A globális gazdasági és információs rendszer eltérő társadalmi fejlődésű területeket kapcsol homogén rendszerbe. Az ebből adódó feszültségek a webtartalmak megítélésében is megjelennek. Ide sorolhatjuk a világnézeti különbségek megjelenését, de a szerzői jogok sértésének területi megoszlását is (Oroszországban alig van jogtiszta szoftver - Amerikában már életképesek a fizetős zeneáruházak).
A cenzúra internetes eszközei:
- technikai blokkolás (IP-tartományok, weboldalak elérhetőségének korlátozása),
- keresési találatok eltávolítása (ahol a tettestársak a keresőprogramok - pl. Kínában a Google - működtetői, akik megoldják, hogy bizonyos tartalmakra lehetetlenség legyen rátalálni),
- jogszabályra hivatkozás (amikor a webhely üzemeltetőjét felszólítják az inkriminált tartalmak eltávolítására, egy adott jogszabályra hivatkozva szervereket foglalnak le, razziáznak),
- öncenzúra (a felhasználók - nem önszántukból ugyan – magukat korlátozzák).
- Napjainkra a közösségi hálózatok blokkolása a jellemző, elsősorban az arab országokban és Kínában.
Cenzúra – Jogszabályra való hivatkozás
A cenzúra fogalma
Mielőtt belekezdünk, érdemes tájékozódni. Kiderül, hogy a cenzúra mindig szűrést, felügyeletet, elzárást jelent, és már az ógörög időkben is létezett.
Globálisan nő az államilag elrendelt internet-cenzúra
A cikk elmondja, sokan kiállnak a szólásszabadságért és elítélik a cenzúrát alkalmazó államokat, mégis 5 év alatt ezek száma 25-re nőtt. Open Net Initiative által vizsgált országok között volt Burma, Irán, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szíria, Tunézia, az Egyesült Arab Emirátusok és Jemen, hisz ezen országokban működik a legnagyobb méretű korlátozás.
Nem csak az állami cenzúra gond, de azok a speciális szűrőberendezések is, melyeket a csalók használnak.
Dátum: 2007. 05. 19., Szerző: szokrika
Az internetes cenzúra terjedésére figyelmeztet az Amnesty International
Az Amnesty International kifejti, hogy ha gazdasági érdekek miatt a szabad internet hozzáférést korlátozzák, akkor az internet megszűnik a szabad információáramlás eszközének lenni. Szerintük nem a nyugati országok vezetik be az internet cenzúrát, azonban gazdasági érdekeik szem előtt tartása végett a nagyvállalatok (pl. Google, Yahoo) szemet hunynak a korlátozásokat bevezető országok kormányainak rendelkezései felett.
Megjelenés: 2007. 06. 06., Szerző: Kiss Ádám Zoltán
Internetes szólásszabadság és cenzúra
Összefoglaló arról, hogy állnak a nyugati államok az internet cenzúrához 2010-ben. Az internet a diktatórikus rendszerek után a szabadságot jelenti, melyet kreált veszélyhelyzetekkel, korlátozásokkal próbálnak saját céljaik szerint átformálni, információt visszatartani. Globalizációs törekvésekkel operálnak a polgárok befolyásolására, a tények elferdítésére. A virtuális világ keltette szabadságérzet nem felhőtlen, nincs anonimitás, a hatalmi erők számára kényes vélemények, megtorló következményekkel jár(hat)nak.
Németország: 2009-ben elfogadnak egy a pedofil oldalakat használók hozzáférés-korlátozására tett törvényjavaslatot, de 2010-ben elvetik, helyette az ilyen tartalmakat töröltetik. Visszás, hogy ártatlanok is a vádlottak padjára kerülhetnek egy becsempészett rosszindulatú kód, egy félrevezető link miatt, vagy éppen egyik munkatárs „tréfájából”.
Nagy-Britannia: Digital Economy Bill – nem az illegális tartalom közzétevőket büntetné, hanem a letöltők internet-kapcsolatát függesztené fel és sújtaná pénzbüntetéssel. Sokan úgy látják, az egész csak ürügy a lehallgatásokra, a polgári szabadságjogok megrövidítésére.
Franciaország: 2010-ben életbe lép a HADOPI jogszabály: a kreatív online tartalmak illegális letöltői és terjesztői a második írásos figyelmeztetés után, harmadik alkalommal már egy évre internetkapcsolat megvonással, de akár három év szabadságvesztéssel is számolhatnak. Ellenzői szerint ez remek eszköz az állampolgárok elhallgattatására, a véleménynyilvánítás korlátozására.
Magyarország: 2010-ben tervezet az internet kormányzati ellenőrzés alá vonásáról. A cikkíró szerint ez kockázatos, hisz sok negatív következménnyel lehet számolni, mely a társadalom egészét érinti.
Megtekintés:: 2010. 11. 16.
Frissítve: 2010. 12. 12.
Tartalmas felelősség
Kétféle internetes oldal van: egyiken szerkesztett tartalom, ami a sajtófelelősséget tekintve nem különbözik a nyomtatott cikkektől, hirdetésektől; a másik a felhasználói tartalom, ahol a felelősség kérdése bonyolultabb. Az elsőnél teljes felelősséggel tartozik a szolgáltató; ha valaki kifogásol egy cikket, kérhet helyreigazítást, bírósághoz fordulhat. A másodiknál a törvény szerint a szolgáltató nem kötelezhető arra, hogy minden tartalmat megvizsgáljon, és eldöntse jogszerűségét. A felelősség akkor merül fel, amikor valaki a vélt jogsértés tényére felhívja a szolgáltató figyelmét. A szolgáltató megteheti, hogy eltávolítja az inkriminált tartalmat, ha nyilvánvaló, hogy az valamilyen jogot sért, így nem lesz felelős annak jogszerűtlenségéért. De ha szerinte a tartalom rendben van, és nem távolítja el, akkor vállalja az ezzel járó felelősséget, kiteszi magát a per lehetőségének. A szolgáltató közölhet helyreigazítást, leveheti a kifogásolt tartalmat, de nem garantálhatja, hogy az eltűnik a webről, hisz nem lehet minden esetben nyom nélkül eltüntetni valamit. Ha az feltűnik másik tartalomszolgáltatónál, azért az eredeti szolgáltató nem tehető felelőssé.
Szervereket foglaltak le (BRFK)
Ez a bejegyzés megmutatja, hogy ténylegesen működik a jogszabályra való hivatkozás, a szerver lefoglalások. 2010 októberében a BRFK szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétségének gyanúja miatt eljárást folytat ismeretlen tettes ellen, aki FTP szerveren keresztül nagy mennyiségű filmalkotást, zeneművet és számítógépes programokat tett közzé az interneten keresztül, a jogtulajdonosok engedélye nélkül.
Újabb razzia - bukott az nCore
A cikkből kiderül, hogy 50 gépet foglaltak le 2010. júniusában, amik együttvéve 500 terabájt tárkapacitással rendelkeztek, ez hazai viszonylatban az eddigi legnagyobb fogás. Információink szerint a hatóságok nem magukra a tracker oldalakra vadásztak, hanem az úgynevezett seed-szerverek voltak a célpontban. A seed-szerverek olyan gépek, amelyek lehetővé teszik, a fájlcserélők felhasználói ne saját otthoni számítógépükön keresztül osszanak meg fájlokat, hanem egy webes kliensen keresztül érnek el egy távoli szerveren lévő Bittorrent-klienst, ami elvégzi helyettük a "piszkos munkát".
A bíróság a YouTube-nak adott igazat
A cikk rávilágít arra, hogy nem csak a kisemberekre vonatkozik a jogszabály, hanem bizony a nagy multi cégeknek is meggyűlik vele a baja. Az írás két multi, a Viacom és a Youtube vitáját adja közre. A lényeg az, hogy a médiabirodalom tömeges szerzői jogsértésért beperelte a Youtube-ot, a bíróság azonban a videomegosztónak adott igazat. A Viacom médiabirodalom még 2007 márciusában indított pert a Google ellen azt állítva, hogy a 2006 októberében a tulajdonában levő videomegosztó szolgáltatás szándékosan megsérti a filmjeihez, tévésorozataihoz fűződő szerzői jogokat és jelentős bevételkiesést okoz, miközben a YouTube a hirdetésekből hatalmas bevételhez jut. A webes vállalat azzal védekezett, hogy a YouTube betartja a Digital Millennium Copyright Act törvényben foglaltakat és a jogtulajdonos kérésére minden inkriminált tartalmat azonnal eltávolít. 2008-ban a Viacom azt kérte a YouTube-tól, engedjen számára betekintést a videomegosztó látogatóinak szokásaiba. A Google a magánszféra védelmére hivatkozva ezt megtagadta, azonban a bíróság kötelezte mintegy 12 terabájtnyi (anonim) adat átadására. A YouTube-on ezt követően üzembe helyeztek egy Video ID nevű tartalomszűrő rendszert, amely automatikusan képes eldönteni egy-egy feltöltött videóról, hogy jogsértő-e, emellett a feltöltőket is egy felirat figyelmezteti arra, hogy csak valóban saját tartalomat, általuk készített videót töltsenek fel. Több médiavállalat az ellenségeskedés helyett inkább a partneri viszony kialakítására törekedett, felismerve a leglátogatottabb videomegosztóban rejlő tartalomterjesztési lehetőségeket. Egyebek mellett a CBS és a BBC is megállapodást kötött a Google-lal, amelynek értelmében anyagaikat a YouTube-on is elérhetővé teszik. A Viacom tulajdonában levő MTV is hivatalos csatornát indított már a videomegosztón.
Index - AdBlock
Valaki megosztotta a blogján, hogyan lehet a reklámokat kiszűrni/blokkolni több oldalon, pl. az Indexen, akik emiatt beperelték, mondván: a weboldal tartalmát megváltoztatja. De valójában ez nem változik meg a reklámszűrő hatására - a forráskódot ti. nem írja át -, csak egy része éppenséggel nem látszik. Olyan, mintha valakit azért perelnének be, mert a reklámok alatt átkapcsol másik csatornára. A történet vége: a megfenyegetett blogokon nyilvánosságra hozták a felszólító levelet, elég kellemetlen helyzetbe hozták az Indexet. Csak a nyilvános bocsánatkérés maradt, mint legkevesebb kárt okozó opció.
Megjelenés: 2007. 08. 23., Szerző: Paklo
Az internetes cenzúra megkerülése
Képekbe rejtett fájlokkal kerülhető meg az internetes cenzúra
A digitális szteganográfiának nevezett technikával megkerülhetővé válik a cenzúra. A New Scientist értesülései szerint a Collage nevű szoftver lehetővé teszi, hogy rejtett üzeneteket kódoljunk képfájlokba anélkül, hogy magát a képet megváltoztatnánk. A szoftver képes rá, hogy azonosítsa azokat a képeket, amelyekben információt rejtettek el. A felhasználónak csupán a dátumot kell megadnia, amelyre kíváncsi, a cikkek pedig pár perc múlva megérkeznek a gépére. Az elgondolás lényege, hogy számos olyan oldalon át áramoljon az információ, ahol egyébként nagy mennyiségű, felhasználók által előállított tartalom van, így a rejtett adatokat begyűjtő internetezők aktivitásának megfigyeléséből nem lehet következtetni semmi gyanúsra.
Megjelenés: 2010. 08. 10.
Megelőzés
Pixter
Utoljára nem egy cikket tettem be, hanem egy oldal súgóját. Ezzel csak azt szeretném megmutatni, hogy a közösségi weboldalak feltüntetik, hogy ők ugyan nem végeznek előzetes szűrést, hiszen ez hatalmas feladat lenne, viszont ha valaki inkriminált tartalmat fedez fel, amiről bizonyítani tudja, hogy jogsérelmet okoz neki, akkor azt lehetőségeikhez mérten 24 órán belül eltávolítják az oldalról.
Amióta internethasználat van, azóta online cenzúra is működik. A világ sok országára jellemző, és számos formáját ismerjük. Ami az okokat illeti, az OpenNet Initiative hármat sorol fel: a politikai cenzúra során a hatalom blokkolja vagy szimplán bezáratja az ellenzéki weboldalakat. Kínában például külön projektet hoztak létre az internet cenzúrázására, ez az Aranypajzs Projekt vagy közismertebb nevén a Kínai Nagy Tűzfal. A szociális típusú cenzúra alkalmazásával az állam a pornográfiára, a szerencsejátékokra terjeszti ki a harcot. Szélsőséges csoportosulások aktivitásának letörésére pedig a „nemzetbiztonságra való hivatkozás” eszközét használják a kormányzatok.
1. „technikai blokkolás”
Ez jelentheti weboldalaknak a blokkolását (elérhetetlenné tételét). Erre legfőképpen politikai példa akad, méghozzá bőséggel. Törökországban például blokkolják az olyan népszerű oldalakat, mint a youtube, facebook, vimeo, de egyébként már több mint tízezer URL szerepel a tiltott oldalak listáján. De akadnak egyéb érdekes példák is: egy amerikai egyetemen egyhetes Facebook-blokádot (+ Twitter és MySpace) rendeltek el kísérletképpen, hogy megvizsgálják a reakciókat, valamint, hogy nő-e az órai figyelem és aktivitás.
A blokkolás vonatkozhat IP-címekre, sőt tartományokra is. Ez a módszer nemcsak a diktatórikus országokban jelent meg, hanem például Franciaország is be akarta vezetni az illegális fájlcserélőkre vonatkozóan, de végül a törvényt leszavazták, valószínűleg azért, mert az EU nem támogatja, ezt az aránytalanul nagymértékűnek tartott büntetést.
Itt a tettestársak a keresőprogramok működtetői, akik megoldják, hogy bizonyos tartalmakra lehetetlen legyen rátalálni. Ez lehet politikai indíttatású, mint például, amikor a Google Kínában nem szolgáltat olyan tartalmakat, amik ott illegálisnak számítanak (tehát olyanokat amik "az államhatalom elleni felforgató tevékenységre, a nemzetbiztonság aláaknázására, etnikai indulatok szítására vagy pornográfia és erőszak közvetítésére irányulnak."). De nemcsak a Google, hanem a Bing is cenzúráz (bár a fejlesztők ezt nem ismerik el), méghozzá nemcsak a kínai IP-címekről érkezett kereséseket, hanem a világ bármely pontjáról kínai írásjelekkel bevitt kereséseket is.
Szociális típusú cenzúrához is alkalmazzák ezt a módszert, mint ahogy azt jól példázza a Google Instant és a Katolikus Google. Az előbbi a fiatalkorú felhasználókat védi, az utóbbi vallási alapon szűri a találatokat. Egyik sem működik tökéletesen: angol nyelven hiába is próbálkozunk a négybetűs szavakkal, de a magyar szitokszavak persze működnek, jó sok találattal.
A szerver lefoglalás Magyarországon is bevett gyakorlat, általában a szerzői jog védelmében razziáznak. Az ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Alapítvány) oldalán értesülhetünk leghamarabb megbízható forrásból arról, hogy a rendőrség milyen szervereket foglalt le, és hogy ez milyen illegális oldalakat érint. Az alapítvány bejelentései alapján is indul olykor nyomozás. A 2010. június 16-18. közt lezajlott razzia volt hazánk egyik legnagyobb szerverlefoglalása, ami nagyon sok oldalt érintett, köztük a nCore-t is.
Jogszabályokra hivatkozva nemcsak razziákat hajtanak végre, hanem inkriminált tartalmak eltávolítására is felszólíthatnak a hatóságok. Másfél éve például kilencvenezer bűnelkövetőt azonosítottak a MySpace-en és törölték is őket. Amerikában a közösségi hálózatok ügyében eljáró miniszterek a MySpace-szel és a Facebook-kal is megegyezésre jutottak abban, hogy együttműködnek ezen portálok biztonságosabbá tételében (pl. szűrőket építenek be). Bár ennek ellenére sincs 100 %-os módszer a szexuális bűnelkövetők kiszűrésére.
Persze az is előfordul (méghozzá szép számmal), hogy politikai okokból törölnek tartalmakat. Ezt nagyon jól szemlélteti egy holland példa: egy szélsőjobboldali képviselő iszlámellenes videót töltött fel az internetre. Ezt nemcsak a kormány, hanem az Európai Unió és az ENSZ főtitkár is ellenezte, így a videót levették a honlap üzemeltetői, de sérelmezték azt, hogy erre gyakorlatilag fenyegetésekkel kényszerítették őket.
4. „öncenzúra”
„Ne szólj szám, nem fáj fejem.” A felhasználók önmagukat korlátozzák. Gazdasági- vagy politikai érdekből, félelemből, vagy a jó neveltetés végett az ember nem ír le mindent, amit gondol. Előfordul, hogy egy blogger a bejegyzésekben leírja ugyan a véleményét, de áthúzott betűkkel, amik persze azért tökéletesen olvashatók. De így kiérezhető belőle a „leírjam vagy ne írjam?” szándék.
Van olyan fórum is, amelyben érvényteleníthetjük korábbi hozzászólásainkat ezzel a módszerrel.
- Az internet használatának betiltása- ez a diktatórikus országokban fordulhat elő. 2001 júliusában például a tálib vezetés betiltotta az internet használatát az afgán lakosok számára. Iránban pedig 2006-ban betiltották a szélessávú internetet.
- Sok országban pár éve még olyan költséggel járt az internethasználat, hogy sokak számára eleve a „financiális cenzúra” tette lehetetlenné a szólásszabadság online gyakorlását.
- Lassítás: az internetszolgáltatók meg tudják tenni azt, hogy lassítják egy-egy oldal elérését, ezzel az onnan való letöltést is. Három évvel ezelőtt a második legnagyobb amerikai internetszolgáltató lassította fájlcserélők elérését azzal, hogy zavarta a gépek közti kommunikációt.
- Átirányítás: ezzel a módszerrel úgy lehet egyes weboldalakat elérhetetlenné tenni, hogy az internetezőket ezekről más oldalakra irányítjuk át. Ezt alkalmazta például Kína egy időben (2010 elején) a legnagyobb internetes keresőkkel szemben: a forgalmukat átirányította a helyi konkurens oldalára.
Az internet cenzúrázására tehát rendkívül sok módszer létezik, és minden országban alkalmazzák egyik vagy másik, de esetenként minden formáját.
Észak-Korea
Lakosságának körülbelül 99%-a (de lehet, hogy több) talán még nem is hallott az internetről, hiszen az országban szabad média gyakorlatilag nem létezik: a nép csak rádiót vásárolhat, amelyen kizárólag az állami adó műsora fogható. A Sydney Egyetem egyik szakértője szerint a jelenlegi vezetői felfogás fennmaradása esetén az országban soha nem lesz internet. Ennek ellenére az amerikai Computerworld tudomására jutott, hogy egy kormány-közeli cég ezer IP-címet jegyeztetett be Észak-Korea számára, az egyetemeken az utóbbi időkben megindult az informatikai képzés, bár az állami hírügynökség oldala továbbra is egy japán szerverről érhető el. Mivel nemzetközi cégek az országot globális szempontból versenyképesnek tekintik és szép lassan egyre többen férkőznek be a határokon belülre, így lassú és óvatos fejlődés várható nemzetközi kommunikációja terén, bár a 24 milliós lakosság egyelőre sok hasznát nem élvezheti még ennek. Noha állítólag Kim Dzsong-ilnek már van e-mail-címe.
Kína
Több, mint 30 ezren dolgoznak a Kínai Nagy Tűzfal kötelékeiben, s ha az államérdek úgy kívánja, képesek az egész ország területén blokkolni akár a CNN, NBC, BBC hírportáljait is. Bár a gmail apró trükkel mégis megnyitható, a legnépszerűbb közösségi oldal, a Facebook Kínából ma is elérhetetlen. A Google régebben amúgy is erősen cenzúrázott keresője hackertámadás miatt ez év elején ki akart vonulni az országból. Most a GoogleMaps van soron – engedély kéne a folytatáshoz.
Oroszország
Kínánál is keményebben igyekszik fellépni az egyre inkább terjeszkedő szabad internetes tartalmak ellen, elsősorban természetesen a Putyint támadó blogok, fórumok ellenőrzésével, moderálásával. A hivatalos álláspont szerint a terrorizmus és egyéb szélsőségek okozta veszélyforrásokkal szembeni védekezés a cél, melynek következményeképpen a tiltottnak minősített oldalak felkeresése is büntetést von maga után.
Kazahsztán
Az Opera böngésző határtalan népszerűségnek örvend itt, mivel a lassú letöltést gyorsító speciális funkciója okozta sajátságok miatt határon túli szerverekről juthatnak hozzá a helyiek az őket érdeklő oldalakhoz, ezáltal kiküszöbölve az országban burjánzó internetes cenzúrát.
De hiába az Opera, Kínából a dalai láma hivatalos weboldala azzal sem érhető el.
Irán
Az iráni kormány nem zárkózik el az e-mail-ben közölt életveszélyes fenyegetésektől sem, ha számára túlontúl ellenzéki hangvételű hozzászólásokba ütközne internetes fórumokon. Teszik ezt akkor is, ha az adott felhasználó külföldön követne el ilyen radikális megnyilvánulást. Amennyiben a kedves netező nem hagy fel rosszallást kiváltó magatartásával, napokon belül megjelennek nála, vagy családja tagjainál letartóztatási határozattal.
USA
Az FBI bírósági pert kíván indítani a Wikipedia ellen, mivel "az FBI címerét törvény szerint tilos használni, hacsak nem rendelkezik valaki az FBI igazgatójának engedélyével". A Wikipedia egyelőre még nem rettent meg.
Mivel a szerzői jogok külön tételt képeznek a kurzuson, ezekről mi most nem szólunk bővebben.
Magyarország
A Google itthon nem cenzúráz:
Jogsérelmi vita, főszerepben a személyiségi jogok. Közkinccsé tehető-e a privátban kapott fotó, a rajta szereplők hozzájárulása nélkül? Kiadhatóak-e a személyes adatok? Az adatvédelmi biztos büntetőjogi felelősségről beszél.
Rasszizmus és szélsőséges elvek vagy tájékozódáshoz való jog? Kitithatók-e egy ország szeme elől azok az adatok, amik különben nem kapnának nagy nyilvánosságot? Ezt a kérdést is megoldja a külföldi szerver:
Cenzúra nélküli, de editálható bejegyzések a Wikipedia-n. Akkor most van, vagy nincs szűrés?
Fiatalkori baklövéseid megörökítve a hálón? Megoldás lehetne a 10 éves elévülési szabály:
Leleplező diplomáciai feljegyzések, melyek akár közvetlen életveszélybe sodorhatnak embereket.
Betiltott filmek és játékok a világ minden csücskéből. Néhány szoftver, melyek a bírálóik szerint tömegmészárlásra sarkalltak pár beteg elmét.
Nem dohányzók érdekeit sértő blog? Törlés! Petíció a Facebookon.
Ha már közösségi oldal: mi derül ki rólad az adatlapodról? Van-e kellő öncenzúrád? Hatalmas kereskedelmi értéket képviselnek a felhasználói adatok.
És mi van a halottak közösségi oldalaival, blogjaival, hozzászólásaival? Jelszó birtokában nem olyan nagy a probléma, de mi van, ha a hozzátartozók inkább mindent törölnének? Törlési vagy töröltetési lehetőség, emlékoldal létrehozása, de kinek és milyen iratokat kell bemutatnunk, hogy ezekre jogosultságot kapjunk? Ahány ház, annyi szokás:
És még néhány cenzúra-érdekesség a végére:
Hollywood-i filmesek önkorlátozó szabálygyűjteménye
Hazabeszélek. Köszönetnyilvánítás a cenzúra ellen küzdő könyvtárosoknak:
:) Komplett. Kössz!
VálaszTörlés