Állítja a zenei és filmes érdekvédelmi csoportok egy része, mivel – szerintük – az illegális tartalomterjesztésből befolyó pénzzel a társadalomra ártalmas csoportokat támogatják, s olyannyira elterjedt már az efféle kalózkodás, hogy nagyobb hasznot hoz, mint a dealer-kedés. Ezt azonban megcáfolni látszik a kanadaiak tanulmánya, amely a gondot az árakra helyezi, s hogy ezen feltevéseit igazolja, bizonyos országokban, bizonyos vállalatoknak pénzért voltak csak elérhetőek az eredmények. De biztos, hogy csak a pénz van a háttérben? S mi a helyzet az internetes technológia terjedésével, és annak lehetőségeivel? Azzal is számolni kell, hogy ha valamit 0Ft-ért is megkaphatunk, miért fizetnénk érte 5Ft-ot?! Mit lép erre a nagyvilág és az EU? Az internet-szolgáltatók vállára teszi a terhet.
Légből kapott hírek
A Nemzetközi Szellemi Tulajdon Szövetség (IIPA) által készített jelentés szerint – amelyet a film-, videojáték-, zene- és szoftveripar képviselői szerkesztettek – a kalózkodás, a szervezett bűnözés és a terrorizmus között szoros összefüggés van, sőt utóbbi kettő a kalózok által zsákmányolt javak élvezői. Állítja továbbá, hogy a DVD-másolással nagyobb haszonra lehet szert tenni, mint a kokain- vagy a heroin kereskedelemmel, mivel jóval kisebb kockázattal jár.
Tényeken alapulva – miért élnek vissza a szerzői joggal?
Azonban egy kanadai tanulmány (Társadalomtudományi Kutatási Tanács - SSRC), amely az IIPA-val ellentétben 2 éves terepmunka eredményeit tartalmazza, éppen az ellenkezőjére mutat rá. Tanulmányában tudományos alapossággal világít rá arra a tényre, miszerint a jövedelemközpontú kalózkodás nemhogy a drogkereskedelemmel nem veszi fel a bevételi harcot, de még az illegális, ingyenes internetes letöltés következtében világszerte visszaszorult. Viszont az okot, hogy mégis miért él még mindig a kalózkodás és a szerzői jogokkal való visszaélés, azt a globális árazás számlájára írja. Egy fejlett országban élő jövedelméhez képest az eredeti filmek, lemezek ára elfogadható, azonban egy fejlődő országnál ez már nem mondható el, így az eredeti árának töredékéért inkább megveszik a másoltat, még akkor is, ha az illegális. Ezt mutatja a Rockwool Alapítvány felmérése is, amely során a megkérdezettek 70%-a kisebb vagy nagyobb mértékben elfogadhatónak tartja az illegális letöltést.
… és a „nagyok” hogy csinálnák?
Ezt alátámasztani látszik az a kutatás is, amely Média Kalózkodási Projekt névre hallgat, ugyanis hangsúlyozza, hogy a kalózkodás ellen nem egy-egy agresszívebb, erősebb jogvédelemmel kell fellépni, hanem bizony a vásárlói keretekhez kell igazítani az árakat is. Hogy ezt bizonyítsák, a „gazdag” országokban $8-ért, a kutatást finanszírozó Kanadának és a világ más országainak ingyenesen, míg az 1 millió dollár feletti éves bevételt magáénak mondható filmes, zenei, szoftveres vagy kiadócégek számára $2000-ért tették elérhetővé a kutatási eredményeket, de persze illegálisan ingyen is elérhető.
Gond az ár? Akkor miért veszünk Ferrari-t?
Felmerülhet a kérdés, hogy ha az ár a gond, akkor a Ferrari-t készítők miért nem húzták le a rolót? Talán azért, mert még nem lehet az internetről letölteni az autót.
Tehát, nem csak az árral van a gond, hanem azzal is, hogy lehetőségük van az embereknek arra, hogy ingyenesen is megszerezzék, egyre többen rendelkeznek azzal a technológiával, s még nem szembesültek az emiatt járható tömeges büntetéssel. Kicsi a kockázat.
Az EU is beszáll a ringbe
Az internetes szolgáltatókra bízná az Európai Bizottság a saját hálózatuk monitorozását illegális letöltések után kémkedve, azonban a szolgáltatók érthető okok miatt ódzkodnak ettől. Az EU ezzel egy spanyol mintát követnének, ahol már rákényszerítették az internet-szolgáltatókat, hogy ellenőrizzék saját felhasználóikat, s adott esetben lépjenek.
Vannak azonban, akik mégis a mi oldalunkon vannak. Ilyen a Quadrature du Net nevezetű csoport, akik a nyílt internetért kampányolnak. Szerintük az internetes jogsértéseket is úgy kellene kezelni, mint a többi bűncselekményt: addig ártatlan az elkövető, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezője, s nem az üzleti szereplők által elítélni.
További nemzetközi védekezésként lehet még számontartani a törökországi lépéseket, ahol egy olyan szoftver telepíttetnének a felhasználókkal, amelynek segítségével szűréseket hajtanának végre, ezzel megakadályozva bizonyos honlapok megnyitását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése