Börtönbe mennek a Pirate Bay alapítói

Másodfokú ítélet született a világ legnagyobb fájlcserélő oldalának alapítói ellen. A svéd The Pirate Bay (TPB) a világ legnagyobb torrentoldala. A tavaly áprilisi 1 év börtönbüntetést mérsékelték. Peter Sunde, Fredrik Neij, és Carl Lundström 8, 10, illetve 4 hónapra vonul börtönbe. A 30 millió svéd korona pénzbüntetés viszont megnőtt: 46 millió svéd korona, vagyis 1,4 milliárd forint kártérítés jár a skandináv és nemzetközi médiacégeknek. Az ítélet ellenére az oldal azonban tovább működik, ugyanis az oldal a Seychelle-szigeteken bejegyzett Reservella nevű cég tulajdonában van.

Az első P2P - a Napster - 1999 júniusában indult el. A fájlcserélő alkotója, Shawn Fanning 1999-ben elsőéves volt a chicagói Northwestern Universityn, és semmi mást nem akart, csupán létrehozni egy szoftvert, amelynek segítségével a barátai könnyebben találhatnak zenét az interneten. Az ellene indított perek összesen hét évig húzódtak. A zenekiadók már 2000-ben pert indítottak ellene. Az amerikai hanglemezkiadók szövetségének tagjai valósággal sokkot kaptak a fájlcserélőtől, amikor azt látták, hogy nem tudnak olyan zeneszámot mondani, ami ne lett volna megtalálható a rendszerben. A Metallica együttes azért fordult a Napster ellen, mert egyik daluk, az I Disappear demófelvétele még a megjelenés előtt kiszivárgott a rendszerben. A bíróság bűnösnek találta az üzemeltetőket a szerzői jogsértést segítő tevékenysége miatt, és arra szólította fel, hogy szűrjék ki a jogsértő tartalmakat. Mivel ezt nem tudták megvalósítani, az üzemeltetők inkább leállították a szájtot. 2001 szeptemberében egy részleges, peren kívüli egyezséggel zárult a pereskedés első köre, amelyben Fanningék vállalták, hogy összesen 36 millió dolláros kártérítést fizetnek meg a kiadóknak az elmaradt jogdíjakért cserébe. Hogy a hatalmas összeget valamiből ki tudják fizetni, 2002 tavaszán fizetős változatban indították újra a Napstert, ami azonban már nem volt olyan népszerű a felhasználók számára.

Nem kellett sokat várni az utánpótlásra sem: a KaZaa, az eMule, a LimeWire, a Morpheus, a DC++, majd a BitTorrent lettek a Napster örökösei, amelyek ellen mind a mai napig hadakoznak a jogtulajdonosok. A jogtiszta letöltéseket kínáló online zeneáruházak sem várattak sokat magukra, amelyek közül a 2003 elején elindított Apple iTunes lett a legsikeresebb. Az azonban a legális megoldások térnyerésével sem változott, hogy a zenekiadók és -terjesztők továbbra is ódzkodnak az online terjesztéstől, és ennek köszönhetően a legtöbbjük rendre különféle másolásvédelmi megoldásokkal nehezíti meg.

A mostani ítélet talán visszaveti az ipari méretekben történő illegális terjesztést, és talán megvilágítja a jogalkotók számára, hogy a téma szabályozása nem várathat magára.

Az eredeti cikkért kattints ide.

Magyarul is olvashatunk az Olvasó Európa Programban

"Reading Europe: European culture through the book", avagy európai kultúra a könyveken keresztül - szól az Olvasó Európa Program jelmondata.

Forrás: youtube

Az Olvasó Európa Program az Európai Könyvtár kezdeményezésére indult meg, és az europeana.eu vezette be.

Európai Könyvtár
Az Európai Könyvtár egy, a világhálón elérhető szolgáltatás, mely 47 ország nemzeti könyvtárának állományához ad hozzáférési lehetőséget. A források között különböző típusú hagyományos és digitális tartalmakhoz juthatunk hozzá. Ez a szolgáltatás adta a 2008 novemberében meginduló Európai Digitális Könyvtár infrastrukturális alapját, mely az Europeaná-ba tagozódott be.

Olvasó Európa Program
Az Európai Könyvtár kezdeményezésére indult meg az Olvasó Európa Program, melyben 23 ország nemzeti könyvtára vesz részt, 1000 kötetnyi irodalmi alkotással, összesen 32 nyelven az arabtól a jiddisig.
A hangsúly a nemzeti jellegen van, melynek célja az, hogy az országhatáron belüli ismertséget és népszerűséget az országhatáron túli köztudatba is átültessék. E mellett fontos kiemelni, hogy egy-egy alkotás esetében nem csupán az irodalmi érték, hanem az azt emelő megjelenítés, illusztráció megismertetése is cél volt, például E. A. Poe A holló című versének E. Manet illusztrációja így megtekinthető.
A program védnöke az osztrák, Nobel-díjas írónő, Elfriede Jelinek.
Ami a gyűjtemény gazdagságát illeti, jelenleg a 18. századi angol sikerkönyvektől kezdve, a középkori szakácskönyvekig igen széles skálán mozoghatunk.

Magyarország
Mivel ez nem egy digitalizálási terv volt, ezért a részt vevő országoknak olyan anyagokat kellett benyújtani, melyek már digitalizált formában is rendelkezésre álltak. A programban a Magyar Nemzeti Könyvtár is részt vett, és a felajánlott magyar könyvek legtöbbje a MEK-ben is olvasható.
Az OSZK számára a nehézséget az okozta, és nyújtotta meg egyben a munkát is, hogy olyan műveket válasszanak ki, melyek jól jellemzik hazánk irodalmát és kultúráját, ami azért nem volt könnyű feladat, mert a másfél milliós állomány csak töredéke lett eddig digitalizálva, és egyelőre nincs tervben nagyobb mérvű digitalizálási program.
A művek kiválasztása után angol és magyar nyelvű ismertetőkkel is el kellett látni, ami ugyan csak megnövelte a ráfordított munkaidőt.
Jelenleg 78 magyar tétel található meg a felületen, ami azt jelenti, hogy a 4. legtöbb irodalmi alkotást feltöltő ország vagyunk, és Németország áll az első helyen 158 tétellel.

A felület használata
A honlap igen egyszerűen kiismerhető és kezelhető. Legkönnyebben az Európai Könyvtár nyitóoldaláról érhető el. Az ingyenes szolgáltatás 2010 októberétől már élesben is működik.
Lehetőségünk adódik böngészésre az ország, a témakör, a nyelv, vagy az időszak megadásával. Egyszerű jobbra-balra nyíllal kell léptetni az oldalakat az egyes lehetőségek között. Ha valami megnyerte tetszésünket, akkor rákattintunk és megjelenik egy rövid leírás az adott könyv nyelvén, illetve egy rövid ismertető az adott nyelven és angolul, melyből háttér információkat tudhatunk meg.
Amennyiben megtaláltuk a keresett művet, vagy felkeltette a leírás az érdeklődésünket, akkor a Read the book kék színű feliratra kattintunk, és megjelenik a mű, pdf formátumban, nyomtatható változatban.

A gyűjtemény folyamatosan bővül.


Forrás: prim.hu

További hasznos oldalak: Reading Europe ; MEK Egyesület ; Könyves blog

Mától itthon is kapható az iPad

A mai naptól a hivatalos Apple-márkaboltokban* is megvásárolható Magyarországon az iPad táblagép. A készülék hazai árazása viszonylag hűen követi az európait, a legolcsóbb modell bruttó 148 ezer, a legdrágább – 64 GB memóriával és 3G-vezérlővel szerelt változat – 238 ezer forintba kerül. Európában az ártartomány 499 eurótól 799 euróig terjed.

Több hónapos késés után végre a hazai boltok polcain sorakoznak

A késlekedés valódi okai
Az Apple az Egyesült Államokban idén áprilisban dobta piacra az iPadet, és azóta világszerte számos országban kezdte meg a termék forgalmazását. Nem hivatalos csatornákon a készülék eddig is megvásárolható volt itthon, a nyugati áraknál nem ritkán jóval drágábban. Amint az egyik Apple-márkabolt vezetője írja blogjában: a hivatalos forgalmazás megkezdése egyrészt azért késett, mert a gépből nem tudtak eleget gyártani, másrészt meg kellett várni a teljes magyar lokalizációt, amely a 4.2-es iOS-frissítéssel érkezett meg nemrég. Az iPadhez persze nemcsak magyar nyelvű operációs rendszer, de magyar szótár és használati utasítás is jár.

A T-Mobile az élen az iPad hazai népszerűsítésében
A T-Mobile az ITCafé hírének publikálását követően feltette weboldalára ipades mobilinternetes tarifacsomagjainak és szolgáltatásainak ajánlatait. A cég két konstrukciót kínál a készülékhez: az ikon Net 2GB pakk 2980 forintért 30 napig használható, a Domino NapiNet 1 GB pedig 990 forintért egy napig. Mindkét csomag hűségidő vállalása nélkül vásárolható meg úgy, hogy az ügyfélnek be kell mutatnia egy 3G-vezérlővel rendelkező iPad vásárlását igazoló számlát. A névben szereplő adatmennyiség az időszakra vonatkozó adatforgalmi korlátot jelzi, melynek elérése után a szolgáltató a sávszélességet 128 kbps-ra korlátozza, de túlforgalmazási díjat nem számol fel.

A készülék kijelzője 9,7 hüvelykes, 1024x768 pixeles felbontású. Vastagsága 1,25 cm, súlya 780 gramm. Az iPhone-hoz hasonlóan csak egy gomb van rajta, amely telefonálásra nem, wifis és 3G-s (HSDPA) adatkapcsolatra viszont alkalmas.

Az iPad lehetséges jövője
Az iPad elektronikuskönyv- és újságolvasó eszközként is használható, van, aki egyenesen ebben látja a digitális lapkiadás jövőjét. Azt, hogy hazánkban milyen írott és multimédiás tartalmak lesznek elérhetők a készülékre, egyelőre nem tudni pontosan. Egy PC-s digitálismagazin-olvasó szoftver, a Dimag ipades változata már megjelent, ez azonban alig használja ki a táblagép adottságait, alapvetően a nyomtatott lapok oldalait képes megjeleníti, esetenként némi extrát – videókat vagy további fotókat – kínálva.
Új fejlemény, hogy a Libri könyváruház valószínűleg belefog az e-book-forgalmazásba. A cég a múlt héten egy promóciós előzetest tett ki a weboldalára, mely szerint december 5-től árulni fogja az iPadet, melyekhez 10 ezer forint értékben „Libri letöltéseket” is kínál. Az oldalon látható illusztrációk azt mutatják, hogy e letöltések e-könyveket, azok vásárlására jogosító utalványt takarnak. Sajátos, hogy a Libri az iPadet a hivatalos hazai áraknál jóval drágábban, 169 ás 279 ezer forintos áron tervezi árulni.

Forrás: IT Café Előzmény: Magyarországra is megérkezett az iPad
*Az iPad 3G az Apple hazai hivatalos partnereinél: iStyle (Budapest: WestEnd bevásárlóközpont, Andrássy út 36., Debrecen: Fórum bevásárlóközpont) Starking (Budapest: Aréna Pláza bevásárlóközpont, MOM Park bevásárlóközpont, Rózsakert bevásárlóközpont) XMS (Budapest, Duna Plaza bevásárlóközpont) vásárolható meg.

Uniós vizsgálat a Google ellen

Az EU vizsgálatot indított a Google ellen, néhány cég külön kérésének eleget téve. A panasz szerint, a Google azon partnerek és cégek weboldalait, akik valamilyen módon fizetnek neki előkelőbb helyen dobálja ki a találati listában. A vizsgálat célja az Európai Bizottság szerint az, hogy kiderüljön, visszaélt-e a Google hatalmi pozíciójával és szándékosan hátrébb sorolta-e a keresési listákon azokat a cégeket, amelyek nem fizettek neki.

A vizsgálatot kérelmezők álláspontja


A Reuters hírügynökség bejelentés szerint a Microsoft tulajdonában lévő Ciao.de a Google felhasználási feltételeivel kapcsolatban nyújtott be panaszt. A szerintük káros kereskedelmi gyakorlat miatt a Fondem, a brit ár-összehasonlító portál, illetve a törvénykeresőt működtető ejustice.fr is kifogást emelt. A Foundem állítása szerint a Google valódi, hivatalos oldalakat távolított el, vagy rangsorolt hátra a keresőalgoritmusaival attól függetlenül, hogy mennyire lenne releváns találat a konkurens oldal, vagyis saját üzleti érdekeik miatt törvénytelenül manipulálják a találatokat. Az Európai Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy a hirdetési szerződéseket milyen feltételekhez köti a Google.

Előzmények

Idén nyáron Texasban is hasonló nyomozást indítottak több cég panasza alapján, ezek között már hasonló nyomozást indítottak számos cég panasza alapján, ezek közt szintén megtalálható volt a Foundem. Szintén azért indították meg az eljárást Európában és az Egyesült Államokban is, mert arra gyanakodtak, hogy a Google saját érdekei szerint manipulálja a keresési eredményeket. Elgondolkodtató azonban az a tény, hogy a Foundem nevű portál, ami a Microsoft tulajdonában van, mindannyiszor részt vett a Google elleni kampányban. Valószínűleg ez nem véletlen egybeesés, hiszen köztudott, hogy a Microsoft nem először próbálja meg megtorpedózni a Google bázisát.

A rangsorolás technikai háttere

A Google mozgatórugója az úgynevezett PageRank algoritmus, melyet Larry Page és Sergey Brin fejlesztett ki. A PageRank egy osztályozási rendszer, mely aszerint rangsorolja az oldalakat, hogy arra mennyi, és milyen rangú hivatkozás érkezik. Az algoritmus új korszakot nyitott a webes keresésben: a felhasználók számára logikus sorrendbe rendezte a találatokat.
A Google találati oldala két típusú tartalmat jelenít meg, ezek egyike a fizetett hirdetés, amelyről a cég külön jelzi, hogy promóciós ajánlatokról van szó. A másik maga a találati lista, amit a keresőalgoritmus állít össze.

A Google reakciója a vádakra

A cég - mint az előző esetekben is - tagadja a vádakat. "A Google indulása óta azon fáradozunk, hogy felhasználóink és az iparág szempontjából egyaránt helyesen járjunk el. A hirdetéseket minden esetben egyértelműen megjelöljük, megkönnyítjük a felhasználók számára, hogy adataikat magukkal vigyék, amikor szolgáltatást váltanak, és nagy összegeket fektetünk a nyílt forráskódú projektekbe. Ennek ellenére mindig van fejleszteni való, és együtt fogunk működni a Bizottsággal, hogy minden felmerülő aggályt eloszlassunk" - reagált a vállalat a Bizottság bejelentésére az angol PC World hasábjain.

A cég továbbá rávilágított arra is, hogy a kereső algoritmus segítségével kapott találatok között mindig lesznek olyan oldalak, amelyek elégedetlenek a keresésben elfoglalt pozíciójukkal.
Elmondásuk alapján ebben az esetben is nyomós oka volt annak, hogy az említett oldalak rossz helyezést értek el a keresési eredmények között. A Foundem esetében az oldalak tartalmának 79%-a más oldalak ismétlése. A Google pedig még a panasz benyújtása előtt tájékoztatást adott ki arra vonatkozóan, hogy az algoritmusaik a duplikált oldalakat kedvezőtlenebbül rangsorolja.

Forrás: IndexTech, Bitport, SG.hu

Elektronikus olvasókészülékek papírból

A jövőben az e-olvasók kijelzőin megjelenő anyagok teljesen olyan tapintásúak lesznek, mintha a felhasználó hagyományos papírt fogna a kezében. Azonban erre még több évet kell várnunk.

Olcsó, gyors, színes, energiatakarékos és újrahasznosítható - ezek az ismérvei a Cincinnati Egyetem kutatói által fejlesztett új, az elektromos nedvesíthetőség-szabályozás (elektrowetting) elvére épülő e-papírjának.

A technológia lényege

Andrew Steckl elektromérnök-professzor elmondása szerint "a papír megfelelő eljárás és gyártási tehnika alkalmazásával, olyan jellemzőket produkálhat, mintha üveget használnánk." A technika lényege abban áll, hogy színezett víz- és olajcseppek méretét és eloszlását szabályozzák apró elektromos impulzusokkal egy kis felületen, pillanatok alatt; ezek töltik be a pixelek szerepét, és ezekből áll össze a megjelenítendő kép. A technológiának köszönhetően akár színes mozgóképek is megjeleníthetők. "Az elektronikus papír egyik fő célja, hogy tényleg úgy nézzen ki és olyan érzést keltsen amikor kézbe vesszük, mintha egy valódi tintát tartalmazó papírt látnánk és fognánk meg"-hangsúlyozták Steckl és a Cincinnati Egyetem kutatói az ACS Journal Applied Materials & Interfaces nevű szakmai folyóiratban megjelentetett összefoglaló cikkükben.

Távlati célok
A hosszú távú cél olyan összegöngyölíthető, felhajtható színes képernyők kifejlesztése, amelyeket megérintve az az érzése támad az embernek, mintha papírt fogna a kezében. A kijelző, ami minden fizikai tekintetben papírszerű, de mégis számítógépes kijelzőként tud adatokat megjeleníteni, a jövőben lehet akár egyszer használatos, majd pedig újra hasznosítható.

A forgalomba kerülés várható ideje

A kutató szerint a technológia 3-5 éven belül jelenhet meg a piacon, ehhez azonban az kell, hogy megfelelő partnereket találjanak a program támogatására. Amennyiben ez sikerül, úgy az Electrowetting technológiájú kijelzők komoly konkurenseivé válhatnak a jelenleg az Amazon Kindle és más e-olvasókban használt E-Ink képernyőknek.

Forrás: sg.hu

El Clásico az orrunk előtt

Szerencsésnek mondhatják magukat azok, akik a UPC előfizetői táborát erősítik, hiszen együttműködésben a Sport1 televízióval a szolgáltató 3D-ben sugározza az El Clásicot, azaz a Real Madrid és a Barcelona párharcát.

A Sport 1 televízió, amelyet a Chello Central Europe működtet, november 29-én egy fővárosi moziban 3D-ben sugározza a spanyolok és talán az egész világ egyik kedvenc „futball-harcát”, az El Clásicot, amelynek keretein belül a királyi gárda a katalánokat próbálja legyűrni. A küzdelem a barcelonai Camp Nouban kerül megrendezésre, tehát a meccs 3D-jele innen, műholdas kapcsolaton keresztül érkezik a magyar szurkolókhoz, és e megmozdulás különlegessége az, hogy nem csak a mozilátogatók részesülhetnek ebben az érdekes és izgalmas élményben, hanem a tévénézők is. Ugyanis a térhatású közvetítés a bemutatóval egyidejűleg a UPC Magyarország teljes kábelhálózatán, a Sport 1 nézőinek, külön kérés nélkül, teljesen ingyen elérhetővé teszik ezt a páratlan hangulatú mérkőzést.

3D-s tévé és médiabox azért szükségeltetik

A nagyközönség első ízben tapasztalhatja meg milyen egy ilyen 3D-s élő adás, de ahhoz, hogy mindebben valóban részt vehessünk, és hogy Sergio Ramos és Messi az orrunk előtt rúghassa a bőrt, ahhoz feltétlenül szükséges egy médiabox, amelyet a szolgáltató biztosít, de csak azoknak, akik a UPC HD csomagjára fizettek elő. A tévénézőknek a 3D-képes televíziókészülékükön a 40-es csatornára kell kapcsolniuk és máris indulhat a varázslat.

Ez lehet az első nagy mérföldkő a 3D-s televíziózásban

A szolgáltató már májusban bizonyította, hogy számára adottak a feltételek a 3D adások sugárzására, hiszen akkor a sajtó képviselői előtt, a UPC a kábelhálózatával és a forgalomba hozott HDTV- médiaboxával hozott létre még kísérleti stádiumban lévő 3D-televíziós műsortovábbítást. A probléma egyelőre az, hogy mindehhez még nincs megfelelő és minőségi tartalom.

A sport tévé szerint ez a közvetítés lehet a magyarországi 3D-s tévéközvetítések első nagy momentuma. A Chello Centrall Europe vezérigazgatója Málnay B. Levente reményeit fejezte ki, miszerint olyan más jeles sportesemények is láthatóak lesznek ily módon, mint a magyar és a spanyol bajnokság, vagy éppen a Superbowl.

3D tévé testközelből

A 3D-s televíziózást váltott képmegjelenítésű technológiával és folyadékkristályos szemüveggel teremtették meg a gyártók. De milyen különbségek fedezhetők fel egy hagyományos és egy 3D-s tévé között? Első blikkre szinte semmiben sem különböznek. Talán az egyedüli differencia az, hogy a 3D tévéhez egy szemüveg is társul. De az nem elég, hogy a technológia adott, kellene tartalom is. Külföldön már több kísérleti adás is figyelemmel kísérhető volt, hazánkban viszont a spanyol focimeccs közvetítése az első ilyen adás.

Külön érdekesség, hogy a Samsung 3D készülékei rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a normál tévéadást 3D-re alakítsák, de ez nem ugyanazt az élményt nyújtja, mint az eredeti 3D adás. Mindent összevetve a 3D-s tartalmakkal kapcsolatban egyelőre nem számíthatunk valóságos áradatra, nem valószínű, hogy a boltok polcai csak úgy roskadozni fognak a 3D-s blu-ray filmektől, főként nem itthon. De a jövő most már biztos, hogy ez; a tévé valósággal életre kel.

Forrás: IT Cafe;

Digiport

Csökken a memóriakártyák ára

Tovább esnek a DRAM árak!

2011 első felében a negatív tendenciát a PC-eladások visszaesése és a gyártók túltermelése okozza.

DRAM-chipek a számítógépek általános gyorsaságáért felelős egyik legdrágább alkatrészeként tarjuk számon. A magas ára az elmúlt hónapokban a csökkenő vásárlói érdeklődés miatt jelentősen csökkent. A DRAM-gyártók túltermelése is ártott a piacnak. A gyártó cégek ráadásul jelentős beruházásokat eszközöltek kapacitásuk további növelése érdekében.

DRAM Xchange adatai szerint a 2 GB-os DDR3 DRAM modulok eladási ára november első felében 25 dollárra esett: ez 46 százalékkal alacsonyabb, mint az idei csúcsnak tekinthető 46,5 dolláros ár. Az előrejelzések szerint a chip ára az év végéig akár húsz dollárra is visszaeshet.

Az elemzők szerint a piaci ár csökkenést a részesedését növelni kívánó Samsung Electronic okozta. A negatív tendenciát csak tovább rontotta a vetélytársak visszalépése. A Samsung csak idén 8 milliárd dollárt fektetett a DRAW gyártás fejlesztésébe.

Olcsóbbak lesznek így a PC-k?

Gianfranco Lanci acer vezérigazgatója egy befektetői konferencián elmondta, hogy valószínű nem a számítógépek ára csökken ezáltal, hanem a spekulációk áranya nő.

Hivatkozva: Index 2010/11/25

Börtön a Pirate Bay-nek

A tavaly áprilisi előfokú ítélet (fejenként egy év börtön, és 30 millió svéd korona büntetés) után sokáig húzódott az évtized fájlcserélőperének kikiáltott Pirate Bay ügy második felvonása, de a kalózok fellebbezése után a svéd bíróság most kimondta a másodfokú ítéletet.
A svéd The Pirate Bay (TPB) a világ legnagyobb torrentoldala. Az Alexa Internet statisztikái szerint a TPB látogatottság alapján a 106. helyen áll. A portál nem tartalmaz illegális tartalmakat, csak a fájlcserét segítő információt (metaadatokat). A jogi eljárás elhúzódása, a jogvédők zaklatása és a várható következmények miatt a Pirate Bay 2009. novemberében bejelentette hogy megszünteti a fájlcserét támogató szolgáltatását, bár a weboldal még mindig elérhető.
a világ legnagyobb fájlcserélő központjának, a Pirate Baynek az alapítói továbbra is bűnösek a szerzői jogok megsértésében. A tavalyi ítélethez képest a börtönbüntetést mérsékelték, Peter Sunde, Fredrik Neij, és Carl Lundström 8, 10, illetve 4 hónapra vonul börtönbe.

A pénzbüntetés viszont megnőtt: 46 millió svéd korona, vagyis 1,4 milliárd forint kártérítés jár a skandináv és nemzetközi médiacégeknek, azt mondják, ez a precedens végre igazi visszatartó erőként hat majd az illegális letöltéseket és megosztást ipari méretekben űzőkre. A z európai parlamentbe is bejutott svéd kalózpárt nyilatkozata szerint azonban a középkorra emlékeztető döntés született, a bíróságot mozgató médiacéges lobbi meg akarja félemlíteni az embereket.

A Pirate Bay egyébként az ítélettől függetlenül továbbra is működik.





Felhasznált link: Börtönbe mennek a Pirate Bay alapítói

Ráerőltetik az Európai Unióra a szerzői jogi szigorítást

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) olyan javasolt többoldalú megállapodás, amelynek célja nemzetközi szabványok létrehozása a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére. ACTA hozna létre új nemzetközi jogi kereteket, amelyhez az országok csatlakozhatnak önkéntes alapon, és létrehozna egy saját irányító szervet a létező nemzetközi intézményekek kívül, mint például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete. A tárgyaló országok úgy jellemezték, mint a választ a ", megnövekedett globális kereskedelemben a hamisított áruk és szerzői jogi védelem alatt álló művek kalóztermékei elleni harcra". Az ACTA foglalkozik a hamisított árukkal, a generikus gyógyszerekkel és a szerzői jogok megsértésével az interneten.

Az Európai Parlament képviselői elfogadták a hamisítás elleni nemzetközi szerződés tervezetét. Az egyezmény már korábban is sok vihart kavart.

A probléma gyökere az, hogy nincs széles körű egyetértés a szerzői joggal védett alkotások kezelése körül, ráadásul a globális részvétellel zajlott tárgyalások alig voltak képesek egymáshoz közelíteni a világ államainak eltérő szabályozásait. A tervezett új egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) kialakítását lobbiérdekek befolyásolták, és nagyon úgy tűnik, hogy igazán hangsúlyosan a konzervatív, az idők változásaira kevéssé érzékeny csoportok voltak képesek érdekeiket érvényesíteni ebben a folyamatban.

Az ACTA létrehozásának körülményei azért voltak aggályosak, mert túlságosan konspiratív keretek között, a nyilvánosság maximális kizárásával zajlottak, és ez dühítette a demokratikus elvekhez ragaszkodókat. A tervezet megszavazása után az EP még felkérte az Európai Bizottságot egy törvényességi vizsgálat lefolytatására, ám ez már könnyen válhat formalitássá.
Két fő gond van az egyezménnyel: egyrészt láthatóan képtelen a szöveg egységes alapra hozni a világ különböző országainak különféle, szerzői jogot érintő szabályozását. Másrészt szinte nyomát sem találni benne annak a törekvésnek, hogy új módon szemléljék a digitális kor, az internet miatt új kihívásokkal küszködő szerzői jogvédelmet. Összességében úgy tolódik el a szigorítás felé az új rendszer, hogy a megalkotói fekete szemüvegen át néznek a mai világra, csak az emlékeikből élnek.


Felhasznált link: Lenyomták az EU torkán a szerzői jogi szigorítást

Elhárulhat az akadály, itthon a Google Street View elől?

Mégis lehet Google Street View hazánkban. Máshol azonban nem ilyen rózsás a helyzet.

A Google utcaképeket készítő autói, tavaly májusban jelentek meg Budapesten. Szinte még el sem kezdődött a projekt megvalósítása, Jóri András adatvédelmi biztos bejelentette, hogy adatvédelmi szempontból aggályosnak tartja a Google tevékenységét, és megvárja az üggyel foglalkozó európai adatvédelmi munkacsoport állásfoglalását. Azóta az adatvédelmi biztos hajlik arra, hogy a Street View-ra, feltéve, hogy a cég hajlandó elfogadni az általa diktált feltételeket.
Mészáros Katalin, az adatvédelmi biztos sajtótitkára elmondta: a Street View-val az a legfőbb baj, hogy a Google anonimizálás előtt viszi fel a panorámaképeket a rendszerbe, azaz a cégnél megvannak a képeken szereplő járművek rendszámai, valamint a személyek "arcos" fényképei. Ezzel együtt megerősítette azt a hírt, hogy a Google képviselői folyamatosan tárgyalnak Jóri Andrással, a Street View magyarországi megvalósításáról. A helyzetet nehezíti, hogy a magyarországi adatvédelmi szabályozás jóval szigorúbban védi a személyes adatokat, mint az amerikai.

Jó okot ad a reményre, hogy Szlovéniában már sikerült a megállapodás a Google és a szlovén adatvédelmi biztos között, így az ottani munka már zökkenőmentesen halad.

Azonban nem mindenhol ilyen könnyű a Google helyzete Európában. Olaszországban a hatóságok elrendelték, hogy a Google jelölje meg az autókat és tegye nyilvánossá az útvonaltervüket. A szabályozás kimondja, hogy legalább három nappal korábban a honlapjukon, egy helyi újságban és rádión is nyilvánosságra kell hozni, merre fognak járni a Street View-autóik. Egészen pontosan meg kell adni az útitervet, melyik nagyváros, melyik kerületében fognak járni az autók.

Csehországban még rosszabb a helyzet. Ott megtiltották a Google Street View szolgáltatásának tevékenységét, vagyis hogy a cég autói felvételeket készítsenek az ország kijelölt városainak utcáiról. A cseh adatvédelmi biztos indoklásában elmondta, hogy a Google aránytalan módon avatkozik bele a polgárok magánéletébe, valamint kitért arra is, hogy túl magasan van a fotós autók állványa, így azok három méter magasról sokszor azt is lefényképezik, ami a kerítések mögött van. A Google kiadott nyilatkozatában azt közölte, hogy természetesen leállnak a munkákkal, de az eddig készített fotókat nyilvánosságra hozzák.

A múlt héten a személyes adataikra oly kényes németek kötöttek kompromisszumot a Google-val. Ennek eredményeként most már húsz városról – köztük Berlinről, Hamburgról és Münchenről – láthatók utcaképek a Street View-n. Természetesen komoly kompromisszumok árán született meg az egyesség, mely igen komoly feltételeket tartalmaz.
Az egyes ingatlanok tulajdonosai eldönthették, hogy hagyják-e megjeleníteni házaikat, kertjeiket az online térképen, vagy elhomályosíttatják őket. A cégnek végül 244 000 épületet kellett eltüntetnie a térképről, ami azt jelenti, hogy a 8,5 millió német ingatlantulajdonos megközelítőleg 3 százaléka választotta a rejtőzködést. S hogy milyen az élet, a Google saját müncheni irodája, a Dienerstrasse 12-ben álló épület is a homályosítás áldozatává vált.

Akik örülnek a Street View-nek:

és akik nem:

A projekt kapcsán két részre szakadt Németország. A hívők „Google's Cool” üzenetet hagytak néhány olyan német házon, amelynek tulajdonosa nem járult hozzá, hogy az épület megjelenjen. Essenben a feldühödött Google-rajongók több olyan házat is tojással dobáltak meg, amely nem látható a Street View-n, mivel a tulajdonos úgy döntött, elhomályosíttatja a fotót, tudósít a Deutsche Welle.

Hamburgban tömeg vonult ki ünnepelni az az ABC-Strassén elhaladó fényképező autót, a szabályok értelmében azonban ők is csak kitakart arccal jelenhetnek meg a Street View-n.

Azonban más probléma is felmerült időközben. Kiderült, hogy a Google homályosító szoftvere hibás, és aki iPhone-on vagy iPaden használja a Street View-t, a kitakart épületeket is láthatja.
Johannes Caspar hamburgi adatvédelmi biztos szerint ennek az az oka, hogy a Google az eredeti, nyers képeket viszi fel a rendszerbe, és csak utólag homályosítja el őket. Pontosan ezért tartja aggályosnak a projektet a magyar adatvédelmi biztos is.

Miközben a Street View körül szinte mindenhol áll a bál, egy hasonló szolgáltatást nyújtó konkurens a Norc , már tavaly a Goggle előtt el kezdte fényképezni először Budapest, majd az ország nagyobb városainak utcáit, a képeket rövid időn belül feldolgozta, térképre helyezte, és a szolgáltatás azóta is zavartalanul üzemel.

Balaton környéke a NORC-on.

Egy év alatt megduplázódott a fertőző honlapok száma

2010: Megduplázódott fertőzöttség
Egy biztonsági cég jelentése szerint az interneten ma már maguk a weboldalak az első számú veszélyforrások, ahonnan a legtöbbször a felhasználó tudta nélkül települnek a vírusok.
A Dasient biztonsági cég kiadta a 2010 harmadik negyedévéről szóló jelentését, melyben a weboldalak fertőzöttségét vizsgáló felmérésük eredményeiről számolnak be. A legfontosabb megállapításuk: egy év alatt megduplázódott a malware-rel fertőzött oldalak száma.

Tovább nő a fertőzések száma
A cég több millió weboldalt monitoroz, hogy megállapítsák: tartalmaz-e az adott oldal kártékony programokat "malware-t", illetve úgynevezett „malvertisementet” , ami káros kódot jelentő „malware”, valamint a hirdetést jelentő „advertisement” összevonásából alkotott szó. Az adatgyűjtés alapján úgy becsülik, idén a harmadik negyedévben a fertőzött weboldalak száma az interneten meghaladta az 1,2 milliót, és ez nagyjából a duplája a tavalyi év hasonló időszakában tapasztaltnak – vagyis a folyamatos növekedés drámai mértékű.
Egy éve ez a legelterjedtebb internetes kártevő Magyarországon, legalábbis ezt állítja a NOD32 fejlesztője.


Magyarországi viszonyok
A NOD32 vírusirtót fejlesztő ESET minden hónapban összeállítja a Magyarországon terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik a hazai felhasználók számítógépeit. A magyar lista első helyén már 2009 októbere óta a Conficker féreg tanyázik. A kártevő az operációs rendszer frissítéseinek hiányát, a gyenge jelszavakat és az automatikus futtatás lehetőségét kihasználva terjed. A nagyszámú fertőzés annak is köszönhető, hogy a Confickerből folyamatosan jelennek meg új variánsok, ugyanakkor a kártevőt vissza lehetne szorítani, ha a felhasználók figyelmet fordítanának az operációs rendszereik frissítésére is.

Hogyan terjednek a vírusok?
A rosszindulatú, kártékony programok olyan elterjedtek az interneten, hogy a felhasználók nagyobb eséllyel fertőzik meg hiányos védettségű számítógépüket a népszerű, látogatott weboldalakról elindulva, mint – ahogy sokan hiszik – a kétes tartalmúakról, például a pornó- vagy szerencsejáték oldalakról tovább navigálva.

Taktikák
A jelentés szerint a világ leglátogatottabb honlapjai olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, hogy esetükben maximum két kattintásra van szükség egy káros tartalmú weboldal eléréséhez.
A vizsgálat azt mutatta meg, hogy a vezető hír- és médiaoldalak több mint 70 százaléka, az üzenőfalak és fórumok több mint hetven százaléka, valamint a közösségi oldalak több mint ötven százaléka ilyen, vagyis legfeljebb kétkattintásnyi az esély, hogy fertőzést szedjen össze a felhasználó.
A kutatók szerint a bűnözők taktikája kifinomult: nem fertőzik meg ezeket a sokat látogatott oldalakat, hanem azt használják ki, hogy az emberek megbíznak ezekben a helyekben, így az ott elhelyezett linkekben is, és így csábítják át őket a kívánt helyre, gyakran közvetlenül, egyetlen linkkel.

McAfee adatai
Az idei év első hat hónapjában 10 millió új rosszindulatú programot regisztrált a McAfee – ez rekordnak számít az iparág történetében, hiszen sosem volt még arra példa, hogy ennyi új kártevő jelenjen meg fél év leforgása alatt.
Az IT-biztonsági cég jelentése szerint az időszakban naponta átlagosan 55 ezer malware ütötte fel a fejét, de egyébként a második negyedévben jóval nagyobb volt a vírusirtók aktivitása, mint az elsőben.
A legnépszerűbb kártevők a Windowsok automatikus lejátszás funkcióját kihasználó,
illetve a jelszólopó programok voltak, de változatlanul elterjedtek az álvírusirtó szoftverek is.

Már több mint 14 millió dokumentum található az európai digitális könyvtárban

Az Europeana tartalma dinamikusan növekszik és különböző projektek indulnak a feltöltött anyagok hasznosítására olvashatjuk az itcafe.hu cikkében.

2010. november 18-án kiadott egy előzetes közleményt az Europeana állapotát, a projekt megvalósításának menetét vizsgáló vitacsoport („Bölcsek bizottsága”). E szerint a 2008-ban kétmillió könyvtári tétellel induló Europeana adatbázisa mára meghaladta az eredetileg 2010-re célul kitűzött 10 millió tételt, immár több mint 14 millió digitalizált könyv, térkép, fénykép, festmény, film és zenei klip érhető el az interneten. A „Bölcsek bizottsága”' által készített jelentést 2011 elején teszik közzé.

Az Europeana gyűjteményének 64%-át teszik ki a digitalizált fényképek, térképek, festmények, múzeumi tárgyak és más képek. A gyűjtemény 34%-a digitalizált szöveg, a portálon több mint 1,2 millió teljes könyv tekinthető meg online illetve tölthető le. A szövegek között számos ritka kézirat és 1500 előtti ősnyomtatvány (incunabulum) található. A gyűjtemény kevesebb mint 2%-ban tartalmaz videó- és hanganyagokat. Az Europeana gyűjteményében elérhető anyagok nagy része főként a jogvédelem alatt álló vagy ismeretlen jogtulajdonossal rendelkező, gazdátlan anyagok digitalizálásához és hozzáférhetővé tételéhez kapcsolódó nehézségek miatt régebbi, azaz szerzői jogvédelem alatt már nem álló mű (még abban az esetben is nehézségek merülnek fel, ha ezek az anyagok már nem szerezhetők be kereskedelmi forgalomban).

Az Europeana feltöltéséhez – különböző mértékben – minden uniós tagállam hozzájárult. Magyarország a tartalom 0,07 százalékát biztosítja. Az egyes országok hozzájárulása az Europeana portálhoz az összes könyvtári tétel százalékában megtalálható az előzetes közleményben.

Forrás: itcafe.hu , Europa-Press Releases

Instant találatok a Google magyar oldalán

A Google elindította Instant nevű szolgáltatását.



A szolgáltatás úgy működik, hogy amint a felhasználó hozzáfog egy keresőszó begépeléséhez, az eredményeket azonnal, a keresési javaslatokra támaszkodva automatikusan megjeleníti, és az újabb betűk bevitelével egy időben módosítja. A cég becslései szerint ezzel egy tipikus keresés során 2-5 másodperc spórolható meg. a lehetőség napokon belül megjelenik a google.hu felületén is a Google-fiókjukba bejelentkezett felhasználóknál. A kvázi valós idejű keresés, várhatóan komolyan meg fogja terhelni a Google infrastruktúráját.

A magyarázat az itcafe.hu szerint: "A vállalat statisztikái szerint egy átlagos keresőszó 20 karakterből áll, így ha minden egyes begépelt karakterre új keresést futtatnak, hússzor annyi lekérdezést kellene végezni, mint a régi rendszerben. Hogy erre ne legyen szükség, a cég optimalizálással – többek között a felhasználó keresési előzményeinek figyelembe vételével és a cache hatékonyabbá tételével – megpróbálta minimalizálni a dinamikus kereséssel járó extra terhelést."

Akik nem akarják a szolgáltatást igénybe venni azok a fiókbeállítások menüpontban azt kikapcsolhatják. A Google Instant várhatóan nagyobb hálózati forgalmat generál de a vállalat szerint a sávszélességigény nem nő jelentősen – mindenesetre a terv az, hogy lassabb kapcsolatokon a funkció automatikusan kikapcsol majd.

A szolgáltatás használatának feltétele, hogy a felhasználó be legyen jelentkezve a Google-fiókjába, és a Chrome, Firefox, Safari vagy Internet Explorer böngészők friss verzióit használja.

Forrás: itcafe.hu

Jön a Dell tablet-netbook hibridje!

December elején kerül a boltokba a Dell Inspiron Duo nevű tablet-netbook hibridje.

Elvileg már december első hetében kapható lesz a Dell "origamizós" táblagépe. Az Inspiron Duo egyszerre netbook és tablet, attól függően, hogyan hajtogatja össze tulajdonosa. A készülék egyszerre rejt magában egy vaskosabb táblagépet és egy teljes billentyűzettel rendelkező netbookot. Az ára 549 dollár lesz.

Felbontás

Az Inspiron Duo eredetiségét az adja, hogy a csak 10 hüvelykes és 1366x768 pixeles felbontású kijelzőt kell átfordítani a panelt körülvevő keretben és máris tabletként használhatjuk. Ez a felbontás szokatlan ebben a méretben, mert általában a 11.6 hüvelykes kijelzők esetében szokták alkalmazni.

Operációs rendszer

Bár mindkét üzemmódban ugyanaz a Windows 7 fut rajta, más-más felületet mutat a felhasználónak. Összehajtogatva a Stage nevű szoftvert indítja el a gép, ami videónézésre, könyvolvasásra, zenehallgatásra alkalmas, érintéssel vezérelt programokkal van tele. A tablethez kapható lesz egy, a JBL által készített dokkoló is, amivel érintőkijelzős médialejátszóvá alakítható a masina.

Rendszeradatok

A processzor szerepét ezúttal kétmagos Intel Atom processzor tölti be (N550, 1.5 GHz) Rendszermemóriából 2 GB-nyi áll rendelkezésre, az adatok tárolásáról pedig alap esetben egy 250 GB-os 2,5 hüvelykes formátumú merevlemez gondoskodik. A PineView sorozatú Intel Atom processzor tokozása egy Intel GMA 3150-es integrált videó vezérlőnek is helyet ad, amely HD videó lejátszás tekintetében nem túl ütőképes megoldás, így a gyártó egy Broadcom Crystal HD videó dekóder chippel is felvértezte az ujdonságot, hogy probléma nélkül le lehessen játszani akár az 1080p-s videókat is. A chip azért is jól jön, mert a Flash videók lejátszásakor is kínál hardveres gyorsítást.

Vaskosabb külső

A netbook résznek köszönhetően a Dell gépe vastagabb, mint a többi versenytársa. A készülék valószínűleg nem azokat fogja megszólítani, akik az iPad és a Galaxy Tab között vacilálnak. A hosszabb írásműveken is dolgozó, ám tabletre vágyó felhasználókat viszont könnyen elhódíthatja a könnyebb, ám billentyűzet nélküli kütyüktől.

Forrás: Youtube


Forrás: origo.hu , ipon.hu

Aggódik a Facebook miatt az Amerikai Légierő

Az Amerikai Légierő (United States Air Force) vezetői attól tartanak, hogy az internetes szolgáltatások, például a Facebook vagy a Foursquare megfigyelésével az ellenséges erők fontos információkhoz juthatnak. Hasonló veszélyt jelenthet a GPS telefonok használata is.

Az AP Hírügynökség jelentése szerint a légierő belsó hálózatán figyelmeztetést tett közzé, hogy a közösségi oldalak használata veszélyt jelenthet a használóira, egyben csökkentik a hadműveletek biztonságát, és egyéb biztonsági kockázatot is jelenthetnek.

Attól tatanak, ha nem tiltják le az oldalak használata közben a földrajzi elhelyezkedést kijelző funkciókat, könnyen célpontjai lehetnek ellenséges támadásnak. Ugyanakkor az ellenséget az Amerikai Légierőre nézve veszélyes információkhoz juttatják.

Jelenleg az amerikai hadsereg 95 ezer katonája van Afganisztánban, és 50 ezer Irakban.

A katonák szinte mindegyike használja az internetet, többek közt a fenti szolgáltatásokat is.

A hadsereg hivatalos figyelmeztetést küld szét katonáinak, figyelmeztetve őket bizonyos oodalak körültekintés nélküli használatának veszélyeire. Elsősorban a Facebook, a Foursqare és a GPS telefonok használatára kell komoly és ésszerű szabályokat, korlátozásokat bevezetni, a kint állomásozó katonák biztonsága érdekében.

Forrás: index.hu

Ezer megabites internet Koreában 2012-re

Dél-Korea már egy ideje élen jár a technológiai fejlődésben és a szélessávú internet elérésben, de a kormány most még magasabbra tör: a cél az egy gigabites internet elérhetővé tétele 2 éven belül.

A napokban mutatta be a dél-koreai kormány új internetfejlesztési programját, melynek célja, hogy 2012-re általánosan elérhető legyen az egy gigabites sávszélességet biztosító internet. Az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésére 34 ezer milliárd won (6100 milliárd forint) összeget szán a  koreai kormány - ez az összeg annyi, amennyit az ország egy év alatt az oktatásügyre költ.

Koreában ma az átlagos sávszélesség 12 megabit, a nagyvárosokban gyakorlatilag száz százalékos az internetelérés aránya a háztartásokban és akár a 100 megabites internetkapcsolat is elérhető már. A kisebb vidéki városok és a falvak viszont le vannak maradva, ide egyelőre még nem húztak ki drága üvegszálas optikai kábeleket, viszont nagyon sok új, kisebb sávszélességű kapcsolatot adtak át az elmúlt időszakban.

Dél-Korea évek óta listavezető

Az átlagos sávszélesség alapján felállított toplista élén már évek óta Dél-Korea áll. A listát az Akamai cég negyedévenként teszi közzé. Az Akamai az egyik legnagyobb content delivery network szolgáltató: azzal foglalkozik, hogy az óriási sávszélességgel és kapacitással rendelkező, a Föld minden táján szétszórt szerverparkjait bérbe adja más cégeknek, és segít nekik teríteni a tartalmaikat. E tevékenysége révén releváns képet tud adni az egyes országokra, városokra jellemző internethasználatról.

A leggyorsabbak

A diagramon láthatjuk, hogy a dobogót a Távol-kelet uralja (Hongkong és Japán a második és harmadik helyen), a 4-10. helyen viszont csak európai országok szerepelnek. Románia a legjobb a kontinensről 6,3 megabites átlaggal, utána Lettország és Svédország jön. A legjobb tíz közé még egy kelet-európai ország került be: Csehország a nyolcadik helyen, 5,4 megabites átlaggal.

A legjobb sávszélességű városok toplistáján az első ötvenbe csak három európai város jutott be (a svéd Umea, a norvég Lyse, és a holland Wageningen), a többi mind japán és koreai. A leggyorsabb internettel a koreai Masan városában van, itt 15,8 megabit az átlagos sávszélesség.

Magyarország az Akamai listáján nem szerepel, viszont a Net Index szintén 2010-es felmérésén a 21. helyet foglalja el a világranglistán, 13,29 megabites átlagsebességgel.

Mire lehet használni a gigabites internetet?

Az ezer megabites kapcsolat átlagos otthoni felhasználásra ma még kicsit nehezen kihasználhatónak -, elérése átlagfelhasználói szemmel pedig egyenesen lehetetlennek tűnik. Hogy mit is jelent ez a sebesség? Ezer megabites sávszélességgel egy 45 perces zenei album mp3-ban 0,05 másodperc alatt töltődik le, egy másfél órás film 12 másodperc alatt.

A gigabites sávszélességre a Koreában egyre jobban terjedő 3D videók és tévéadások, illetve a mostani HD felbontást felváltó, annál 16-szor több képpontból felépülő super-HD videók miatt van szükség. Egy percnyi super-HD videó letöltése még a gigabites kapcsolaton is több mint hat percig tart - ugyanez egy ma átlagosnak mondható 2 megabites internetkapcsolaton több mint nyolc nap alatt töltődne le.
A super-HD elterjedésének még  akadálya lehet  a készülékek technikai tudása is.  Egyelőre például nagyon drágák az olyan kijelzők, amelyek képesek megjeleníteni a super-HD videók képeit.

Forrás: Index

Még könnyebb a „guglizás” az előnézeti képpel

A Microsoft saját keresőjének (bing.hu) egyre nagyobb népszerűsége miatt a Google újabb hasznos funkcióval bővül.
A Google használók újabb segítséget kaptak a fejlesztőktől, Instant Previews-t.

Kereséskor egy nagyító jelenik meg a találati listában, melyre kattintva az adott oldal előnézeti képét kapjuk meg. Ennek az ikonnak köszönhetően könnyebb eldöntenünk, hogy melyik oldal felel meg leginkább a keresési feltételeinknek. Az előnézeti képek segítségével vizuálisan is megnézhetjük a találatokat, mielőtt valamelyikre rákattintanánk. A keresett kifejezések egy kiemelt szövegdobozban jelennek meg, így azonnal fel tudjuk mérni, hogy a számunkra megfelelő eredményt találtuk-e meg.

Használata:

Először kattintsunk rá a kiválasztott találat mellett látható nagyító ikonra. Ekkor a keresési eredmények mellett, jobb oldalon megjelenik az oldal előnézeti képe. Ha a kurzort egy másik találat fölé visszük, akkor ugyanitt annak az oldalnak a kicsinyített mását látjuk. (laptopon: jobb nyíl leütése)
Az előnézetek a legtöbb keresési feladatban segítséget jelentenek.
Például, ha már valamikor egy oldalon megnéztünk valamit, majd újra meg szeretnénk találni ezt az oldalt, ennek az új funkciónak köszönhetően azonnal felismerhetjük.

Az előnézeti képek segítségével a hivatalos honlapokat is könnyebb megtalálni az egyedi megjelenésük miatt.
Az illusztrációk is sokat segítenek, mert ezek segítségével eldönthetjük, hogy érdemes-e megnyitnunk az adott oldalt.

Forrás: techline

Nem baj, ha kamu

Egy magyarországi felmérés szerint a 30 év alatti budapesti fiatalok a leginkább fogékonyak az illegális szoftverekre. Érdekes, ugyanakkor elszomorító adat, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy ezen a területen sem ártana egy kis felvilágosítás…

A TNS közzétette annak a Microsoft által készíttettet felmérésnek az eredményeit, amelynek keretein belül idén ősszel 38 ezer felhasználót faggattak ki arról, hogyan is vélekedik a hamisított szoftverekről és a velük kapcsolatos tapasztalatokról. A megkérdezettek fele úgy látja, hogy a hamisított szoftverek egyáltalán nem bizonyulnak biztonságosnak, megbízhatónak, és az emberek 82 százaléka inkább az eredeti verziót javasolná az ismerőseinek, barátainak. Minden negyedik felhasználó attól fél leginkább, hogy az adatai illetéktelen kezekbe kerülnek, 23 százalékuk úgy hiszi, hogy eltulajdoníthatják a személyes adataikat, 15 százalék pedig attól tart, hogy a bűnszövetkezetek a szoftverhamisításból befolyó összegekből más bűncselekményeket is végrehajtanak.

Hamis a baba, avagy a külcsín nem minden

Viszonylag magas, 72 százalék azoknak a tudatos vásárlóknak az aránya, akik a vásárláskor a csomagolást tüzetesen átvizsgálják, hiszen így akarják leellenőrizni a program eredét.

A probléma csupán annyi, hogy a hamisítók ezen a téren is rengeteget fejlődtek, így meglehetősen nehéz különbséget tenni az eredeti és hamisított szoftver között, avatatlan szemnek szinte biztos, hogy lehetetlen.Éppen ezért a Microsoft létrehozott egy külön oldalt, ahol ismerteti azokat a külső tulajdonságokat, amelyeknek segítségével könnyebben el lehet dönteni, hogy a kezünkben lévő szoftver eredeti, vagy hamisított.

A magyar fiataloknak majd hogy nem mindegy…

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára, Tóth Zita, egy magyar felmérést helyez az előtérbe.A TÁRKI vizsgálata szerint a magyar fiatalok 41 százaléka nyitott a másolt, illegális forrásból származó szoftverek használata iránt. Ebből az okból kifolyólag rendkívül lényeges lenne, hogy az ifjabb generációk tagjai is képesek legyenek felmérni a szellemi tulajdont, az alkotói munka értékét, ezeknek jelentőségét, és azzal is tisztában kell lenniük, hogy az illegális eredetű termékek mind a gyártóknak, mind pedig az államnak hatalmas károkat okoznak, a piaci viszonyokat is negatívan befolyásolják. Elengedhetetlen, hogy a fogyasztóvédelmi szempontok, és ezek kihangsúlyozása megvalósuljon, fontos, hogy a fiatalokból is tudatos vásárlók váljanak, hogy ne higgyenek az első látásra kedvező, és csábító ajánlatoknak.

Az ételre és a gyógyszerre nemet mondunk, a szoftver viszont mehet

A HENT megbízásából készíttettet TÁRKI- felmérés azt is kiemeli, hogy az emberek nem minden típusú hamisított termékkel olyan elnézőek, mint a szoftverekkel: hamisított ételt csak 8 százalékuk fogyasztana, míg hamisított gyógyszert mindösszesen 5 százalék venne igénybe. A hamis szoftverek ellen viszont nem csak a felhasználóknak, hanem másoknak is muszáj felvenni a kesztyűt: a felmérésben résztvevők 65 százaléka szerint a kormányzatoknak, 72 százalékuk meglátása szerint pedig a szoftveriparágnak kellene erőfeszítéseket tenni a tiszta szoftverek érdekében.

Forrás: IT Café

Késik a Google operációs rendszere

A Google által kifejlesztett nyílt forráskódú, böngészőalapú Chrome OS névre keresztelt operációs rendszer nem készül el a tervezett időpontban - jelentette be Eric Schmidt, a vállalat vezérigazgatója a Web 2.0 Summit konferencián.

Chrome OC felülete

Az ígéretek, melyek nem valósultak meg

Az operációs rendszer tavaly őszi bejelentése alkalmával a fejlesztők azt ígérték, hogy 2010 év végére mutatják be a teljes verziót. Idén nyáron a cég egyik vezetője szintén megerősítette ezt a hírt, ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a Chrome operációs rendszert használó első gépeket már idén ősszel a piacra dobják.

Alig egy hónappal ezelőtt a TechCrunch a Chrome OS fejlesztésével kapcsolatos bejegyzések között keresve azt a következtetést vonta le, hogy a fejlesztés már az utolsó stádiumban áll.

Erre a cikkre reagálva a cég így válaszolt: "Nagyon elégedettek vagyunk a Google Chrome OS fejlődésével, várakozásaink szerint még az idén megjelennek készülékek."

Ennek ellenére a nyilatkozaton még meg sem száradt a nyomdafesték, de máris kiderült, hogy az ígéreteket nem sikerült megvalósítani.

A nagyszabású tervek

A kizárólagosan a számítási felhőn alapuló operációs rendszer kezdeti célként, netbookokon fog futni, az Androidtól eltérően, amit főleg okostelefonokra fejlesztettek, és hagyományos alkalmazásokat is képes futtatni. A Chrome OS felhasználói felülete minimalista elven épül majd fel, hasonlóan a Chrome webböngészőhöz. A Chrome OS esetében minden alkalmazás távoli szerveren fut, nem magán az eszközön. Így a Chrome OS célcsoportját azok a felhasználók alkotják, akik a számítógép előtt töltött idejük nagy részében az internetet használják.

A jóslatok, melyek megvalósultak

Tavaly a Goolgle Chrome OS bejelentését követően a szakemberek már megjósolták a késedelmet és annak okait. Véleményük szerint a Linux-nak és a Microsoftnak 20 év is kevés idő volt, hiszen a fejlesztések még most sem tökéletesek. Ennek értelmében a Google szakemberei sem lehetnek annyira okosak, hogy egy szűk év alatt prezentáljanak egy hibátlanul működő, teljesen új operációs rendszert.

A Chrome OS elnevezése azonban téves, ugyanis a fejlesztők nem operációs rendszert terveztek, hanem a már meglévő Chrome webböngészőjüket módosították úgy, hogy az Windows, Linux és OS X nélkül is elinduljon a hardvereken. Valójában csak műszaki szempontból lényeges, hogy a háttérben egy linuxos rendszermag fut, a felhasználó ebből semmit nem vesz észre, hiszen minden tevékenységet a böngészőjén keresztül intézi.

A Google megtorpedózza a Microsoftot?

Az igazság az, hogy a Google akkor sem tudná elnyomni a Microsoftot, ha a Chrome OS a világ legjobb böngészőjévé válna. Valószínűleg ez nem is célja, hiszen teljesen más célcsoportot közelít meg, mint a riválisa. A Chrome OS azoknak az embereknek készül, akik az idejüket nem videóvágással, képszerkesztéssel és portálépítéssel töltik, hanem szövegszerkesztéssel, emailezéssel, csevegéssel, játékkal, információgyűjtéssel és online videózással.

Forrás: Index Tech, SG.hu, ITcafé