Óriások harca az e-book piacon

Milyen az könyv jövője?

Hogyan fejlődnek az e-book szolgáltatások?

Ezt a kérdést tárgyalja röviden a cikk, amely két neves e-book forgalamzó cég termékét hasonlítja össze.

A Kindle Wifi és a Nook Wifi összehasonlítása során kiderül, hogy mindkét termék fejlesztése még további finomításokat igényel.

Az összehasonlítás fő szempontjai a következők: tárkapacitás, elérhető, letölthető és előfizethető tartalmak, súly, hozzáadott szoftverek (pl. szövegfelolvasás), hangos menü szolgáltatás, ár, játékok, virtuális billentyűzet stb.

Összességében szembetűnő az e-book szolgáltatások látványos úttörése mind HW mind SW oldalról. Egyre kisebb méret, egyre több funkció, és kényelmi szolgáltatások.

Ezek jellemzik az e-book könyvpiacot

Lassan világszerte reális áron elérhetőek lesznek ezen szolgáltatások és eszközök, amelyek alapjaiban alakíthaják át a hagyományos könyvpiacot.

Forrás: http://www.konyvjovo.hu/hirek-roviden/oriasok-harca-kinle-wifi-vs-nook-wifi

Windows Phone 7 - A Microsoft visszatérése a mobilfóniába

Az évezred elejét követő egyeduralkodása után, - a Nokiának is köszönhetően - a Microsoft lassan visszaszorult az okostelefonok piacán. Ezt a folyamatot felgyorsította az Apple és a Google megjelenése a piacon, az érintőképernyős mobilok terjedése, illetve magának a Microsoftnak az elhúzódó tétlenkedése. Az eredmény? A Windows Mobile lassan kiszorult a gyártók kínálatából.A visszatérést a Windows Phone 7 jelenti, amely mindenben szakít a vállalat mobilos örökségével.

Metro UI

Windows Phone 7 szakít a más operációs rendszereken megismert és megszokott menüs felépítéssel. Az operációs rendszerben és az alkalmazások azonos logika mentén épülnek fel, navigálni fel-le mozogva tudunk, jobbra-balra pedig további részletek tárulhatnak fel a programból vagy adatokból. Legalul kapjuk meg az egyes tevékenységekhez tartozó ikonokat, ha pedig valahol három pontot "..." látunk, biztosak lehetünk benne, hogy ott további opciók érhetők el.

Telefonálás, SMS

A Windows Phone 7 telefon ikonjára bökve a híváslistát látjuk, egymás alatt sorakoznak az indított, fogadott és nem fogadott hívások időrendi sorrendben. Minden hívás alatt látható a státusza és az időpontja, a bonyolított és az elmulasztott hívásokat más-más színnel jelzi a szoftver.

People hub, az új telefonkönyv

Ez tartalmazza a neveket és az elérhetőségeket, bővebben pedig a tulajdonos online szociális életének központja, amennyiben persze él online közösségi életet. A nevekre bökve megkapjuk az adott személy profilinformációit, valamint a különféle elérhetőségeit: ezek lehetnek telefonszámok amiket felhívhatunk vagy küldhetünk SMS-t rájuk, írhatunk e-mailt, vagy üzenhetünk az illető Facebook-falára, amennyiben a névhez tartozik Facebook-elérhetőség is.

Médiakezelés - képek, zenék, filmek

A Windows Phone 7-ben a képek, hangok, videók kezelésére gyárilag két külön menüt alakítottak ki, egyikben a fotók, a másikban a zenék és filmek találhatók. A fotókat böngészhetjük, kedvencek közé rakhatjuk, törölhetjük, megoszthatjuk őket Facebookon, elküldhetjük e-mailben vagy feltölthetjük a Windows Live SkyDrive tárhelyünkre. A szinkronizáció kétirányú, vagyis a Windows Phone 7 mobilunkon az online galériáinkat is böngészhetjük.

A zene/film menü már összetettebb, ugyanis integrálva van a Microsoft Zune szolgáltatásával, amely a redmondiak online zeneboltja, úgyhogy itt nem csak a saját tartalmainkat tudjuk lejátszani, hanem böngészhetünk az üzletben is, belehallgathatunk a dalokba és akár vásárolhatunk is!

Marketplace

Maga a piactér logikus felépítésű, külön vannak listázva az alkalmazások, a játékok és a zenék. A kategorizálás mindhárom eseteben azonos, láthatjuk a kiemelt újdonságokat, a legnépszerűbb termékeket, a legújabbakat, az ingyeneseket, majd jönnek a kategóriák, ami az alkalmazások esetén a különféle területre szánt programok csoportjait jelenti. Az egyelőre szűk kínálat betudható annak, hogy a Windows Phone 7 még vadonatúj, de a választék rohamléptekkel bővül.

Böngésző

A Windows Phone 7-ben található, az asztali Internet Explorer 8 alapjaira épülő Internet Explorer jelentős előrelépés a Windows Mobile 6.x kőkorszaki böngészőjéhez képest. Az új verzió csak a nevet tartotta meg, egyebekben rá sem lehet ismerni: gyors a letöltés, gördülékeny a megjelenítés és a görgetés, nyoma sincs lassulásnak és elérhetők a szokásos többujjas trükkök is.

Egyszerű Office

Elérhető a Word, az Excel, a PowerPoint és a OneNote, csatlakozhatunk SharePoint megosztásokhoz és van SharePoint Workspace támogatás is. A Microsoft nem volt rest és a mobilos operációs rendszerbe belefejlesztette az Office népszerű komponenseinek legfontosabb képességeit: a dokumentumokat nem csak megtekinteni lehet, hanem szerkeszteni is, a módosított dokumentumokat pedig e-mailben tovább is küldhetjük.

Cloud-szolgáltatások

A Bing Maps is elérhető a Windows Phone 7-en, de nem pótolja sajnos az olyan navigációs szoftvereket mint a Windows Mobile-on futó Garmin vagy akár az iGo. Hiába a műholdképet is megjelenítő térkép, amin hibátlanul működik a kétujjas zoom, gyors a megjelenítés és folyamatos a görgetés, maga a szoftver elég korlátozott képességű.

Összegzés

A Windows Phone 7-et nem menükben kutató, parancssorban matató geekeknek fejlesztette a Microsoft, hanem olyan felhasználóknak, akik igényli egy okostelefon fejlett szolgáltatásait, de nem szeretnének és nem is tudnak a telefonjukon barkácsolni, hackelni, azt várják el hogy a SIM-kártya behelyezése és bekapcsolás után egyszerűen csak működjön minden, álljon kézre és nézzen is ki jól.

Bemutató videók találhatóak itt.

A teljes cikkért kattints ide

Hamarosan jön a Chrome webbolt

Még az idén elindul a Chrome Web Store. Ez az a hely ahol a felhasználók netes alkalmazásokat tudnak vásárolni. A fejlesztők már most elkezdhetik feltölteni alkalmazásaikat.

A Google böngészőjének a kiterjesztései mellé elkezdték kiírni az árakat, ami azt feltételezi, hogy hamarosan megjelenik a Chrome bolt. A böngészőhöz a kiterjesztések továbbra is ingyenesek lesznek, de a fejlesztők kérhetnek pénzt a netes alkalmazásokért. A fejlesztők online boltban tudják eladni az alkalmazásokat, ez biztonságot ad az eladónak és a vásárlónak is – írja a Chromium blog.

A Chrome Web Store nyílt online bolt lesz netes alkalmazásoknak. A boltban kapható alkalmazásokat nem csak Chrome böngészővel lehet használni, bármilyen modern böngészővel kompatibilis. A Chrome annyi pluszt ad, hogy könnyebb elérhetési útvonalat lehet adni. Ez azt jelenti, hogy egy kattintással is el lehet érni az alkalmazásokat.

A fejlesztők már most elkezdhetik feltölteni alkalmazásaikat, a szükséges dokumentációt is le lehet tölteni. A Chrome Web Store még az idén megnyílik, de pontosabb dátumot még nem árult el a Google.

Forrás: index

Mi lesz a Facebook profilunkkal, ha egyszer már alulról szagoljuk az ibolyát?

Gondolom, Neked is van Facebook profilod!? De elgondolkoztál már valaha azon, mi lesz vele, ha te már nem vagy? És azon járt már az agyad, van-e élet a halál után? Ezt a kérdést sokan felteszik maguknak. Általában magányosan, belül, halkan. Bár a biztos választ nem tudhatjuk, egyvalamit bátran kijelenthetünk: az online világban és a közösségi oldalakon van. Egy publikáció szerint jelenleg 5,7 millió elhunyt Facebook felhasználó profilja működik a világhálón. És ez csak a Facebook. Vajon hányan lehetnek még egyéb közösségi oldalakon, hírlevél címlistákon és online adatbázisokban? A becsült szám akár több tízmillió is lehet, ami – valljuk be – elég hátborzongató.
Az Allfacebook színes infografikája szerint ugyanakkor évente "csak" 200 ezer Facebook felhasználó hal meg, ezzel messze alulmúlva az offline világ halálozási arányát. Míg egy nap 700 ezer felhasználó regisztrál, addig csak 548 távozik el az élők sorából. De vajon mi történik ezután? A Facebook régebben egy apró üzenetet írt ki az ismerősök üzenőfalára – ami némelyeket sokkolt, másokat pedig ismét sírásra késztetett – majd nyugodt szívvel törölte az illető profilját.
2007 óta azonban nem semmisíti meg a profilt, hanem átváltoztatja egy különleges oldallá, ahová a családtagok, barátok és ismerősök búcsúüzeneteket küldhetnek – akár egy online temetési ceremónián.
De miért is írunk minderről? Mert mára ebből is tuti üzletet csináltak Amerikában. Miután valaki örök nyugalomra tér, a digitális hagyatékai tovább élnek a számítógépekben és szervereken szerte a világban. Sokak számára ez nem jelent nagy problémát, de többen vannak azok, akik nem szeretnék felügyelet nélkül hagyni hátramaradt adataikat, üzeneteiket, képeiket és egyéb online tartalmaikat. Erre a problémára adnak megoldást azok a vállalatok, melyekből a Mashable összegyűjtött néhányat.
A különleges szolgáltatók egy hosszú és fájdalmas procedúrától kímélhetik meg azoknak a hozzátartozóit, akiknek már nincs sok idejük hátra – vagy csak nagyon előretekintőek. A digitális végrendeletben megjelölt személyek így könnyedén és egyszerűen hozzáférhetnek mindenhez, amivel elhunyt ismerősük rendelkezett: számítógépes fájlokhoz, közösségi profilokhoz, pénzügyi adatokhoz és számlákhoz, blogokhoz és email-ekhez.

Nem lájkolják a diszlájkot!

Nem tagadom, igen gyakran látogatom a világ talán legnépszerűbb közösségi portálját, amelynek történetét David Fincher hamarosan a mozikban landoló Social Network- A közösségi háló című alkotásában ismerhetjük meg. Kíváncsi lennék arra, hogy a film kitér-e a „dislike” már-már égető kérdésére, és az is érdekelne, hogy mit gondol a Facebook leleményes szülőatyja, Mark Zuckerberg erről a kérdéskörről. Mert kéne az dislike nagyon…

Nem csak azért, mert már a könyökömön jön ki a sokadszorra olvasott nap vicce (ami nem mindig olyan humoros), és a Napi Bundy-n sem mindig kacagom könnyesre magam, de amikor ismerőseim hard core techno dalokat tesznek közszemlére, akkor érzem igazán, hogy biza’ el kéne az a dislike gomb. Hiszen ha a pozitív véleményünknek hangot adhatunk egy ’like’ személyében, akkor miért nem fejezhetjük ki egyöntetűen ennek ellentettjét is? Nem mondom, hogy álmatlanul forgok a dislike hiánya miatt, de tényleg, miért is nem található meg eme funkció a mindenható Facebookon? Ott ahol a legújabb parti élményektől kezdve a matek kettesig mindenki mindent megoszt mindenkivel. És mint mindenre erre is van kézenfekvő magyarázat.

Noha a Facebook lelkes használói már jó néhány éve szeretnék, ha lenne dislike, ám az FB vezetőinek nem nagyon akaródzik beadni a derekukat, illetve egy középutat választottak, amelynek aztán meglett az igen keserű gyümölcse. Egy Firefox kiegészítő hívatott betölteni a dislike hiányát, ám ezzel viszont szemfüles csalók éltek vissza, akik üzeneteket küldtek a mit sem sejtő felhasználóknak. Ezekben az üzenetekben azt tanácsolták, hogy töltsék le a hivatalos dislike gombot, de ahelyett, hogy végre legálisan nem tetszik-elhetett volna szegény facebook-ozó, egy kártékony alkalmazás települt a számítógépére, amely szabaddá tette az utat az adathalászok előtt. Ez aztán egy hatalmas dislike-ot érdemelne!

A dislike köré egy egész mozgalom szerveződött, még egy csoportot is létrehoztak, a lefelé mutató ujjacska érdekében, de „könyörgéseik nem hallgattattak meg”. Viszont a FaceMoc, a Firefox által megálmodott kiterjesztés fejlesztőjének meglátása szerint lényeges azt is szem előtt tartani, hogy a dislike egyáltalán nem az utálkozó egyének számára készült. Egy dislike többet érhet minden szónál, például ha a hírfolyamban azt vesszük észre, hogy a legjobb barátnőnk otthon fekszik neotcitránt kortyolgatva, vagy ha épp vizsgaidőszak közepén vagyunk és szembesülünk azzal, hogy nem csak nekünk nem sikerült az a fránya vizsga. És kicsit komolyabbra fordítva a szót, az elmúlt hetek kolontári, devecseri híreit, valamint a MAL-Zrt vezetőit is aligha illethetnénk a like gombbal.

A Facebook vezetői egyelőre a dislike nem létét a felhasználókba vetett bizalom hiányával magyarázzák. Úgy vélekednek, hogy a dislike-al egyúttal elszabadulna (ha nem is a pokol), de a cyber bullying biztosan, azaz az ismerősök könnyedebben eshetnének egymásnak, terrorizálhatnák egymást. Valóban, ziher, hogy lennének esetek, amikor ez az eszköz rosszul sülne el! De talán erre is lehetne valami megoldást találni, most lehet, hogy túlzásba esek, de akár meg lehetne alkotni, a Facebook sajátbejáratú etikai kódexét, és ebben akkor bátran lehetne szabályozni-csúnya, és nem magyar szóval élve- a dislájkolást is.

Ahogy Montecuccoli is mondotta volt a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz és nincs ezzel másként a Facebook se. Hiszen itt a cégek dollár milliárdokkal tömik a vezetők zsebeit, csak hogy az ő hirdetésük ott díszeleghessen oldalt, és mivel igen nagyszámú közönséghez (félmilliárd felhasználóhoz) jut el a reklám üzenete, tényleg nem apró pénzről van szó. Már egyetlen egy dislike gomb romba döntheti a jól felépített pozitív marketing stratégiát, a Facebooknak így egyáltalán nem fűződik érdeke ahhoz, hogy teljesüljön sok millió facebookozó vágya. Szóval lehetséges, hogy soha a mi, de talán a gyermekeink életében sem lesz dislike gomb. Na és? Oké, lehet, hogy vannak pillanatok, amikor nagyon szívesen megnyomnám, de annyi minden más van a dislike helyett. Vannak rég nem látott ismerősök, akik másik kontinensen élnek, vannak csodás képek Budapestről, és vannak klassz zenék is és megannyi más.

Az Index e témában írott cikkéért katt ide

Ide pedig, ha a Digibiz megközelítése is érdekel

És egy kis kedvcsináló a filmhez

Az Apple egykori vezetője elismerte, hiba volt felvenni őt

John Sculley az Apple egykori vezetője nemrég a Cult of Macnek adott interjúban kerek perec kijelentette, hiba volt őt felvenni, és minden, ami az Apple-nél történt az ő vezetése alatt, Jobsnak köszönhető.
Híres ficsöre, hogy ő tette ki Jobs szűrét a cégtől 1985-ben. Először is nem árt tudni, egyáltalán miért került az Apple-höz CEO-ként Sculley, mikor egyszer ott volt Jobs. Ehhez Steve Jobs személyisége adja a választ: az Apple főrészvényese és vezetője akkoriban fiatal és forrófejű volt, nem volt hajlandó normálisan felöltözni (akkoriban még azt hitték, ezt kinövi), beszólt mindenkinek, ezért az igazgatótanács úgy vélte, kell egy supervisor a feje fölé. Partnerként állították be a két titánt, míg Jobs a technikai oldalt irányította, Sculley inkább a marketingért volt felelős. Az elképzelés azonban nem működött, Sculley szerint az egész helyzet predesztinálva volt a hatalmi harcra. Jobs vitte a Macintosh részleget, ő volt a főrészvényes, így aztán az ügyvezető Sculley felett és alatt helyezkedett el, attól függően, honnan nézte az ember.







Sculley a mostani interjúban, 25 évvel később elmondta, hogy sem a felvételekor, sem a Macintosh divízió átvétele pillanatában nem tudott sokat a számítógépekről. Elhatározta, hogy helyrehozza a céget, de Jobs módszereivel és filozófiájával.

Tíz évig volt a vállalatnál, de állítja, hogy minden dizájnterv, amit jóváhagyott, Steve Jobstól származott, és a létrehozott termékekért minden érdem neki jár, hiába nem volt már ott a cégnél. Sculley szerint Steve Jobsban az a bámulatos, hogy ennyi évvel később még mindig ugyanazokhoz az elvekhez tartja magát. Ezek közül felsorolt néhányat: fantasztikus dizájn, vevői elégedettség, a csoportszemlélet tagadása, tökéletességre törekvés, előrelátás, minimalizmus, a legjobb alkalmazott felkutatása, a rossz munka szemétbe dobása, a részletekben való elmerülés, kicsiben gondolkodás.

Amikor Jobs átvette a céget 1998-ban, kinyírta a zsákutcába futott projekteket, megkezdte a visszaállást az Intel platformra (Sculley később a legnagyobb hibájaként nevezte meg, hogy a Macet Power PC alapokra helyezte), de a mostani interjúból derült ki, Jobs nem egy idegenné vált vállalatot vett át. Több mint tíz év után még mindig ott voltak a kéznyomai az évtized CEO-jának, hiszen az Apple pontosan és kizárólag az, amit Steve Jobs gondol a számítástechnikáról.

Hamarosan elfogynak az IPv4 címek

Az IP-címek kiosztásáért felelős szervezet, a Number Resources Organization (NRO) figyelmeztetése szerint néhány hónap múlva elfogynak a kiosztható IPv4 címek.

A rendelkezésre álló keret 95 százaléka már el is fogyott. A szabad címek száma januárban csökkent 10 százalék alá, s ha a jelenlegi ütemben zajlik tovább a világháló bővülése, 2011 elejére-közepére végleg elfogynak a kiosztható IPv4 címek.

IPv4: a jelenleg használt protokoll

Az internetprotokoll (Internet Protocol, rövidítve IP) az internet egyik alapvető szabványa, az internet kommunikációs alapja. E protokoll segítségével kommunikálnak egymással az internetre kötött eszközök (számítógépek, hálózati eszközök, webkamerák stb.). A protokoll meghatározza az egymásnak küldhető üzenetek felépítését, sorrendjét. Minden internetre kapcsolt eszköznek van IP-címe, egyedi azonosítója, amelyet az interneten kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak. Az IP-cím tehát olyan, mint a telefonos hálózatokban a telefonszám.

A most használatos IP-protokoll szerinti címeket nevezzük IPv4 címeknek, mert ez az internetprotokollok negyedik generációja. Az IP címek 32 biten ábrázolt egész számok, amelyeket 4 darab 8 bites, pontokkal elválasztott számmal írunk le. A Facebook.com - egyik - IP-címe például így néz ki: 69.63.184.142

IPv6: megoldás a problémára?

Az IPv4 címek elfogyása komoly probléma. Ennek megoldására dolgozták ki az IPv6 szabványt, vagyis a hatodik generációs címzésmódot. Az IPv6 már 128 biten ábrázolja a címeket, vagyis szinte végtelen IP-cím kezelésére képes. A cím leírása hexadecimális formában történik. Így néz ki a Facebook IPv6-os címe: 2620:0:1cfe:face:b00c::3

Ha végleg elfogynak az IPv4-es címek és a weboldalak csak IPv6-os címeket kapnak, akkor az új weboldalakat a régebbi szabványt használó eszközök nem látják majd: a manapság használt - elsősorban otthoni - hálózati eszközök nagy része nem képes kezelni az IPv6 szabványt, ezért azokat ki kell majd cserélni.

Ez a számláló mutatja a hátralévő időt az IPv4 címek elfogyásáig:

A HWSW cikke a témában: kattints ide.

Az új "királyok": a tablet-ek

A tabletek korszaka nem az új Apple IPad-al kezdődött.

Az első ilyen jellegű gépezet már 1888-ban szabadalmaztatva lett az Amerikai Szabadalmi Hivatalban, az USPTO-ban. Elisha Gray elektronikus eszköze arra szolgált, hogy megértse és elektromos jelekké alakítsa a kézírást, a készülék azonban nem terjedt el.

Amikor Amerikában és Európában az egér kialakításán foglalkoztak, addig Japánban, jellegzetes írásmódjuk miatt, egy olyan eszköz elkészítésével foglalkoztak ami képes az írott szöveget a számítógépre bevinni. A tokiói Wacom Corporation 1983-ban történt alapítását követően azonnal piacra dobta első digitalizáló tábláját, amely egy kábel nélküli rajzolóeszközzel, egy tollal rendelkezett. A tablet-ek kialakításában ezen eszközök felépítése is szerepet játszott, hiszen mindkettő egy felületen dolgozik, amit egy tollal írányítunk.

A tény hogy ebben a funkcióban az Apple most hozott volna újdonságot szintén nem igaz. Már 1993-ban a Newton néven bemutatott készülék a világ első tablet-je lett volna, de a méret és költségbeli korlátok miatt ez a készülék egy másik kategória létrehozója lett a PDA-ké (personal digital assistant rövidítése, magyarul digitális személyi asszisztens). 2001-ben Bill Gates bemutatta Tablet PC-nek nevezett eszközt, ami a mai tablet-ek elődjének mondható.

Az évek során rengeteg probálkozás volt különböző cégektől, mint például Asus, a Samsung vagy a HP, de termékeik nem értek el sikereket, és így az Apple tovább tudott dolgozni a tervezett tabletjén, ami míg a kilencvenes években technikai korlátokba ütközött, a 21. század gyors fejlődése mind az eszközök sebességébnek, intelligenciájának és energiatakarékosságának köszönhetően elkészült az iPhone (melyből a legújabb az iPhone4) és az iPad. Az iPhone 2007-ben mutatták be, míg az iPadet három évvel később.

Az iPad kizárólag a tablet feladatokat tartja szem előtt, és ezáltal sok hiányolt funkció keletkezett a felhasználók körében (például az USB hiánya vagy épp a kézírás felismerő rendszer), az Apple viszont nem hagyományos számítógépet akart készíteni.

Az iPad mellett azonban jöttek a versenytársak termékei is, így jelenleg ebben a szférában van Google az Androiddal, az Apple az iPaddel és a RIM a Blackberry-vel. Íme egy termék összehasonlító táblázat.



Az még a jövő kérdése mennyire válik be ez a technológia, de az tény hogy az ilyen egyszerű eszközök jelentik majd a jövőben a számítástechnikát.

Felhasznált cikk: indexTech

A Farmville személyiségi jogokat sért?

Magyarországon a közösségi oldalakkal kapcsolatos kérdésekkel az adatvédelmi törvény foglalkozik, olvashatjuk az adatvédelmi biztos hivatalának honlapján. E törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.

Mi is a személyes adat?

Személyes adatnak minősül egy természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatból levonható, a személyre vonatkozó következtetés. Ilyen adatok például a természetes személyazonosító adatok (név, születési hely és idő) , illetve a szakképzettségre, az egészségi állapotra, családi állapotra, munkahelyre, a vagyoni helyzetre, stb… vonatkozó adatok. Ezeknek az adatoknak a gyűjtése csak törvényes és tisztességes módon gyűjthetők, az érintett személy beleegyezésével. A törvény kiemelten fontos védelmet biztosít az úgynevezett különleges személyes adatoknak, ezek lehetnek egészségi állapotra, vagy faji eredetre, vagy politikai véleményre vonatkozó adatok. Az Európai Tanács 1981-ben mondta ki először nemzetközi jogi dokumentumként azt, hogy az érintetteknek alanyi jogaik vannak a róluk szóló személyes adatokkal kapcsolatban.

Személyes adataink az Interneten

Ha valaki egy közösségi oldalon közzéteszi az adatait, és nem korlátozza a hozzáférhetőségét, az még nem azt jelenti, hogy a személyes adatai az egész cybervilág számára publikusak, és bármilyen célra felhasználhatók lennének. Akár egy fotó is nyilvános adatnak számít ami csak az adott közösségi oldalon belül nyilvános, és csakis ott használható fel. A közösségi oldalakat használó userek

A Farmville, mint adathalász

Ennek ellenére napvilágra jutott a hír, miszerint a Facebook nevű közösségi oldalon található Farmville online játék visszaél a személyes adatainkkal. Ráadásul nem ez az első eset, hogy biztonsági rést találtak a Facebookon. Vasárnap a közösségi oldal szóvivője úgy nyilatkozott, hogy megpróbálják minimalizálni az érintett felhasználók körét, ám ez szinte lehetetlennek tűnik, hiszen a problématöbb millió felhasználót érint. A három legnépszerűbb alkalmazás közt találhatjuk a Farmville-t, a Texas Hold'Em Poker-t és a FrontierVille-t is. Ezek közül a FarmVille az ismerősökről is továbbít személyes adatokat harmadik félnek.

A Wall Street Journal értesítette a Facebookot az adattovábbításról, ezt követően a legtöbb alkalmazás elérhetetlenné vált az oldalon. A Facebook fejlesztői azt ígérték, hamarosan kidolgoznak egy módszert, amivel megvédhetjük a személyes adatainkat.

Az FBI is a nyomunkban

Amerikában az FBI részletes és nyilvános közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy az ügynökei hogyan használják megfigyelésre, vagy akár nyomozásra a Facebook-ot és a többi közösségi oldalt.

Ezeken az oldalakon térképezik fel a bűnözők kapcsolati hálóját, ott próbálnak a közelükbe férkőzni, információkat megtudni a tartózkodási helyükről. Ez nem mondható törvényes módszernek, de legalább nyilvános. Hazánkban nyomozati érdekekre hivatkozva a rendőrség nem nyilatkozik ezzel a témával kapcsolatban. Belügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy ebben az ügyben nem ő az illetékes, hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szakszolgálat viszont a felelősséget visszahárítja a Belügyminisztériumra.

Az ORFK sajóosztálya az Index.hu kérdésére annyit árult el, hogy„Az egyes, az eljárásba bevonásra kerülő felhasználók adatait a nyomozó hatóságok a közösségi honlapot üzemeltető gazdasági társaság megkeresése útján szerezheti be, betartva a Be. 71. §-ban foglaltakat.” Ez annyit jelent, hogy ha egy iwiw használóról a rendőrség információt akar megszerezni, egyszerűen elkéri az iwiw-től az adatokat. Viszont ha egy nemzetközi közösségi oldalról akar információhoz jutni, ahhoz a nemzetközi jogsegélyegyezményt kell igénybe venniük.

Forrás: IndexTech, Primhírek, Neon,

Megnyílt az égbolt a Google Sky-ban

A Google alkalmanként új felvételekkel és adatbázisokkal frissíti Google Sky nevű csillagászati programját. A Hubble-űrtávcső vagy egy-egy Mars-szonda felvételei rendszeresen felkerülnek az adatállományba. Mostantól a felhasználókat is bevonják a folyamatba.

A Google eggyüttműködést jelentett be a Slooh nevű, csillagászati képadatbázist működtető céggel, amelynek célja, hogy kapcsolatot teremtsenek a nagyközönség, számos obszervatórium és a "magányos" megfigyelők között. A Google Sky-ban egy új "map layer" segítségével obszervatóriumok, illetve egyes megfigyelők által feltöltött képek is elérhetők egy-egy égitestről vagy csillagászati jelenségről.

Ez olyan eseményeknél lehet igazán érdekes, mint például egy teljes napfogyatkozás, amelynek látványát a szerencsés földrajzi helyen lévő megfigyelők azonnal megoszthatják az internetes közöséggel. Az első ilyen esemény a december 21-i teljes holdfogyatkozás lehet, amelynek Magyarországról csak az eleje követhető.

A Slooth cégnek már közel 50 ezer olyan partnere van, akik főleg képekből álló tartalommegosztó alkalmazás fizetett változatát használják. Az új funkcióval kevesebb kép erhető el, mint a fizetős változatban. Utóbbinál a cég jelenleg közel 1,4 millió fénykép felett rendelkezik, amelyek jelentős része nagy obszervatóriumoktól származik. A Google Sky most induló új funkciójában az ingyenes felhasználók csak korlátozott hozzáférést kapnak az adatbázishoz, míg a fizető érdeklődők mindent elérhetnek és szabadon tölthetnek le.

A fejlesztők szerint ez persze nem pótolja a valódi megfigyelési élményt, ám a legtöbb embernek nincs távcsöve, és számos olyan égi objektum létezik, amelyeket csak nagy távcsövekkel lehet megpillantani.

Forrás: origo

Wiki

Berkes Klaudia, Kalmár Csilla és Varnyu Ildikó összeállítása - 2010. ősz

Apple

Fehérvári Tamás, Peresztegi Krisztina, Taksás Tünde és Török Ádám összefoglalója - 2010 ősz

Megjelent a Google-TV

Újdonsággal állt elő a Google.

A Sonyval és a Logitech-kel közösen megalkotta a Google-tv-t, mely most szombaton került az amerikai piacra.

Mitől új?

Az újítás lényege, hogy a tévénéző otthonában, a tévé képernyőjén keresztül érheti el az internetes tartalmakat, tehát a televízió és az internet ötvözéséről van szó. Ennek értelmében az új termék alkalmas tv nézésre, internetes keresésre, olvasásra, Youtube-lejátszásra, csetelésre, twitterezésre, filmletöltésre, online játékra, fotók megosztására stb.
A tárolásra a tv nem alkalmas, de az internetes kapcsolaton keresztül USB-merevlemezt is csatlakoztathatunk hozzá. Kérdéses, hogy van-e egyáltalán értelme a tárolásnak?

Google-tv

A Google tv-hez nincs szükség másra, csupán egy olyan készülékre, melyben beépített böngésző van, valamint egy optikai egeret is tartalmazó kézi billentyűzetre, melynek segítségével lehet a tv adások között lépegetni, keresgélni a neten, valamint üzenetet írni.

A beépített készüléket jelenleg a Sony 4 terméke, valamint a Logitech "set top box" nevű terméke tartalmazza.



forrás: youtube


További kapcsolódó cikkek:
Google-Tv
Index- Tech
Techline
IT Cafe