A hordozható számítógépek története
A hordozható számítógépek története már jóval a ma népszerű laptopok és tabletek térhódítása előtt elkezdődött. Alan Kay 1968-ban álmodta meg a Dynabook nevű kézi számítógépet, amely az okostelefonok, e-book olvasók és a tabletek előképének tekinthető. Igaz, eredeti elképzelése nem valósult meg – a Dynabook gyerekek számára tette volna lehetővé a tanulást digitális tartalmak segítségével – ötleteit felhasználták az évek során. Kay a hordozhatóság fogalmát úgy írta körül, hogy a gép mellett valami mást is magunknál tarthatunk, tehát a gép nem foglalja le mindkét kezünk. Ennek a definíciónak még nem felelt meg az IBM 5100, bár az 1975-ben megjelent gép már rendelkezett beépített kijelzővel és billentyűzettel, 25 kilós súlya miatt még nem volt ideális útitárs. Később a gépek kisebbek és olcsóbbak lettek, a 80-as évek elején már népszerű írók és üzletemberek használták őket.
Időközben a világ első tudományos számológépe, a HP-35 (1972) már zsebben is elfért, részt vett a Mount Everest expedícióban és kijutott a világűrbe. Nem kellett sokat várni egy hasonló méretű, BASIC nyelven programozható számítógépre sem, a Radio Shack 1980 júliusában mutatta be az első Pocket Computert. Az Atari a 80-as évek végén a mai netbookok kialakításához nagyon hasonló géppel jelentkezett, igaz ezt akkoriban még palmtopnak hívták: az Atari Portfolio mérete egy VHS-kazettával megegyező, súlya mindössze 450 gramm, minden fölösleges funkciót nélkülöző egyszerűsége miatt még ma is közkedvelt, táblázatkezelő, szövegszerkesztő, számológép, címtár és naptár egyben. 1992-ben az Apple és a Sharp egy újabb géptípust vezetett be a piacra, az Apple Netwon volt az első PDA (Personal Digital Assistant), forradalmi újdonsága az érintőképernyő megjelenése és a kézírás-felismertetés – utóbbi volt egyben gyenge pontja is, mivel pontossága elmaradt a használható szinttől. Bár később sokat javítottak rajta, a Newton nem lett igazán nagy üzleti siker, a sorozat fejlesztésének végét a vezetésbe visszatérő Steve Jobs jelentette be – ekkoriban a kézi készülékek piacát a Palm uralta, az 1996-ban megjelent Palm Pilottal.
Jelenleg az érintőképernyős gépek legújabb generációja eddig soha nem látott sikereket ér el: a tabletek bizonyos helyzetekben sokkal kényelmesebben és hatékonyabban használhatók, mint az asztali számítógépek, ezt jól példázzák az eladások is – iPadből a megjelenést követő pár hónap alatt több milliót adtak el, Steve Jobs októberben jelentette be, hogy az elmúlt üzleti negyedévben több iPadet értékesítettek, mint Macintosh számítógépet. Az okostelefon-piachoz hasonlóan az Apple mellett a Google és a Research in Motion dominanciája várható a közeljövőben.
Források:
http://index.hu/tech/2010/10/18/a_tabletek_atveszik_a_hatalmat/
Magyarósi Csaba: A tabletek átveszik a hatalmat?
2010. október 18. Index.hu
A cikk a tabletek térhódításával foglalkozik, a jelenlegi piaci helyzet elemzése mellett rövid történeti áttekintést is ad, érintve az Apple korábbi fejlesztéseit, a tablet-koncepció kialakulását.
http://liquidpubs.com/blog/2010/11/08/apple-their-tablet-computer-history/
Ryan Vetter: Apple: Their Tablet Computer Histroy
2010. november 08. liquidpubs.com
Hosszú és részletes, az Apple hordozható gépeinek fejlődési vonalát bemutató írás. Az iPad sikerét abban látja a szerző, hogy – elődeivel szemben – nem egy asztali gép hordozható mása akar lenni, használata újszerű megközelítéssel jár együtt.
http://handheldtimeline.info/
Ken Polsson: Chronology of Handheld Computers
2010 handheltimeline.info
A kézi számítógépek kronológiája 1972-től napjainkig Az összeállító célja, hogy egy helyre gyűjtse a fenti kategóriába sorolható gépek megjelenését, a velük kapcsolatos fejlesztéseket és fontosabb piaci eseményeket.
http://www.wired.com/gadgetlab/2008/11/museum-celebrat/
Brian X. Chen: The Laptop Celebrates 40 Years
2008. november 3. Wired
A Wired magazin beszélgetése Alan Kay-jel, aki már 1968-ban hordozható számítógépet tervezett. A kezdetek mellett szó esik a jelenlegi (pontosabban a 2008-as helyzetről), pl. az Amazon e-könyv olvasójáról, a Kindle-ről, valamint a hordozható gépek jövőjéről is.
http://www.tomshardware.com/news/alan-kay-steve-jobs-ipad-iphone,10209.html
Wolfgang Gruener: Did Steve Jobs Steal The iPad? Genius Inventor Alan Kay Reveals All
2010. április 17. Tom’s Hardware
Alan Kay véleménye a Dynabookra kísértetiesen emlékeztető iPadről. Steve Jobs az iPhone-ról kérdezte Kay-t, mikor utóbbi azt tanácsolta neki, hogy csináljon egy hasonló eszközt, de nagyobb képernyővel és „uralni fogja a világot.” Kay leginkább az Apple alkalmazás-központú megközelítését kritizálja – elismerve, hogy vannak nagyon jól használható alkalmazások, szerinte több teret kellene engedni a felhasználói találékonyságnak.
http://www.mprove.de/diplom/gui/kay72.html
Alan C. Kay: A Personal Computer for Children of All Ages
Mrpove.de
Alan Kay eredetileg 1972-ben (ekkor a Xerox Palo altói kutatóközpontjának munkatársaként dolgozott) publikált tanulmányának teljes szövege, a DynaBook koncepciójának bemutatása, külön fejezet foglalkozik a képernyővel, a billentyűzettel, az adattárolással és a gép méreteivel.
http://lowendmac.com/musings/08mm/notebook-history.html
Dan Knight: A Brief History of Portable Computing
2008. november 06. Low End Mac
Rövid áttekintés a hordozható gépek történetéről, a fontosabb gyártókról és modellekről.
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=378386
A menő üzletember kütyüi – kiállítás
2008. szeptember 07. stop.hu
Bár a címben említett kiállítás már nem tekinthető meg, a cikkhez kapcsolódó videó igen, ebben Képes Gábor mutatja be a leginkább üzletemberek által használt telekommunikációs és számítástechnikai eszközöket, többek között hordozható számítógépeket is.
http://oldcomputers.net/
Remek gyűjtőoldal régi számítógépekről, sok használható információval és technikai paraméterekkel. A téma szempontjából néhány releváns adatlap: IBM 5100 (http://oldcomputers.net/ibm5100.html), Radio Shack Pocket Computer (http://oldcomputers.net/trs80pc1.html), Kaypro II (http://oldcomputers.net/kayproii.html), Osborne 1 (http://oldcomputers.net/osborne.html), Atari Portfolio (http://oldcomputers.net/portfolio.html), Apple Newton (http://oldcomputers.net/apple-newton.html)
http://www.atari-portfolio.co.uk/
Az Atari palmtopjával foglalkozó – nem hivatalos – oldal, a 90-es évek közepén szerkesztett Portolio News című hírlevél archívumával. Különböző Portfoliora írt programokat is találhatunk itt.
Netbook számítógép-kategória megjelenése
A netbook piac kialakulásában nagy szerepe van a világgazdasági válságnak, a takarékosság jegyében fejlesztették ki őket. Ugyanakkor a divathullámnak és a harmadik világ megsegítésére irányuló figyelemnek is köszönhető létrejöttük. Az OLPC (One laptop per child) indított el egy olcsó, hordozható laptop projektet.
Ennek az új hordozható számítógép kategóriának az első típusa az ASUS Eee („Easy to learn, Easy to work, Easy to play”) PC, amelyet az Intel és az ASUSTeK cégek terveztek a fogyasztói piac számára.
Olyan kicsi (9-10 colos képernyő-átmérőjű), a notebookhoz hasonló kialakítású számítógép, amely főleg böngészésre, és alap számítógépes funkciók elvégzésére alkalmas. Áruk és tömegük(1-1,2 kg) egyaránt alacsony. A legolcsóbb ilyen gépek körülbelül feleannyiba kerülnek, mint a legolcsóbb notebookok. Az alacsony ár megtartása és a hordozhatóság javítása érdekében számos, a hagyományos gépekben közönséges hardvert kihagytak ezekből a számítógépekből (pl. DVD olvasó/író). A mobilitás és a bővíthetőség elősegítése miatt a gépekben általában több (jellemzően két-három) USB-port, memóriakártya-olvasó, UTP hálózati csatlakozó és WiFi-chip van. Teljesítményét tekintve az egymagos processzor nem képes HD minőségű videókat lejátszani, mivel nem erre a célra fejlesztették. Azonban tökéletesen használható szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, böngészésre, csetelésre, különböző interneten végzett tevékenységekre és olvasgatásra (ez köszönhető a kitűnő LED háttér-világítású képernyőknek). Esetenként nagyobb hardver igényű alkalmazások is futnak rajta. Az operációsrendszerek közül tökéletesen működnek rajta az asztali gépeken lévő rendszerek (pl. windows xp, ubuntu), sőt soha nem látott, operációs rendszer szintű fejlesztés indult meg a netbook hirtelen jött sikerére épülve, ami radikális változásokat eredményezett.
Több területet is érintett a Netbook megjelenése és nem várt sikere:
- Iskolák:
Van, ahol már használják, máshol még csak tervezik a használatuk bevezetését a különböző iskolákban. A program célja az, hogy a fiatalok a tankönyvek és egyéb oktatási kellékek használata mellett digitális segítséget is kapjanak tanulmányaik eredményesebbé tételéhez. Legtöbben ma már nem hagyományos módon tanulnak, hanem digitálisan. A világ rendkívül dinamikusan változik, és a tanuláshoz használt források is ugyanígy változnak, a tanulóknak, pedig rendszeresen hozzá kell férniük az információkhoz, és erre a célra tökéletesek ezek a könnyű, kisméretű, minden sallangoktól mentes hordozható gépek.
- Szájtok:
Az elmúlt években extrém népszerűségre tettek szert ezek a számítógépek, ami a netbook és a szájtok harcához vezetett, köszönhetően annak, hogy a kis 9-10 colos kijelző nem alkalmas bármelyik oldal optimális megjelenítésére. Szájtok tömegeinek kell elkezdeni netbook-kompatibilis verziókat készíteni, újragondolni saját szolgáltatásuk interfészét a netbook képességeihez mérten.
Jönnek a különböző netbook fejlesztések is:
A Google piacra dobja a Chrome operációs rendszerével ellátott „smartbookjait”.
Két oprendszeres netbookok: Windows 7, Android (mobiltelefonokra kifejlesztett nyílt Android platform)
A legtöbb számítógép gyártó foglalkozik már a netbookok fejlesztésével, senki nem akar lemaradni ebben az új versenyben.Források:
http://www.dragonweb.hu/blog/netbook-vagy-nem-netbook-ez-itt-a-kerdes/
Dragon Zoltán: Netbook vagy nem netbook – ez itt a kérdés
DragonWeb, 2009. augusztus 29.
Egy tényleges használó szemével mutatja be, ennek az új számítógép kategóriának különböző tulajdonságait, amik fontosak lehetnek a potenciális vásárlók számára. Számos olyan negatív hangvételű cikk született a témában, amit olyanok írtak, akik nem használták felhasználói szinten a netbookot. Ezen félreértések tisztázásaként született meg ez a cikk, ami közérthetően közli a legfontosabb információkat.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Netbook
Netbook
Wikipédia, 2010. november 6.
A netbook ismertetését találjuk a rövid szócikkben. Minden róluk szóló lényeges információ birtokába juthatunk a Wikipédia képekkel gazdagon illusztrált oldalán.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Asus_Eee_PC
Asus Eee PC
Wikipédia, 2010. szeptember 2.
Asus Eee PC az új hordozható számítógép kategória első típusa. Erről a netbook elnevezésű számítógépről tudhatunk meg több információt, főbb tulajdonságaik és műszaki adataik jellemzésének segítségével.
http://itcafe.hu/hir/kotelezo_hp_netbook_amerikai_kozepiskolaban.html
Ifj. Zettner Tamás: Kötelező lesz a netbook egy amerikai középiskolában
ITcafé, 2009. július 13.
Egy Indiana állambeli iskola belevette az intézmény által kiválasztott HP gyártmányú netbookokat is az éves tankönyvcsomagjába. A program elsődleges célja, hogy a tanulók digitális segítséget is kapjanak a tanulmányaik eredményesebbé tételéhez. Számos más példa is akad az amerikai iskolák körében, akik minden áron be akarják vezetni a számítógépeket és egyéb digitális berendezéseket az „osztálytermekbe”.
http://itcafe.hu/hir/netbook_notebookpiac_2009_displaysearch.html
Barna József: Mindenki netbookot akar
ITcafé, 2009. július 14.
A gazdasági válság idején, a netbook volt a legkelendőbb a hordozható számítógéptípusok közül. A DisplaySearch piackutató publikációja szerint, megduplázódik a netbookok forgalma, míg az eddig sikeres notebookoké csökken.
http://itcafe.hu/hir/eee-e_vagy.html
Zöld Zsolt: Eee-e vagy?
ITcafé, 2008. június 2.
A netbook más szemszögből való ismertetését és egy kis netbook történetet olvashatunk a helyenként élcelődő stílusú cikkben.
http://itcafe.hu/hir/viszik_az_eee_pc-t_mint_a_cukrot.html
Barna József: Viszik az Eee PC-t, mint a cukrot
ITcafé, 2008. június 2.
Asus netbook sikereiről, különböző fejlesztésekről és a konkurenciákról olvashatunk ebben a cikkben is.
http://webisztan.blog.hu/2009/02/12/a_netbook_gyogyszer_vagy_mereg
A netbook gyógyszer vagy méreg a hardverpiacnak
Webisztán, 2009. február 12.
A processzor eladások egyedül a netbook esetében mutattak jó eredményt. A hardverpiacra gyakorolt hatásai közül két forgatókönyv lehetséges. Az egyik lehetőség, hogy a netbook a válságtól függetlenül is betört volna a piacra, a másik, hogy a fogyasztók csupán takarékossági szempontból döntöttek mellette.
http://webisztan.blog.hu/2009/01/19/kezdodik_a_netbookok_es_a_szajtok_harca
Kezdődik a netbookok és a szájtok harca
Webisztán, 2009. január 19.
A kis 9-10 colos kijelzővel rendelkező netbookok nem alkalmasak bármelyik oldal optimális megjelenítésére. Szájtok tömegeinek kell elkezdeni netbook-kompatibilis verziókat készíteni, újragondolni saját szolgáltatásuk felhasználási felületét a netbook képességeihez mérten.
http://webisztan.blog.hu/2009/01/21/open_thread_netbookot_a_diakoknak
Open thread: netbookot a diákoknak?
Webisztán, 2009. január 21.
Felmerült az a kérdés, hogy bevezessék-e ezeket a netbookokat a hazai oktatásba is, a digitális esélyegyenlőség jegyében. Olyan utópisztikus elképzelések születtek, ahol a középiskolások és egyetemisták nincsenek helyhez kötve, ha dolgozatukra készülnek, vagy utána kell nézniük egy-egy témának, a könyvtárak, közparkok, kávézók környékén ingyen wifi van és a diákok minden anyagi háttértől, és szocializációtól függetlenül csak úgy előkapják táskájukból a netbookokat.
http://prohardver.hu/hir/lassan_de_biztosan_novekszik_a_netbookpiac.html
Abu85: Lassan, de biztosan növekszik a netbookpiac
POHARDVER!, 2010. október 15.
Az ABI Research kutatásai szerint a netbookok az elmúlt év slágerei voltak, robbanásszerűen növekedett a kereslet a termékekre. Azonban az előző évekhez képest nem mutatott ekkora sikereket, ugyanis konkurencia támadt a piacon az iPad „személyében”.
http://netbook.blog.hu/2008/06/10/netbook_1
halen, Mi az a Netbook?
Netbook Blog, 2008. június 10.
Az oldal címéből is adódóan az egész blog a netbookokról szól. Az általam választott bejegyzés a netbook definiálását tartalmazza. Ezen kívül még számos netbookokkal kapcsolatos, érdekes cikk található a blogban.
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=382473&place=cikk_belepes&rnd=97&place=cikk_belepes&place=cikk_belepes&place=cikk_belepes (regisztrált felhasználók tudják csak megtekinteni)
Girnt József: Netbook-hírek
Napi gazdaság, 2008. szeptember 25.
Lényegében egy lista a különböző számítógépgyártók netbook modelljeiről. Leginkább műszaki adataikat ismerhetjük meg. Az Asus Eee PC sikerén felbuzdulva számos gyártó előrukkolt ezzel az új hordozható számítógép típussal
Mobiltelefonok fejlődése, okosodása
1G - A ‘80-as években kezdték bevezetni, analóg technológiát használt. A nulladik generációnál jobb, de mai szemmel alacsony adatátviteli sebességű és nem biztonságos hálózatok jellemzik. Ekkor jelennek meg az első valóban hordozható készülékek (táskatelefon, “féltégla”). Magyarországon az első mobilszolgáltató, a Westel 0660 szolgáltatása volt első generációs.
2G - Ez a legnagyobb hatású generációváltás, mivel az analóg adatátviteli technológiát fokozatosan elkezdi felváltani a digitális. Az első 2G-s hálózatokat a ‘90-es évek elején kezdték fejleszteni, az első digitális készüléket pedig már 1990-ben bemutatták az Egyesült Államokban. Csökkent az akkumulátorok mérete, olcsóbbá, szélesebb körben elérhetővé vált a mobiltelefonálás. Világszerte elterjedté válik az eredetileg Európába szánt GSM szabvány, majd bevezetik a SIM kártyát. A digitális technológia lehetővé teszi a beszédátvitel mellett újabb szolgáltatások bevezetését is, mint például SMS-t és a WAP-ot.
Nem hivatalos elnevezés a fejlettebb 2G-s készülékek megkülönböztetésére a 2,5G. Fő jellemzőjuk a csomagkapcsolt adatátvitelt alkalmazó GPRS szolgáltatás, és az ebből továbbfejlesztett EDGE.
3G - Az első kereskedelmi 3G-s rendszert Japánban mutatták be, 2001-ben, ez már teljesen digitális. Nagy sebességű adatátvitelt tesz lehetővé, akár 600-800 Kbit/s sebesség is elérhető. Alkalmas videóhívások bonyolítására, online tévézésre, fontos jellemzője a globális roaming, és hogy szimultán képes beszédet és adatot továbbítani (pl. a letöltés nem szakad meg egy hívás miatt). Két elterjedt 3G szabvány van jelenleg, az UMTS (Európa) és a WCDMA (Amerika, Japán, Korea). A marketingszagú 3,5G elnevezés a HSDPA adatátvitelt alkalmazó rendszerekre vonatkozik.
4G - A jelenleg is fejlesztés alatt álló 4G rendszerrel már 1Gbit/s (!) sebességet is elérhetünk. Alkalmas lesz videókonferenciák lebonyolítására, illetve mobil háztartási eszközök távirányítójaként is funkcionál majd. A LTE szabványt már 4G-ként emlegetik, de valójában még fejlesztésre szorul, a LTE-Advanced lesz a valóban negyedik generációs. Az első kereskedelmi LTE szolgáltatás Svédországban épült ki 2009 decemberében. A hazai szolgáltatók jelenleg is tesztelik, bevezetésére még várnunk kell.
Látható, hogy a mobil készülékek fejlődését nem lehet teljesen szétválasztani a mobil távközlési rendszerek fejlődésétől. A technológia fejlődésével párhuzamosan az telefonok azért számos, ettől független funkcióval bővültek. Ilyen a fényképező és a kamera, a zenehallgatás, az érintőképernyő és még sok egyéb, amelyeket a készülékek belső felépítésének fejlődése tesz lehetővé (processzor, memória stb.). A 3G készülékek már alkalmasak arra, hogy okostelefonok legyenek, de az előnyöket majd a 4G rendszerrel lehet csak igazán kihasználni.
Ahogy a telefonok “marokszámítógéppé” fejlődnek egyre fontosabbá válnak a rajtuk futó operációs rendszerek is, köszönhetően az Apple-nek, ami az iPhone-nal jól felrázta a piacot (Android, Windows Mobile, Symbian OS). A fejlődő felhasználói felületek és szolgáltatások harca átrendezte a mobilpiacot, ahol a készülékgyártók egy része ma már alárendeli magát az oprendszert biztosító cégnek (pl. Android: Micro-USB, 3,5 mm Jack szabvány), vagy éppen próbál olyan plusz szolgáltatásokat nyújtani, melyek kiemelik őket az okostelefonok sorából.
Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mobiltelefon
Mobiltelefon. wikipedia.org
A vonatkozó magyar nyelvű Wikipedia szócikk rövid történeti áttekintést nyújt, elsősorban a téma magyarországi vonatkozásáról. Sajnos a szócikk jelenleg erősen csonk.
http://www.oldmobil.hu/phonelist.php?s=1&c=2&p=&mode=0
Oldmobil telefongyűjtemény.
Az oldal célja, hogy összegyűjtse és bemutassa a régi mobiltelefonokat. A jelenleg 327 darabos gyűjteményben 1988 és 2006 között megjelent készülékek találhatók. A telefonokat több szempont alapján lehet rendezni (gyártó, év), és mindegyikhez részletesebb leírás is kapcsolódik.
http://www.gsonline.hu/portal/news_view.php?id=46
Mádi Gábor: A nulladik generáció. 2007. augusztus 13. gsonline.hu
Ebben a cikkben Mádi Gábor a mai mobilkommunikáció elődjének számító nulladik generációs hálózatok történetének rövid áttekintését olvashatjuk az 1940-es évektől a ‘80-as évekig.
http://www.technet.hu/debaj/20080623/nemzedekek/
Nemzedékek. 2008. június 23. technet.hu, Debaj blogja
Ez a blogbejegyzés közérthető leírást nyújt a hálózatok generációs fejlődéséről. Nyelvezete segíti a megértést, de korábbi keltezése miatt a még ma is fejlődő technológiákat bemutató részeit kritikus hozzáállással érdemes olvasni.
http://logout.hu/cikk/okostelefonok_kezi_eszkozok_ii/fogalomtar.html
stevve: Okostelefonok, kézi eszközök II. 2010. április 12. LOGOUT.hu
A cikk rendkívül részletesen megy bele a rendszerek mögött álló technológiákba, ezért leginkább az elején található fogalomtár miatt került a források közé. A gyűjésben a szerző végigmegy a különböző szabványokon, és röviden ismerteti azok jellemzőit.
http://www.bazisallomas.com/index.php?m=mu&mi=6
3G: a 3. generációs mobiltechnológia. bazisallomas.hu
Az írás részletesen ismerteti a 3G rendszerhez kapcsolódó UMTS szabványt, és ismerteti a rendszer hazai vonatkozásait.
http://www.gomo.hu/2010/05/31/mi-a-3g-es-a-4g-halozat-kozti-kulonbseg/
Halmay Richárd: Mi a 3G és a 4G közti különbség? 2010. május 31. GoMo.hu
A cikkben a szerző a negyedik generációs rendszerek legfontosabb fejlesztéseit foglalja össze igen röviden.
http://www.mobilport.hu/hirek/20100308/4g_itthon_sokaig_csak_alom/
Balogh Csaba: 4G: mi is pontosan, mikor használhatjuk? 2010. március 8. mobilport
A szerző összefoglalja a negyedik generáció legfontosabb szolgáltatásait, és hogy hogyan állnak a hazai szolgáltatók a rendszer bevezetésével.
http://doransky.posterous.com/android-ios-windows-mobile?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed:+Doransky+(Doransky)
Dobó Mátyás: Android, iOS, Windows Mobile. 2010. november 13. Doransky
A bejegyzés az operációs rendszerek közötti harc lehetséges kimeneteleivel foglalkozik a cégek által képviselt üzletpolitika figyelembevételével.
http://index.hu/tech/cellanaplo/2010/11/22/kincsesbanya_az_android/
Tóth Balázs: Kincsesbánya az Android. 2010. november 22. Index.hu
A szerző az Android előretörését elemzi cikkében, illetve a készülékgyártók lehetséges kitörési pontjait a Google ernyője alól.
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Mobil_adat%C3%A1tvitel
Mobil adatátvitel. MIAU Wiki
A wiki-szócikk a mobil adatátvitelről, az alapfogalmak letisztázásához.
A drótnélküli adattovábbítás fejlődése (sávszélességnövekedés)
és a wifi elterjedése
Az előzőekben tárgyalt technikai fejlődés következében a mobil eszközök egyre inkább tért hódítanak, így felmerült az igény, hogy az információhoz se csupán helyhez kötötten férhessünk hozzá, vagyis a hálózati kapcsolatnak is „bárhol” elérhetőnek kel lennie. Ennek köszönhetően terjedtek el a wifi-hálózatok és egyre nő azok száma is, akik vezetékes hozzáférés helyett mobilon vagy legalábbis mobilhálózaton keresztül interneteznek.
A telefonok fejlődésével és az okostelefonok terjedésével párhuzamosan fejlődtek a mobilhálózati szolgáltatások is. Ez hat szakaszra osztható:
- 1G – Kezdetben volt a (betárcsázós) WAP oldalakat elérő készülékekhez szánt szolgáltatás – CSD –, mely kezdetben 9,6 kbit/s, majd 14,4 kbit/s adatátvitelre volt képes.
- 2G – Az újabb technológia – HSCSD –, már 57,6 kbit/s adatátvitelre képes, mellyel már MMS is küldhető.
- 2,5 G – A megemelt sávszélességen csomagkapcsolt átvitelt megvalósító GPRS szolgáltatással pedig a készülék képes állandóan csomagkapcsolt üzemmódban maradni, lehetővé téve az internethasználatot, az e-mailezést. A GPRS továbbfejlesztése – EDGE – már 236,8 kbit/s sebességű adatátvitelt biztosít.
- 3G – Már az „új korszakot” jelzi a GSM felváltására tervezett, új frekvencián működő UMTS 3G. Az új technológia már a video-hívások lebonyolítását is lehetővé teszi, valamint folyamatos internetkapcsolatot nyújt mobilon vagy hordozható számítógépen 384 kbit/s adatletöltési sebességgel.
- 3,5 G – A „nagysebességű csomagletöltési hozzáférést” biztosító HSDPA adatátviteli technológiát használó készülékek adatletöltési sebessége már 14,4 Mbit/s, a feltöltési megfelelője – HSUPA – pedig 5,76 Mbit/s feltöltési sebességet kínál. Ez a nagy sávszélességet nyújtó hálózat már ideális a vezetékes internet helyettesítésére is.
- 4 G – Az új szabvány már 100 Mbit/s adatletöltési sebességet nyújt. Továbbfejlesztése, az LTE 173 Mbit/s, jelenleg pedig 326 Mbit/s letöltési sebességet ígér, amely már messze felülmúlja a többség által használt vezetékes internet letöltési sebességét.
Jelenleg Magyarországon a három nagy mobilszolgáltató – T-Mobile, Telenor, Vodafone – mindegyike kínál mobilinternet szolgáltatásokat.
A vezeték nélküli hálózatok terjedésének oka, hogy olyan helyeken is lehetővé teszi az adattovábbítást, ahol nincs lehetőség a vezetékes hálózat kiépítésére. Az elszigetelt településekre például a WiMAX technológia segítségével kívánták eljuttatni az internetet. Nálunk az elszigetelt településeket a WiFi-falu program keretén belül kívánták fejleszteni.
A kezdetben csak belső hálózatoknál használt vezeték nélküli adattovábbítást 1997-ben szabványosították (IEEE 802.11). A folyamatos fejlesztések következtében számos új változata született. A legismertebbek a 802.11a, 802.11b (11 Mbit/s átviteli sebességgel), 802.11g (54 Mbit/s átviteli sebességgel), és a legújabb, a 802.11n (54 Mbit/s). A 2012 decemberére várható 802.11ac az ígéretek szerint már az 1 Gbit/s adatátviteli sebességet is eléri.
Az új, vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt, WLAN-t megvalósító hálózati technika a WiFi elnevezést kapta. 2003 óta jelentősen elterjedt a használata.
A Wi-Fi kialakulásának előzményei:
- LAN - Local Area Network, azaz helyi hálózat
- WLAN - Wireless Local Area Network, azaz vezeték nélküli helyi hálózat. Rádióhullámon kommunikál, melynek átlagos sebessége 11 – 54 Mbps között alakul.
- WiFi (Wireless Fidelity) – Lehetővé teszi a közvetlen – szervergép nélküli – kapcsolódást az internetre.
A Wifi-kapcsolat létesítésének a következő két módja van:
- Ad-Hoc vagy pont-pont topolgógia, mikor néhány WiFi-képes eszköz közvetlenül egymással kummunikál. (alkalomszerűen, gyorsan, rövid ideig, jó megoldás pl. fájlmásolásra)
- Infrastrukturális mód. Ez esetben vezeték nélküli eszközök nem közvetlen, hanem egy hozzáférési pont, access point segítségével kapcsolódnak egymáshoz. A hozzáférési pont bármennyi eszközzel képes egyidejűleg kommunikálni, de minél több eszköz kapcsolódik és kommunikál egyszerre egy Access Point-tal, annál keskenyebb sávszélesség jut egy-egy eszközre.
A WiFi hálózat működéséhez tehát egy ún. hotspot szükséges, amely tulajdonképpen routerként működik és a bejövő vezetékes internetet „osztja szét” a vezeték nélkül rákapcsolódó eszközök között. Manapság egyre több hely kínál – ingyenes vagy fizetős formában – ilyen jellegű internet hozzáférést. Pl. kávéházak, éttermek, oktatási intézmények, egyéb közterek, sőt, már a Volán busz járatai is 34 vonalon biztosítják utasaik számára (természetesen ingyenesen) a WiFi eszközeiken való internetezést. Ezek publikus, nyilvános vagy kereskedelmi hotspot szolgáltatást nyújtó hálózatok, azonban a WiFi hálózat lehet privát, illetve részlegesen vagy teljesen zárt publikus hálózat is. A privát vagy zárt hálózatok titkosítására háromféle titkosítási szabvány közül választhatunk: WEP, WPA és WPA2. Az első két szabványt előszeretettel és gyakran sikeresen próbálják feltörni, viszont az utóbbinak még korlátozott a támogatottsága.
Ha már a hotspot alapú hálózatról szó esett, illenék az Ad-Hoc kapcsolatlétesítési módot is megemlíteni, mivel azonban ez kevéssé elterjedt, inkább lássunk egy – szintén közvetlen, eszközök között történő adattovábbítást lehetővé tevő szabványt, ez pedig a Direct Wifi. Segítségével tehát a WiFi eszközök közvetlen egymáshoz kapcsolódhatnak, nincs szükség hotspotra vagy routerre. Bár még kevés eszköz rendelkezik WiFi Direct minősítéssel, ha elterjed, gyorsasága miatt hatékonyabb fájlátviteli technológia lehet, mint a jelenlegi mobileszközökben megtalálható Bluetooth.
Az említett két internet-hozzáférési/adattovábbítási forma, vagyis a WiFi és a mobilinternet tehát párhuzamosan fejlődik. Előbbi előnye, hogy időnként ingyenesen is használhatjuk a szolgáltatást, utóbbit viszont bárhol és bármikor használhatjuk, hiszen nem „korlátozza mozgásunkat” a hotspot vagy router hatótávolsága. Az eszközöket figyelembe véve a WiFi használat a mobilok felé tolódik (WiFi képes okostelefonok), míg egyre több netbook és notebook rendelkezik beépített HSDPA modemmel. Funkcionalitásukat tekintve ezek a készülékek egyre inkább összemosódnak. Hogy a mobilok, vagyis az okostelefonok mennyire multifunkcionálisak lettek az utóbbi évek során, jól példázza hogy már a helymeghatározás terén is egyre nagyobb tért hódítanak. A jelenlegi jóslatok szerint két év múlva több mint 200%-kal több okostelefont használnak majd geolokációs célokra, mint GPS eszközt. Természetesen az új eszközök megkövetelik a hálózat újítását. A Telenor a tervek szerint az elkövetkezendő öt évben Magyarországon is kiépíti a magas adatátviteli kapacitású negyedik generációs (4G LTE) hálózatát.
Források:
Mi a különbség a mobilinternet és a Wi-Fi között?
2007.08.03.
Mobilport (letöltve: 2010.12.10.)
http://www.mobilport.hu/hirek/20070803/mi_a_kulonbseg_a_mobilinternet_es_a_wi-fi_kozott/
Egy – talán kissé szájbarágósan – ismertető leírás, ami röviden és lényegre törően rávilágít a mobilinternet és a Wi-Fi közötti alapvető eltérésekre. Mindkettő egy vezeték nélküli adattovábbítást lehetővé tévő kommunikációs forma, azonban míg a WiFi hálózat csupán a routertől (hotspot) adott távolságon (hatókörön) belül használható, addig a mobilinternet gyakorlatilag bárhol lehetővé teszi számunkra, hogy kapcsolódjunk a világhálóhoz.
List of device bit rates
Wikipédia (letöltés: 2010.12.11.)
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_device_bit_rates
A szócikkben különféle közvetlenül vagy vezeték nélkül csatlakozó eszközök adattovábbítási sebességének értékeit találjuk területenként lebontva és táblázatokba szedve. Jó áttekintést ad az egyes technikai megoldások fejlődési üteméről, ráadásul a legtöbbről egyetlen kattintással további információt is találunk.
Bár közvetlenül csupán a mobilhálózatok és a több személy által használt vezeték nélküli hálózatok adattovábbítási sebességeinek értékeit használtam fel, érdekes például összevetni ezeket a modemmel működő internetkapcsolat azonos időszakára vonatkozó adataival.Hasonló szócikk magyarul is elérhető – Eszközök sávszélességének listája: http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszk%C3%B6z%C3%B6k_s%C3%A1vsz%C3%A9less%C3%A9g%C3%A9nek_list%C3%A1ja – viszont itt a „mobil-interfészek” rész sajnos kissé gyér.
Wi-Fi
Wikipédia (letöltés: 2010.12.11.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wi-Fi
A szócikk meghatározza, hogy mi a wi-fi, bemutatja a legelterjedtebb szabványokat és táblázatba gyűjti azok adatátviteli sebességének értékeit. Leírást olvashatunk a wi-fi hálózatok kialakításának módjairól – különféle funkciójú publikus és privát hálózatok –, valamint azok titkosítási lehetőségeiről (WEP, WPA, WPA2).
Lényegében nagyrészt tartalmazza a főbb információkat. Sőt, még egy érdekességet is találunk: „A Wi-Fi-vel elért eddigi legnagyobb hatótávolság 97 km, melyet a router kommunikációs szabályainak átprogramozásával értek el, 6,5 Mbps adatátviteli sebesség mellett. Ezen távolság felett már negatívan befolyásolja a Föld görbülete az adatátvitelt.”Mobilinternet havi gyorsjelentés
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (letöltés: 2010.12.11.)
http://www.nmhh.hu/?id=dokumentumtar&mid=2706&lang=hu
Ez az oldal lényegében egy gyűjtemény. 2008 decemberétől havi lebontásban, pdf formátumban letölthető a három magyar mobilszolgáltató – T-Mobile, Telenor és Vodafone – aktuális hónapban bonyolított mobilinternet forgalmának elemzése, összehasonlítása. Emellett szintén minden hónapban letölthető az aktuális lefedettséget adattovábbítási szolgáltatásonként bemutató térképe is.
Hasznos lehet például statisztikák készítéséhez. Egyébként jelenleg mindhárom szolgáltató GPRS lefedettsége viszonylag teljesnek mondható. Ugyanez elmondható a Telenor EDGE lefedettségéről is. Viszont a 3G szolgáltatás még viszonylag szűk körűen érhető el.WiFi Direct: WiFi csatlakozás egyszerűen
J.o.k.e.r, 2010.10.26.
iPON – szoftver és hardver portál (letöltve: 2010.12.10.)
http://ipon.hu/hir/wifi_direct_wifi_csatlakozas_egyszeruen/14557
Egy rövid leírást olvashatunk az új WiFi Direct névvel illetett adattovábbító technikáról, melynek lényege, hogy a WiFi eszközök közvetlenül, – a korábbi Ad-Hoc kapcsolódási módhoz hasonlóan –hotspot vagy router nélkül tudjanak egymáshoz csatlakozni. A WiFi Direct szabvány támogatja a 802.11 a, g és n szabványt, a WPA2 titkosítást, és segítségével nem csupán egy másik WiFi eszközre küldhetünk közvetlen fájlokat, hanem akár nyomtatóra is.
Jól hangzik! Mindenesetre, a szenzáció ellenére – ugyanis még aznap számos más oldalon olvashattunk az újdonságról – még meglehetősen kevés termék rendelkezik WiFi Direct minősítéssel.WiFi
Ertsey Réka, 2010.03.20.
iNapló (letöltés: 2010.12.09.)
http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/8-networkstudies/850--wifi
Egy egész hosszú, teljes körű és részletes leírást olvashatunk a WiFi kialakulásáról, elterjedési területeiről, mindezt néhány érdekességgel fűszerezve.
Az ismertető a WiFi, valamint a hozzá kapcsolódó fogalmak – LAN, WLAN, Hotspot – meghatározásával kezdődik. Említést tesz a WiMAX projektről, majd a szabványok bemutatása, a hálózatkialakítási lehetőségek (nyilvános és privát), valamint a WiFi kapcsolat létesítésének módjairól (ad-hoc és infrastrukturális mód) olvashatunk. Ezt követően néhány, a mobilinternettel szembeni előny és hátrány (gyorsaság, a kábelek eltűnése stb.) kerül sorra, majd pár érdekességet is olvashatunk (pl. „a wifi fontosabb az ételnél a repülőn”, wifi a buszokon, az autókban, a kórházakban, de még a strandokon is). Végül szó esik a Direct Wifi-ről, a „WiFi falu program”-ról, és zárásul vezeték nélküli hálózatok kockázatairól is.Ingyen WiFi a Volánbusz több járatán
Györkei Zoltán, 2010.09.30.
PC Pult – Online (letöltés: 2010.12.10.)
http://www.pcpult.hu/it-technologia/mobil/ingyen-wifi-a-volanbusz-tobb-jaratan.html
A rövidke cikkből megtudhatjuk, hogy a Volánbusz 34 vonalon telepített a járataira ingyenesen használható vezeték nélküli hotspotokat. Az internetet a Vodafone szolgáltatja 3G hálózaton 54 Mbit/s sebességgel. A cikkben található linken megtekinthető az érintett járatok listája is. Emellett megtudhatjuk, hogy a BKV járatain (sajnos) nem terveznek hasonló szolgáltatást bevezetni.
Az okostelefonok navigálnak minket
2010.11.24.
GKIeNET (letöltve: 2010.12.10.)
http://gkienet.hu/hu/hirek/az-okostelefonok-navigalnak-minket/
Ebben a leírásban az okostelefonok felhasználásának sokrétűségéről olvashatunk. A cikkből kiderül, hogy a várakozások szerint 2014-re több, mint 200 százalékkal meghaladja majd az okostelefonok helymeghatározásban betöltött szerepe a GPS eszközökét. Sőt, nem csupán a GPS modullal ellátott PDA-k leváltását látják az okostelefonokban, hanem egy komplex rendszert, mely egyúttal közösségi navigációt, helyalapú közösségi szolgáltatásokat és még hagyományos közösségi oldalakat is nyújt felhasználójának.
Kínai hálózatra vált Magyarországon a Telenor: A kínai ZTE építi ki a Telenor Magyarországi 4G mobil hálózatát
MTI-Eco, 2010.08.23.
Napi gazdaság (letöltés: 2010.12.10.)
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=455878&place=cikk_toplista
A cikk a ZTE közleményéről számol be, miszerint a Telenorral kötött szerződés értelmében az elkövetkezendő öt évben ők építik ki Magyarországon a negyedik generációs (4G LTE) hálózatot. A Telenor Magyarország vezérigazgatója, Anders Jensen szerint a kétszázmillió euró feletti összegből mintegy hatezer állomást fognak kicserélni. A leírtak szerint a cégnek már nagy tapasztalata és jó referenciái vannak e téren. Tehát, pár év, és jön az ultragyors új generációs mobilinternet…
WiMAX
Wikipédia (letöltés: 2010.12.10.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/WiMAX
A szócikk bemutatja a WiFi működésétől teljesen eltérő WiMAX technológiát, amely az olyan elszigetelt területekre juttatná el a szélessávú internet-hozzáférést, ahol nincs lehetőség vagy nem érné meg vezetékes optikai hálózatot kiépíteni. Sajnos megvan az a hátránya, hogy a nagyobb távolságok miatt kisebb sávszélességet képes eljuttatni a felhasználókhoz. A WiMAX szabványa az IEEE 802.16. A WiFi-vel szemben a WiMAX hosszabb távolságokra képes kisebb zavarral eljuttatni ugyanazt a sávszélességet. Egyébként a technológiának saját fóruma is van.
Még néhány további felhasznált forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mobiltelefon
http://www.sg.hu/cikkek/77798/jon_a_wi_fi_direct
http://prohardver.hu/hir/revbe_ert_a_wi-fi_direct.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/LAN
http://hu.wikipedia.org/wiki/WLAN
http://hu.wikipedia.org/wiki/WEP
http://hu.wikipedia.org/wiki/WPA
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hotspot
http://hu.wikipedia.org/wiki/IEEE_802.11
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wifi-falu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése