E-bo.Ok olvasók és a MEKesedés

Többet adnak, mint amennyit kínálnak, s a többletet persze kifizettetik a gyanútlan vásárlóval. Ez a helyzet most Magyarországon, már ami – most konkrétan – az e-book olvasóknak hirdetett eszközöket illeti. Azonban, mielőtt hevesen spórolni, hitelt felvenni, vagy csupán költekezni kezdenénk, érdemes szétnézni a piacon. Nem csak az árak, de a minőség tekintetében is! S hogy a magyar kiadók, terjesztők miként igyekeznek felvenni a versenyt a fejlett országokkal? Talán megint a bot rossz végét fogják… Jobb megoldás híján, a legalitás ösvényén maradva, látogassuk gyakrabban a MEK-et!

Egy követ fújnak a kalózok, a maffiózók és a terroristák...

Állítja a zenei és filmes érdekvédelmi csoportok egy része, mivel – szerintük – az illegális tartalomterjesztésből befolyó pénzzel a társadalomra ártalmas csoportokat támogatják, s olyannyira elterjedt már az efféle kalózkodás, hogy nagyobb hasznot hoz, mint a dealer-kedés. Ezt azonban megcáfolni látszik a kanadaiak tanulmánya, amely a gondot az árakra helyezi, s hogy ezen feltevéseit igazolja, bizonyos országokban, bizonyos vállalatoknak pénzért voltak csak elérhetőek az eredmények. De biztos, hogy csak a pénz van a háttérben? S mi a helyzet az internetes technológia terjedésével, és annak lehetőségeivel? Azzal is számolni kell, hogy ha valamit 0Ft-ért is megkaphatunk, miért fizetnénk érte 5Ft-ot?! Mit lép erre a nagyvilág és az EU? Az internet-szolgáltatók vállára teszi a terhet.

Warez = RapidShare/MegaUpload?!

Egy elemzőcég statisztika mérése szerint az internetes adatforgalom nagyobb részét, nem a különféle torrentoldalak bonyolítják, hanem sokkal inkább a közvetlen tartalomelérést szolgáltató oldalak, mint a RapidShare vagy a MegaUpload. Emiatt Hollywood is folyamatosan szenved, s fel is emeli szavát, mégpedig a törvénnyel a háta mögött. S hogy erre mit lépnek a kormányok? Fájlcseretörvényt készítenek, vagy a Google-t hívják segítségül cenzúrázás végett.

Gyakori jelszavak

Már régi bevált szokás a titkosítás hisz ez már papírformátumban is megtörtént széfek és különleges tinták segítségével, és már régen is használta az ember az úgynevezett jelszót hogy bejuthasson egy titkos ajtón. A jelszó egy titkos szót vagy karaktersorozat, amelyet használnak a hitelesítéshez, személyazonosság igazolására, vagy egy erőforrás hozzáféréséhez (pl.: hozzáférési kódot egy jelszót). A jelszó titokban kell tartani azoktól, akiknek nem engedélyezzük a hozzáférést.

Egy hackerfeltörés után a Gawker blogweboldal adatbázisát még a betörés napján, vasárnap közzétették az ellopott adatbázist fájlcserélő hálózatokon. Az emailcímeket és jelszavakat tartalmazó csomag természetesen titkosított volt, de a könnyen visszafejthető (rövid, értelmes szavakból álló) jelszavakból 190 ezret sikerült megfejteni.

A leggyakrabban használt jelszó az "123456", ezt követi a "password", az "12345678", a "qwerty", és az "abc123". A toplistán szerepelnek még a gawkeres blogok nevei (gizmodo, lifehacker, kotaku), gyakori keresztnevek, és olyan szavak, mint a baseball, starwars, cheese (sajt), monkey (majom), sunshine (napsütés), és whatever (tökmindegy). Meglepő módon nem került be a top10-be az angol nyelv talán legismertebb két kifejezése, az iloveyou (szeretlek), és a fuckyou (általános káromkodás, ízlés szerint sokféleképpen fordítható az ilyen téren sokkal gazdagabb magyarra).

Érdekes dolog ilyen hírekről hallani, hogy mindenki mindenhol azt mondja hogy készítsünk olyan jelszót ami betűből és számból is áll, ebből az esetből mégis kiderül hogy az emberek inkább a könnyebb jelszót és a cookiekat használják, még ha ez veszélyezteti is titkos adataikat.


felhasznált link: 123456 a leggyakoribb jelszó a Gawkeren

Börtön a Pirate Bay-nek

A tavaly áprilisi előfokú ítélet (fejenként egy év börtön, és 30 millió svéd korona büntetés) után sokáig húzódott az évtized fájlcserélőperének kikiáltott Pirate Bay ügy második felvonása, de a kalózok fellebbezése után a svéd bíróság most kimondta a másodfokú ítéletet.
A svéd The Pirate Bay (TPB) a világ legnagyobb torrentoldala. Az Alexa Internet statisztikái szerint a TPB látogatottság alapján a 106. helyen áll. A portál nem tartalmaz illegális tartalmakat, csak a fájlcserét segítő információt (metaadatokat). A jogi eljárás elhúzódása, a jogvédők zaklatása és a várható következmények miatt a Pirate Bay 2009. novemberében bejelentette hogy megszünteti a fájlcserét támogató szolgáltatását, bár a weboldal még mindig elérhető.
a világ legnagyobb fájlcserélő központjának, a Pirate Baynek az alapítói továbbra is bűnösek a szerzői jogok megsértésében. A tavalyi ítélethez képest a börtönbüntetést mérsékelték, Peter Sunde, Fredrik Neij, és Carl Lundström 8, 10, illetve 4 hónapra vonul börtönbe.

A pénzbüntetés viszont megnőtt: 46 millió svéd korona, vagyis 1,4 milliárd forint kártérítés jár a skandináv és nemzetközi médiacégeknek, azt mondják, ez a precedens végre igazi visszatartó erőként hat majd az illegális letöltéseket és megosztást ipari méretekben űzőkre. A z európai parlamentbe is bejutott svéd kalózpárt nyilatkozata szerint azonban a középkorra emlékeztető döntés született, a bíróságot mozgató médiacéges lobbi meg akarja félemlíteni az embereket.

A Pirate Bay egyébként az ítélettől függetlenül továbbra is működik.





Felhasznált link: Börtönbe mennek a Pirate Bay alapítói

Ráerőltetik az Európai Unióra a szerzői jogi szigorítást

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) olyan javasolt többoldalú megállapodás, amelynek célja nemzetközi szabványok létrehozása a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére. ACTA hozna létre új nemzetközi jogi kereteket, amelyhez az országok csatlakozhatnak önkéntes alapon, és létrehozna egy saját irányító szervet a létező nemzetközi intézményekek kívül, mint például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete. A tárgyaló országok úgy jellemezték, mint a választ a ", megnövekedett globális kereskedelemben a hamisított áruk és szerzői jogi védelem alatt álló művek kalóztermékei elleni harcra". Az ACTA foglalkozik a hamisított árukkal, a generikus gyógyszerekkel és a szerzői jogok megsértésével az interneten.

Az Európai Parlament képviselői elfogadták a hamisítás elleni nemzetközi szerződés tervezetét. Az egyezmény már korábban is sok vihart kavart.

A probléma gyökere az, hogy nincs széles körű egyetértés a szerzői joggal védett alkotások kezelése körül, ráadásul a globális részvétellel zajlott tárgyalások alig voltak képesek egymáshoz közelíteni a világ államainak eltérő szabályozásait. A tervezett új egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) kialakítását lobbiérdekek befolyásolták, és nagyon úgy tűnik, hogy igazán hangsúlyosan a konzervatív, az idők változásaira kevéssé érzékeny csoportok voltak képesek érdekeiket érvényesíteni ebben a folyamatban.

Az ACTA létrehozásának körülményei azért voltak aggályosak, mert túlságosan konspiratív keretek között, a nyilvánosság maximális kizárásával zajlottak, és ez dühítette a demokratikus elvekhez ragaszkodókat. A tervezet megszavazása után az EP még felkérte az Európai Bizottságot egy törvényességi vizsgálat lefolytatására, ám ez már könnyen válhat formalitássá.
Két fő gond van az egyezménnyel: egyrészt láthatóan képtelen a szöveg egységes alapra hozni a világ különböző országainak különféle, szerzői jogot érintő szabályozását. Másrészt szinte nyomát sem találni benne annak a törekvésnek, hogy új módon szemléljék a digitális kor, az internet miatt új kihívásokkal küszködő szerzői jogvédelmet. Összességében úgy tolódik el a szigorítás felé az új rendszer, hogy a megalkotói fekete szemüvegen át néznek a mai világra, csak az emlékeikből élnek.


Felhasznált link: Lenyomták az EU torkán a szerzői jogi szigorítást

A 3D-s jövő

Amíg fiatalkorunkban a háromdimenziós világ a mozikban volt sláger, ma már egyes televíziók is képesek erre sőt a jövő azt mutatja, hogy már 3D kamerával vesszük fel a családi eseményeket.

Az első kereskedelmi forgalomban kapható 3D tévéket már tavaly bemutatták, de igazán csak az idén állt rá a piac erre a technológiára, és elképzelhető hogy a piac tizenhétmilliárd dollárossá fejlődhet 2018-ra és 2013 után már el fog terjedni a világon a 3D tévé, nagyjából hasonló ütemben, mint az lcd-tévéknél láttuk néhány éve.

A még kialakulóban lévő piacból a Samsungnak sikerült a legnagyobb szeletet kihasítania, egyes adatok szerint a piacnak például jóval több mint kétharmada a cégé.

A 3D tévéket egyelőre csak szemüveggel lehet nézni, nincs még olyan technológia, melynél szemüveg nélkül is élvezhető képet kapnánk, persze már most is kísérleteznek szemüveg nélkül nézhető 3D tévékkel, többet be is mutattak a berlini IFA-n. Ezek azonban csak bizonyos szögből élvezhetőek, ráadásul nem éles a kép, nem élvezhetőek a filmek.

Egyelőre alig van 3D tartalom, és ez nemcsak Magyarországra igaz, hanem az egész világra. A 3D tévé-tulajdonosok egyelőre csak három-négy film közül válogathatnak itthon, a műholdvevővel rendelkezők találhatnak egy-egy 3D csatornát.

A berlini IFA kiállításon elhangzottak szerint a 3D-s televízió világot a játékipar fogja felkapni, illetve már ki is lehetett próbálni az első 3 dimenziós felvételeket készítő fényképezőgépeket és videókamerákat is.


Felhasznált cikk: A 3D már a spájzban van

Az új "királyok": a tablet-ek

A tabletek korszaka nem az új Apple IPad-al kezdődött.

Az első ilyen jellegű gépezet már 1888-ban szabadalmaztatva lett az Amerikai Szabadalmi Hivatalban, az USPTO-ban. Elisha Gray elektronikus eszköze arra szolgált, hogy megértse és elektromos jelekké alakítsa a kézírást, a készülék azonban nem terjedt el.

Amikor Amerikában és Európában az egér kialakításán foglalkoztak, addig Japánban, jellegzetes írásmódjuk miatt, egy olyan eszköz elkészítésével foglalkoztak ami képes az írott szöveget a számítógépre bevinni. A tokiói Wacom Corporation 1983-ban történt alapítását követően azonnal piacra dobta első digitalizáló tábláját, amely egy kábel nélküli rajzolóeszközzel, egy tollal rendelkezett. A tablet-ek kialakításában ezen eszközök felépítése is szerepet játszott, hiszen mindkettő egy felületen dolgozik, amit egy tollal írányítunk.

A tény hogy ebben a funkcióban az Apple most hozott volna újdonságot szintén nem igaz. Már 1993-ban a Newton néven bemutatott készülék a világ első tablet-je lett volna, de a méret és költségbeli korlátok miatt ez a készülék egy másik kategória létrehozója lett a PDA-ké (personal digital assistant rövidítése, magyarul digitális személyi asszisztens). 2001-ben Bill Gates bemutatta Tablet PC-nek nevezett eszközt, ami a mai tablet-ek elődjének mondható.

Az évek során rengeteg probálkozás volt különböző cégektől, mint például Asus, a Samsung vagy a HP, de termékeik nem értek el sikereket, és így az Apple tovább tudott dolgozni a tervezett tabletjén, ami míg a kilencvenes években technikai korlátokba ütközött, a 21. század gyors fejlődése mind az eszközök sebességébnek, intelligenciájának és energiatakarékosságának köszönhetően elkészült az iPhone (melyből a legújabb az iPhone4) és az iPad. Az iPhone 2007-ben mutatták be, míg az iPadet három évvel később.

Az iPad kizárólag a tablet feladatokat tartja szem előtt, és ezáltal sok hiányolt funkció keletkezett a felhasználók körében (például az USB hiánya vagy épp a kézírás felismerő rendszer), az Apple viszont nem hagyományos számítógépet akart készíteni.

Az iPad mellett azonban jöttek a versenytársak termékei is, így jelenleg ebben a szférában van Google az Androiddal, az Apple az iPaddel és a RIM a Blackberry-vel. Íme egy termék összehasonlító táblázat.



Az még a jövő kérdése mennyire válik be ez a technológia, de az tény hogy az ilyen egyszerű eszközök jelentik majd a jövőben a számítástechnikát.

Felhasznált cikk: indexTech