2009 májusában – nagy várakozások közepette indult útjára a Wolfram Alpha, a Stephen Wolfram által megálmodott projekt alapvető célja az interneten hozzáférhető tudás megreformálása volt. A Wolfram Alpha az átlagos keresőmotorokkal szemben nem szavakra keres, hanem megpróbálja „megérteni” a feltett kérdést, és a mögötte álló hatalmas adatbázis és a hozzá kapcsolódó matematikai modell segítségével a helyes válasz megadásához szükséges számításokat végez.
A Mathematica sikere
Az 51 éves Stephen Wolfram már hosszú ideje a brit tudományos élet egyik meghatározó alakja, fizikusként kezdte, 22 éves korában kapta meg – ezzel ő lett a legfiatalabb díjazott – a zseniknek járó MacArthur díjat. Később figyelme egyre inkább a programozás felé fordult, 1986-ban kezdett el dolgozni a Mathematica nevű szoftveren és megalapította saját cégét, a Wolfram Research-öt. A végül 1988-ban megjelent, ma már a 8.0.1-es verziónál tartó, bonyolult matematikai műveletek elvégzésére alkalmas programcsomag sikeresnek és jól jövedelmezőnek bizonyult, így Wolfram elkezdhetett dolgozni gyermekkori álmán.
Válasz minden kérdésre
A 60-as években még senki nem gondolt arra, hogy a számítógépeket negyven év múlva leginkább kommunikációra, vásárlásra és szórakozásra használják majd. Ugyanakkor különböző sci-fi filmekben és regényekben már korábban megjelentek azok az intelligens számítógépek, amelyek a legnehezebb kérdésekre is azonnal tudják a választ. Wolframot elsősorban az foglalkoztatta, hogy az emberiség összes felhalmozott tudását hogyan lehetne koherens egésszé rendezni, egy olyan intelligens rendszer segítségével, amely a feltett kérdésekre – ahogy a már említett filmekben és regényekben – megadja a helyes válaszokat. A Wolfram Alpha különlegessége, hogy képes kezelni a különböző adatok közt fennálló relációkat is, így azokkal számításokat tud végezni, ezáltal alkalmas összetett kérdések megválaszolására is. Megkérhetjük például arra, hogy ossza el a Föld Holdtól való távolságát az Amazonas folyó hosszával, így egyszerre kell tudnia kezelni csillagászati és földrajzi adatokat.
Kérdezni is tudni kell
A Wolfram Alpha döcögve indult, Google-gyilkosként harangozták be, ezért az emberek a májusi start után leginkább olyan kérdéseket tettek fel, amelyeket a Google keresőben már megszoktak – például rákerestek a saját nevükre, majd miután nem találtak semmit, elégedetlenül távoztak. Ugyanakkor a Wolfram Alpha nem konkurense, hanem kiegészítője lehet a ma népszerű keresőmotoroknak. Wolfram a keresőket a könyvtárosokhoz hasonlította, akik segítenek megtalálni egy cikket, amelyet valaki egy adott témában írt, de itt a felhasználónak még fel kell dolgoznia az információt, hogy a kérdésére választ kapjon. A Wolfram Alpha ellenben olyan, mint egy kutató-asszisztens, aki érti és elemzi a kérdéseket, így azonnal használható és pontos választ tud adni. Ma Wolfram rendszere egyre népszerűbb, átlagosan 20 kérdést kap másodpercenként, ez naponta körülbelül 2 millió keresést jelent, az adatbázisok fejlesztésén 200-an dolgoznak, a jelenleg is nagyon erős tudományos területek mellett már olyan népszerű témákban is egyre több adatot tárolnak, mint a sport vagy a zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése