A wiki olyan CMS, ami szerveroldalon tárolt adatbázisából egy weboldalrendszert és az azt összefűző linkrendszert jelenít meg, de a weboldalak változásait, felhasználók vitáit is tárolja, megjeleníthetővé teszi. A wiki és a statikus hipertext viszonya: a weben publikálók régi álma volt a weboldal, amit nem kell kódban szerkeszteni és feltölteni, hanem a böngészőben, szövegként. Fontossá azonban az tette, hogy több felhasználó is szerkesztheti, s nyilvántartja a korábbi verziókat, így akár nyitott is lehet, mert a vandálkodás/hibák helyrehozhatók.
A közösségi web forrásának számító fórumok és a wikik viszonya: a fórumtopikok egyik felhaználása a tudás felhalmozása volt, de időről időre összegezni kellett a már leírtakat, hogy lássák, miről volt korábban szó. A wiki olyan "fórumtopik", amely a párbeszédet elrejti és az összegzést állítja előtérbe, címlapra.
Mi a wikipédia sikerének kulcsa? A wikipédia olyan wikire épülő vállalkozás, ami sikerrel (mert első volt) monopolizálta a globális lexikon címet/rangot. A felhasználó jogos képzete, hogy a világ legnépszerűbb weboldalába (legismertebb művébe) kerül be az, amit pl. kedvenc zenekaráról, költőjéről ő ír - ez azért eléggé motíváló.
Hogyan hasonlítható össze a hagyományos lexikon és a wikipédia? A hagyományos lexikon minőségellenőrző rendszere hierarchiára épül, a tudomány rendszerére, piramisára, sokévszázados kiválasztódási rendjére. A Wikipédia a globális hozzászólási lehetőség egyenrangúságára, hálószerű, egymás mellé rendelő viszonyokra. Mindkettő az emberiség teljes tudására hivatkozhat, de más úton. A wikipédia ökéntes fejlesztése lelkesedés-függő, ami bizonytalansági tényező - a lexikonszerkesztő profi, ez a dolga. A wikipédia szócikkeinek minőségéért, arányosságáért, homogenitásáért csak ajánlásokkal lehet kűzdeni - a lexikonszerkesztés viszont jól szabályozott projektmunka. Ugyanakkor a Wikipédia frissebb, részletesebb, változásokra rugalmasabban reagáló lehet, vitákra, megkérdőjelezésre alkalmas élő felület.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése