A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) olyan javasolt többoldalú megállapodás, amelynek célja nemzetközi szabványok létrehozása a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére. ACTA hozna létre új nemzetközi jogi kereteket, amelyhez az országok csatlakozhatnak önkéntes alapon, és létrehozna egy saját irányító szervet a létező nemzetközi intézményekek kívül, mint például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete. A tárgyaló országok úgy jellemezték, mint a választ a ", megnövekedett globális kereskedelemben a hamisított áruk és szerzői jogi védelem alatt álló művek kalóztermékei elleni harcra". Az ACTA foglalkozik a hamisított árukkal, a generikus gyógyszerekkel és a szerzői jogok megsértésével az interneten.
Az Európai Parlament képviselői elfogadták a hamisítás elleni nemzetközi szerződés tervezetét. Az egyezmény már korábban is sok vihart kavart.
A probléma gyökere az, hogy nincs széles körű egyetértés a szerzői joggal védett alkotások kezelése körül, ráadásul a globális részvétellel zajlott tárgyalások alig voltak képesek egymáshoz közelíteni a világ államainak eltérő szabályozásait. A tervezett új egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) kialakítását lobbiérdekek befolyásolták, és nagyon úgy tűnik, hogy igazán hangsúlyosan a konzervatív, az idők változásaira kevéssé érzékeny csoportok voltak képesek érdekeiket érvényesíteni ebben a folyamatban.
Az ACTA létrehozásának körülményei azért voltak aggályosak, mert túlságosan konspiratív keretek között, a nyilvánosság maximális kizárásával zajlottak, és ez dühítette a demokratikus elvekhez ragaszkodókat. A tervezet megszavazása után az EP még felkérte az Európai Bizottságot egy törvényességi vizsgálat lefolytatására, ám ez már könnyen válhat formalitássá.
Két fő gond van az egyezménnyel: egyrészt láthatóan képtelen a szöveg egységes alapra hozni a világ különböző országainak különféle, szerzői jogot érintő szabályozását. Másrészt szinte nyomát sem találni benne annak a törekvésnek, hogy új módon szemléljék a digitális kor, az internet miatt új kihívásokkal küszködő szerzői jogvédelmet. Összességében úgy tolódik el a szigorítás felé az új rendszer, hogy a megalkotói fekete szemüvegen át néznek a mai világra, csak az emlékeikből élnek.
Felhasznált link: Lenyomták az EU torkán a szerzői jogi szigorítást
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése