A Könyvtár 2.0 mozgalom a könyvtárak hálózati szolgáltatásainak korszerűsítését szorgalmazza. Céljai: a közösségi webszolgáltatások, blogok, üzenetküldők, hírcsatornák nyújtotta interaktvitás integrálása, a felhasználók bevonása mind a tervezési, mind a fejlesztési munkákba, nyílt forráskódú könyvtári szoftverekre épülő, folyamatosan frissülő és korszerűsödő infrastruktúra elfogadtatása a szakmával, a Long Tail jelenségek kiaknázása.
A K2 támogatja a könyvtárak és könyves közösségi oldalak együttműködését és a közösségi címkézésre épülő katalogizálás beemelését a könyvtári szolgáltatásrendszerbe.
A K2 kritikusainak legfontosabb érvei: megbízhatatlan támogatottságú, béta állapotú alkalmazásokra épül, s a személyfüggő, bizonytalanul fenntartható szolgáltatások (lelkes és szakmailag képzett k2-es könyvtárosok még kevesen vannak) ronthatják a könyvtárkép stabilitását.
2008. december 16., kedd
Digitalizálás
A digitalizálás kezdetben tudásegyesítő összefogásként, lelkes könyvtárosok és olvasók összefogásával, házi szkenneléssel indult a Projekt Gutenbergben csakúgy, mint a MEK-ben. Napjainkban a Google vagy Amazon tömeges digitalizálási projktjeivel párhuzamban a szakmai módszeresség, magasabb minőség, feltárás és bibliográfiai pontosság lehet a könyvtári és nemzeti illetve pl. EU szintű digitalizálási munkák jelentősége.
Új fordulatot jelenthet az e-papír (energiát csak lapozáskor igénylő megjelenítő technológia) terjedése és az e-book olvasók (pl. Kindle) népszerűvé válása. melynek a táblagép hardverkategória elterjedése is lökést ad 2010-től.
Nemzetközi projektek: Project Gutenberg - 1971-óta a legelső elektronikus könyvtár (USA).
Google Books Library Project - a Google és számos könyvtár együttműködésében zajló digitalizálási munka (jelenleg 10 millió kötet szkennelésén vannak túl), melynek eredménye a Google Book Search (korábban: Google Print) szolgáltatás. Sok kritika éri a digitalizálás gépiességéért, a kiadói jogok megsértéséért és (főleg Franciaországból) a globális tudás anglicizálásának erősítése miatt.
Europeana - az EU által támogatott, nemzeti gyűjteményeket összefogó kezdeményezés, melynek elődjét European Library néven tervezték éveken át. 2008 novemberében indult szerverösszeomlással és 2 milliós állománnyal, melynek fele francia nyelvű.
Jelentősebb hazai archívumaink: DIA (Digitális Irodalmi Akadémia), MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár), NDA (Nemzeti Digitális Adattár), EPA (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis), NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum), OSZK-Digitális Képarchívum, MDK (Magyar Digitális Képkönyvtár), FSZEK-Budapest-képarchívum.
Új fordulatot jelenthet az e-papír (energiát csak lapozáskor igénylő megjelenítő technológia) terjedése és az e-book olvasók (pl. Kindle) népszerűvé válása. melynek a táblagép hardverkategória elterjedése is lökést ad 2010-től.
Nemzetközi projektek: Project Gutenberg - 1971-óta a legelső elektronikus könyvtár (USA).
Google Books Library Project - a Google és számos könyvtár együttműködésében zajló digitalizálási munka (jelenleg 10 millió kötet szkennelésén vannak túl), melynek eredménye a Google Book Search (korábban: Google Print) szolgáltatás. Sok kritika éri a digitalizálás gépiességéért, a kiadói jogok megsértéséért és (főleg Franciaországból) a globális tudás anglicizálásának erősítése miatt.
Europeana - az EU által támogatott, nemzeti gyűjteményeket összefogó kezdeményezés, melynek elődjét European Library néven tervezték éveken át. 2008 novemberében indult szerverösszeomlással és 2 milliós állománnyal, melynek fele francia nyelvű.
Jelentősebb hazai archívumaink: DIA (Digitális Irodalmi Akadémia), MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár), NDA (Nemzeti Digitális Adattár), EPA (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis), NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum), OSZK-Digitális Képarchívum, MDK (Magyar Digitális Képkönyvtár), FSZEK-Budapest-képarchívum.
Fájlcsere
A fájlcserélés az internet web előtti korszakának természetes velejárója volt: FTP (File Transfer Protocol) szervereken másként nem is cserélhetett gazdát az információ, mint fájlok le- és feltöltésében. A döntően szöveges dokumentumok cseréjére nem fordítottak figyelmet, de a sávszélesség növekedésével, a tömörített mp3 zenefájlok és lejátszó készülékeik megjelenésével a helyzet radikálisan megváltozott: megszűnt a funkcionális különbség a kereskedelmi forgalomban kapható művek és fájlcserében résztvevő másolataik között, s jogvédett művek tömege kezdett terjedni. A fájlok cseréjére hatékony megoldások születtek, a legendás Napster volt az első világhírű p2p oldal, melyen keresztül a felhasználók elérhették egymás gépeinek megosztott könyvtárait. A fájlcsere-technológia továbbfejlődése a torrent, ami lehetővé teszi egy fájl több részletben, különböző forrásokból letöltését - tovább növelve a fájlcsere hatékonyságát legális és illegális célokra egyaránt. A RIAA (Amerikai Lemezgyártók Szövetsége)egyre kétségbeesettebb fellépése a zeneipar válságát előidéző jelenség ellen csatákat nyer, de háborút aligha fog. A Napstert ellehetelenítették, s idén a Pirate Bay torrentoldal ellen is elítélő határozat született.
A fájlcsere elleni kűzdelem másik területe a másolásvédelem - a Sony és az Apple mp3 lejátszóin, valamint CD-ken, DVD-ken alkalmazott eljárás lényege, hogy a fájlokat más hordozóra másolni, többszörözni nem lehet. Az Apple 2008-ban megszűntette az iPodokon lejátszott fájlok másolásvédettségét. A vírusfertőzésként, károkozásként megbélyegzett DRM (Digital Rights Management) eljárás alkalmazását újabban a Sony is felfüggesztette.
A fájlcsere elleni kűzdelem másik területe a másolásvédelem - a Sony és az Apple mp3 lejátszóin, valamint CD-ken, DVD-ken alkalmazott eljárás lényege, hogy a fájlokat más hordozóra másolni, többszörözni nem lehet. Az Apple 2008-ban megszűntette az iPodokon lejátszott fájlok másolásvédettségét. A vírusfertőzésként, károkozásként megbélyegzett DRM (Digital Rights Management) eljárás alkalmazását újabban a Sony is felfüggesztette.
Szerzői jog, Creative Commons, nyílt forráskód
A jelenlegi szerzői jogi szabályozás nehezen boldogul a digitális sokszorozhatóság, fájlcsere és ingyenes webes elérés-letöltés jelenségeivel. Letölteni kizárólag saját felhasználásra szabad, továbbadni tilos. Az üres adathordozók árában, adó-jelleggel, gyakorlatilag látens jogsértőként bünteti az áttekinthetetlen helyzet valamennyi résztvevőjét a jogrend, míg egyes előadók, szerzők viszont indokolatlanul magas jogdíjan részesülnek (töredék elv). A 2001-ben indult a Creative Commons célja, hogy a tudás a jelenlegi merev szerzői jogi kereteken túllépő, hálózati felhasználásra szabott feltételekkel legyen megosztható az interneten. Kezdeményezője és teoretikusa Lawrence Lessing, a Stanford Jogi egyetem professzora.
A projekt lényege, hogy a szerzőknek olyan licenceket kínál fel, melyek segítségével szabályozhatják, deklarálhatják a közkinccsé kerülés szerzői jogi kereteit.
A licenszek a következő 4 feltétel valamelyikéből, vagy ezek kombinációjából állnak össze:
- A mű szabadon másolható, terjeszthető, de a szerző nevét, vagy nickjét kötelesek a terjesztők feltűntetni. (Attribution)
- A mű szabadon másolható, terjeszthető, előadható, de csak nem kereskedelmi célokra. (Non-commercial)
- Szabadon másolható, terjeszthető, előadható, de nem módosítható. (No Derivative Works)
- Szabadon módosítható és másolható, de a műnek, melybe beillesztik, ugyanolyan minőségű licenccel kell rendelkeznie, mint az eredetinek.
A szoftverek területén is hasonló a helyzet. A BSA (Business Software Alliance) fenyegető hangnemű kampányai kevés sikert érnek el a világ kevésbé módos területein. A megoldás itt is a szabályozott megosztás, a nem-anyagi szerzői jogok biztosítása, melyre jó példa az OpenSource (nyílt forráskódú), GPL (General Public Licence) terjesztési mód, mely operációs rendszertől (Linux) irodai programcsomagon át (OpenOffice) PhotoShoppal vetekedő grafikai programig (Gimp) számos alternatívát kínál a feltört programok használatával szemben.
A GPL főbb pontjai emlékeztethetnek a CreativeCommons licenszeire is: az anyagok továbbadhatók, akár pénzért is, de ezzel nem lehet korlátozni az ingyenes terjesztést, tehát a pénzért beszerzett programok ingyen továbbadhatók. A programmal együtt annak forráskódját is tovább kell adni. A programok módosíthatók, de a módosított változatnak – beleértve annak forráskódját is – szabadon terjeszthetőnek kell lennie.
A szoftverek közzétételének két hagyományos, ingyenes módja a freeware (ezek a programok szabadon terjeszthetők, használhatók, amennyiben a továbbadó továbbra sem kér anyagi juttatást a program továbbadásáért) és a shareware (ezeket a programokat a felhasználó szabadon használhatja, de vagy időkorláttal, vagy funkciókorlátozással - a teljes, vagy időkorlát nélküli programért fizetni kell.)
A projekt lényege, hogy a szerzőknek olyan licenceket kínál fel, melyek segítségével szabályozhatják, deklarálhatják a közkinccsé kerülés szerzői jogi kereteit.
A licenszek a következő 4 feltétel valamelyikéből, vagy ezek kombinációjából állnak össze:
- A mű szabadon másolható, terjeszthető, de a szerző nevét, vagy nickjét kötelesek a terjesztők feltűntetni. (Attribution)
- A mű szabadon másolható, terjeszthető, előadható, de csak nem kereskedelmi célokra. (Non-commercial)
- Szabadon másolható, terjeszthető, előadható, de nem módosítható. (No Derivative Works)
- Szabadon módosítható és másolható, de a műnek, melybe beillesztik, ugyanolyan minőségű licenccel kell rendelkeznie, mint az eredetinek.
A szoftverek területén is hasonló a helyzet. A BSA (Business Software Alliance) fenyegető hangnemű kampányai kevés sikert érnek el a világ kevésbé módos területein. A megoldás itt is a szabályozott megosztás, a nem-anyagi szerzői jogok biztosítása, melyre jó példa az OpenSource (nyílt forráskódú), GPL (General Public Licence) terjesztési mód, mely operációs rendszertől (Linux) irodai programcsomagon át (OpenOffice) PhotoShoppal vetekedő grafikai programig (Gimp) számos alternatívát kínál a feltört programok használatával szemben.
A GPL főbb pontjai emlékeztethetnek a CreativeCommons licenszeire is: az anyagok továbbadhatók, akár pénzért is, de ezzel nem lehet korlátozni az ingyenes terjesztést, tehát a pénzért beszerzett programok ingyen továbbadhatók. A programmal együtt annak forráskódját is tovább kell adni. A programok módosíthatók, de a módosított változatnak – beleértve annak forráskódját is – szabadon terjeszthetőnek kell lennie.
A szoftverek közzétételének két hagyományos, ingyenes módja a freeware (ezek a programok szabadon terjeszthetők, használhatók, amennyiben a továbbadó továbbra sem kér anyagi juttatást a program továbbadásáért) és a shareware (ezeket a programokat a felhasználó szabadon használhatja, de vagy időkorláttal, vagy funkciókorlátozással - a teljes, vagy időkorlát nélküli programért fizetni kell.)
E-privacy, adatbiztonság
Az internetes magánszférát fenyegető legfontosabb veszélyek: vírus (olyan program, amit azzal a szándékkal írtak, hogy önmagát másolja le, egy gazdaprogramhoz csatolva próbál egyik számítógépről a másikra átjutni. A hardvert, a szoftvert valamint az adatokat károsíthatja, adatokat küldthet gépünkről, utasításokat hajthat végre, zombihálózat (botnet) részévé teheti gépünket)
Adathalászat: olyan eljárás, amikor egy internetes csaló úgy próbál illetéktelenül megszerezni személyes adatokat(pl. bankszámla hozzáférési jelszót), hogy egy ismert cég hivatalos honlapjaként mutat egy hamis oldalt. Social engineering az összefoglaló neve minden, az emberek hiszékenységével operáló netes csalási formának - szemben a programozásra, hackelésre épülő bűnözéssel. Az adathalászok általában zombihálózatokból küldötte-maileken próbálják rávenni a felhasználókat adataik megadására - azaz betáplálására saját adatbázisukba.
Adatszivárgásról beszélünk, ha véletlen vagy rosszindulatú eseményekhez köthetően illetéktelen kezekbe kerülnek adatok. Ez lehet a sajtó, versenytársak vagy más munkatársak, azok akik más területen dolgoznak az adott munkahelyen belül. Három fő előzménye van az adatszivárgásnak. Ezek közül a legfontosabb az oktatás hiánya, a következő a nem megfelelő biztonsági házirend használata, a harmadik pedig a hozzáférési jogosultságok széles körű kiosztása. Napjaink adatszivárgási trendjét erősíti a bárhol elveszthető netbookok, okostelefonok szaporodása.
Identitáslopás: bűntény, mely során a csaló kulcsfontosságú személyi adatokhoz jut (pl. születési dátum, banki adatok), melyeket pl. hitelkérelemre, vásárlásra, vagy más, kritikus adatok, pl. jelszavak kitalálására használ fel (pl. gyerekek nevei, a születési dátumok gyakori jelszavak, hiába óvnak ettől).
A közösségi hálózatok és alkalmazások veszélyei: akármilyen elővigyázatosan is használjuk a közösségi hálózatokat, öntudatlanul is szivárogtatunk ki személyes adatokat. Cégek szakosodnak korábbi közösségi terekben hagyott nyomaink kitörlésére. Különösen fontos a kérdés a beépülő minialkalmazások (widgetek) elterjedése óta, hiszen ezek ugyancsak tárolják adatainkat, de üzemeltetőiknek semmi közük a közismert közösségi háló fenntartóihoz. Külön veszélyt jelentenek a mashupok, egymásba ágyazott web 2.0-ás szolgáltatások ugyan ezért: nem tudhatjuk biztosan, hol vagyunk, mely funkció viszi ismeretlen adatbázisokba az általunk bevitt adatokat.
Adathalászat: olyan eljárás, amikor egy internetes csaló úgy próbál illetéktelenül megszerezni személyes adatokat(pl. bankszámla hozzáférési jelszót), hogy egy ismert cég hivatalos honlapjaként mutat egy hamis oldalt. Social engineering az összefoglaló neve minden, az emberek hiszékenységével operáló netes csalási formának - szemben a programozásra, hackelésre épülő bűnözéssel. Az adathalászok általában zombihálózatokból küldötte-maileken próbálják rávenni a felhasználókat adataik megadására - azaz betáplálására saját adatbázisukba.
Adatszivárgásról beszélünk, ha véletlen vagy rosszindulatú eseményekhez köthetően illetéktelen kezekbe kerülnek adatok. Ez lehet a sajtó, versenytársak vagy más munkatársak, azok akik más területen dolgoznak az adott munkahelyen belül. Három fő előzménye van az adatszivárgásnak. Ezek közül a legfontosabb az oktatás hiánya, a következő a nem megfelelő biztonsági házirend használata, a harmadik pedig a hozzáférési jogosultságok széles körű kiosztása. Napjaink adatszivárgási trendjét erősíti a bárhol elveszthető netbookok, okostelefonok szaporodása.
Identitáslopás: bűntény, mely során a csaló kulcsfontosságú személyi adatokhoz jut (pl. születési dátum, banki adatok), melyeket pl. hitelkérelemre, vásárlásra, vagy más, kritikus adatok, pl. jelszavak kitalálására használ fel (pl. gyerekek nevei, a születési dátumok gyakori jelszavak, hiába óvnak ettől).
A közösségi hálózatok és alkalmazások veszélyei: akármilyen elővigyázatosan is használjuk a közösségi hálózatokat, öntudatlanul is szivárogtatunk ki személyes adatokat. Cégek szakosodnak korábbi közösségi terekben hagyott nyomaink kitörlésére. Különösen fontos a kérdés a beépülő minialkalmazások (widgetek) elterjedése óta, hiszen ezek ugyancsak tárolják adatainkat, de üzemeltetőiknek semmi közük a közismert közösségi háló fenntartóihoz. Külön veszélyt jelentenek a mashupok, egymásba ágyazott web 2.0-ás szolgáltatások ugyan ezért: nem tudhatjuk biztosan, hol vagyunk, mely funkció viszi ismeretlen adatbázisokba az általunk bevitt adatokat.
Cenzúra és globalizáció
A globális gazdasági és információs rendszer eltérő társadalmi fejlődésű területeket kapcsol homogén rendszerbe. Az ebből adódó feszültségek a webtartalmak megítélésében is megjelennek. Ide sorolhatjuk a világnézeti különbségek megjelenését, de a szerzői jogok sértésének területi megoszlását is (Oroszországban alig van jogtiszta szoftver - Amerikában már életképesek a fizetős zeneáruházak). A cenzúra internetes eszközei: technikai blokkolás (IP-tartományok, weboldalak elérhetőségének korlátozása); keresési találatok eltávolítása, (ahol a tettestársak a keresőprogramok - pl. Kínában a Google - működtetői, akik megoldják, hogy bizonyos tartalmakra lehetetlenség legyen rátalálni) jogszabályra hivatkozás (amikor a webhely üzemeltetőjét felszólítják az inkriminált tartalmak eltávolítására, egy adott jogszabályra hivatkozva szervereket foglalnak le, razziáznak), öncenzúra (a felhasználók - nem önszántukból ugyan – magukat korlátozzák).
Napjainkra a közösségi hálózatok blokkolása a jellemző, elsősorban az arab országokban és Kínában.
Napjainkra a közösségi hálózatok blokkolása a jellemző, elsősorban az arab országokban és Kínában.
A Larry Page and Sergey Brin által 1998-ban alapított cég előtt is dolgoztak már keresőmotorok, melyek automatikusan, linkről-linkre lépve adatbázisukba rendezték a weboldalak szövegét, vagy kulcsszavait, s ezekben keresték -elsősorban nyelvészeti, statisztikai súlyozó eljárásokkal - a releváns találatokat. A Google sikerének titka az volt, hogy a nyelvi elemzés mellett vetélytársainál jobb súlyozó eljárást (algoritmust) vezetett be az azonos témában releváns oldalak rangsorolására. A PageRank alapja az oldalak egymásra-hivatkozási rendszerének feltárása, tehát éppen az, aminek rejtettségét hiányolták a webet megszületésekor kritizálók (lásd hipertext).
A bonyolult eljárást sokszor próbálják becsapni - erre épül a weboldalak helyezését manipuláló SEO (Search Engine Optimalization) szakma is, de a Google továbbra is a leghatékonyabb kereső.
Az utóbbi években a Google kiterjesztette jórészt ingyenes és innovatív szolgáltatásai körét, felvásárolt számos élvonalbeli szolgáltatást (Writley -> GoogleDocs, Keyhole -> GoogleEarth letölthető térképprogram, YouTube videomegosztó) és sajátokat fejlesztett (GoogleGroups hálózati csopormunka program és levelezőlistaszolgáltatás, Picasa webalbum és Picasa telepíthető képnézegető/feltöltő, GoogleReader feedolvasó, GTalk azonnali üzenetküldő, Gmail levelező szolgáltatás, Chrome webböngésző).
A bonyolult eljárást sokszor próbálják becsapni - erre épül a weboldalak helyezését manipuláló SEO (Search Engine Optimalization) szakma is, de a Google továbbra is a leghatékonyabb kereső.
Az utóbbi években a Google kiterjesztette jórészt ingyenes és innovatív szolgáltatásai körét, felvásárolt számos élvonalbeli szolgáltatást (Writley -> GoogleDocs, Keyhole -> GoogleEarth letölthető térképprogram, YouTube videomegosztó) és sajátokat fejlesztett (GoogleGroups hálózati csopormunka program és levelezőlistaszolgáltatás, Picasa webalbum és Picasa telepíthető képnézegető/feltöltő, GoogleReader feedolvasó, GTalk azonnali üzenetküldő, Gmail levelező szolgáltatás, Chrome webböngésző).
Az ingyenességet az AdWords hirdetési rendszer (a hirdető kulcsszavai szerint helyezi, "targetálja" a hirdetések megjelenését) és az AdSense hirdetőfelület rendszer (bárki kiadhatja weblapja egy részét a Google-nak, s az oldal tartalmának megfelelő AdWord hirdetések jelennek meg rajta - a Google a rákattintások alapján fizet) biztosítja.
Érték kudarcok is, a forradalminak szánt, de bonyolult Wave-et nem szerették meg a felhasználók, s a Facebook pozícióját megrengetni szánt Buzz sem ért el átütő sikert.
Nagy viharokat kavarnak lépései, melyek - saját pozíciója erősítésével - az emberiség tudásának feldolgozását célozzák könyvek (digitalizálási projektek), környezet (műholdas és utcaszintű felvételek publikálása) és felhasználói adatbevitelek rögzítése során (a gmailben tárolódó levelezések szövege, kereséskor bevitt adatok és választások a találati listákról).
A sohanemvolt léptékű nyelvi minta és tudásösszefüggés-rendszer birtokában sokan a Google világuralmától, "big brother" szerepétől félnek. Ugyanakkor tény, hogy a világháló fejlődésével és kereshetőségi szükségletével másként nehéz lenne lépést tartani, s a Google ismerethalmaza olyan szolgáltatásokat tesz lehetővé, mint az ingyenes GoogleTranslate fordítóprogram, vagy a Google Mapra épülő tudástár.
A Google megjelenése az irodai szoftverek piacán komoly kihívást jelent a telepíthető szoftverek forgalmazóinak, a Microsoft a LiveEssential szolgáltatást kínálja az MS Office felhasználóinak.
Nagy viharokat kavarnak lépései, melyek - saját pozíciója erősítésével - az emberiség tudásának feldolgozását célozzák könyvek (digitalizálási projektek), környezet (műholdas és utcaszintű felvételek publikálása) és felhasználói adatbevitelek rögzítése során (a gmailben tárolódó levelezések szövege, kereséskor bevitt adatok és választások a találati listákról).
A sohanemvolt léptékű nyelvi minta és tudásösszefüggés-rendszer birtokában sokan a Google világuralmától, "big brother" szerepétől félnek. Ugyanakkor tény, hogy a világháló fejlődésével és kereshetőségi szükségletével másként nehéz lenne lépést tartani, s a Google ismerethalmaza olyan szolgáltatásokat tesz lehetővé, mint az ingyenes GoogleTranslate fordítóprogram, vagy a Google Mapra épülő tudástár.
A Google megjelenése az irodai szoftverek piacán komoly kihívást jelent a telepíthető szoftverek forgalmazóinak, a Microsoft a LiveEssential szolgáltatást kínálja az MS Office felhasználóinak.
Mobil hálózatiság
Napjaink legfontosabb hálózati jelensége a mobil eszközök "bekötése" az internetes információs rendszerbe. A helyzet előzményei: 1. a mobiltelefonok fejlődése, okosodása; 2. a drótnélküli adattovábbítás fejlődése (sávszélességnövekedés) és a wifi elterjedése; 3. a palmtop (tenyérgép) számítógépkategória fejlődése és átalakulása; 4. a netbook számítógépkategória megjelenése, 5. a táblagép kategória megjelenése.
A netbook piac kialakulásának oka részben a világgazdasági válság (a takarékosság jegyében az új gépet vásárlók jobban megfontolják, kell-e pl. másodgépnek egy teljesen felszerelt laptop, vagy csak netezésre használnák), másrészt a divathullám és figyelem, ami a harmadik világ megsegítése céljából indított OLPC (One laptop per child) olcsó, hordozható laptop projekt nyomán alakult ki. A válság enyhülésével és a technológia fejlődésével (érintőképernyő, mozgó alkatrész nélküli, flash tárolók a winchesterek helyett) az Apple-nek sikerült elkészítenie az első használható táblagépet, s az iPad sikere nyomán 2010 végére a netbook láz helyett már táblagéplázról beszélhetünk.
A mobil hálózatiság jelentős hatást gyakorolhat életmódunkra (neonomád=kávéházakban dolgozó, idejével szabadon gazdálkodó szakember), szoftver és eszközhasználatunkra (weben tárolt dokumentumok, sőt szoftverek) és az adatbiztonsági helyzetre is (irdatlan iramban nő az elhagyható, elveszthető apró gépek száma, melyek fontos/céges/magán adatokat tárolnak).
A netbook piac kialakulásának oka részben a világgazdasági válság (a takarékosság jegyében az új gépet vásárlók jobban megfontolják, kell-e pl. másodgépnek egy teljesen felszerelt laptop, vagy csak netezésre használnák), másrészt a divathullám és figyelem, ami a harmadik világ megsegítése céljából indított OLPC (One laptop per child) olcsó, hordozható laptop projekt nyomán alakult ki. A válság enyhülésével és a technológia fejlődésével (érintőképernyő, mozgó alkatrész nélküli, flash tárolók a winchesterek helyett) az Apple-nek sikerült elkészítenie az első használható táblagépet, s az iPad sikere nyomán 2010 végére a netbook láz helyett már táblagéplázról beszélhetünk.
A mobil hálózatiság jelentős hatást gyakorolhat életmódunkra (neonomád=kávéházakban dolgozó, idejével szabadon gazdálkodó szakember), szoftver és eszközhasználatunkra (weben tárolt dokumentumok, sőt szoftverek) és az adatbiztonsági helyzetre is (irdatlan iramban nő az elhagyható, elveszthető apró gépek száma, melyek fontos/céges/magán adatokat tárolnak).
Cloud computingnak általában az hálózatban kapcsolódó szerverek sokaságára bízott műveletvégzést, adattárolást nevezzük, de napjainkban legyakrabban a mobil hálózatiság kapcsán emlegetik, hiszen a felhasználók a terjedelmes adatfájlokat, munkákat a "felhőben" tárolják, hogy bármikor hozzáférjenek kis tárhelyű mobil gépeikről. Ilyen, szerverfelhőre épülő szolgáltatás pl. a Google Docs.
A mobil hálózatiság piacformáló jelentőségét mutatja, hogy minden fontos gyártó igyekszik innovatívan jelen lenni benne: a Google az Android mobil operációs rendszerrel, az Intel a netbookokba szánt kis fogyasztású Atom chipsettel, az Apple az iPhonera épülő szolgáltatás és programozófelülettel, az Opera a böngészője mobil változatával, stb.
Fontos hátteret ad a mobil hálózatiságnak az eleinte csak fizetős szolgáltatások révén elérhető navigációs eszközökben, majd ingyenes térképszolgáltatásokban, fényképezőgépekben megjelenő geolokáció (az arra épülő berendezések és eljárások) elterjedése.
A mobil hálózatiság piacformáló jelentőségét mutatja, hogy minden fontos gyártó igyekszik innovatívan jelen lenni benne: a Google az Android mobil operációs rendszerrel, az Intel a netbookokba szánt kis fogyasztású Atom chipsettel, az Apple az iPhonera épülő szolgáltatás és programozófelülettel, az Opera a böngészője mobil változatával, stb.
Fontos hátteret ad a mobil hálózatiságnak az eleinte csak fizetős szolgáltatások révén elérhető navigációs eszközökben, majd ingyenes térképszolgáltatásokban, fényképezőgépekben megjelenő geolokáció (az arra épülő berendezések és eljárások) elterjedése.
A szemantikus web és mesterséges intelligencia
Sokak szerint a Web 3.0 lenne, lesz az intelligens web, vagy más értelmezésben a szemantikus (jelentéstani) viszonyokat is rögzítő web. A szemantikus webbel pontosan azért foglakoznak, amiért a Google sikeres lett, vagyis azért, ami a web hiányossága: az információkat megjelenítő leírónyelv nem tartalmaz jelentéstani állításokat, a html pusztán formai szempontból "leíró" nyelv. Amint a hipertext kapcsán már láttuk, a megvalósult web nem rögzíti a tartalmi összefüggéseket, csak a fájlok közt teremt (egyirányú) kapcsolatot a hiperlink. A keresés, eligazodás ezért szorul erre specializálódott cégek munkájára: egy weboldalból nem derül ki, mely weboldalak linkelnek felé.
A szemantikus web három úton valósulhat meg: 1. a Google, vagy a Facebook révén, 2. felülről szabályozottan (névterek, besorolás, taxonómia - azaz szakértők szabályozta rendszerezés) - (Tim Berners-Lee is ezen dolgozik napjainkban) és 3. alulról építkezve, a közösségi interaktivitás pontatlan, de tömérdek jelentéstani besorolási aktusa nyomán (folksonomy). Ilyen folszonómikus eljárás a címkézés, mint tartalmi besorolás. A címkézési aktusok globális összekapcsolásából, összegződéséből jelentős "hálózati intelligencia" alakulhat ki.
A mesterséges intelligenciakutatás fontos részei kapcsolódnak a hálózati intelligencia, információfeldolgozás vagy felismerés, besorolás problémáihoz. Hasznosulnak kutatások a képfelismerésben, a magatartás modellezés, hálózatelmélet, robotika területén.
A szemantikus web három úton valósulhat meg: 1. a Google, vagy a Facebook révén, 2. felülről szabályozottan (névterek, besorolás, taxonómia - azaz szakértők szabályozta rendszerezés) - (Tim Berners-Lee is ezen dolgozik napjainkban) és 3. alulról építkezve, a közösségi interaktivitás pontatlan, de tömérdek jelentéstani besorolási aktusa nyomán (folksonomy). Ilyen folszonómikus eljárás a címkézés, mint tartalmi besorolás. A címkézési aktusok globális összekapcsolásából, összegződéséből jelentős "hálózati intelligencia" alakulhat ki.
A mesterséges intelligenciakutatás fontos részei kapcsolódnak a hálózati intelligencia, információfeldolgozás vagy felismerés, besorolás problémáihoz. Hasznosulnak kutatások a képfelismerésben, a magatartás modellezés, hálózatelmélet, robotika területén.
Közösségi alkalmazások - social software
A blog-wiki-közösségi háló általános célú CMS-hármasa mellett számtalan olyan közösségi cél-alkalmazás jelent meg, melyek szándéka és üzleti stratégiája a felhasználók egy-egy konkrét aktivitásának lefedése. Fontosabb alkalmazásterületek: közösségi hírajánló (Digg.com), közösségi feedolvasó (pl. Google Reader), közösségi ízlés mentén testreszabható szórakozás (LastFM webrádió), közösségi hálózati könyvjelzőgyűjtés (Delicio.us), böngészési startpage/kezdőoldal (iGoogle, Netvibes).
Nagy részük pontosan megfeleltethető egy-egy számítógépre telepíthető szoftvertípusnak is, ezért "féltik" sokan a hagyományos szoftverpiacot (pl. a Microsoft jövőjét): irodai alkalmazások (szöveg, táblázat, prezentációszerkesztő) (lásd Zoho.com, vagy GoogleDocs) , képnézegetők/képmegosztók (Flickr, vagy Picasa), képszerkesztők (pl. Picnic).
Nagy részük pontosan megfeleltethető egy-egy számítógépre telepíthető szoftvertípusnak is, ezért "féltik" sokan a hagyományos szoftverpiacot (pl. a Microsoft jövőjét): irodai alkalmazások (szöveg, táblázat, prezentációszerkesztő) (lásd Zoho.com, vagy GoogleDocs) , képnézegetők/képmegosztók (Flickr, vagy Picasa), képszerkesztők (pl. Picnic).
Közösségi hálózatok - social networking
A hat lépés távolság (Six Degrees of Separation) elmélet szerint a Földön bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül, melyben a két végpont között maximálisan öt elem van. A Nobel díjas matematikus Marconi felvetésének első hivatkozásaként Karinthy Frigyes 1929-es Láncszemek című novellájában bukkan fel először az elmélet, s Stanley Milgram Kis világ kisérletei (Small World Experiment) emelték a tudományos érdeklődés terébe az amerikai társadalom vizsgálata során.
A közösségi web forrásának számító fórumok, a html-honlapok és a közösségi hálózatok viszonya: a korábban (lásd web 2.0) leírtak szerint a "közösségi hálózat"-szolgáltatások viszik tovább a web korábbi interaktív tereinek (fórumoknak) közösségi élményét. A profiloldalak részben átveszik a korábbi honlapok szerepét, funkcionalitását is, így válik érthetővé, miért hal el lassan az egyedi honlapépítés korábbi szokása.
A magyar iWiw (kezdetben wiw) 2002-ben globálisan is egyike volt az első közösségi oldalaknak. Robbanásszerű növekedése 2005 őszétől indult be, több, akkor új szolgáltatás mellett elsősorban a képfeltöltés lehetőségétől. 2006 elején kénytelenek voltak korlátozni bővülését, majd tavasszal megvásárolta a T-com. Azóta az iwiw fejlődése lelassult, szolgáltatásában elmaradt a nálunk is népszerűvé váló Facebook mögött. Felhasználóinak száma így is közel 3 millió - a leglátogatottabb magyar honlap.
Jelentősebb közösségi hálók: MySpace - elsősorban angolszász területeken népszerű, különösen zenei szolgáltatásaival (majd minden létező zenész, zenekar itt (is) tart kapcsolatot rajongóival) - a Facebooktól lemaradva, zenei irányba kíván profilt váltani a közeljövőben. Facebook: 2004-ben eredetileg amerikai egyetemisták közösségi hálója, de nyílt, openAPI-ra épülő kisalkalmazás-rendszerével és a felhasználók minden aktivitását mutató felületével rendkívül népszerűvé vált. Orkut - a Google rendszere, elsősorban Indiában és Dél-Amerikában népszerű.
Az általános közösségi hálók mellett rövidesen megjelentek a niche, avagy réteghálók, könyv-könyvtáros területen ilyen a nemzetközi LibraryThing, vagy a magyar Moly.hu.
A web 2.0-ás fejlődés mai állapotában a közösségi oldalak, blogok és wikik egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s mint korábban a fórumok, kialakulni látszik a legkülönbözőbb aktivitások összefoglalására alkalmas, widget-ekkel, mini-alkalmazásokkal bővíthető (aktivitási szokásainkhoz szabható) közösségi tér (lásd Facebook).
A közösségi web forrásának számító fórumok, a html-honlapok és a közösségi hálózatok viszonya: a korábban (lásd web 2.0) leírtak szerint a "közösségi hálózat"-szolgáltatások viszik tovább a web korábbi interaktív tereinek (fórumoknak) közösségi élményét. A profiloldalak részben átveszik a korábbi honlapok szerepét, funkcionalitását is, így válik érthetővé, miért hal el lassan az egyedi honlapépítés korábbi szokása.
A magyar iWiw (kezdetben wiw) 2002-ben globálisan is egyike volt az első közösségi oldalaknak. Robbanásszerű növekedése 2005 őszétől indult be, több, akkor új szolgáltatás mellett elsősorban a képfeltöltés lehetőségétől. 2006 elején kénytelenek voltak korlátozni bővülését, majd tavasszal megvásárolta a T-com. Azóta az iwiw fejlődése lelassult, szolgáltatásában elmaradt a nálunk is népszerűvé váló Facebook mögött. Felhasználóinak száma így is közel 3 millió - a leglátogatottabb magyar honlap.
Jelentősebb közösségi hálók: MySpace - elsősorban angolszász területeken népszerű, különösen zenei szolgáltatásaival (majd minden létező zenész, zenekar itt (is) tart kapcsolatot rajongóival) - a Facebooktól lemaradva, zenei irányba kíván profilt váltani a közeljövőben. Facebook: 2004-ben eredetileg amerikai egyetemisták közösségi hálója, de nyílt, openAPI-ra épülő kisalkalmazás-rendszerével és a felhasználók minden aktivitását mutató felületével rendkívül népszerűvé vált. Orkut - a Google rendszere, elsősorban Indiában és Dél-Amerikában népszerű.
Az általános közösségi hálók mellett rövidesen megjelentek a niche, avagy réteghálók, könyv-könyvtáros területen ilyen a nemzetközi LibraryThing, vagy a magyar Moly.hu.
A web 2.0-ás fejlődés mai állapotában a közösségi oldalak, blogok és wikik egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s mint korábban a fórumok, kialakulni látszik a legkülönbözőbb aktivitások összefoglalására alkalmas, widget-ekkel, mini-alkalmazásokkal bővíthető (aktivitási szokásainkhoz szabható) közösségi tér (lásd Facebook).
A Long Tail effektus
A Chris Anderson által köztudatba dobott grafikon alapvetően a kereskedelmi megtérülés változását mutatja a web2.0 eljövetelével. A "hosszú farok" jelentkezésének klasszikus példája az Amazon.com sikere. A webáruház olyan közösségi ajánlórendszert épített árukatalógusa és megrendelő oldalai köré, amely minden professzionális marketingnél hatékonyabban hívja fel a vásárlók figyelmét a számukra csábító termékekre. A közösségi web így önmagát szolgálja ki, maximalizálva a rétegtermékek forgalmát, s jelentősen csökkentve a felülről rájuk erőltetett "sikerpropaganda" hatását. A Long Tail szerint tehát megfelelően hatékony, korszerű logisztikával a pár embert érdeklő termékeket is ugyanolyan hatásfokkal és haszonnal lehet értékesíteni (tehát támogatni, forgalmazni, piacra dobni is), mint a hagyományosan sikerbiztos termékeket.
A Long Tail effektus kivetíthető számos területre, így a rétegkulturális jelenségekre, vagy éppen az értékrend-válságra is: mindenki hozzájut a számára elfogadható, vonzó szellemi javakhoz a közösségi ajánlások útján, tehát jelentősen csökken a hagyományos kánonok, értékrendek általános elismertsége (=érték-pluralizmus).
A Long Tail effektus kivetíthető számos területre, így a rétegkulturális jelenségekre, vagy éppen az értékrend-válságra is: mindenki hozzájut a számára elfogadható, vonzó szellemi javakhoz a közösségi ajánlások útján, tehát jelentősen csökken a hagyományos kánonok, értékrendek általános elismertsége (=érték-pluralizmus).
A Web 2.0
2004-ben Tim O'Reilly nevezte így elsőként a web fejlődésének új szakaszát.
Technológiai szempontból az adatbázis alapú (CMS-ekre épülő) webfelületek felhasználóközpontúvá válása és az interaktivitás teljeskörűvé válása jellemzi. Az olvasás helyére írás, tartalomformálás lép, az aktivitást a webfelületek GUI jellegű dinamizálása segíti - áthelyezhető, testrszabható elemek AJAX (aszinkron javascript és XML) révén.
A legfontosabb számítógépes programmá a webböngésző lép, melynek legfontosabb paramétere (az AJAX alkalmazások miatt) a javascript futtatási sebesség.
Funkcionálisan a korábban is ismert webobjektumokat újabbak váltják fel: az interaktivitás klasszikus "svájcibicskáját", azaz a fórumokat három különböző irányban hagyják el a felhasználók: blogolni és/vagy kommentezni kezdenek; wikikben és más (pl. képmegosztók) tudásegyesítő rendszerekben építenek közös információtárakat; a fórumok közösségi élményét pedig kifejezetten erre kihegyezett, közösségi oldalakon találják meg. A blogok, wikik és közösségi hálózatok hármasfogata gyakorlatilag leállítja az önálló, statikus honlapok html-kód szerkesztési ismeretet igénylő fejlődését.
Tartalmi szempontból a Web 2.0 a netfelhasználók által generált tartalom uralkodóvá válását hozza. A blogoszféra kialakulása a hagyományos hírellátás szerepét kérdőjelezi meg, a wikipédia a szakirodalom/általános műveltség letéteményesévé válik, a közösségi érdeklődés(-rétegek) befolyásolta video, zene, képtárak pedig a hagyományos és eletronikus média szerkesztett kép-zene szolgáltatásait (TV, rádió).
Az adatbázis alapú tartalomgenerálás/szolgáltatás lehetővé teszi a létrejött tartalmak keverését, mixelését, adatbázisok egymáshoz kötésével kialakíthatóak új/rétegérdeklődést kiszolgáló webszolgáltatások (mashup) = pl. a globális google térkép és egy rétegérdeklődést tükröző budapesti szórakozóhely-adatbázis összekötése, felhasználók által bővítése.
A mashup alkalmazás-keresztezések feltétele, hogy az új projekt készítői hozzáférhessenek a felhasználni kívánt szolgáltatás "motorjához". Ennek záloga az open API(Application Programming Interface), ami ugyancsak feltétele annak, hogy egy szolgáltatást mini-alkalmazásokkal, widget-ekkel bővíthessenek a felhasználó/programozók (lásd iWiw, Facebook).
Az új web 2.0-ás szolgáltatáskezdemények (startupok) jellemzően tartalmilag üres honlapok, melyek tervezői csak egy új közösségi aktivitás lehetőségét találják ki, s sikerük azon áll vagy bukik, hogy valóban rákapnak-e a felhasználók, s megtöltik-e tartalommal.
Technológiai szempontból az adatbázis alapú (CMS-ekre épülő) webfelületek felhasználóközpontúvá válása és az interaktivitás teljeskörűvé válása jellemzi. Az olvasás helyére írás, tartalomformálás lép, az aktivitást a webfelületek GUI jellegű dinamizálása segíti - áthelyezhető, testrszabható elemek AJAX (aszinkron javascript és XML) révén.
A legfontosabb számítógépes programmá a webböngésző lép, melynek legfontosabb paramétere (az AJAX alkalmazások miatt) a javascript futtatási sebesség.
Funkcionálisan a korábban is ismert webobjektumokat újabbak váltják fel: az interaktivitás klasszikus "svájcibicskáját", azaz a fórumokat három különböző irányban hagyják el a felhasználók: blogolni és/vagy kommentezni kezdenek; wikikben és más (pl. képmegosztók) tudásegyesítő rendszerekben építenek közös információtárakat; a fórumok közösségi élményét pedig kifejezetten erre kihegyezett, közösségi oldalakon találják meg. A blogok, wikik és közösségi hálózatok hármasfogata gyakorlatilag leállítja az önálló, statikus honlapok html-kód szerkesztési ismeretet igénylő fejlődését.
Tartalmi szempontból a Web 2.0 a netfelhasználók által generált tartalom uralkodóvá válását hozza. A blogoszféra kialakulása a hagyományos hírellátás szerepét kérdőjelezi meg, a wikipédia a szakirodalom/általános műveltség letéteményesévé válik, a közösségi érdeklődés(-rétegek) befolyásolta video, zene, képtárak pedig a hagyományos és eletronikus média szerkesztett kép-zene szolgáltatásait (TV, rádió).
Az adatbázis alapú tartalomgenerálás/szolgáltatás lehetővé teszi a létrejött tartalmak keverését, mixelését, adatbázisok egymáshoz kötésével kialakíthatóak új/rétegérdeklődést kiszolgáló webszolgáltatások (mashup) = pl. a globális google térkép és egy rétegérdeklődést tükröző budapesti szórakozóhely-adatbázis összekötése, felhasználók által bővítése.
A mashup alkalmazás-keresztezések feltétele, hogy az új projekt készítői hozzáférhessenek a felhasználni kívánt szolgáltatás "motorjához". Ennek záloga az open API(Application Programming Interface), ami ugyancsak feltétele annak, hogy egy szolgáltatást mini-alkalmazásokkal, widget-ekkel bővíthessenek a felhasználó/programozók (lásd iWiw, Facebook).
Az új web 2.0-ás szolgáltatáskezdemények (startupok) jellemzően tartalmilag üres honlapok, melyek tervezői csak egy új közösségi aktivitás lehetőségét találják ki, s sikerük azon áll vagy bukik, hogy valóban rákapnak-e a felhasználók, s megtöltik-e tartalommal.
CMS - Tartalomszolgáltató alkalmazások
A CMS-ek (ContentManagementSystem) általánosságban mindazok a szerver-oldali adatbázisra (pl. SQL) és adatbáziskezelő nyelvre (pl.: PHP) épített webalkalmazások, amelyek HTML kód szerkesztése nélkül, előre definiált sémákban (template) és oldal-strukturában teszik lehetővé a tartalmi egységek publikálását, a köztük lévő linkek automatikus frissítését. CMS-ek a nyílt forráskódú wikik (pl. DokuWiki, Mediawiki - lásd Wikipedia), a blogok (WordPress - lásd Klog.hu), portálmotorok (pl. Joomla - lásd iNapló) vagy képgaléria-rendszerek csakúgy, mint a teljes egészében célra szabott, megrendelésre programozott rendszerek (pl. az Index portálmotorja), illetve a szolgáltatás részeként hostolt (tárolt) jellemzően egyszerűbb rendszerek pl. blogger, blog.hu. Előnyük: tetszőleges funkcionalitás a programozott rendszereknél, de az ingyenes és hostolt megoldásoknál is is pluginokkal bővíthetőség és széleskörű testreszabhatóság. Hátrányuk: előre programozottság az ingyenes rendszereknél (ez sokszor "egyen-honlapokat" eredményez), viszonylagos merevség még a megrendelésre programozottaknál is (strukturális változások/bővítések általában újabb programozói munkát igényelnek).
Blog
A blog olyan CMS, amely egy, vagy több szerző rendszeres publikálását könnyíti meg egyszerű friss-archív időrendi szerkezetben. Rovatképzési lehetőségre a címkék adnak módot, rugalmasabban, mint egy portál előre definiált rovat-témakörei. A fórumok fénykorában megjelenő igényekből levezetve, míg a wiki a felhalmozott tudást állítja előtérbe, a blog a topikindítás aktusát emeli publikálás szintjére, a vitát kommentálássá változtatva. Fontosabb blog-típusok, blogolási attitüdök: "énblog" azaz személyes napló; szakértői blog, azaz bármilyen területen a wikipédia oldal szerkesztésével párhuzamba állítható hozzáértés kiteljesedése a rendszeres tájékozódás folyamatos lenyomataként. Formailag léteznek szöveges, kép és videoblogok is. Eredetiségüket tekintve: önálló tartalmú, vagy szemléző blogok. A bloggerek (főleg egy-egy "szakterületen" belül) maguk is olvassák, figyelemmel követik egymás munkáját, az RSS feed (a webadatbázismotor által minden frissüléskor generált xml tartalomjegyzék fájl, melynek lekérdezését és megjelenítését beállíthatjuk saját blogunkban, vagy feedolvasónkban) módot ad a tartalom automatikusan frissülő átidézésére is. Az így kialakuló, egymást lefedő blogkapcsolatok rendszerét nevezzük blogoszférának, a kommenteléssel, megosztással (p. Facebookon) ráépülő információs rendszert pedig "horizontális médiának". Hogyan hasonlítható a blogoszféra és a horizontális média a hagyományos (vertikális) médiához? Míg a hírügynökségi szolgáltatásokra épülő média információi ellenőrzöttek, a blogoké nem azok. Míg a tv, rádió, sajtó kénytelen válogatni terjedelmi korlátok miatt, a blogoszféraában minden hír elfér. Míg a legnagyobb hírügynökségek sem képesek minden apró hírt föltárni - a blogoszféra (akárcsak a wikipédia) rétegérdeklődéseket is tükröz. A blogger szerep problémái: etikai, hitelességi, publicista-hivatás szempontjából gyakran már a professzionális újságírók jogait és kötelességeit igénylik, ami ellentmondásos, hiszen blogger bárki lehet, nincsenek szűrők, szakmai felügyelet.
A blogolás legújabb mutálódásaként tekinthetünk a mikro-blogra, a státusz-üzenet szintű híradásokból összeálló információs rendszerek terjedésére (Twitter).
A blogolás legújabb mutálódásaként tekinthetünk a mikro-blogra, a státusz-üzenet szintű híradásokból összeálló információs rendszerek terjedésére (Twitter).
Wiki
A wiki olyan CMS, ami szerveroldalon tárolt adatbázisából egy weboldalrendszert és az azt összefűző linkrendszert jelenít meg, de a weboldalak változásait, felhasználók vitáit is tárolja, megjeleníthetővé teszi. A wiki és a statikus hipertext viszonya: a weben publikálók régi álma volt a weboldal, amit nem kell kódban szerkeszteni és feltölteni, hanem a böngészőben, szövegként. Fontossá azonban az tette, hogy több felhasználó is szerkesztheti, s nyilvántartja a korábbi verziókat, így akár nyitott is lehet, mert a vandálkodás/hibák helyrehozhatók.
A közösségi web forrásának számító fórumok és a wikik viszonya: a fórumtopikok egyik felhaználása a tudás felhalmozása volt, de időről időre összegezni kellett a már leírtakat, hogy lássák, miről volt korábban szó. A wiki olyan "fórumtopik", amely a párbeszédet elrejti és az összegzést állítja előtérbe, címlapra.
Mi a wikipédia sikerének kulcsa? A wikipédia olyan wikire épülő vállalkozás, ami sikerrel (mert első volt) monopolizálta a globális lexikon címet/rangot. A felhasználó jogos képzete, hogy a világ legnépszerűbb weboldalába (legismertebb művébe) kerül be az, amit pl. kedvenc zenekaráról, költőjéről ő ír - ez azért eléggé motíváló.
Hogyan hasonlítható össze a hagyományos lexikon és a wikipédia? A hagyományos lexikon minőségellenőrző rendszere hierarchiára épül, a tudomány rendszerére, piramisára, sokévszázados kiválasztódási rendjére. A Wikipédia a globális hozzászólási lehetőség egyenrangúságára, hálószerű, egymás mellé rendelő viszonyokra. Mindkettő az emberiség teljes tudására hivatkozhat, de más úton. A wikipédia ökéntes fejlesztése lelkesedés-függő, ami bizonytalansági tényező - a lexikonszerkesztő profi, ez a dolga. A wikipédia szócikkeinek minőségéért, arányosságáért, homogenitásáért csak ajánlásokkal lehet kűzdeni - a lexikonszerkesztés viszont jól szabályozott projektmunka. Ugyanakkor a Wikipédia frissebb, részletesebb, változásokra rugalmasabban reagáló lehet, vitákra, megkérdőjelezésre alkalmas élő felület.
A közösségi web forrásának számító fórumok és a wikik viszonya: a fórumtopikok egyik felhaználása a tudás felhalmozása volt, de időről időre összegezni kellett a már leírtakat, hogy lássák, miről volt korábban szó. A wiki olyan "fórumtopik", amely a párbeszédet elrejti és az összegzést állítja előtérbe, címlapra.
Mi a wikipédia sikerének kulcsa? A wikipédia olyan wikire épülő vállalkozás, ami sikerrel (mert első volt) monopolizálta a globális lexikon címet/rangot. A felhasználó jogos képzete, hogy a világ legnépszerűbb weboldalába (legismertebb művébe) kerül be az, amit pl. kedvenc zenekaráról, költőjéről ő ír - ez azért eléggé motíváló.
Hogyan hasonlítható össze a hagyományos lexikon és a wikipédia? A hagyományos lexikon minőségellenőrző rendszere hierarchiára épül, a tudomány rendszerére, piramisára, sokévszázados kiválasztódási rendjére. A Wikipédia a globális hozzászólási lehetőség egyenrangúságára, hálószerű, egymás mellé rendelő viszonyokra. Mindkettő az emberiség teljes tudására hivatkozhat, de más úton. A wikipédia ökéntes fejlesztése lelkesedés-függő, ami bizonytalansági tényező - a lexikonszerkesztő profi, ez a dolga. A wikipédia szócikkeinek minőségéért, arányosságáért, homogenitásáért csak ajánlásokkal lehet kűzdeni - a lexikonszerkesztés viszont jól szabályozott projektmunka. Ugyanakkor a Wikipédia frissebb, részletesebb, változásokra rugalmasabban reagáló lehet, vitákra, megkérdőjelezésre alkalmas élő felület.
Microsoft
A Microsoft stratégiája: a PC-robbanás idején szoftver és hardver viszonyában felismerik, hogy a szoftver a lényeg. A felhasználók vegyes, változó minőségű gépeken használják ugyan azt a windowst: mindennel kompatibilisnak kell lennie (driverek), s sosem lehet olyan stabil, mint pl. az ellenőrzöttebb hardveren futó Mac OS, fejlesztése központosított, ellentétben a közösségi fejlesztésű Linuxszal. Az olcsón sokszorosítható, fizetős termék viszont hatalmas hasznot hoz, a kialakult és erősen őrzött monopol helyzetet a Linux és nyílt forráskódú szoftverek terjedése sem töri meg. Reális veszélyt csak a web előtérbe kerülése jelent (hiszen a mindent böngészőn keresztül intéző felhasználó már alig használ telepített szoftvert - lásd: Google Chrome operációs rendszer érkezése várható). Sikerek és kudarcok a szoftvermonopóliumon túl: Hotmail, MSN - sikeres webes szolgáltatások; Zune - mérsékelt sikerű konkurens az iPodnak. Kereső konkurens a Googlenak: több próbálkozás után talán a Bing sikeres lesz. Irodai programcsomag: webes egyszerűsített változat rövidesen.
Apple
Az Apple hanyatlásának oka a számítógéppiac robbanása, a gép és szoftver szétválaszthatóságának felismerése (Bill Gates). Újabbkori felemelkedésének oka: innovatív, gyakran úttörő csúcstechnológia, divat, esztétikum és sznobizmus jól eltalált aránya az olcsóbb, szórakoztatóipari tömegtermékekben (mp3 lejátszó). Az Apple stratégiájának jelentősége, hogy kitartottak az eszközök tárgyként-megbecsülése mellett, mert erre is maradt/lett/van/lesz igény. Fontosabb termékek: Lisa, iMac, MacMini, iPod, iPhone, iPad. Az Apple viszonya a másolásvédelemhez, a zeneiparhoz: a sikeres iPodra építve az első sikeres webes zeneáruház (iTunes). A másolásvédelemhez sokáig ragaszkodnak, 2008-ban eltörlik.
2010-ra az Apple felforgatja a mobilpiacot, az iOS mobil operációs rendszerrel szemben a Google féle opensource Android rendszer függvényévé válnak a korábban neves gyártók (Nokia, Motorola, SonyEricsson), s (legalábbis átmenetileg) elszürkülnek a márkák az iOS (iPhone, iPad) vagy androidos készülék választás mellett.
GUI - grafikus kezelőfelület
A grafikus kezelőfelület fejlődésének főbb állomásai: Douglas Engelbart - egér, Xerox - ablakos kezelőfelület, Apple - lopás és tökélyre fejlesztés, Microsoft - lopás és világsiker. Skin-ek, testreszabás igénye: a személyesség, egyediség vágya grafikusan átalakítható programfelületekben. Napjainkban a web2.0-ás felületeken GUI élményt nyújtó felületek elterjedése a weben AJAX-technológiával (áthelyezhetó elemek, interaktív weboldalak), feedolvasókkal pedig testreszabható tartalom. Érintésvezérelt felületek elterjedése a jelenben (iPhone).
Hipertext
Előképek-előzmények: tipográfia - pl. Talmud. Nyelv/filozófia: Derrida, posztmodern, a történelem/történetek széttöredezettsége, pl.: James Joyce, vendégszövegek, pl. Esterházy. Technológia: Vannevar Bush Memex-gépe, vagy Ted Nelson internetes Xanadu hipertext-rendszerterve. A Xanadu jelentősége: olyan rendszer lett volna, melyben a másolást az idézés helyettesíti, tehát minden információt csak egyszer kell fölvinni, az alkotó és alkotása közötti kapcsolat biztosított, nincs szerzői jogi probléma.
Megszületés: Tim Berner- Lee a CERNben, a kutatóknak internetes faliújságként. A HTML nyelv: az SGML egyszerű felhasználása. (Hipertext Markup Language / Standardized General Markup Language). A HTML hátrányai: csak formai leírónyelv, nincs kidolgozva jelzéskészlet a tartalomra, csak a meta-adatokra, melyek kitöltése nem kötelező. Tartalmi leíró nyelv az XML ((Extensible Markup Language) az egyes tématerületekre szabható DTD-kel. A megvalósult Web fő fogyatékossága a linkek egyirányúsága - ezt "használja ki" a kereső-üzlet (pl. Google), amikor feltérképezve a linkek rendszerét, megszerzik és sajátjukként szolgáltatják a hiányzó tudást.
A HTML nyelv alapelemei: HEAD, BODY, a headben a legfontosabb meta adatok: title, author, description, keywords. Legfontosabb tagek: a=horgony, img=kép, table=tábla, b=vastagbetű, i=kurzív, h1, h2, h3 stb. = címsor, p=bekezdés, br=sortörés, hr=vízszintes vonal. Legfontosabb attributumok: href=hiperreferencia, title=link fölött megjelenő címke; src=forrásútvonal, alt=kép tartalmát megfogalmazó alternatív, szöveges leírás, ha a kép nem látszik, illetve kereső és felolvasó programok számára.
Megszületés: Tim Berner- Lee a CERNben, a kutatóknak internetes faliújságként. A HTML nyelv: az SGML egyszerű felhasználása. (Hipertext Markup Language / Standardized General Markup Language). A HTML hátrányai: csak formai leírónyelv, nincs kidolgozva jelzéskészlet a tartalomra, csak a meta-adatokra, melyek kitöltése nem kötelező. Tartalmi leíró nyelv az XML ((Extensible Markup Language) az egyes tématerületekre szabható DTD-kel. A megvalósult Web fő fogyatékossága a linkek egyirányúsága - ezt "használja ki" a kereső-üzlet (pl. Google), amikor feltérképezve a linkek rendszerét, megszerzik és sajátjukként szolgáltatják a hiányzó tudást.
A HTML nyelv alapelemei: HEAD, BODY, a headben a legfontosabb meta adatok: title, author, description, keywords. Legfontosabb tagek: a=horgony, img=kép, table=tábla, b=vastagbetű, i=kurzív, h1, h2, h3 stb. = címsor, p=bekezdés, br=sortörés, hr=vízszintes vonal. Legfontosabb attributumok: href=hiperreferencia, title=link fölött megjelenő címke; src=forrásútvonal, alt=kép tartalmát megfogalmazó alternatív, szöveges leírás, ha a kép nem látszik, illetve kereső és felolvasó programok számára.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)