inmargo.blogspot.com

Az iNapló IT szemléje - ELTE-LIS + iNapló - Fodor János

2011. május 17., kedd

Virtuális laboratórium

Magyarországon egyedülálló, Európában kiemelkedő 3D-s robotvezérlő labor kezdte meg működését Budapesten.

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (MTA SZTAKI) 2011. május 16-án megnyitották azt a laboratóriumot, ahol a robotizáció és a virtuális tér összekapcsolását kutatják. A kiépített rendszer segítségével a térben bárhol elhelyezkedő robotot lehet irányítani, amely követi a stúdióban levő ember mozgásait és hajtja végre utasításait.

A program fő célja

A 2010 novembere óta működő laboratóriumban folyó kísérletek fő célja a flexibilis és szabadon konfigurálható robotizáció európai referenciacentrumának létrehozása. Bármi megvalósítható benne virtuálisan, akár egy valóságban nem létező modell is.
Ilyen lehet egy pilóta nélküli repülőgép, ami esetében jelenleg a más repülőgépekkel történő ütközés jelent problémát, ugyanis az utasszállító gépek által használt radar alapú ütközés elkerülését biztosító berendezések nem alkalmazhatók a robot vagy távvezérelt irányítású repülőgépeknél.
Kezdésként a laborban kamerákkal fognak felszerelni egy modell repülőgépet, aminek feladata 1 év múlva a Mátyásföldi repülőtéren az lesz, hogy egy Cesnaval való ütközést elkerüljön. A földön monitoron 3D-ben lehet majd végigkísérni a gép mozgását, amibe a kísérlet során a paraméterek és a szabályzás algoritmusának megváltoztatásával avatkoznak be.
A program nemzetközileg elismert eredményt ért el „a tudományos alapkutatási, a K+F, 3D Internet alapú laboratóriumi hálózat kiépítésében, valamint az innovációt és gyors tudástranszfert segítő platformok kiépítésében”.


A 3D Internet alapú kontroll és kommunikációs laboratórium (3DICC) programjáról

A projektet mindössze 100 millió forintból valósították meg közbeszerzésben és a norvég alap támogatásával. Az MTA 3 év után konzorciumban nyerte el, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a fő együttműködő.
Kezdetei 2008-ra tehetők 2,4 millió eurós indulással. 2010-ben a BME-vel létrehozott konzorciumban született meg a 3DICC gondolata, melynek során az intézetek közötti tudáscserét szolgáló VirCa platform is kialakult. Időközben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 3D Vizualizációs központja is becsatlakozott. Szélesebb körben a 2011-es Future Emerging Technology konferencián mutatkozott be több egyetemet összekapcsolva, ahol a 3. helyezést érte el.

Legnagyobb jelentősége

Robot technology middleware platform, internet communication engine (ICE), 3D technológiák, vizualizáció.

Mindezek ötvözésével nemcsak az egymással és az emberrel kommunikálni tudó távoli robotok irányítása valósítható meg, hanem létrehozható egy ún. kiterjesztett kollaboráció, ami lényegében azt jelenti, hogy a rendszer nem tudja megkülönböztetni a valóságot és a valóságosnak látszó virtuálisat. Ennek köszönhetően rengeteg hatékony kísérletet lehet elvégezni a legkevesebb költségráfordítással.
Ma még nem létezik olyan intelligens technológia, amely képes a tárgyakat, alakzatokat felismerni, de a jövőben valószínűleg lesz. Pontosabban ma is található környezetünkben felismerő rendszer (gondoljunk a rendszámleolvasó kamerákra, az arcképfelismerő szoftverekre), de jóval fejlettebb és intelligensebb működést kell elképzelni.
Ha számítógép által generált virtuális teret hozunk létre, akkor abban a valóságban akár még nem is létező dolgokat tudunk modellezni, s ennek során adatokat kinyerni. Vagyis nincs szükség tárgyfelismerő kamerára, mert elég a robotra „virtuálisan ráhelyezni” a kamerát, aminek következtében csak a robot működése, mechanikája lesz valós.
Egyszerű példán bemutatva: konyhai feladatokra optimalizált robotot kívánnak kifejleszteni, amihez nem kell felépíteni konyhákat, abba berendezéseket és eszközöket elhelyezni, mert a virtuális térnek köszönhetően akárhány konyha létrehozható, alakítható ki, szerelhető fel. A robot viszont éppúgy fog mozogni, mintha bútorokkal lenne körülvéve, és mondjuk törékeny üvegpoharak lennének a kezében.


A laboratóriumban további események vizsgálatára is jó lehetőség adódik, így egy virtuális irányító központ és a magyar fejlesztésű, új tudományterületet, az etorobotikát* létrehozó MOGI Robi rendszerének összekapcsolásának nincs akadálya.

*Az etorobotika a viselkedés törvényszerűségei alapján működő új típusú robotok építésével foglalkozik.



Forrás:
EuroAstra Internet Magazin
Vidámrikkancs
Sikeradó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése