A Web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek tulajdonították még 2004-ből, ám valójában Dale Dougerthy és Craig Line használta egy előadásában. A Web 2.0-t többféleképpen lehet definiálni. Definiálhatjuk úgy is, hogy a Web 2.0 olyan internetes szolgáltatások gyűjtőfogalma, melyek elsősorban a közösségre épülnek, vagyis a felhasználók közösen készítik a tartalmat, vagy megosztják egymás információit. Egy másik meghatározás szerint a Web 2.0 egy jelenség, ami van, történik velünk amely napjainkban is történik a webbel.
Története az 1980-as években kezdődik, amikor Tim Berners-Lee 1990-ben elkészítette az első webböngészőt és weboldalakat. A kezdetben csak Web 1.0-ként emlegetett első változat csak elérhetővé tett egy könyvtárszerkezetet, amely HTML-oldalakat tartalmazott, és linkek segítségével lehetett ezek között navigálni. A következő fejlődési szakaszban a szerveren egy program lefuttatását követően mindig más és más oldal jelent meg, vagy egy adatbázisból gyakran frissítve készítették el a HTML-oldalakat, Ezt a szakaszt nevezzük Web 1.5-nek. Maga a Web 2.0 története 2002-re nyúlik vissza, amikor az RSS, a blogok megjelenését kezdték fokozatosan elfogadni a weben.
A Web 2.0 legismertebb szolgáltatásai közé tartoznak a képmegosztók, videomegosztók, blogok, közösségi oldalak, online irodai alkalmazások, a Wikipédia, és más wikik, fúrumok, aukciós oldalak linkmegosztó szolgáltatások, informáicós szolgáltatások, hírforrások, egyesített beléptetőrendszerek továbbá a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztését támogató rendszerek.
Kép- és videomegosztók, tudásegyesítő oldalak
A videómegosztás (video hosting service) egy olyan Web 2.0-ás alkalmazás, melyen a felhasználók videókat oszthatnak meg egymással. (Ezelőtt ez e-mail keresztül történt). A leghíresebb megosztók ingyenesek, a videók megnézéséhez nem szükséges regisztráció, a feltöltött videókat lehet véleményezni komment és „szavazás” (tetszik, nem tetszik) formájában. Egy nemzetközileg ismert videómegosztó kitűnő lehetőséget ad azok számára, akik szeretnék megosztani az egész világgal a felvételüket. Számukra fontos a visszajelzés is azoktól, akik ezeket megnézték (milyen hatással van a többi emberre, tetszik-e nekik stb.) A videómegosztókon nemcsak a felhasználók saját videói találhatók meg, hanem rengeteg más is (pl. filmek, sorozatok, videóklippek), amik ezáltal ingyenesen elérhetővé válnak, sok esetben sértve a szerzői jogokat. A legnépszerűbb nemzetközi videómegosztó a YouTube. Habár hatalmas pénzforrás lehetne, a YouTube máig sem termel profitot. Az ellen indított szerzői jogi pereket megnyerte, a médiavállalatok pedig partneri kapcsolatot kötöttek felvásárolójával, a Google Inc.-vel. Ez is mutatja, mekkora ereje van a Youtube-nak és közönségének.Van néhány magyar fejlesztésű videómegosztó is a YouTube mintájára (IndaVideo, Videa), de ezek nem lettek annyira sikeresek.
A képmegosztók ugyanarra szolgálnak, mint a videómegosztók: megoszthatjuk ismerőseinkkel vagy bárkivel a képeinket az internet segítségével. A képmegosztás nagyon népszerű mostanában. Van, aki nagyobb közösséggel szeretné megosztani egy jól sikerült tájképét, portréképét, esetleg festményét, rajzát, különleges technikával készült fényképét, számítógéppel szerkesztett képét stb. Mások a barátaikkal, családtagjaikkal szeretnék megosztani közös képeiket. Ennek megfelelően be lehet állítani, hogy képeinket bárki megnézhesse, vagy csak az ismerőseink. A képek feltöltőinek fontos a visszajelzés, hogy az embereknek tetszik/nem tetszik, amit csinál. Legnépszerűbb oldalak: Flickr, DeviantArt és a közösségi oldalak (pl. Facebook).
A tudásegyesítő oldalak szintén fontos részei a Web 2.0-nak. Megtestesítői elsősorban a wikik. A wikiwikiweb egy olyan webhely, amihez bárki hozzáadhat új tartalmat ezáltal pedig a lap szerkesztőjévé válik. A legnépszerűbb a Wikipédia, a szabad enciklopédia, de fontos még a Wikiszótár, Wikidézetek, Wikifajok, Wikihírek stb. Ezeket a Wikimedia Alapítvány üzemelteti.
Egyéb Wikipedia típusú weboldalak a Citizendium, InternetPedia, Knol, Wikitravel, Unciklopedia stb. Ezek annyiban különböznek a Wikipédiától, hogy nem szerkeszthető annyira szabadon, némelyikben csak saját néven lehet írni, vagy csak jóváhagyás után lehet közzétenni.
Magyarul is elérhetők ezek az oldalak, de teljességben elmaradnak az angol és más változatoktól is.
A kép- és videómegosztóknak valamint a wikiknek is felhasználóbarát kezelőfelületük van, használatuk egyszerű. Minimális angol nyelvtudás szükséges a használatukhoz, de már magyarul is elérhetőek a fent említett oldalak.
Mashup
Egy szolgáltatásról van szó, amely népszerűségét annak köszönheti, hogy felismerte a felhasználók kommunikációs igényét, és ezt az igényt egészen egyedi módon elégítette ki, eltérően például a különböző közösségi oldalak eszmecserére szolgáló funkcióitól. A mashup kétféle szolgáltatást kapcsol össze, és emellett lehetőséget biztosít a felhasználóknak a kommunikációra. Az első legnépszerűbb mashup például az úgynevezett chichagocrime.org volt, mely kombinálta a Google Maps térképét a chicagói rendőrség bűnözési adataival. Egyik szintén népszerű "példánya" a mashup-oknak a Who is Sick? elnevezésű "játék", melynek lényege, hogy a felhasználók név nélkül beküldhetik, milyen betegségben szenvednek éppen, a rendszer pedig kijelzi a betegek számát településenként/városonként.
A mashup tehát két vagy több forrásból származó adatot/adathalmazt fésül össze.
Startup
A startup-ok tartalmilag üres honlapok, melyek tervezői csak egy új közösségi aktivitás lehetőségét találják ki, s sikerük azon áll vagy bukik, hogy valóban rákapnak-e a felhasználók, s megtöltik-e tartalommal. Megjelent a 'Startupers' fogalom is, melyet a 'szoftver ipar embereinek' megnevezésére használnak. Ők jellemzően vállalkozók, tőkebefektetők, szoftvermérnökök, web-fejlesztők.
(Open A(pplication) P(rogramming) I(nterfacing)
Az Open API olyan technológiák összessége, melyek lehetővé teszik a weboldalak egymással való kommunikációját (SOAP, Javascript és más web-technológiák használatával). Bár az Open API lehetőségei nem korlátozódnak a web-alapú alkalmazások fejlesztésére, elterjedésük mégis a Web 2.0 alkalmazásokhoz kapcsolódik.
Az API egy absztrakció tulajdonképpen, ami egy adott software-rendszer külvilággal történő kommunikációjához szükséges felületet ad meg. Ezen keresztül az adott software funkcionalitása többé-kevésbé teljesen elérhető, használható, pl. külső software-ből, alkalmazásból.
Long tail-effektus
A long tail kifejezést és elméletet Chris Anderson alkotta meg 2004-ben, az első "long tail vállalkozás" azonban Jeff Bezos nevéhez fűződik, aki 1994-ben megalapította az Amazon.com -ot. Az Amazon sikerét annak köszönhette, hogy a szokásos könyvesboltokkal szemben, nála elképesztően nagy volt a könyvkínálat. A long tail ugyanis vallja: sok kicsi sokra megy. Kihasználja az internetes vállalkozások nagy előnyeit, mégpedig, hogy a kínálatban nem játszik szerepet az üzlet mérete és fizikai vonzáskörzete, éppen ezért nagyságrendekkel nagyobb árukészlet tartható, és a lehetséges vevők köre is megsokszorozódik. A long tail-effektus lényege, hogy hisszük: a "farok végén elhelyezkedő", sok-sok, kevés számban megrendelt termék/szolgáltatás, együtt több pénzt hoz, mint a "fejben" található, népszerű szolgáltatások, termékek. Éppen ezen okból fontos az egyedi igények kielégítése.
Információs társadalmunk mai korszakunk újdonságát jelöli, melyben a web 2.0 az új világháló, amiben a hozzáférés kérdése már talán nem elsőrendű, de a digitális írástudás kiemelt jelentőségű társadalmi-politikai kérdéssé válik.Dinamikus, interaktív, közösségi web.
Úgy gondolom, a web2 mindennapi életünkben betöltött szerepe jelenleg leginkább közösségformáló erejében rejlik.Több millió ember számára rendkívül fontos a közösségi portálokon való aktív jelenlét, ami jóval túlmutat az egyszerű kapcsolattartáson.
Sőt, hogy mennyire átalakultak emberi kapcsolataink, az leginkább a tizenéves korosztályon figyelhető meg, akiknél egyre gyakoribb az egyfajta virtuális ismertség utáni találkozás, amelyet megelőzően egy reálisabb, pontosabb benyomás alakulna ki.
A Web 2.0-t a technikai fejlődésben és a használati mutatókban kell keresni. Jellemző rá, hogy a használat demokratizálódott, egyre kifinomultabb dolgokat egyre könnyebb megcsinálni, emellett a Web 2.0 jelentősen megkönnyíti a kommunikációt, publikációt, reklámozást.
A Web 2.0 ma már egy üzletnek mondható: a Web 2.0 a hálózat által nyújtott új lehetőség, maely kommunikációs csatornákat nyit meg, ahol az ötletgazda mint vállalkozó jól jár, a felhasználók pedig megkapják, mait akarnak.
Ma már a vállalkozásoknak is érdemes elsajátítani a "webkettes" gondolkodást, hiszen ha nem a tartalom-előállítás a profiljuk, akkor csak abból a szempontból érdekes, hogy elősegítse üzleti tevékenységüket.
A Web 2.0-ás szolgáltatások az évtized végére mindennapjaink részévé válnak, a felhasználók száma elérte a kritikus tömeget, ma már egy közösségi oldalon való jelenlét már nem jelent újdonságot.
A változás azonban nem egyik napról a másikra történik. Megfigyelhető, hogy a fogyasztói réteg jelentősen élen jár a közösségi web alkalmazásában.
Jó példa erre az Amazon Consulting 2010-es felmérése, miszerint az IT-cégeknek egyharmada van jelen valamilyen módon a weben. A vállalkozások nem igazán találnak értéket a Web 2.0-ban inább azt az utat keresik, milyen módon lehetne társalgást beépíteni a közösségi oldalaks egítségével a már meglevő eszközök közé
Felhasznált linkek:
Barna József: A YouTube lett az év találmánya
2006. 11. 08.
Forrás: ITcafé, Internet rovat
Elérhetőség: http://itcafe.hu/hir/a_youtube_lett_az_ev_talalmanya.html
Azért emelem ki első helyen ezt a cikket, mert a szerző ebben nagyon találóan fejti ki, hogy miért is lett olyan népszerű a YouTube, (amiről később részletesebben is írok). A cikk nem túl hosszú, mégis sok és érdekes információt tartalmaz. Az első bekezdésben a YouTube története (elindulása, és fejlődése 2006-ig) kap helyet, utána pedig kifejti, hogy melyik az a „három forradalom", ami a YouTube születésekor találkozott. Ez a három forradalom a videózás, a Web 2.0 és az „az a kulturális forradalom, amely a hagyományos médiával szembeni türelmetlenséget hozta el", ahogy az író fogalmaz. Annak ellenére, hogy a cikk már négy éves, még ma is igaz.
Bodnár Ádám: A bíróság a YouTube-nak adott igazat
2010. június 24.
Forrás: hwsw.hu
Elérhetőség: http://www.hwsw.hu/hirek/44800/youtube-viacom-videomegoszto-szerzoi-jog-per.html
Ezt a forrást azért tartom fontosnak kiemelni, mert az elmúlt években nagyon aktuális téma a szerzői jogvédelem és annak megsértése. Mivel a YouTube egy ingyenesen elérhető oldal és számtalan videót töltenek fel rá nap, mint nap - köztük filmeket és videóklippeket is - ezáltal ezek is ingyenesen elérhetővé válnak.
Bartházi András: Hazai videómegosztók
2006. 09. 12.
Forrás: Webizen
Elérhetőség: http://webizen.hu/2006/09/12/hazai-videomegosztok
Ebben a blogbejegyzésben olvashatunk arról, hogy hol tartottak a videómegosztók Magyarországon 2006-ban. A YouTube sikerét látva néhány magyar vállalat úgy döntött, ők is megpróbálkoznak egy ilyennel. A blogban még VideoBomb néven szerepel az Indavideó, ami ma az Index részeként működik, ez volt az első hazai gyártmány. Utána következik a Videa, ami akkor T-Online, ma Telekom-termék, utána pedig a Freevlog. A felsorolásban szerepel a Porkolt is, ami ugyan magyar, de külföldre tervezték, ezért a angol nyelvű.
A bejegyzés bemutatja a haza megosztók előnyeit és hátrányait is. Előnyként említi, hogy egyszerűbb így megosztani a videókat, mint e-mailben küldözgetni, hátrányként pedig, hogy még le vagyunk maradva a külföldi példákhoz képest.
A szerző ismeretlen
2006. július 28.
Forrás: Bitblog
Elérhetőség: http://bitblog.web-cafe.ro/?p=451
Az előző blogbejegyzéssel ellentétben itt inkább a hibákat emeli ki a szerző. Az előzőhöz képest új információt nem közöl (ezeken kívül), viszont hivatkozik egy blogra, ami viszont kifejezetten kritikus hangnemben ír a magyar gyártmányú videómegosztókról.
Összeállító: Pink
Szerzők:
· Sajószegi Veronika: Picasa
· Pataky Krisztina: Facebook
· Szép Krisztina: Flickr
· Takács Bíborka: Photobucket
· Sevella Ezsók: Pixter
Forrás: pink.huElérhetőség: http://www.pink.hu/utazas/kiprobaltuk-internetes-kepmegosztok-2073592
Azért emelem ki ezt a forrást, mert a legfontosabb megosztókat mutatja be pár mondatban, valamint a szerzők személyes tapasztalataikról is beszámolnak. Kifejtik, mennyire felhasználóbarát, miből mennyit és hogyan lehet feltölteni, valamint megosztják véleményüket az olvasókkal.
Molnár József: A legjobb webes képmegosztó oldalak használata
2010. augusztus 27.
Forrás: pcworld.hu
Elérhetőség: http://pcworld.hu/a-legjobb-webes-kepmegoszto-oldalak-hasznalata-20100827.html
Azért emelem ki ezt a forrást, mert nagyon jól megismerhetők belőle a képmegosztók. A cikk bevezetéssel kezdődik, majd egyenként kitér bizonyos képmegosztókra és részletesen bemutatja őket: használatukat, miből mennyit lehet feltölteni, meddig ingyenes stb. Ebből részletesebben a Flickr-t és a Picasát fogom kiemelni, hogy itt a blogban is láthassunk részletes példákat a képmegosztókra.
2003. dec. 25-től napjainkig szerkesztik
Forrás: Wikipedia
Elérhetőség: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wiki
Azért választottam ezt kiemelendő forrásként, mert sok minden megtalálható rajta a wikiről, az angol változtatán pedig még több. Olvashatunk a wiki történetéről, jellemzőről, ezen belül arról, hogy hogy kell megszerkeszteni egy oldalt, hogy kell kordában tartani mind a tartalmat, mind a készítőket, valamit, hogy hogy kell keresni az oldalon. Ezen kívül olvashatunk a wiki programokról és a wiki közösségekről.
2003. júl. 17-től napjainkig szerkesztik
Forrás: Wikipedia
Elérhetőség: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia
A Wikipédiának - magyarosan írva - önmagáról is van szócikke, ezért ezt válaszottam kiemelt forrásként. A Wikipedia 2001-ben jött létre, azóta 271 különböző változatban 24 millió önkéntes felhasználó szerkeszti világszerte, valamint ennél jóval többen gyűjtenek róla rendszeren információkat.
Ebből a forrásból megtudhatjuk az oldal történelmi hátterét, szerkesztési- és vezérelvét, róla készült statisztikákat stb.
2009. feb. 28-tól napjainkig szerkesztik
Forrás: Wikipedia
Elérhetőség: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia-típusú weboldalak
Azért választottam ezt a forrást, mert felsorolja a fontosabb Wikipediához hasonló oldalakat, amik hasonló elven működnek, mint a wikik, viszont elveikben eltérnek tőle.
A Wikipedia testvérprojektei
Forrás: Wikipedia
Elérhetőség: http://meta.wikimedia.org/wiki/Main_Page
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:T%C3%A1rsprojektek
Azért választottam ezt kiemelendő forrásnak, mert minden fontos Wiki-projektet elérhetünk innen.
Web 2.0
A lap utolsó módosítása: 2010. november 25.
Forrás: Wikipédia, A szabad enciklopédia
Elérhető: http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0
A wikipédia szócikke kiindulási pont a web2 fogalmának tisztázásához. Megtalálhatók benne a tipikus webkettes szolgáltatások példákkal.
Web 2.0 alkalmazások az egészségügyben, képalkotó diagnosztikában
A lap utolsó módosítása: 2009. június 22.
Forrás: radiológia.hu
A fenti wikipédia szócikket egészíti ki – orvosi megközelítésben.
Ír az internet kialakulásáról, a WWW-ről eljutva a web 2.0-ig, és összehasonlítva a web1.0-val. Közli az RSS funkcióját, ami valószínűleg a területen hangsúlyos szerephez jut az aktuális, legfrissebb információk gyors és tömör közlése révén. Részletes irodalomjegyzéke jobb a fenti wikipédia szócikkben találhatónál.
Schäffer Dániel: E-learning ─ milyen lesz a virtuális campus?
2009. szeptember 28.
Forrás: eduline.hu
A cikk a web2 tanulásra használását emeli ki, előre vetítve egy jövőbeni virtuális tanulási környezet vízióját.
Az e-learning egyre népszerűbb, ugyanakkor könnyen megvalósítható formájáról, az ingyenes videómegosztásról van szó, amiben ellenőrzött, minőségi tartalmat kapunk. Nem kisebb egyetemek a terjesztői, mint a Berkeley, a Yale vagy a MIT.
A web2 nyújtotta nyelvtanulási előnyöket szintén kihasználhatjuk; leírást találunk a macmillan-módszerről, megismerhetjük a konnektivizmus fogalmát.
Tóth Máté: A szemantikus web
Budapest, 2010
Forrás: ELTE BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program
[Doktori értekezés]
„A kutatás könyvtári szempontból vizsgálja a webes szolgáltatások új generációja által
generált lehetőségeket és kihívásokat. A kutatás tárgya a szemantikus web és a kapcsolódó
technológiák könyvtári területen való alkalmazásának tapasztalatai és lehetőségei."
A web 2.0 lett az egymilliomodik angol szó
2009.06.10.
Forrás: Origo. Techbázis.
Az egymilliomodik angol szó éppen az internetes termékek és szolgáltatások legújabb generációját jelentő kifejezés lett. Érdekességnek szántam.
Web 2.0 felvilágosítás III.: Csevegünk─csetelünk
2007. március 21.
Forrás: SG.hu. Informatika és tudomány.
Az SG a web2-es online, valós idejű kommunikációs lehetőségeket mutatja be néhány népszerű program ismertetésével. Az oldalon képernyőképeket is láthatunk, ami a tartalmat kiegészítve segítségünkre van annak eldöntésében, hogy kipróbáljuk-e az adott szolgáltatást. Telepítés nélkül láthatjuk a program felületét, a szakmai íróktól pedig hiteles információkat kaphatunk.
A gyerekek nem érzik veszélyesnek az internetet
2007. december 10.
Forrás: SG.hu. Informatika és tudomány.
A cikk a web 2.0-es világ veszélyének egy szeletére hívja fel a figyelmet. Nem elemzi a témát, sokkal inkább elgondolkozásra érdemesnek tartom.
Podcast, az alapoktól
Nyitás: 2006.07.31, utolsó bejegyzés: 2006.08.01. Megtekintve: 2010. dec. 5.
Forrás: Index.hu. Fórum.
A podcast, egy web2-es jelenség szintén egy web 2.0 által létrehozott formájában, blogban jelenik meg. A podcast-et azért említeném meg, mert főként a web2 kezdetén lehetővé vált bárki számára, hogy otthonában, „házi stúdiójában” előállítson hang vagy videóanyagot, amit szabadon elér bárki. Jellemzően interjúalany vagy beszélgetőpartner is része a műsornak.
Nem csak tudást adunk
Megnézve: 2010. október 28.
Forrás: Universitas Quinqueecclesiensis
Elérhető: http://www.tudastadunk.hu/fooldal
Az alábbi forrást azért használtam fel, mert kiemelt jelentőségét látom az eddig még kiaknázatlan web2-ben rejlő lehetőségeket az oktatás terén (is). A Pécsi Tudományegyetem Virtuális egyeteme egy jó példa a tanulás és a játék, a virtuális és a valódi élet összeférhetőségére, megvalósíthatóságára.
4th International Conference on eDemocracy 2010
Megnézve: 2010. november 3.
Forrás: E-közigazgatási Tudásportál. A tudásmegosztás hatalom.
Elérhető: http://www.etudasportal.gov.hu/display/esemenyek/4th+International+Conference+on+eDemocracy+2010
Az Internet 2010 konferencia Temesváron került megrendezésre 2010. októberében. A négynapos rendezvény célja az internettel és a webbel kapcsolatos témák, kihívások elemzése volt nemcsak műszaki, hanem egyéb aspektusokból is.
Fontosnak tartom a témában rendezendő konferenciákat, ahol szakértők nyilatkoznak az aktuális állapotokról, felmérésekről, tanulmányokról, kitekintést téve a jövő várható trendjeire, irányaira.
Megjelenő témák: együttműködési rendszerek, közösségi hálózatok, szemantikus web, XML, digitális jogok, web-biztonság stb.
Szekfű András: Kommunikáció, nyilvánosság, esélyegyenlőség Magyarországon
MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. Gondolat Kiadó, 2007.
Forrás: A távírótól a web 2.0-ig.
Megtalálható: A „digital divide” fogalma. 19 p.
Bódi Zoltán
Adás: 2010. július 20.
Forrás: Netidők – rádióműsor
A web 2.0 (amit új világhálónak hívnak) eddig nem megvalósítható szolgáltatásokat nyújt. A kínált lehetőségek azonban nem állnak mindenki rendelkezésére. A digital devide fogalma 1995 körül bukkan fel, és 1999-ben terjed el kezdetben digitális szakadék, később digitális megosztottságként definiálva.
A digitális világban, legyen az web 2.0 vagy web 3.0, mindig lesz egyfajta szakadék.
Információs Társadalom Könyvek 5.
A tudás társadalma. Tanulmányok, esszék, reflexiók. I. kötet.
Budapest, 2002
A könyvben a web 2.0-t használókról, azaz rólunk, az információs társadalom polgárairól olvashatunk olyan megközelítésben, mint az információs társadalom jövője, az információtechnológia etikai vonatkozásai, stratégia.
Mashup: a web 2.0 új színfoltja
Szerző: Bari Máriusz
Keltezés: 2007. dec. 10.
Megjelenés helye: hvg.hu/IT/Tudomány
Elérhetősége: http://hvg.hu/Tudomany/20071209_kreativ_web20_otletek_mashup
Azért tartom fontosnak ezen oldal szerepeltetését a blogomban, mert korrekt módon körülírja, mi is az a mashup és mire használható. Egy szolgáltatásról van szó, amely népszerűségét annak köszönheti, hogy felismerte a felhasználók kommunikációs igényét, és ezt az igényt egészen egyedi módon elégítette ki, eltérően például a különböző közösségi oldalak eszmecserére szolgáló funkcióitól. A mashup kétféle szolgáltatást kapcsol össze, és emellett lehetőséget biztosít a felhasználóknak a kommunikációra. Az oldal számos példát említ meglévő, igen népszerű és jól működő mashup-okra.
Kém a kávéfőzőben: hogyan fésülik össze adatainkat?
Szerző: hvg.hu
Keltezés: 2010. márc. 8. , utolsó frissítés: 2010. márc. 12.
Megjelenés helye: hvg.hu/IT/Tudomány
Elérhetősége: http://hvg.hu/Tudomany/20100308_kem_a_kavefozoben
Jelen cikk Kieron O'Hara és Nigel Shadbolt „Kém a kávéfőzőben” című könyvének tartalmát foglalja össze dióhéjban. A mű érdekes kérdéskörrel foglalkozik. Felhívja az olvasók figyelmét arra, hogy ma már senki, aki internetet használ, nem lehet teljes biztonságban, hiszen függetlenül attól, hogy feddhetetlen-e vagy van takargatni valója, az általa kiadott és az internet hálójába ragadt információtöredékeket, melyek alapján az illető beazonosítható, bárki felhasználhatja, akár ártó céllal is.
Magyar mashup oldalak
Linkgyűjtemény.
Elérhetősége: http://mashup.lap.hu/google_maps_mashup_oldalak_-_magyar/20457948
Ez az oldal rendhagyó a többi mellett, hiszen nem cikket takar, hanem linkgyűjteményt. Úgy érzem azonban, feltétlenül itt a helye, hiszen csokorba gyűjtve felsorolja a magyar mashup-okat - szám szerint húsz darabot.
A startup-ok tíz aranyszabálya
Szerző: Ewan Williams
Keltezés: 2005. nov. 27.
Megjelenés helye: Ewan Williams blogjában
Elérhetőség: http://evhead.com/2005/11/ten-rules-for-web-startups.asp
Jelen oldal kimondottan hasznos, amennyiben az ember elhatározza, hogy startup-készítésre adja a fejét, ugyanis az oldal a startup-készítés tíz aranyszabályát sorolja fel. Ezek a következők: 1. Légy alapos! , 2. Legyél különböző! , 3. Légy hétköznapi, természetes! , 4. Figyelj a részletekre, légy aprólékos! , 5. Légy felhasználó-központú! , 6. Légy én-központú! , 7. Ne légy mohó! , 8. Légy kicsi! , 9. Légy agilis! , 10. Légy egyensúlyban! , 11. (Bónusz!) Légy óvatos!
Nos, ennek az összefoglalónak a terjedelme természetesen nem teszi lehetővé, hogy ezen pontokat részletesen kifejtsem, de azt hiszem, a legtöbb tanács önmagáért beszél.
Startup company
Szerző: Ismeretlen
Keltezés: 2010. nov. 26. (utolsó módosítás időpontja)
Megjelenés helye: Wikipédia
Elérhetősége: http://en.wikipedia.org/wiki/Startup_company
A 'Startup company', vagyis 'Startup cég' elnevezésű szócikk azoknak hasznos igazán, akik egy induló cég vezetői, vagy cégindítással kívánnak foglalkozni. A szócikk meghatározza, hogy mi is az a 'startup cég' , és - szerencsés esetben - hogyan indul útjára. A Wikipédia kimondottan olyan cégeknek szánja jelen szócikkét, melyek az internet, számítástechnika világában tevékenykednek. Kitér arra, hogy a cégek milyen módon finanszírozhatják a költségeiket, valamint javaslatokat nyújt az induló vállalkozásoknak, hogy hogyan győzödhetnek meg arról, terveik, ötleteik helytállók-e. (Kérdőívkészítéssel például, stb.) Felhívja a figyelmet arra, hogy egy vállalkozás életében nem csupán a technológia, a korszerű eszközök, stb. képviselnek értéket, hanem a "szellemi tulajdon" is, melyet fontos védeni.
Open API
Szerző: Ismeretlen
Keltezés: 2010. aug. 31.
Megjelenés helye: Wikipédia
Elérhetősége: http://en.wikipedia.org/wiki/Open_API
A Wikipédia meghatározása világos, viszonylag tömör, lényegre törő, és a laikusok számára is érthető. E szerint az Open API olyan technológiák összessége, melyek lehetővé teszik a weboldalak egymással való kommunikációját (SOAP, Javascript és más web-technológiák használatával). Bár az Open API lehetőségei nem korlátozódnak a web-alapú alkalmazások fejlesztésére, elterjedésük mégis a Web 2.0-es alkalmazásokhoz kapcsolódik.
A Wikipédia a definiáláson túl arra is kitér - példákat említve -, hogy mely oldalak használnak, illetve nem használnak (még?) Open API-t.
API
Szerző: Ismeretlen
Keltezés: 2010. júl. 22.
Megjelenés helye: Wikipédia
Elérhetősége: http://www.mediawiki.org/wiki/API
A Wikipédia szócikke szerint az API egy absztrakció tulajdonképpen, ami egy adott software rendszer külvilággal történő kommunikációjához szükséges felületet ad meg. Ezen keresztül az adott software funkcionalitása többé-kevésbé teljesen elérhető, használható, pl. külső software-ből, alkalmazásból.
Long tail (hosszú farok) - mit jelent?
Szerző: Gál Kristóf
Keltezés: 2008. jún. 11.
Megjelenés helye: KlikkMarketing
Elérhetősége: http://www.klikkmarketing.hu/blog/long-tail-hosszu-farok-mj
A cikk szerzője körülírja, mit is értünk tulajdonképpen hosszú farok-effektus alatt, néhány mondatban kitér kialakulásának történetére, valamint ábrát is mellékel a könnyebb érthetőség érdekében. Ír Chris Andersonról, Jeff Bezos-ról, valamint az Amazon.com-ról. Amennyiben laikusok vagyunk a témában, és szeretnénk azt minden oldalról körüljárni, érdemes elolvasni e cikket.
Hosszú farok - A végtelen választék átírja az üzlet szabályait
Szerző: Chris Anderson
Keltezés: 2006
Megjelenés helye: internet (valamint a HVG-könyvek sorozatban)
Elérhetősége: http://www.adjgazt.hu/download/hosszu_farok_betekinto.pdf
Jelen dokumentum kedvcsináló. Arra szolgál tehát, hogy az érdeklődők feltérképezhessék, miről is szól e könyv, és a ha a tartalomjegyzék, valamint a teljes terjedelmében olvasható 'Előszó' és 'Bevezetés' alapján megragadja őket a mű mondanivalója és stílusa, megvegyék. A tartalomjegyzék alapján a könyvben megismerkedhetünk a jelenség rövid történetével, a hosszú farok piacait alakító három mozgatóerővel, az új alkotókkal és új piacokkal, a hosszú farok piacainak gazdaságtanával, a piaci rések kultúrájával, valamint a hosszú farok jövőjével.
Rövid farok
Szerző: 'pollner'
Keltezés: 2008. jan. 3.
Megjelenés helye: Médiablog.hvg
Elérhetősége: http://mediablog.hvg.hu/200813.aspx
Két oka is van annak, hogy ez az írás szerepel a blogomban... Illetve, ha jobban meggondolom, három - a harmadik azonban "csupán" annyi, hogy tetszik a szerző gördülékeny fogalmazásmódja, ami előfeltétele annak, hogy végigolvassam ezt a cikket.
További (fő) ok, hogy kiemeli a long tail online médiára való alkalmazhatóságát, és azt boncolgatja, a média különböző "részei" hol helyekednek el a hosszú farokban. A cikk írója kitér a hazai viszonyokra, és azt mondja, a magyar hosszú farok véges és helyenként ritkás - sokban hasonlít szerinte a magyar Wikipédiához , amely "lyukacsos".
A cikk címe:
Web 2.0
A cikk URL-je:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0
Honlap: Wikpédia (www.wikipedia.org)
A választás indoklása:
Azért találtam használhatónak a cikk anyagát, mivel egy átfogó képet nyújt arról, hogy miti is takar ez a ma már közhasználatban is elterjedt fogalom, és ez véleményem szerint egy bevezetőül szolgál a további ismereetszerzéshez.
A cikk kivonata röviden:
A Web 2.0 kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyújtőfogalma, melyek elsősorban a közösségre épülnek, vagyis a felhasználók közösen készítiik a tartalmat, vagy megosztják egymás információit.
A felhasználók kommunikálnak egymással, kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktvitás és a felhasználók kommunikációja miatt ma már szinte nincs is olyan oldal, amely köré ne szerveződne egy bizonyos közösség.
A Web 2.0-s tartalmakkat webböngészők segítségével hozzák létre külön erre a célra solgáló program nélkül, ehhez általában az AJaX technológia segítségével létrehozott, döntő többségben Java vagy Flash alapú fejlett felhasználói felület áll rendelkezésre.
Magát a kifejezést Tim O'Reillynek, a Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják 2004-ből, ám valójában Dale Dougerthy és Craig Line említette először egy közös előadásukon.
O'Reilly egyébként nem generációváltás értelmében használta a kifejezést, hanem az internetes gazdaság Dotkomlufi utáni újraéledését értette alatta.
A Web 2.0-nak többféle szolgáltatása van, Ezek: közösségi oldalak, képmegosztó oldalak, blogok, online irodai alkalmazások, a Wikipédia, és más wikik, fórumok, aukciós odlalak, online kiskereskedelemmel foglalkozó oldalak, linkmegosztó szolgáltatások, hírforrások, virtuális világok, egyesített beléptetőrendszerek, nyílt forráskódú szoftverek közös fejlesztését támogáató rendszerek.vagy megosztják egymás információit.
A cikk címe:Webböngésző
A cikk URL-je:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Webb%C3%B6ng%C3%A9sz%C5%91
Honlap: Wikipédia (www.wikipedia.org)
A választás megindoklása:
Ez a cikk általánosságban foglalja össze a webböngésző definícióját, jellemzőit,. Mivel nem külön-külön szándékozom a böngészőprogramokat ismertetni, ezért az általánosításra ez a cikk tökéletesen megfelel.
A cikk tartalma röviden:
A webböngésző vagy böngésző, angol nevén browser, olyan program, mellyel az Interneten található tartalmakat, elsősorban weblapokat lehet megtekinteni, illetve ezzel van lehetőségünk használni a világhálón elérhető szolgáltatásokat.
A böngészők különböző szabványok, protokollok szerint működnek.
A böngészők a HTTP protokoll alapján a webszerverekkel kommunikálnak, vagyis adatokat küldhetnek a webszervernek, és weboldalakat tölthetnek le róluk. A HTTP legismertebb szabványa a http:// 1.1.
A böngészőket felhasználói felületük alapján két nagy csoportba lehet osztani.
Az egyik nagy csoport a karakteres böngészőké, melyek konzolos kezelőfelületen futnak, és csak HTML, XML tartalmakat tudnak értelmezni, viszont lehetőség van arra, hogy grafikákat, vag ymás egyéb nem szöveges tartalmakat lementsenek, ilettve külső program segítségével megjelenítsenek. Sebességük a grafikus böngészőkénél lényegesen nagyobb, mivel a grafikus elemeket, mint például a reklámokat nem töltik le, ami egy kutatómunkánál nagyon hasznuos lehet.
Ilyen karakteres böngésző az ELinks, Links, Lynx, w3m.
A másik csoportot a grafikus felületű böngészők képviselik, melynek előfeltételük egy grafikus felhasználói felület (GUI), vagy egy grafikus operációs rendszer.
Ma már többnyire ezek vannak túlsúlyban, képesek videókat, képeket, más alkalmazásokat önállóan, vagy beépülők (pluginek) segítségével futtatni, megjeleníteni. Ezek már több funkcióval rendelkeznek, mint páldául a biztonságos böngészés, a felugró ablakok blokkolása, vagy a több lapon való böngészés lehetősége.
A legismertebb grafikus böngészők: Mozilla Firefox, Windows Internet Explorer, Microsoft Internet Explorer, Opera, Google Chrome, Conqueror és a Safari.
A cikk címe:
Mi az a Web 2.0?
A cikk URL-je:
http://wish.hu/cikkek/web20.html
Szerző: Bártházi András
Honlap: Wish Internet Consulting (www.wish.hu)
A választás indoklása:
Ez a cikk a Wish, vagyis egy webfejlesztő cég oldalán található. Maga a cikk már részletesebben tárgyalja a web 2.0-t, sőt ami számomra a leglényegesebb, kitér a történetére, a jövőjére is, ami véleményem szerint igen fontos ,hogy tisztában legyenek vele a felhasználók.
A cikk tartalma:
A web nem egyenlő az Internette, csupán egy szolgáltatása annak.
A web folyamatosan fejlődik, kezdetben céljául azt tűtzék ki, hogy legyen alkalmas dokumentumok közzétételére a tudós társadalomban, azonban a kezdeti célokon túlnőve, megjelentek rajta dinamikus interaktív szolgáltatások is. A következő években a web az interakción túllépve ismét átalakult, és megjelent a böngészési élmény következő változata, a Web 2.0.
Maga a web gyökerei az 1980-as évekig nyúlik vissza, az első böngészőt és weblapokat Tim Berners-Lee készítette el 1990-ben. Az ekkori webszerverek még nem tettek mást, csupán elérhetővé tettek egy könyvtárszerkezetet, mely HTML oldalakat tartalmazott, és linkek segítségével lehetett ezek között navigálni. Ezekre a weboldalakra a ritka frissítési idő volt a jellemző, egyszer elkészítették, és utána évekig nem nyúltak hozzájuk, esetleg szükség szerint aktualizálták ezeket. Ma az így viselkedő "első változatot" szokás Web 1.0 néven emlegetni.
A következő fejlődési szakaszban a szerveren egy kis program lefuttatásakor minden lekérésre más és más oldal jelent meg, vagy adatbázisból gyakran frissítve készítették el a HTML oldalakat. Az így viselkedő webet hívták Web 1.5-nek.
Az utóbbi években a tartalomkezelő rendszerek dominálnak a weben, lehetőség van arra, hogy bárki szabadon közzétegye gondolatait. A blogok a vállalatok szintjén is terjedni kezdtek, és késóbb megjelentek az újabb közösségi szolgáltatások is, mint például a képmegosztók, a közösségi/kapcsolati hálók is. A változás azonban nem technikai jellegű, a felhasználóknak is megváltozik a webhez való viszonyolása, hozzáállása.
A további változások hatására a jövőben a web egyre inkább a középpontba kerül. Már léteznek olyan területek, ahol úgy végezhetünk munkát, hogy egy böngészőn kívül más nem is fut gépünkön.
De mi is az a Web 2.0? Tulajdonképpen egy jelenség, amely van, tjörténik velünk, amely napjainkban is történik a webbel.
A cikk címe:
Web 2.0 vagz amit akartok
A cikk URL-je:
http://www.sg.hu/cikkek/41601/web_2_0_vagy_amit_akartok
2005. december 22.
Szerző: Bogel György
Honlap címe: SG.hu (www.sg.hu)
A választás indoklása:
Ez a cikk kifejti, hogy tulajdonképpen mit is nyújt nekünk a Web 2.0, és hogyan változtak elődjéhez a Web1.0- hoz képest a jellemzői.
A cikk tartalma:
A Web 2.0-t a technikai fejlődésben, és mindenekelőttt a felhasználóknál, valamint a terjedési mutatókban kell keresni.
Jellemző rá, hogy a technika használata demkoratizálódott, egyre kifinomultabb dolgokat egyre könnyebb megcsinálni, emellettt a Web 2.0 jelentősen megkönnyíti a kommunikációt, publikációt, reklámozást.
A Web 2.0 bár szervesen nőtt ki a Web 1.0-ből, mégis különbözik tőle, hiszen a technika azóta sokat fejlődott.
Az alábbikaban idemásoltam a cikkben található egyik ábrát, amely a Web 1.0 és a Web 2.0 jellmezőiben, szolgáltatásaiban bekövetkező változást hasonlítja össze:
| Web 1.0 | Web 2.0 | |
| DoubleClick | --> | Google AdSense |
| Ofoto | --> | Flickr |
| Akamai | --> | BitTorrent |
| mp3.com | --> | Napster |
| Britannica Online | --> | Wikipedia |
| személyes honlapok | --> | blogolás |
| doménnév spekulációk | --> | keresőre optimalizálás |
| lapletöltés | --> | klikkenkénti fizetés |
| screen scraping | --> | webszolgáltatások |
| publikálás | --> | részvétel |
| tartalommenedzselő rendszerek | --> | wiki |
| könyvtárak (osztályozás) | --> | címkézés |
A cikk címe:
A webkettő is csak üzlet
A cikk URL-je: http://itcafe.hu/hir/barcamp_budapest_2010_2.html
Szerző: Dajkó Pál
Dátum: 2010. 03. 11.
Honlap: ITCafe (www.itcafe.hu)
A választás indoklása:
A cikk kitér azokra a változásokra, melyeket a mindennapi, sőt az üzleti életben okoz.
A cikk tartalma röviden:
Az ezredfordulón vált világossá, hogy a kommunikáció leggyakoribb színteréve egyre inkább az Internet lesz.
Akkor került szóba a Web 2.0, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a technológiák, platformok és a szlgáltatók törekvései lehetővé tették azt, hogz a web funkciója a statikus, információszoolgáltató jelleg irányából egy dinamikus, a dialógusokat is támogató rendszer felé.
Ez azt eredményezte, hogy a felhasználók egyre inkább beleszólhatnak az Internet tartalomkínálatába.
A webkettő a hálózatok által nyújtott új lehetőség, amelz új kommunikációs csatornákat nyit meg, ahol az ötletgazda mint vállalkozó jól jár, a használók pedig ügyfélként megkapják, amit akarnak.
A cikk címe:
Vállalkozások a közösség hálójában
A cikk URL-je:
http://www.bitport.hu/kkv/vallalkozasok-a-koezoesseg-halojaban
A cikk szerzője: Tököli Gábor
Dátum: 2010. 02. 01.
Honlap: Bitport (www.bitport.hu)
A választás indoklása:
Ez a cikk nemcsak a Web 2.0 által elődiézett változásokat taglalja, hanem a fogalom definíciójára is rávilágít, sőt arra is, hogy tulajdonképpen mi is volt a kezdeti elképzelés a Web 2.0-val kapcsolatban.
A cikk tartalma röviden:
A Web 2.0-val kapcsolatos kezdeti elképzelés az volt, hogy a világháló egy külön platformként legyen kezelhető, a webes felület akár a számítógépünkön futó szoftverek funkcionalitását is nyújthatja.
A Web 2.0 definíciója manapság arra a közösségi tartalom-előállításra és -megosztásra alapoznak, melyben a szolgáltatás csak egy keretrendszert jelentenek, de tartalmat az egymással kommunikáló felhasználók hoznak létre, töltenek fel, vagy osztályoznak.
Ma már a vállalkozásoknak is érdemes elsajátítani a "webkettes" gondolkodást, hiszen ha nem a tartalom-előállítás a fő profiljuk, ez csak abból a szempontból érdekes, hogy támogassa üzleti tevékenységüket.
Az évtized végére a web 2.0-ás szolgáltatások visszavonhatatlanul mindennapjaink részévé váltak, a felhasználók száma elérte a kritikus tömeget, ma már egy közösségioldalon való jelenlét már nem számít újdonságnak.
Most következő bejegyzésemben a web 2.0 történetével foglalkozom, hogy hogyanis alakult ki, volt- e előfutára.
A cikk címe: History of the World Wide Web
A cikk URL-je: http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_World_Wide_Web
Honlap : Wikipédia (www.wikipedia.org)
A választás indoklása:
A cikk, ,bár a World Wide Web történetét tárgyalja, ennek nyomán kitér a Web 2.0 történetére is, hiszen a két jelenség szorosan összefonódik, nem lehet őket elválasztani egymástól.
A cikk tartalma röviden:
1984- ben Tim Berners-Lee, önálló vállalkozó a CERN munkatársa, úgy vélte, hogy nagy problémát jelent az, hogy az információkat nem lehet megosztani, és nem lehet közös gépeken továbbítani az információkat. 1989-ben írt egy javaslatot, miszerint egy hypertext segítségével kellene összekapcsolni gépeket, de ez nem igazán keltette fel az érdeklődést. Főnöke, Max Sendall azonban ösztönozte Bernard-Lee-t terve végrehajtásában.
1990-re Bernard-Lee felépítette a szükséges eszközökből a működő Web-et. Az ő nevéhez kötődik a HTTP- protokoll, a HTML, az első webszerver, valamint az első weboldalak is.
Maga a Web 2.0 története 2002-re nyúlik vissza, amikor az RSS, a blogok megjelenését fokozatosan kezdték elfogadni a weben. Ez az új modell, az információcser , a felhasználók által szerkesztett, generált weboldalakból összetevődő Web 2.0. Egyesek úgy vélik, hogy megvalósulását követi a szemantikus web.
A cikk címe:
Web browser
A cikk URL-je:
http://en.wikipedia.org/wiki/Web_browser
Honlap: Wikipédia (www.wikipedia.org)
A választás indoklása:
Ez az angol nyelvű cikk, a már korábban ismertetett magyar nyelvű cikkel ellentétben lényegesen több információt tartalmaz. Nemcsak a definícióra tér ki, hanem a webböngésző kialakulásának történetére és programok általános jellemzőire is.
A cikk tartalma:
A webböngésző vagy Internet-böngésző olyan szoftver, amely lehetővé teszi az információk letöltését és megtekintését a World Wide Weben. Az adott forrást egy egységes erőforrás-azonosító azonosítja, a forrás lehet kép, videó, egy weboldal, vagy más egyéb tartalom.
Története az 1980-as évekig nyúlik vissza, amikor Tim Berners-Lee kifejleszti az első webböngészőt.
1995-ben jelenik meg a Microsoft által kifejlesztett Internet Explorer, majd 1996-ban az Opera, 1998- ban a Mozilla Firefox, végül az Apple 2003- ban adta ki a Safari első verzióját.
Ma a böngészők lehetővé teszik, hogy több lapot nyithassunk meg egyetlen ablakban, a felugró ablakok blokkolását, továbbá listázza a leggyakrabban látogatott weboldalakat, ezzel lehetővé teszi, hogy könyvjelzőket tudjunk létrehozni a kívánt weboldalakhoz.
MInden böngésző felhasználói felületén megtalálhatunk olyan gombokat, amelyek általánosan jellemzők a böngészőkre, ilyenek a pozíciónáló (a Vissza, Előre) gombok, a Kezdőlap gomb, amellyel a kezdőlapra tudunk ugrani, a Leállítás gombot, amely leállítja a weblap betöltését, és amelyet ma már összevontak a Frissítés gombbal.
A címsorban kell megadni a kersett oldal címét, azonosítóját (URL).
A cikk címe:
Az IT-cégek lassan állnak rá a Web 2.0-ra
A cikk URL-je:
http://www.hwsw.hu/hirek/45348/kozossegi-media-web-2-0-vallalat.html
Szerző: Dojcsák Dániel
Dátum: 2010. szeptember 30.
Honlap: HWSW (www.hwsw.hu)
A választás indoklása:
Ez a cikk a Web 2.0 hatásairól szól, és inkább azt fejti ki, hogy a közösségi oldalakat nem az egyik napról a másikra kezdik alkalmazni, vagyis a Web 2.0 hatása nem hirtelen érzékelhető.
A cikk tartalma:
Az Amazon Consultinkg felméreés e szerint az IT-cégek egyharmada van jelen a közösségi weben. Úgy látszik, ezen a területen a fogyasztói szektor megelőzi a vállalatit.
Hiába foglalkoznak csúcstechnológiával, ezeknek a cégeknek többnyire elképzelésük sincs arról, hogyan segíthetné munkájukat a Web 2.0. Azok a cégek, akik mégis kihasználják ezen lehetőségeket, a Facebook, a Youtube és a Linkedln oldalakon hirdetik magukat, de 45 százalékuk kísérletet sem tesz munkájuk hatékonyságának növeléséhez. Pedig a partnerekkel való kommunikáció, a stratégiaalkotés és kivitelezés, valamint a termékek és szolgáltatások megismertetése lehetséges lenne a Web 2.0-s felületek valamelyikén.
A cikk címe:
A vállalatok ismerkednek a Web 2.0-val
A cikk URL-je:
http://www.hwsw.hu/hirek/36995/web2_vallalati_uzleti_cio_amr_sharepoint_kozossegi_media.html
Szerző: Dojcsák Dániel
Dátum: 2008. szeptember 22.
Honlap: HWSW (www.hwsw.hu)
A választás indoklása:
Ez a cikk is azt bizonyítja, hogy a változás lassan következik be, de előbb-utóbb minden réteg lassan elkezd ismerkedni a Web 2.0 által nyújtott lehetőségekkel.
A cikk tartalma:
Jonathan Yamis, az AMR Research elemzője azt állítja, hogy bár a Web 2.0 forradalmától hangos az Internet, a vállalatok többsége csak most lép rá a közösségi megoldások felé vezető útra.
Bár a fogyasztói világban a közösségi oldalak és az általuk nyújtott technológiák évek óta nagy népszerűségnek örvendenek, a vállalataok nem igazán találnak értéket bennük. Leginkább azt az utat keresik, hogyan lehetne társalgást beépíteni a közösségi oldalak segítségével a már meglevő eszközök közé.
A vállalatok számára két út létezik a közösségi média felhasználására: vagy csatlakoznak egy már meglévő rendszerhez, vagy beépítenek valamilyen technológiát a belső rendszerbe.
Az is megesik, hogy egy vállalatnak több száz ötlete van arra, hogy mit is kezdjen a Web 2.0-val, ilyenkor az a legésszerűbb megoldás, hogyha egyetlen eggyel indul el. Számolni kell a felhasználói faktorral, és azzal is, hogy a közösségi gondolkodás képes-e felülírni bármilyen prekoncepciót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése