2011. június 8., szerda
Ezért valaki megfizet...
Na nem a sajátjába, hanem a Google-éba, mivel a PayPal szerint az ötlet az övék volt.
Alighogy bemutatták a Mastercarddal és a Citigrouppal közös fejlesztésű Google Wallet szolgáltatást, máris botrányok és pereskedések övezik e voltaképp várva várt eseményt.
Pedig az eljárás igazán figyelemreméltó: az ún. Near Field Communication technológia felhasználásával kis hatótávolságon belül vezeték nélküli adatkommunikációra képes chippel rendelkező telefonokról egy mobil alkalmazás segítségével fizethetünk. Ehhez jelenleg csak a Sprint mobilszolgáltató hálózatában használatos Nexus S 4G készülék és a First Data tranzakciófeldolgozó társaság szolgáltatása vehető igénybe, idén nyártól egyelőre New York és San Francisco utcáin.
Így működik
Először saját bankkártyánk adatait kell megadnunk, aminek köszönhetően virtuális kártyaként képezik majd okostelefonunk részét. Ezt követően a Google Wallet-kompatibilis pénztárgép, vagy automata kiszolgálóeszközhez leolvasójához közel helyezzük mobilunkat és (több bankkártya esetén a megfelelő kiválasztása után) egy gombnyomással kiegyenlíthetjük a vételárat, s kész is a tranzakció.
További áthidaló megoldás egy feltöltőkártya-szerű virtuális Google-számla, amelyre befizetve a kívánt pénzösszeget, annak keretéig gond nélkül terhelhetjük virtuális kártyánkat.
PayPal minden oldalon
Mivel ez a megoldás szinte megegyezik a PayPal által internetes felületen már évek óta alkalmazott rendszerrel, így adott a hiszti: hogyan is gondolták Google-ék, hogy éppen így valósítják meg formabontó elképzeléseiket? A válasz pedig egészen egyszerű: a PayPal segítségével. Ugyanis a Wallet projekt kidolgozói, megálmodói, Osama Bedier és Stephanie Tilenius csupán alig másfél éve dolgoznak a Google-nél, előtte mindketten a PayPal belső munkatársai voltak, s így a jelenlegi vezetőség szerint tőlük származó bizalmas üzleti információkat használtak fel új munkahelyükön
A Google addig gyűjtöget
Na nem pénzt spórol a perköltségekre, hanem míg a cirkusz tart, új szolgáltatását elindítva szép csendesen újabb adatokat nyer ki felhasználóitól: a Forrester Research elemzõcég szakértõje, Charles Golvin szerint ugyanis "a Google nem a fizetési tranzakcióból remél bevételeket, hanem a vásárlások mögött meghúzódó adatok érdeklik. Például a termék kiválasztása, a tranzakció adatai, kedvezménykuponok, hirdetések termelhetnek számára bevételeket". Japánban a hasonló fizetési megoldások már évek óta sikerrel működnek.
6 év, 3 dé - YouTube
NVIDIA-monopólium
Az újítás nagy sikere és bíztató jövője ellenére pillanatnyilag a legnagyobb hátrányaként az könyvelhető el, hogy viszonylag "együgyű": csupán az NVIDIA által kifejlesztett 3D Vision támogatással működik, valamint kompatibilis kijelző és aktív shutter rendszerű szemüveg a további kötöttsége - gyakorlatilag tehát ez egyelőre azok számára élvezhető, kik már kellően felvértezték gépeiket a háromdimenziós játékok birodalmába való bejutás érdekében.
Csak így, csak önöknek
Jay Sullivan, a termékfejlesztésért felelős Mozilla-alelnök nyilatkozta, hogy "az NVIDIA 3D Vision jó példája a gazdag, innovatív élménynek, amelyet a Firefox sebességére és teljesítményére építve lehet a webre hozni". Ami kibővítve úgy hangzik, hogy kizárólag a Firefox legújabb változatán keresztül működik a csoda, valamint kénytelenek leszünk hozzá átváltani flash-alapú lejátszóról html5-alapúra, mégtovábbá természetesen a grafikus vezérlőhöz tartozó legfrissebb illesztőprogramra is.
Piaci vágyak
Az ASUS észak-amerikai, terjesztésért felelős alelnöke, Ben Thacker szerint a technológiát használó Asus G sorozatú noteszgépek eladásai erősek voltak eddig is, a "jó minőségű 3D-s YouTube videók elérésétől azonban a modellek eladásainak jelentős emelkedését várjuk."
Az NVIDIA szeretné két éven belül megháromszorozni a 3D-kompatibilis PC-inek számát, azt követően pedig a 40 milliós felhasználói létszám elérése a cél.
Ehhez nyújthat segítséget a többi 3D-s felvételi lehetőségekre szakosodó cég bővülő termékkínálata (Sony, JVC, LG - fényképezőgépek, kamerák, okostelefonok), amik talán elegendő okot adnak a felhasználók számára ahhoz, hogy az így rögzített felvételeiket teljes pompájukban oszthassák meg a világhálón.
TV-itter
Ismét Sony-ék újítanak
A Google segítségével olyan "internet-tévét" fejlesztett ki a Sony cég, amelyen az éppen a televízióban futó műsor közepette lehetőség nyílik a hozzá kapcsolódó "csiripelésre", tehát a készülék maga alkalmas a twitterezésre. Az interaktív televíziózás ezen formájának igen komoly nézettség-növelő hatása lehet, hiszen ha ismerősök, vagy általunk követett ismertebb emberek megjegyzést tesznek egy sugárzott műsorral kapcsolatosan, ezzel a mi érdeklődésünket is felkelthetik az adott program iránt, mely láncreakcióba bekerülvén mi is fűzhetünk további kommentárokat, tulajdonképpen az együtt tévézés illúzióját keltve - ami talán nem csak tévécsatorna reklám-bevételét dagaszthatja, hanem egyfajta közösségi élménnyel is megajándékoz minket.
Csivitelés a turbékoló párról
A királyi esküvő kapcsán az ABC News és a CNN lovagolta meg leginkább ezt a szolgáltatást, ahol is több ún. "hashtag" alatt folyhatott a diskurzus e témában, rekordszámú, percenként több mint 16 ezer csiripelést kiváltva a nézőkből.
Amerikában működik
Magyarországon a mindettől jóval "analógabb"-nak mondható sms-csíkok vannak még divatban mind a mai napig, ami közel sem azt az összekötöttséget jelenti, mint a twitter-tévézés, ám tőlünk nyugatabbra egyre nagyobb teret hódít ez az új módi. Kibővítve mindezt azzal, hogy felmérések szerint az USA-ban 40% körüli azok aránya, akik egyéb elfoglaltságaik miatt digitális felvételről, avagy késleltetett kezdéssel nézik vissza kedvenc műsoraikat, így az ő igényeiket is figyelembe véve jött létre a TweePlayer szolgáltatás, mely egy később megtekintett műsor alatt lefolytatott beszélgetéseket rögzíti és illeszti hozzá úgy a felvételhez, mintha az éppen akkor zajlana, tehát valós idejűnek hat.
Meggyőző számok
A twitterezéssel nyomon követett tévéműsorok szélesebb közönség-réteget érhetnek el, ezáltal megsokszorozva a tweetek számát is, mely tovább generálja az érdeklődést. Tehát elmondható, hogy egyes lesajnáló szakmai meglátások ellenére a televíziózásnak igenis lehet még komoly jövője. Némi internetes rásegítéssel, persze...
2011. június 1., szerda
Internetezők és a megosztott információ
Vanhazid.hu
Az e-book győzelme Amerikában
2011. május 31., kedd
2 éves a Wolfram Alpha
2011. május 30., hétfő
YouTube Live, avagy az új Tv

Egy új világ, de hol vannak a vezetők?
2011. május 28., szombat
Ne hagyjuk, hogy a szleng a mindennapi beszédünk része legyen

Egy újabb, számomra igen meglepő hírt olvastam, miszerint az OMG hivatalosan is szó lett. Idén márciusban az Oxford English Dictionary bejelentette, hogy bekerült a szótárba több online szleng is, mint például az OMG (oh my god), a LOL (laughing out loud) és a FYI (for your information).


2011. május 27., péntek
Az egér is madár?
Nem teljesen egyedülálló és már nem is a legújabb az a számítástechnikai találmány, amelyet Leonar3Do névre kereszteltek, s melynek segítségével három dimenzióban lehet rajzolni, formázni a levegőben. A fiatal magyar feltaláló, Rátai Dániel mégis megérdemli, hogy megjegyezzük a nevét. Az „egér” helyett „madárnak” nevezett hardvereszköz első terméksorozata elkészült Dunavarsányban.
„Egy 19 éves srác szívószálakból, karácsonyfaizzókból és kerítésdrótokból kezdett olyan számítástechnikai eszközt fejleszteni, ami már akkor, 2005-ben hat első díjat hozott neki a 21 éven aluli tudósok és feltalálók világdöntőjén, Arizonában” – olvashatunk az előzményekről a HVG-ben. Azóta persze sok minden történt a 3D-technológiában, és félő, hogy e késői megvalósulás már nem lehet igazán piacképes. (Sok neves magyar feltaláló járt úgy, hogy zseniális találmánya fölött – kellő anyagiak és támogatók hiányában – elrepült az idő, így az igazi elismerés másoknak jutott. Jedlik Ányos, Puskás Tivadar – hogy csak a legismertebbeket említsük.)
De nézzük a tényeket! Hogyan működik a Leonar3Do? A térbeli egeret, vagyis a „madarat” szárnyszerű kinövésekkel látták el a jobb fogás érdekében. Tartozik hozzá egy 3D-szemüveg, valamint egy speciális monitor, amely érzékeli a felhasználó által viselt szemüveg és a kezében lévő „madár” helyzetét. A felhasználó tekintete előtt, a monitorból kilépve háromdimenziós kép jelenik meg, amellyel rögtön interakcióba is léphet: megragadhatja, forgathatja, kedve szerint alakíthatja azt.
Eddig a 3D-s eszközökkel főleg a játékiparban próbálkoztak a gyártók, de a tapasztalat az, hogy nem arattak igazán nagy üzleti sikert. A magyar feltaláló viszont elsősorban az oktatásban lát nagy lehetőséget találmánya számára. Kétségtelen, hogy az elektronikus játékokon, mobiltelefonon nevelkedett fiatalok figyelmét egyre nehezebb lekötni a hagyományos tanítási módszerekkel, így a virtualitást segítő eszközök előbb-utóbb mindenképpen bevonulnak az iskolákba. Könnyű belátni, hogy ennek milyen előnyei lennének, főleg a természettudományos tárgyak esetében. „Elég ha csak a térgeometriára, az ábrázoló geometriára, fizikára, kémiára, biológiára gondolunk” – sorolja Rátai Dániel.
A kérdés az, hogy ki és mikor tud elérhető áron gyártani ilyeneket. A „Leó” próbadarabjai most 250 ezer forintba, kb. 800 euróba kerülnek. Természetesen külföldön is megpróbálják az értékesítését. A feltaláló és cégtulajdonos saját bevallása szerint napi 16 órát dolgozik a családi vállalkozásban. 80%-ban cégügyekkel foglalkozik, és csak a maradék jut fejlesztésre. Remélhetőleg hamarosan lesznek segítői, és megfordul ez az arány.
Források:
Rátai Dániel. A Leonar3Do feltalálója. hvg, 2011.04.02., 90. oldal
Leonar3Do: magyar találmány buktatókkal. hvg.hu/IT, 2010. február 04.
3DO Interactive Multiplayer. Wikipedia.org
Már kapható a Leonar3Do - A virtuális valóságé a jövő? Magyartól vedd a magyart!
2011. május 23., hétfő
E-bo.Ok olvasók és a MEKesedés
Többet adnak, mint amennyit kínálnak, s a többletet persze kifizettetik a gyanútlan vásárlóval. Ez a helyzet most Magyarországon, már ami – most konkrétan – az e-book olvasóknak hirdetett eszközöket illeti. Azonban, mielőtt hevesen spórolni, hitelt felvenni, vagy csupán költekezni kezdenénk, érdemes szétnézni a piacon. Nem csak az árak, de a minőség tekintetében is! S hogy a magyar kiadók, terjesztők miként igyekeznek felvenni a versenyt a fejlett országokkal? Talán megint a bot rossz végét fogják… Jobb megoldás híján, a legalitás ösvényén maradva, látogassuk gyakrabban a MEK-et!
Könyv vs. E-könyv!
2011. május 20., péntek
Beszélgetés a szemantikus webről
A nők vagy a férfiak használnak több alkalmazást, illetve ki ismeri jobban az okostelefonját?

A cikkben a T-Mobile márciusi felméréséről lehet olvasni, hogy az okostelefont használó emberek menyire ismerik és tudják kezelni a saját telefonjukat. A felmérésben egymással szembe állítják a nők és a férfiak alkalmazás letöltését, frissítését és használatát.
Milyen gyakran használjuk az alkalmazásokat?

2011. május 18., szerda
Barátom, a mosógép
2011. május 17., kedd
Az internetszolgáltató lesz az új cenzor Európában is?
yanis a "Törvény a Fenntartható Gazdaságról" (Ley de Economía Sostenible).És most, az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy az internetszolgáltatókat rábírja arra, hogy kiszűrjék a saját hálózatukban az illegális letöltéseket."
Eszerint nem vonható felelősségre semmilyen „pénzügyi tranzakciós szolgáltató” (pl. a PayPal, vagy bármely hitelkártyacég), illetve „internetes reklámszolgáltató” az általa okozott károkért, ha e károk a „jogsértő cselekmények elkövetésére szolgáló” oldalaknak nyújtott szolgáltatásaik önkéntes beszüntetéséből erednek, feltéve, hogy a szolgáltató jóhiszeműen, és hiteles bizonyíték alapján lépi meg önkéntes döntését. És ez mit jelent? Egyszerűen azt, hogy a jogalkotó arra biztatja a fent nevezett szolgáltatókat, hogy ne utalják át egyes weboldalak üzemeltetőinek a pénzét, ha úgy gondolják, hogy az oldal jogsértések elkövetésére szolgál.
A források szerint a bekeményítés egyik fő kezdeményezője Michel Barnier, a belső piacért és szolgáltatásokért felelős európai biztos, aki számára a korábban torrentparadicsomnak számító Spanyolország új, február közepén bevezetett, igen szigorú rendelkezései a mintaadóak:
„Az úgynevezett »Sinde-törvény« egy kormánybizottságot hozott létre, amely a bíróságot látja el információkkal az olyan website-okról, ahol szerzői jogok által védett anyagok, zenék, filmek, videójátékok, vagy szoftverek találhatóak, a bíróság pedig akár el is rendelheti a szerzői jogokat megsértő oldalak bezárását.”

Források:
itcafé1
itcafé2
itcafé3
itcafé4
itcafé5
itcafé6
euractiv
euractiv2
eszerint
torrentfreak
Le a kalózokkal - szigorítanak az amcsik
http://index.hu/tech/kulonosen_szigoru
http://itcafe.hu/hir/usa_kaloz_protect_ip_dmca.html
http://www.hamisitasellen.hu/hu/hirek/2011/kalozkodas-elleni-torveny-benyujtasat-tervezik-amerikai
http://www.sg.hu/cikkek/79438/ujra_nekifut_az_amerikai_torvenyhozas_a_kalozkodas_elleni_tervezetnek
http://www.szabadkultura.hu/wiki/index.php/KAL%C3%93ZKO
http://www.mahasz.hu/?menu=kalozkodas&menu2=a_kalozkodasrol
Szigorú kalózellenes törvény készül az Egyesült Államokban
