A Web 2.0

2004-ben Tim O'Reilly nevezte így elsőként a web fejlődésének új szakaszát.
Technológiai szempontból az adatbázis alapú (CMS-ekre épülő) webfelületek felhasználóközpontúvá válása és az interaktivitás teljeskörűvé válása jellemzi. Az olvasás helyére írás, tartalomformálás lép, az aktivitást a webfelületek GUI jellegű dinamizálása segíti - áthelyezhető, testrszabható elemek AJAX (aszinkron javascript és XML) révén.
A legfontosabb számítógépes programmá a webböngésző lép, melynek legfontosabb paramétere (az AJAX alkalmazások miatt) a javascript futtatási sebesség.
Funkcionálisan a korábban is ismert webobjektumokat újabbak váltják fel: az interaktivitás klasszikus "svájcibicskáját", azaz a fórumokat három különböző irányban hagyják el a felhasználók: blogolni és/vagy kommentezni kezdenek; wikikben és más (pl. képmegosztók) tudásegyesítő rendszerekben építenek közös információtárakat; a fórumok közösségi élményét pedig kifejezetten erre kihegyezett, közösségi oldalakon találják meg. A blogok, wikik és közösségi hálózatok hármasfogata gyakorlatilag leállítja az önálló, statikus honlapok html-kód szerkesztési ismeretet igénylő fejlődését.
Tartalmi szempontból a Web 2.0 a netfelhasználók által generált tartalom uralkodóvá válását hozza. A blogoszféra kialakulása a hagyományos hírellátás szerepét kérdőjelezi meg, a wikipédia a szakirodalom/általános műveltség letéteményesévé válik, a közösségi érdeklődés(-rétegek) befolyásolta video, zene, képtárak pedig a hagyományos és eletronikus média szerkesztett kép-zene szolgáltatásait (TV, rádió).
Az adatbázis alapú tartalomgenerálás/szolgáltatás lehetővé teszi a létrejött tartalmak keverését, mixelését, adatbázisok egymáshoz kötésével kialakíthatóak új/rétegérdeklődést kiszolgáló webszolgáltatások (mashup) = pl. a globális google térkép és egy rétegérdeklődést tükröző budapesti szórakozóhely-adatbázis összekötése, felhasználók által bővítése.
A mashup alkalmazás-keresztezések feltétele, hogy az új projekt készítői hozzáférhessenek a felhasználni kívánt szolgáltatás "motorjához". Ennek záloga az open API(Application Programming Interface), ami ugyancsak feltétele annak, hogy egy szolgáltatást mini-alkalmazásokkal, widget-ekkel bővíthessenek a felhasználó/programozók (lásd iWiw, Facebook).
Az új web 2.0-ás szolgáltatáskezdemények (startupok) jellemzően tartalmilag üres honlapok, melyek tervezői csak egy új közösségi aktivitás lehetőségét találják ki, s sikerük azon áll vagy bukik, hogy valóban rákapnak-e a felhasználók, s megtöltik-e tartalommal.