Hogyan tovább e-könyv Magyarországon?

Érdekes volt megállapítani azt, hogy a cikk amit választottam ugyanazon a napon, ugyanazzal a szöveggel, vagy kis változtatással több helyen is megjelent. Kezdve az Index-szel, ahonnan én is vettem, a Magyar Nemzet Online-on, a delmagyar.hu-n, vagy a hir24.hu-n. Az indítványt L. Simon László adta be tavaly novemberben. A magyar jogszabályok újabb furcsa 22-es csapdája törvényei állnak úgymond a fejlődés útjába.

Törvény és megvalósítás

A lényege az, hogy hiába könyv az elektronikus könyv, nem veszi egy lap alá a törvény őket. A könyvekre igaz, hogy csak 5%-os áfakulcs van kivetve. Ez akkor is igaz, ha a mű cd-n vagy memóriakártyán jelent meg. A lényeg az, hogy fizikai hordozója legyen a műnek.
És itt jön a csavar a történetben. Ugyanis a törvény világosan megfogalmazza, hogy ha nincs fizikai adathordozója a műnek, hanem csak az internetről töltik le a szellemi terméket, akkor az nem terméket értékesít, hanem elektronikus szolgáltatást nyújt. A szolgáltatásokra pedig Magyarországon 25% általános forgalmi adó van kivetve.

E-könyv olvasó árkörkép

Fontos szempont az is, hogy ezzel a törvényi csavarral a hagyományos és az elektronikus könyvek között kevesebb, mint ezer forint a különbség. Erre még rájön az is, hogy maga az e-könyvolvasó készülékek ára is egyenlőre még az egekben van hazánkban.
Néhány példa
Koobe e-könyv olvasó a Qwerty-nél: 54900 Ft.
Amazon Kindle termékek : 44900 és 115900 Ft. között
Sony e-könyv olvasó: 75390 Ft.
iRiver Story 2GB e-könyv olvasó: 47300 Ft.
Alcor Poet e-könyv olvasó: 24900 Ft.
MyAudio MA-E7 e-könyv olvasó: 29900Ft.

Mit is tudnak ennyi pénzért?

Kicsit utánanéztem, hogy melyik mit tud, vagyis, hogy megéri-e egy drágább készüléket venni, mert az okosabb.
A legolcsóbbal kezdem:
Alcor Poet: megválaszthatjuk milyen operációs rendszert szeretnénk, hangrögzítés funkciója is van, 13 cm-es kijelző
MyAudio: Kapunk 5 már feltelepített könyvet ajándékba. Rengeteg formátumot támogat. 7ˇ-os kijelző, 10 órás használat akkumulátorról.
iRiver Story 2Gb: az előzőekben is volt naptár, de itt már például emlékeztetőt is megadhatunk naponta maximum 4-et. 15 cm-es a kijelzője, akár 32GB-ig bővíthetjük a memóriáját. Fejlődik a könyvek megjelenítésének módja: megjelenítés típus szerint, címszó alapján való keresés, meddig olvastunk el egy könyvet, kedvenclista készítés, megválasztható olvasási irány például képregényeknél, a könyv aktuális oldalára való ugrás.
Sony Touch Edition PRS-650: érintőképernyő, nagyon lapos, nagyon könnyű, erős fényben is jól olvasható, 12 féle szótár, amiben közvetlenül kereshetünk, beépített akkumulátorral akár 2 hétig is használható, praktikus funkciók: érdekesebb részek megjelölése, a jegyzetelés, az oldalak megjelölése, illetve a szövegkeresés és zoomolás
Koobe: szintén nagyon könnyű, olyan súlyú, mint egy mobiltelefon, több, mint 1000 tárolható könyv, napsütésben is kitűnően olvasható. 184 mm*121 mm*10 mm-es kijelző.

Amazon Kindle:
Úgy gondolom, ha valakinek van pénze, és szereti a műszaki dolgokat, akkor igenis jobb beruházni, egy magasabb kategóriás készülékbe, mert sokkal több és jobb funkciót kapunk, mintha vennénk egy olcsóbb terméket, csak azért, hogy elmondhassuk nekünk is van.

Unió és a tagállamok

Most is zajlik a konzultáció az EU-ban az általános forgalmi adózás jövőjéről az úgynevezett Zöld Könyvben. Ez a konzultáció 2010. december 1-jén kezdődött, és 2011. május 31-én zárul le. Az Unió ajánlása kimondja, hogy csak azt a lehetőséget tartják elfogadhatónak, ha mind a hagyományos, mind az elektronikus kultúraközvetítő eszközök azonos, kedvezményes adózás alá esnek! Tehát a könyvek esetében az elektronikus változatokat, ugyanaz a kedvezményes adó illeti meg, mint hagyományos társaikat.

Megoldás?!

Így már nem is annyira 22-es csapdája ez a dolog, hiszen megvan a megoldás: be kéne tartani a közösségi ajánlásokat, és akkor Magyarországon már csak az eszközök árával lenne probléma, nem pedig azzal, hogy akkor most letölthetem-e azt a könyvet vagy egyszerűbb, ha kihozom egy könyvtárból, vagy megveszem egy könyvesboltban.