A Google Docs jelentősen bővítette palettáját: a 2007-ben megjelent Microsoft Office formátumoknak (xlsx, pptx), az Adobe egyes formátumainak (AI, psd), a PostScript fájloknak (ps, eps) és számos egyéb – főként grafikai – szoftver egyedi formátumainak (dxf, pages, svg, ttf, xps) böngészőben való megnyitását teszi immáron lehetővé – számolt be Dojcsák Dániel február 21-én a hwsw.hu-n.
A Google Docs egy cloud computing (számítási felhő) szolgáltatás, mely ezzel a fejlesztéssel újabb fontos lépést tett afelé, hogy a telepíthető irodai szoftverekkel szemben megfelelő alternatívát kínáljon. Cloud computingon értünk minden olyan alkalmazást, melyet az interneten érünk el, és használatához a saját gépünkön csak egy kliensprogramot futtatunk. A cél az, hogy ezek a fejlesztések akár vállalati munkafolyamatok elvégzésére is alkalmasak legyenek, költséghatékony módon.
A dinamikusan fejlődő piacon az új szolgáltatók megjelenése mellett a régiek is folyamatosan fejlesztik alkalmazásaikat, a Google Docs például külön oldalon tájékoztat a szolgáltatással kapcsolatos friss hírekről.
Előnyök és hátrányok
Hagyományos programok használatakor gondot okozhat, ha egy olyan embernek szeretnénk átküldeni egy fájlt, akinek a gépén nincs telepítve az annak megnyitásához szükséges szoftver, ami a grafikai programok egyedi formátumaival gyakran előfordul. A fejlesztésnek köszönhetően lehetővé vált, hogy például egy psd kiterjesztésű fájlt a Gmail postafiókjából bárki megnyithasson a böngészőjében, akkor is, ha nincs Photoshop a gépén.
Az Office-os formátumok átalakíthatók a Google saját formátumára, így lehetőség nyílik ezeknek a dokumentumoknak a szerkesztésére, és munkánk végeztével az eredeti formátumokba is visszakonvertálhatjuk azokat.
A cikk röviden kitér a cloud computing előnyeire, úgymint a hozzáférés könnyebbé és gyorsabbá válására, és biztonságosabbnak ítéli meg a felhőkben megnyitni a fájlokat, mint letölteni a gépünkre. Nem ejt szót azonban a számítási felhők által felvetett sokat emlegetett problémákról.
A távoli szervereken tárolt és kezelt adatoknak és alkalmazásoknak kétségkívül nem lehetünk feltétlen urai, ami főleg a vállalatokat tartja vissza attól, hogy lecseréljék hagyományos rendszerüket. A privacy problémája a nagy amerikai konkurens techcégeket is összefogásra sarkallta, melyek szabadságjogi szervezetekkel közösen harcolnak az amerikai személyes adatok védelméről szóló törvény szigorításáért.
Emellett az adatvesztéstől is sokan tartanak, az ő félelmeiknek most jó alapul szolgált, hogy törlődött 150 ezer Gmail-felhasználó postafiókja. Az eset kapcsán felerősödtek a cloud computing-ellenes hangok, annak ellenére, hogy a Google megígérte, hogy helyreállítja a levelezéseket, ami azóta meg is történt.
Számos más oldalról éri még kritika a felhőket, mint a szabványosítás hiánya, mások egyszerű propagandának tartják, Richard Stallman, a GNU projekt és a szabad szoftver mozgalom elindítója pedig már 2008-ban megmondta, hogy az egész egy csapda. Közben azonban egyre erősödnek azok a hangok, amelyek nagy jövőt jósolnak a cloud computingnak, amibe egyre több nagy IT vállalat száll be, és az egyszerű internetfelhasználó is egyre többször találkozik felhővel, anélkül, hogy ez tudatosulna benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése