Világbotrányt robbantott a WikiLeaks

A WikiLeaks elnevezésű oknyomozói portál a közelmúltban szigorúan titkos diplomáciai iratokat hozott nyilvánosságra. Az iratok között, amelyeket a WikiLeaks kiszivárogtatott, Európával, sőt Magyarországgal kapcsolatos dokumentumok is voltak.

Vihar előtti "csend"

2008-ban nagy port kavart, amikor a WikiLeaks elérhetőségét az Egyesült Államokban korlátozták egy svájci bank panasza alapján. A vizsgálódás után a bíróság feloldotta a tiltást.
A botrány 2009 októberében tovább folytatódott, amikor a WikiLeaks honlapján megjelent egy "Szigorúan bizalmas!" felirat, mely egy 2400 oldalas dokumentumra engedett betekintést. Az irat a brit Védelmi Minisztériumból származott, tartalmát tekintve komikusan éppen arra nézve adott tanácsokat, hogy miként lehet megelőzni a szigorúan bizalmas dokumentumok kiszivárgását.
A bizalmas anyagban részletezik, hogy a külföldi, főleg kínai és orosz titkosszolgálatok, ipari kémek, terroristák, valamint az oknyomozó újságírók milyen módszerekkel próbálnak meg hozzájutni a titkos dokumentumokhoz.
A Védelmi Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy a kézikönyv megjelenése semmilyen biztonsági kockázatot nem jelent, hiszen 2001-ben íródott, így tartalmilag elavult.

Ideiglenes áramszünet

Hónapokkal később, miután a WikiLeaks népszerűsége tetőfokára hágott, az üzemeltetők anyagi okokra hivatkozva ideiglenesen beszüntették a felület működését. Az oldalra látogatókat ez az üzenet fogadta: „Annak érdekében, hogy az oldal működéséhez nélkülözhetetlen szükséges anyagi források előteremtésére koncentrálhassunk, von akodva bár, de felfüggesztettünk minden egyéb tevékenységet. Hamarosan jövünk vissza!”
A magát nonprofitnak nevező cég nem fogadott el sem a kormánytól, sem vállalkozóktól adományt, így a fenntartásához szükséges évi 600 ezer dollárt nem tudták összegyűjteni.

A legnagyobb botrányok

A sajtószabadságért harcoló szervezet legnagyobb dobása az afganisztáni háború titkos dokumentumainak közzététele volt: közel 100 ezer titkos irat látott napvilágot a portálon. Az eseményt három világlap - a New York Times, a Der Spiegel és a The Guardian- is címlapon közölte.
Szintén óriási botrányt okozott annak a videónak a nyilvánosságra hozatala, melyen jól látszik, ahogy 2007-ben Bagdadban amerikai katonák 12 embert megölnek egy helikopter fedélzetéről, köztük a Reuters két munkatársát is.

A bagdadi videó megjelenése után megemlítették, hogy bőven akadnak még kompromittáló háborús dokumentumaik, melyeket nyilvánosságra fognak hozni. Ezek egyike lehet az a már interneten is elérhető csomag, amely 92 021 jegyzőkönyvet, jelentést tartalmaz. Ezek főleg olyan katonai akciókról szólnak, amiket 2004 januárja és 2009 decembere között folytattak Afganisztánban az amerikaiak és szövetségeseik, de akadnak közöttük titkos szolgálati jelentések és helyi politikusokkal folytatott tárgyalások kivonatai is.

Assange nyomában az Interpol

A WikiLeaks arcaként megjelenő alapító, Julian Assange ellen közel három héttel ezelőtt az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. Az ismeretlen helyen tartózkodó Assange ezzel egy időben az amerikai külügyminiszer, Hillary Clinton lemondását követelte. Eközben a WikiLeaks továbbra is szivárogtatja az Egyesült Államok titkos dokumentumait néhány tekintélyes európai és amerikai lap segítségével.
Egy héttel később Assange-t őrizetbe vették Londonban. Az elfogatóparancs két nő feljelentése miatt született meg, akikkel állítólag Assange 2010 augusztusában erőszakot alkalmazott.
A szabadságharcos természetesen tagadja a vádakat, és úgy véli, hogy a hamis vádak egy ellene irányuló lejárató politikai kampány részei.
Kristinn Hrafnsson, a WikiLeaks egyik szóvivője, a Reutersnek elmondta, hogy Assange letartóztatását a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik, ami azonban nem akadályozhatja meg a titkos akták nyilvánosságra hozását.
"A Wikileaks tovább működik. Történjen Julian Assange-zsal bármi, az nem változtat a publikálásokkal kapcsolatos terveinken."

Forrás: IndexTech, Kitekintő, Techline, Hvg