felépülő super-HD videók miatt van szükség. Egy percnyi super-HD videó letöltése még a gigabites kapcsolaton is több mint hat percig tart - ugyanez egy ma átlagosnak mondható 2 megabites internetkapcsolaton több mint nyolc nap alatt töltődne le.
A super-HD elterjedésének még  akadálya lehet  a készülékek technikai tudása is.  Egyelőre például nagyon drágák az olyan kijelzők, amelyek képesek megjeleníteni a super-HD videók képeit.

Forrás: Index

2010. október 19., kedd

Hamarosan elfogynak az IPv4 címek

Az IP-címek kiosztásáért felelős szervezet, a Number Resources Organization (NRO) figyelmeztetése szerint néhány hónap múlva elfogynak a kiosztható IPv4 címek.

A rendelkezésre álló keret 95 százaléka már el is fogyott. A szabad címek száma januárban csökkent 10 százalék alá, s ha a jelenlegi ütemben zajlik tovább a világháló bővülése, 2011 elejére-közepére végleg elfogynak a kiosztható IPv4 címek.

IPv4: a jelenleg használt protokoll

Az internetprotokoll (Internet Protocol, rövidítve IP) az internet egyik alapvető szabványa, az internet kommunikációs alapja. E protokoll segítségével kommunikálnak egymással az internetre kötött eszközök (számítógépek, hálózati eszközök, webkamerák stb.). A protokoll meghatározza az egymásnak küldhető üzenetek felépítését, sorrendjét. Minden internetre kapcsolt eszköznek van IP-címe, egyedi azonosítója, amelyet az interneten kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak. Az IP-cím tehát olyan, mint a telefonos hálózatokban a telefonszám.

A most használatos IP-protokoll szerinti címeket nevezzük IPv4 címeknek, mert ez az internetprotokollok negyedik generációja. Az IP címek 32 biten ábrázolt egész számok, amelyeket 4 darab 8 bites, pontokkal elválasztott számmal írunk le. A Facebook.com - egyik - IP-címe például így néz ki: 69.63.184.142

IPv6: megoldás a problémára?

Az IPv4 címek elfogyása komoly probléma. Ennek megoldására dolgozták ki az IPv6 szabványt, vagyis a hatodik generációs címzésmódot. Az IPv6 már 128 biten ábrázolja a címeket, vagyis szinte végtelen IP-cím kezelésére képes. A cím leírása hexadecimális formában történik. Így néz ki a Facebook IPv6-os címe: 2620:0:1cfe:face:b00c::3

Ha végleg elfogynak az IPv4-es címek és a weboldalak csak IPv6-os címeket kapnak, akkor az új weboldalakat a régebbi szabványt használó eszközök nem látják majd: a manapság használt - elsősorban otthoni - hálózati eszközök nagy része nem képes kezelni az IPv6 szabványt, ezért azokat ki kell majd cserélni.

Ez a számláló mutatja a hátralévő időt az IPv4 címek elfogyásáig:



A HWSW cikke a témában: kattints ide.

2010. október 17., vasárnap

Megjelent a Google-TV

Újdonsággal állt elő a Google.

A Sonyval és a Logitech-kel közösen megalkotta a Google-tv-t, mely most szombaton került az amerikai piacra.

Mitől új?

Az újítás lényege, hogy a tévénéző otthonában, a tévé képernyőjén keresztül érheti el az internetes tartalmakat, tehát a televízió és az internet ötvözéséről van szó. Ennek értelmében az új termék alkalmas tv nézésre, internetes keresésre, olvasásra, Youtube-lejátszásra, csetelésre, twitterezésre, filmletöltésre, online játékra, fotók megosztására stb.
A tárolásra a tv nem alkalmas, de az internetes kapcsolaton keresztül USB-merevlemezt is csatlakoztathatunk hozzá. Kérdéses, hogy van-e egyáltalán értelme a tárolásnak?

Google-tv

A Google tv-hez nincs szükség másra, csupán egy olyan készülékre, melyben beépített böngésző van, valamint egy optikai egeret is tartalmazó kézi billentyűzetre, melynek segítségével lehet a tv adások között lépegetni, keresgélni a neten, valamint üzenetet írni.

A beépített készüléket jelenleg a Sony 4 terméke, valamint a Logitech "set top box" nevű terméke tartalmazza.



forrás: youtube


További kapcsolódó cikkek:
Google-Tv
Index- Tech
Techline
IT Cafe