inmargo.blogspot.com

Az iNapló IT szemléje - ELTE-LIS + iNapló - Fodor János

2011. május 16., hétfő

Adatvédelem vs. szolgáltatók



Magyar és uniós polgárként egyaránt alapvetõ jogaink közé tartozik személyes adataink védelme. Errõl határoz a Magyar Köztársaság Alkotmányának 59. §-a, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke, valamint az 1992. évi LXIII. törvény egyaránt.

Személyes adataink tehát csakis a törvény által elõírt módon – törvényben rögzített jogos okból kifolyólag vagy beleegyezésünkkel – meghatározott célokra gyûjthetõek, tárolhatóak és használhatók fel.

Személyes adatnak számít minden velünk kapcsolatba hozható adat, valamint az azokból levont ránk vonatkozó következtetések.

Bár a névtelen módon tárolt adatok már nem számítanak személyes adatnak, azok elõállítása – anonimizálás – viszont adatkezelésnek minõsül, amelynek szintén a beleegyezésünkkel és a törvény által elõírt módon kell folynia.



De mi a helyzet az önként nyilvánosságra hozott személyes adatainkkal?

Hiszen a napjainkban oly nagy népszerûségnek örvendõ közösségi oldalakon az egyes felhasználók szinte mindent megosztanak magukról. Ezek az adatok aztán jobbára bárki számára elérhetõek, és sokan élnek is a lehetõséggel, hogy használják õket. Egyre gyakoribb például, hogy a cégek ilyen módon informálódjanak alkalmazottaik felõl. Németországban ezt rendelettel is szeretnék tiltani.

A magyar adatvédelmi törvény (elméletben legalábbis) minket ilyen tekintetben véd, ugyanis személyes adatot kizárólag olyan célból lehet kezelni, amihez elõzetesen hozzájárultunk.

Mindettõl függetlenül adataink újra meg újra vándorkitérõt tesznek, elhelyezkednek a legkülönfélébb cégek direkt marketing célból gyûjtögetett adatbázisaiba, aktív szerepet vállalva ezzel például e-mail fiókunk spammel való telítésében.

Máris mennyi „védett”adatunk kószál szerte szét. És ezeket végsõ soron mi magunk „rögzítettük”... De ott van még azon információk tömege, melyeket netes bolyongásaink során akaratlanul „adunk” magunkról, kezdve az érdeklõdési körünkkel a netes vásárlási szokásainkon át a tartózkodási helyünkig.

Tevékenységünk nyomon követésének célja, hogy a cégek minél testre szabottabb szolgáltatásokat nyújthassanak számunkra, célzottan kapjuk a reklámokat a minket feltehetõen érdeklõ termékekrõl. Fõként az amerikai szolgáltatók alapoznak ezen adataink felhasználására, mint pl. a Google vagy a Facebook is.

Azonban az uniós országok nagyobb hangsúlyt helyeznek az alapvetõ személyiségi jogokra, így a személyes adatok védelmére is, ezzel idõnként lehetetlenné téve az azokon alapuló webes szolgáltatásokat.

Ahhoz, hogy kellõ védelmet tudjanak biztosítani a személyes adatok számára, szükség van az adatvédelmi jogszabályok harmonizációjára.

Az európai jogi ügyekért felelõs biztos – Viviane Reding – bejelentette, hogy az EU az adatvédelem szigorítását tervezi. Szóvivõje elmondása szerint: "Ki fogjuk terjeszteni a szabályozást újabb területekre is, így a lokációs adatokra, a viselkedésen alapuló célzott reklámokra, gyakorlatilag mindenre, ami új technológia".

A szükséges tervezeteket a tagállamok adatvédelmi biztosaiból álló brüsszeli „29-es munkacsoport” készíti. A tagállami adatvédelmi felügyelõk a nemzeti jogszabályok keretein belül koordinált fellépésre törekszenek a multinacionális cégekkel szemben, hogy ezzel is erõsítsék a közös európai pozíciót.



A lokáció személyes adat

Az nyomkövetõ szolgáltatások is egyre inkább terjedõben vannak, s nehéz megmondani, hogy a különféle helyfüggõ és helykövetõ alkalmazások közül melyek hasznosak és melyek jogsértõek.

„Az EU adatvédelmi munkacsoportjának elnöke, Jacob Kohnstamm lépéseket helyezett kilátásba az Apple iPhone helymeghatározási információk gyûjtése és tárolása, valamint a Sony Play Station hálózat személyes adatokkal történt visszaélés gyanúja miatt.”

A vállalatoknak tehát biztosítaniuk kell fogyasztóik személyes adatainak megfelelõ védelmét, valamint konkrétan meg kell határozniuk, hogy milyen személyes adatot milyen célból gyûjtenek és tárolnak. Emellett biztosítaniuk kell a fogyasztóknak az elutasítási lehetõséget, vagy hozzájárulásukat kell kérni az adatkezeléshez.

„Az európai adatvédelmi munkacsoport határozottabb fellépése hozzásegíthet ahhoz, hogy Európa közös hangon szólaljon meg, és jobb esélyekkel kérjük számon az európai értékeket a globális cégeken.”



És hogy mindez mennyiben érint minket, felhasználókat?

Nehéz megmondani, hogy a szigorúbb szabályozás miatt kevesebb adathoz hozzájutó vállalatok szolgáltatásai, illetve fejlesztési irányvonalai mennyiben változnak.

Annyi biztos, hogy kihatnak bizonyos szolgáltatásokra. Mint például a Google StreetView szolgáltatása. A projekt 2009 nyarán leállt, és azóta is „szünetel”. Ezt a szolgáltatást így azok sem vehetik igénybe, akik hozzájárulnának, hogy személyes adataiknak a Google kezelje.

Más szolgáltatások viszont nem feltétlen a közösségi fogyasztástól függenek. Mindenki maga dönthet afelõl, hogy mi az, amelyet használni kíván, és mikor nem kívánja megadni személyes adatainak használati jogát. Így végsõ soron maga a piac dönti el, hogy mely szolgáltatásokra van igény, melyek életképesek, és melyek azok, amelyek ellenõrzési területét a felhasználó aránytalanul nagynak érzi annak hasznosságához képest.

De legyen bárhogy, az egyik legalapvetõbb elvárás, hogy ha hozzájárulunk adataink kezeléséhez, akkor azt a cégek átlátható módon és megfelelõ szintû védelemmel végezzék.





A cikk alapjául szolgáló írás: http://www.hwsw.hu/hirek/46693/europai-unio-viviane-reding-adatvedelem-biztonsag-lokacio.html

Egyéb használt források:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése