Digitális rádió Magyarországon

Forrás:
http://itcafe.hu/hir/digitalis_radio_antenna_hungaria_fm1_neofm_dab.html
http://www.hwsw.hu/hirek/46708/dab-digitalis-radio-neo-fm-fm1-antenna
http://www.hwsw.hu/hirek/46708/dab-digitalis-radio-neo-fm-fm1-antenna-hungaria.html
http://muveszet-tudomany.hu/magyar/tudomany/digradio.htm

Mi is az a DAB?

A DAB (Digital Audio Broadcasting, vagyis digitális hangműsorszórás) a '90-es évek nemzetközi újítása a földfelszíni rádió-műsorszórás területén, amelyet nyugat-európai összefogással dolgoztak ki. A DAB a digitális technika nyújtotta előnyök révén korszerűsíti a rádiózást.

A DAB (Digital Audio Broadcasting) egy digitális modulációs eljáráson alapuló rádió-műsorszórási eljárás, amely a hallgató számára megbízható vételt biztosít még kedvezőtlen terjedési körülmények között vagy autózás közben is, ha a megfelelő adóhálózat rendelkezésre áll és jobb, CD-közeli hangzást biztosít, valamint képi vagy szöveges kiegészítő információk átvitelének lehetőségét nyújtja.

Legfontosabb jellemzői:
- kiváló hangminőség
- frekvencia hatékonyabb kihasználása
- szélesebb műsorkínálat
- kiegészítő szolgáltatások lehetősége
- megbízható vétel kedvezőtlen terepviszonyok vagy autózás közben is

                                             

DRM kontra DRM+

A DRM (Digital Radio Mondiale) rövidítés annak a nonprofit konzorciumnak a neve, amely nemzetközi összefogással alakult meg, tagjai műsorszórók, hálózat üzemeltetők, adó- és vevőkészülék gyártók, egyetemek, stb.

A DRM nevet viseli a konzorcium által kidolgozott, a jelenlegi hosszú-, közép- és rövidhullámú (30 kHz-30 MHz) sugárzást kiváltó digitális rádió-műsorszóró rendszer is. Fő jellemzői az FM-közeli hangminőség és a digitális átvitelből adódó könnyű használhatóság, továbbá lehetőséget biztosít szövegek és adatok integrálására is, mely kiegészítő adatok megjeleníthetőek a DRM vevőkön is.

A DAB és DRM rendszerek közötti alapvető különbség ma már nehezen vázolható, kezdetben a köztük lévő eltérés leginkább a céljukból és az általuk alkalmazott kódolásból adódott.

Célját tekintve, a DAB-ot elsődlegesen a rádió jelek mobil vételi körülmények között történő vételére szánták. A DRM rendszerrel pedig az AM sáv (hosszú-, közép-, rövidhullám) rádió jeleinek a digitális átvitelét szerették volna megalkotni a rendszer kidolgozói (a DRM konzorcium).

A kódolást tekintve, a DAB indulásakor az MPEG Audio Layer II (vagy más néven MPEG-1 Layer II, vagy MP2) kódolást alkalmazta, ami a hang műsorszórás domináns kódoló szabványa (a DAB mellett alkalmazzák a DVB televíziós szabványoknál is). A DRM ezzel szemben az MPEG-4 (vagy HE AAC v2, vagy MP4) kódolást alkalmazza – és ugyanezt a kódolást használja már a fejlődőben lévő DAB+ szabvány is.

HÍR!!! Elindult hazánkban a kereskedelmi digitális rádió!!!

Teljesen váratlanul elindult - ahogy a műsorszóró fogalmaz, "újraindult" - a DAB+ digitális rádiós szolgáltatás kereskedelmi üzeme hazánkban, azaz megjelent az első olyan rádiócsatorna a platformon, mely hajlandó is fizetni a sugárzásért.

A hazánkban DAB+ rendszerben működő digitális rádiós szolgáltatás nagyjából két és fél évvel ezelőtt indult el itthon, ám a rendszer megjelenését sem a rádióhallgatók, sem a tartalomszolgáltatók oldaláról nem kísérte érdeklődés, így mostanáig csak kísérleti üzemben működött. A szolgáltatást üzemeltető, az NHH 2008-as pályázatán a hálózat 12 évig tartó üzemeltetési jogát elnyerő Antenna Hungária közölte, megérkezett az első fizetős partner a hálózatra.

A kereskedelmi DAB+ adás az FM1 Zrt. és az Antenna Hungária közt létrejött hosszútávú megállapodásnak köszönhetően indul el június 1-től Magyarországon: a platformon ettől a naptól jelenik meg az FM1 tulajdonában álló Neo FM kereskedelmi csatorna, az analóg platform egyik leghallgatottabb rádiója. A csatorna megjelenése áttörést hozhat a DAB+ platform történetében, mostantól ugyanis várható, hogy más kereskedelmi adók is csatlakoznak - előbb-utóbb pedig a Magyar Rádió közszolgálati adói is megjelenhetnek az éles üzemű rendszerben.

Az analóg rendszerhez képest több kényelmi szolgáltatást nyújtó, valamint esetenként jobb minőséget kínáló DAB+ rendszer szekerét a jelek szerint az európai helyzet normalizálódása, valamint a vételhez szükséges eszközök árának várható csökkenése mozdította ki abból a kátyúból, amiből éveken keresztül nem tudott kivergődni. Korábban ugyanis a különböző uniós tagországok teljesen eltérő állásponton voltak azzal kapcsolatban, hogy milyen technológiával kell a digitális rádiózást bevezetni, sőt, egyáltalán szükség van-e a digitalizációs folyamatra a rádiós platformon.

Itthon éppen a vevőberendezések szűk választéka képezte az egyik gátját annak, hogy a szolgáltatás elterjedhessen, de a DAB+ lefedettség sem éri el jelenleg azt a szintet, melyet az eredeti hatósági szerződésben vállalt az Antenna Hungária.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a DAB+ rendszerben jelenleg csak a tesztüzemben jelen lévő Magyar Rádió mikor kerülhet fel a kereskedelmi platformra, nem túl biztató jel mindenesetre, hogy a közszolgálati rádió és az Antenna Hungária viszonya a legkevésbé sem tekinthető felhőtlennek.