Erről számolt be részletesen az Indexen megjelenő, „Őszre elkészül a magyar fájlcseretörvény” c. cikk.
A cél, hogy még idén kidolgozásra kerüljön egy olyan, több összetevőből álló program, melynek célja, hogy visszaszorítsa a hamisítás iránti igényt és az internetes kalózkodás mértékét.
A program kidolgozásáért felelős szervezet
A programot a HENT, vagyis a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület dolgozza ki a következő két negyedévben. A szervezetet a 287/2010. (XII. 16.) kormányrendelet alapján állították fel ismét, tagjait pedig a minisztériumok, szakhatóságok és iparági, szakmai szervezetek képviselői alkotják.
A munka egyelőre még kezdeti fázisban van: az elképzelések már megvannak, a konkrét lépések azonban nem.
Bővebben a HENT-ről
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet még 2008-ban állították fel azzal a céllal, hogy segítségével hatékonyabbá váljon a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelem. A testület javaslattevő, véleményező és tanácsadói jogkörökkel rendelkezik, jelen pillanatban pedig fő feladata a hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozása.
A testületről bővebb információ itt található.
A program részei
A hamisítás elleni program több összetevőből áll, így például figyelmet fordítanak az élelmiszer- és gyógyszerhamisítás visszaszorítására, de a leginkább kiemelt területet az internetes jogsértések jelentik, illetve a jogsértések elleni küzdelem hatékonyságának növelése.
Az internetes jogsértések elleni küzdelem jelenti egyrészt a kalózkodás visszaszorítására irányuló törekvéseket, valamint a fájlcsere szabályozását.
A kalózkodás, mint tudjuk, nem más, mint a szerződi jogok kíméletlen sárba tiprása. A szerzői jog megsértéséről akkor beszélhetünk, ha valaki a mások által létrehozott tartalmat engedély nélkül, a szabad felhasználás esetein kívül, a védelmi idő lejártát megelőzően lemásolja.
A jogsértésnél fontos megállapítani, hogy a másolás haszonszerzés érdekében, vagy vagyoni hátrányt okozva történt-e meg.
A szerzői jog megsértéséről, és a jogi lehetőségekről bővebben itt olvashattok.
Mi a megoldás?
A célok elérése érdekében kiemelt szerepet szánnak az iskoláknak, a program részeként ugyanis szellemitulajdon-védelmi ismereteket kívánnak a közoktatásba építeni.
Ennek első állomásaként a testület egy névtelen felmérést végzett az elmúlt hetekben az ország középiskolás tanulói között, mely felméréssel a diákok szellemi tulajdonnal, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával és a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit kívánta feltérképezni. A kérdések között szerepelt például, hogy szoktak-e filmeket, zenéket letölteni az internetről, és ha igen, honnan, milyen forrásból.
A felmérést április 12-én zárták le, az eredményeket a hónap végén hozzák nyilvánosságra.
Természetesen a problémát mindez nem oldaná meg, de erre is születtek már ötletek.
Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója szerint például megoldást jelenthetne a „kulturális átalánydíj”, amit az internetszolgáltatás árába lehetne beépíteni az üres adathordozók példáját követve.
A legeredményesebb azonban kétségkívül a „globális árazási probléma” felszámolása lenne.
Itt már nem Magyarországról van szó, hanem a Media Piracy Project névre hallgató kanadai kutatásról, mely szerint az egész világot érintő problémát csak akkor lehetne megoldani, ha az erősebb és agresszívebb jogvédelem helyett, a felhasználók pénztárcájához igazítanák a védett tartalmak árát.
Bejegyzés fő forrása: ITcafé: Őszre elkészül a magyar fájlcseretörvény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése