Dél-Korea már egy ideje élen jár a technológiai fejlődésben és a szélessávú internet elérésben, de a kormány most még magasabbra tör: a cél az egy gigabites internet elérhetővé tétele 2 éven belül.
A napokban mutatta be a dél-koreai kormány új internetfejlesztési programját, melynek célja, hogy 2012-re általánosan elérhető legyen az egy gigabites sávszélességet biztosító internet. Az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésére 34 ezer milliárd won (6100 milliárd forint) összeget szán a koreai kormány - ez az összeg annyi, amennyit az ország egy év alatt az oktatásügyre költ.
A napokban mutatta be a dél-koreai kormány új internetfejlesztési programját, melynek célja, hogy 2012-re általánosan elérhető legyen az egy gigabites sávszélességet biztosító internet. Az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésére 34 ezer milliárd won (6100 milliárd forint) összeget szán a koreai kormány - ez az összeg annyi, amennyit az ország egy év alatt az oktatásügyre költ.
Koreában ma az átlagos sávszélesség 12 megabit, a nagyvárosokban gyakorlatilag száz százalékos az internetelérés aránya a háztartásokban és akár a 100 megabites internetkapcsolat is elérhető már. A kisebb vidéki városok és a falvak viszont le vannak maradva, ide egyelőre még nem húztak ki drága üvegszálas optikai kábeleket, viszont nagyon sok új, kisebb sávszélességű kapcsolatot adtak át az elmúlt időszakban.
Dél-Korea évek óta listavezető
Az átlagos sávszélesség alapján felállított toplista élén már évek óta Dél-Korea áll. A listát az Akamai cég negyedévenként teszi közzé. Az Akamai az egyik legnagyobb content delivery network szolgáltató: azzal foglalkozik, hogy az óriási sávszélességgel és kapacitással rendelkező, a Föld minden táján szétszórt szerverparkjait bérbe adja más cégeknek, és segít nekik teríteni a tartalmaikat. E tevékenysége révén releváns képet tud adni az egyes országokra, városokra jellemző internethasználatról.
A leggyorsabbak |
A diagramon láthatjuk, hogy a dobogót a Távol-kelet uralja (Hongkong és Japán a második és harmadik helyen), a 4-10. helyen viszont csak európai országok szerepelnek. Románia a legjobb a kontinensről 6,3 megabites átlaggal, utána Lettország és Svédország jön. A legjobb tíz közé még egy kelet-európai ország került be: Csehország a nyolcadik helyen, 5,4 megabites átlaggal.
A legjobb sávszélességű városok toplistáján az első ötvenbe csak három európai város jutott be (a svéd Umea, a norvég Lyse, és a holland Wageningen), a többi mind japán és koreai. A leggyorsabb internettel a koreai Masan városában van, itt 15,8 megabit az átlagos sávszélesség.
Magyarország az Akamai listáján nem szerepel, viszont a Net Index szintén 2010-es felmérésén a 21. helyet foglalja el a világranglistán, 13,29 megabites átlagsebességgel.
Mire lehet használni a gigabites internetet?
Az ezer megabites kapcsolat átlagos otthoni felhasználásra ma még kicsit nehezen kihasználhatónak -, elérése átlagfelhasználói szemmel pedig egyenesen lehetetlennek tűnik. Hogy mit is jelent ez a sebesség? Ezer megabites sávszélességgel egy 45 perces zenei album mp3-ban 0,05 másodperc alatt töltődik le, egy másfél órás film 12 másodperc alatt.
A gigabites sávszélességre a Koreában egyre jobban terjedő 3D videók és tévéadások, illetve a mostani HD felbontást felváltó, annál 16-szor több képpontból felépülő super-HD videók miatt van szükség. Egy percnyi super-HD videó letöltése még a gigabites kapcsolaton is több mint hat percig tart - ugyanez egy ma átlagosnak mondható 2 megabites internetkapcsolaton több mint nyolc nap alatt töltődne le.
A super-HD elterjedésének még akadálya lehet a készülékek technikai tudása is. Egyelőre például nagyon drágák az olyan kijelzők, amelyek képesek megjeleníteni a super-HD videók képeit.
Forrás: Index
Az ezer megabites kapcsolat átlagos otthoni felhasználásra ma még kicsit nehezen kihasználhatónak -, elérése átlagfelhasználói szemmel pedig egyenesen lehetetlennek tűnik. Hogy mit is jelent ez a sebesség? Ezer megabites sávszélességgel egy 45 perces zenei album mp3-ban 0,05 másodperc alatt töltődik le, egy másfél órás film 12 másodperc alatt.
A gigabites sávszélességre a Koreában egyre jobban terjedő 3D videók és tévéadások, illetve a mostani HD felbontást felváltó, annál 16-szor több képpontból felépülő super-HD videók miatt van szükség. Egy percnyi super-HD videó letöltése még a gigabites kapcsolaton is több mint hat percig tart - ugyanez egy ma átlagosnak mondható 2 megabites internetkapcsolaton több mint nyolc nap alatt töltődne le.
A super-HD elterjedésének még akadálya lehet a készülékek technikai tudása is. Egyelőre például nagyon drágák az olyan kijelzők, amelyek képesek megjeleníteni a super-HD videók képeit.
Forrás: Index
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése