Az Apple cég nemrégiben ismét egy izgalmas számítógép-alkalmazással rukkolt elő. Az e-könyvek mintájára most már itt az igazi, kézbe vehető, lapozgatható és tetszőleges tartalommal feltölthető e-újság is. Kiknek készülnek ezek a szoftvercsodák? Valós igényeket elégítenek-e ki, vagy csak a számítógépgyártók újabb, random piaci próbálkozásáról van szó? Egyáltalán: mennyire vannak összhangban a megváltozott olvasói szokások a mai könyv- és lapkiadási gyakorlattal? Áttekintés a külföldi vélemények tükrében.
Folytatás:
A Flipboard esetében valójában a tavaly megjelent iPad adta lehetőségek továbbgondolásáról van szó. Hívei szerint "isten ajándéka ez az olvasóknak...", ami képes arra, hogy a felhasználó által gyakran látogatott webpage-ekről, "például egy Twitter-forrásból összeszedje a fotókat, szövegeket vagy videókat, és a különböző helyekről származó linkek tartalmát magazinszerűen megjelenítse egy oldalon, arányosan és szellősen elrendezve, ráadásul szépen tipografálva".
"Your social magazine" — hirdeti a szlogen. A Flipboard révén az igényes olvasó maga válhat a saját személyes és egyben közösségi magazinja szerkesztőjévé: beállíthatja kedvelt hírcsatornáit, megjelölheti az általa érdekesnek tartott témákat, kulcsszavak, személynevek, intézmények, országok stb. rögzítésével körvonalazhatja, hogy miről kíván nap mint nap informálódni, kivel akar kapcsolatban állni. A fáradságos és sokszor időrabló tallózást a program elvégzi helyettünk, sőt még a tetszetős tálalást is megoldja. Mindez gyerekjáték a "mára első számú hírforrásokká előlépett tartalomgenerátorok" (a Flickr, a Google Reader, a Facebook, a Twitter, a különböző magazinok, fórumok és blogok stb.) bőséges anyagának felhasználásával.
Már a böngészést is robotok csinálják?
Böngészni jó! Tudták ezt nagyszüleink, szüleink is: lényegében ugyanezt tették, vagyis szörföltek az információs csatornákon, amikor a rádió gombját csavargatták, vagy a tévékapcsolót nyomogatták. Már az elektronikus média korai formái is biztosították ezt a fajta szabadságot, szemben a nyomtatott könyv és a hagyományos sajtó világával, ahol ez nem megy, és az ember, ha már egyszer választott, azt olvassa, ami előtte van — ha épp el nem alszik rajta.
Napjainkban viszont az egyre nagyobb önállóság és a kényelmes, gyors válogatás lehetősége köszönt ránk olyan eszközök formájában, amelyek laza olvasgatásra vagy elmélyült munkára egyaránt megfelelőek. (Bár az állandó munkavégzésre való alkalmasság szempontjából nem valószínű, hogy a táblagépek egyhamar felveszik a versenyt az irodai vagy otthoni számítógépekkel, de kiegészítő eszközként nagyon jól használhatók.) Az e-bookok, e-magazinok ugyanúgy kézbe vehetők, lapozgathatók, mint egy könyv vagy folyóirat, a bennük foglalt információ viszont sokszorosa azokénak. Mintha mindig egy jól felszerelt könyvtár olvasótermében ülnénk, vagy inkább az költözne be hozzánk egy hordozható, képeskönyv méretű, lapos doboz formájában. Sőt, fel sem kell állni, még a polcig sem kell elmenni... De ezt már sokan, sokszor elmondták.
Az asztali számítógépek néhány évtizeddel ezelőtti tömeges elterjedése készítette elő ezt a forradalmi változást. A friss információ befogadásának igazán felhasználóbarát, mindennapi és praktikus formái azonban csak mostanában kezdenek kialakulni, köszönhetően a hordozható eszközök radikális méretcsökkenésének, a memóriakapacitás és az átviteli sebesség növekedésének.
Lesz-e üzleti siker a Flipboard?
Komoly dolgok ezek? Vagy a számítógépet afféle csili-vili, színes kis kütyüvé degradálják, amiben inkább csak a gyerekek, vagy a nem teljesen érett és tudatos felhasználók lelik örömüket, akik az internetet főleg kikapcsolódásra használják? Akiknek fontosabb a külcsín, mint a belbecs? Vagy épp ellenkezőleg: a felhasználói aktivitás fokozódása hívja életre ezeket a megoldásokat?
Az Apple vezére, Steve Jobs mindenesetre nagyon bízik a sikerben. A viszonylag magas, ám csökkenő ár ellenére a lehetséges iPad-használók rétege óriási. A Flipboard-team még csak egyéves, de már 10 millió dollárnyi alapot halmoztak fel olyan nagyságok adományaiból, mint a Twitter-társalapító Jack Dorsey és a színész Ashton Kutcher. Ez jó dolog, de egyben azt is jelzi, hogy a Flipboardnak előbb-utóbb pénzt kell csinálnia — nem könnyű feladat egy alkalmazás számára, amely ingyen hozzáférhető az iTunes App Store-on keresztül. A pénzügyi tervben szó van a Flipboard-oldalakba beágyazott hirdetésekről éppúgy, mint a felhasznált tartalmak szolgáltatóinak való fizetségről. Ez utóbbi lehetőség nemcsak a profikra vonatkozik, hanem az egyre jobban burjánzó amatőr tartalommegosztókra is, akik közül az elszántabbaknak és ügyesebbeknek akár rendszeres pénzkeresetet is jelenthet a "bedolgozás".
Ha nem lenne, ki kéne találni
Úgy tűnik, a lapkiadók egyre kevésbé hagyhatják figyelmen kívül az elektronikus média új formáit. A Flipboard "az a termék, amit pont egy nagy médiatársaságnak, jobban mondva médiatársaságok egy csoportjának kellett volna feltalálnia" — olvashatjuk a szerkesztői véleményt a Monday Note április 17-i számában.
Nyilvánvaló, hogy a Flipboard és a hozzá hasonló eszközök — nevezzük őket egyénileg szerkeszthető, hordozható elektronikus tartalommegjelenítőknek — rendszerezettebbé, áttekinthetőbbé teszik számunkra a webnek azt a részét, amit naponta használunk. Nem visszalépés ez a hagyományosan szerkesztett média felé, hanem éppen az ott kialakult, sok évszázados kultúra beemelése az új technikai környezetbe.
A Flipboard "közösségi magazin" alapítója, Mike McCue szerint ahhoz, hogy egy hagyományos kiadó életképes legyen ebben az új világban, arra is gondolnia kell, hogyan illeszkedik a tevékenysége a valós idejű közösségi oldalakhoz. Példának hozza fel a National Geographicot, amely listát vezet azokról a Twitter-felhasználókról, akik éppen az Északi-sarkon expedícióznak, és mobiltelefonnal készített felvételeket küldözgetnek az egyébként gyönyörűen megtervezett és minőségi papírra nyomott lapnak. "Az ilyesmi szorosabbra fűzi a szálakat az újságírók, a fotósok és az olvasók között" — állítja.
Hazai példák
Az olvasói kommentek a magyar napilapok online változatain, az internetes újságokon mára megszokottá váltak. Könyvek esetében is gyakori a blogos háttérmunka. Az Athenaeum Kiadónál áprilisban megjelent afganisztáni háborús riportkönyv, a Maximum nulla áldozattal szerzője kint tartózkodása alatt heteken át a blogján keresztül tartotta a kapcsolatot követőivel. Előfordult, hogy egy megtámadott harckocsiból szinte élő-egyenes adásban tudósított a magyar katonák aktuális harci cselekményéről, közben fogadva a kommenteket. Az általa készített, amatőr videofelvételen hallani lehetett a fegyverzajt, látni a lövedékek felvillanó fényét. A képek utóbb a nyomtatott könyvben is megjelentek.
Szabadság vagy szabályozottság?
Ez a két emberi kívánalom mindig nehezen egyeztethető össze, így nyilván a számítástechnika világában is. Persze minden az arányokon — meg az egyéni igényeken — múlik.
"Hogy a push (tolni) stratégiáról át kell állni a pull (húzni) metódusra — amelyben a média nem a saját kénye-kedve szerinti időzítésben és struktúrában tolja le a tartalmakat a közönség torkán, hanem a felhasználó húzza magához a kínálatból azt, amire szüksége van —, a kereskedelmi tévék nagyjából a 90-es évek elején rájöttek — a felismerés gyümölcse a kábel- és műholdas csatornák burjánzása. Az írott média ehhez képest két évtizedes késésben van, hiszen továbbra is a pushmodellt követi, néhány kivételtől (például a nemrég indult, egyelőre kísérleti fázisban levő online hírújságtól, a The Dailytől) eltekintve. Holott például egy hírportál (vagy ad abszurdum egy nyomtatott lap online kiadása) testreszabásának, a hírmix beállíthatóságának nem sok technikai akadálya lenne."
Mindannyian vesztünk már el egy véletlenül felmerült linken elindulva, tekeregtünk céltalanul az RSS-ek útvesztőjében. A Flipboard és hasonlók arra is lehetőséget adnak, hogy újabb útjelző karókat tűzhessünk ki magunknak. Folytatva az utazási hasonlatot, de áttérve a szárazföldiről a vízi útvonalakra (ahogy az internettel kapcsolatban megszokott): talán abban is segíthetnek, hogy egyenletesebben evezzünk, ne bolyongjunk fölöslegesen, és ne legyünk állandóan csábításoknak és kalóztámadásoknak kitéve az információ hatalmas óceánján.
Források:
Hírek neked. Újdonságok innen-onnan. Összeállította Hargitai Miklós. Népszabadság Magazin, 2011.április 1., 14. o.
How Flipboard Turned Web Noise Into iPad Gold, by Brian X. Chen. Wired Magazin, 2010. december 16.
Flipboard: game-changer or just a fad? Monday Note, 2011. április 17.
Flipboard: Threat and Opportunity. The Guardian, 2011. március 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése