Hetyési Andrea és Kiss Benedek összeállítása, 2010 ősz.
A szemantikus web célja a weben fellelhető információk egységbe rendezése, egy olyan hálózat létrehozása, ahol az adatokat nemcsak az ember, hanem az automatizált eszközök is képesek egymással megosztani és feldolgozni. Lényege, hogy a weben fellelhető adatokat oly módon írjuk le és kapcsoljuk egymáshoz, hogy a különböző információkat a gépek ne pusztán megjeleníteni, hanem automatizált módon kezelni, egységbe rendezni és különféle alkalmazások segítségével újra felhasználni is képesek legyenek. A szemantikus web a weboldalakon található információkhoz leíró címkéket rendel hozzá, és oly módon kapcsolja össze őket, hogy a számítógép hatékonyabban találhassa meg a kívánt adatokat, újfajta asszociációs kapcsolatokat létesítve a különböző információk között. Mindennek eredményeképpen tulajdonképpen egy globálisan elérhető adatbázis jönne létre.
Tim Berners-Lee szerint a szemantikus web olyan, mint a címkézés, vagyis olyan hely, ahol minden adat egymásra találhat és összekapcsolódhat. Berners-Lee szeretné a Google hatalmát egy kicsit megkurtítani, hiszen szerinte, ha meg is valósulna a szemantikus web, akkor is megpróbálná uralni, felügyelni és szabályozni, pedig pont hogy az lenne a lényege, hogy minden entitás, ami az interneten van, saját adattal, geolokációval lenne ellátva, ami alapján sokkal könnyebb lenne megtalálni. A szemantikus webet a Facebookhoz és az IWIW-hez hasonlítja, miszerint minden információnak saját „profiloldala” lenne, ami által sokkal érthetőbbé, értelmesebbé válna a net.
A semantic network kifejezést először Masterman használta 1961-ban, jelentése: egységesen elfogadott hálóillesztő eljárás. A szemantikus háló gráfokból épül fel, ahol minden csúcs egy fogalom, a köztük lévő kapcsolatot meg egy él jelenti, ha az él súlyozott, akkor azzal a kapcsolat erősségét fejezzük ki. A szemantikus halót azért találták ki, hogy modellezni tudják az emberi asszociációt, azért, hogy egy gép is tudjon következtetni.
A MIT és aW3C közös projektje a Piggy Bank, ami egy adatgyűjtő és megjelenítő eszköz. Más-más oldalakról gyűjthetünk össze információkat és ezeket egységbe tudjuk foglalni, illetve ha az információ ezt kívánja vagy lehetőség van rá, akkor akár a térképre is rá tudjuk rakni, tehát tudjuk hozzá használni a google maps-ot. Ezt RDF-ben tudjuk eltárolni, ami az alapja a szemantikus webnek. Jelentése: deklaratív nyelv, ami állításokat tartalmaz.
RDF Forrásleíró Keretrendszer. Ezt XML-lel lehet kifejezni. Az RDF olyan állítások általános modellje, miszerint két forrást egy reláció kapcsolja össze. Azon az elven alapul, hogy lehet állításokat állításokról is megfogalmazni. Nincs benne kapcsolat az adattípusokkal. Ahhoz, hogy használni tudjuk meg kell egyezni egy adott szókészletben (RDF Séma), viszont ez csak az alapmechanizmust adja, de nem lehet belőle következtetéseket levonni, nincs megfeleltetés a különböző szókészletek között.
Az OWL RDF és RDF Sémán alapszik. Az ontológia kifejezéseket és összefüggéseket határoz meg egy adott tudásterület leírásához. A Szemantikus Webnek szüksége van ontológiák felépítésére. Az OWL a logika és a tudásreprezentáció gyakorlati eredménye.
Plusz érdekesség Jóföldi Endre, aki felkerült a Semantic Web 100 listára, amin azok az emberek szerepelnek, akik meghatározó személyei a szemantikus web jövőjének.
Alapelképzelés, hogy mindennek le kell tudni írni a gépek számára értelmezhetően a jelentését. Ennek során gráfszerkezetek jönnek létre. Ezekben a levelekre vonatkozó információ továbbkeresésével, valamint az azonos tartalmat reprezentáló levelek összevonásával sokszínű információhalmaz keletkezik a kiindulási ponthoz rendelve.
A gépek képesek adott információhalmazból továbbiak kikövetkeztetésére, pl. alárendelt fogalomhoz kapcsolódás esetén kikövetkeztetik a felérendelthez való kapcsolatot.
Tim Berners-Lee lépcsős modellje leírja a szemantikus web felépítését. Ennek lépcsői a következők:
1) Unicode és URI ajánlások -> egységes nemzetközi karakterformátum és egységes címezhetőség.
2) XML réteg -> a definíciókat XML alapú szabványokkal integrálhatjuk. Ide tartoznak az XML névtér- és sémadefiníciói, amik szintaktikai és szemantikus szabályokat adnak meg. Ezáltal önleíró, önellenőrző dokumentumformátum jön létre.
3) RDF és RDFS réteg -> állításokat tehetünk az objektumokról URI-k segítségével, és olyan szótárakat készíthetünk, amelyekre ezen URI-k hivatkozhatnak.
4) Ontológiaréteg -> bonyolultabb szótárak. Fogalmak közötti összefüggések is megadhatók, hasonlóan egy tezauruszhoz.
5) Digitális aláírás réteg -> hitelesség igazolása.
Az XML az első lépcsőfok ahhoz, hogy valamit a gép számára értelmezhetően írunk le. Nézzünk egy pédát!
I just got a new pet dog.
<sentence>
<person href="http://aaronsw.com/">I just got a new pet <animal>dog.
Ugyanaz a jelentésük (ha mindkettőt a cikk írója állítja), de a gép számára a második értelmezhető, míg az első csak puszta szöveg.
Kérdés lehet, hogy milyen információban lehet megbízni. Egy megoldást kínál a „Web of Trust” elnevezésű ötlet. Ennek során mindenki meghatározza azokat, akikben megbízik, és így néhány lépés után ún. bizalmi háló alakul ki. Ezen belül megbízunk a következtetések helyességében.
Mindazonáltal az első lépés az adatbázisokból való dolgozás, ami kitűnő statisztikákra ad lehetőséget. Az adatbázisok átalakítása gépi feldolgozásra rengeteg adatbázis adatainak összekapcsolódását eredményezi.
Másik irány a folkszonómia, amikor ténylegesen a mi címkéinkből indul ki a rendszer. A folkszonómia úgy jön létre, hogy egy webhely használói kulcsszavakat (tag-eket, azaz jelölőket, címkéket) adhatnak meg az oldalon található tételek jellemzéséhez, leírásához. A felhasználó kis korlátozással vagy éppen minden korlátozás nélkül, szabadon megválaszthatja címkéit.
A folksonomy kifejezést (a folks = nép, emberek, és a taxonomy = osztályozás, rendszertan összevonásából) megalkotó Thomas Vander Wal szerint folkszonómia akkor jön létre, amikor az emberek - saját későbbi információ-visszakeresési céljaik érdekében - online indexelhetnek tételeket.
A szemantikus web: avagy miről is szól az internet valójában?
2006.11.20. 17:04. írta: hírbehozóhttp://webisztan.blog.hu/2006/11/20/a_szemantikus_web_avagy_mirol_is_szol_az
A cikk egy kis bevezetőt nyújtott a szemantikus webről, igazándiból a fogalmát próbálja meg elmondani, valamint megmagyarázni egy kicsit köznapibb nyelven, hogy az átlagolvasó is megértse. A cikk szerint a szemantikus webnek az lenne, illetve lesz a feladata, hogy a weben megjelenő tartalmak számítógépes műveletek segítségével nyerjék el jelentésüket. Ez a cikk nagy segítség volt, hiszen ebből ki tudtam indulni, hogy miket is keressek a továbbiakban.
A Google belekezd a nagy Web 3.0 kísérletbe
2009.05.13. 08:45. írta: hírbehozó
http://webisztan.blog.hu/2009/05/13/a_google_belekezd_a_nagy_web_3_0_kiserletbe
Ennek a cikknek az volt a lényege, hogy Goggle felől is meg tudtam ismerkedni a szemantikus webbel, tehát megismert, hogy ha sikerülne beindítani a szemantikus webet, akkor mekkora változás lenne a mindennapi internetezésben és keresésben, hiszen így sokkal könnyebben meg tudnám találni azt, amit keresek. Vagyis képesek leszünk speciális tartalmakra is keresni. Érdekes volt számomra ez a cikk, hiszen ebben volt konkrét példa, hogy hogyan is kell ezt a szemantikus webet elképzelni, valamint megismerhettük a Google felöli megközelítést, megoldást is.
Berners-Lee: a szemantikus web le fogja nyomni a Google-t és a Facebookot
2008.03.15. 15:31. írta: hírbehozó
http://webisztan.blog.hu/2008/03/15/berners_lee_a_szemantikus_web_le_fogja_nyomni_a_google_t_es_a_facebookot
Berners-Lee szerint a szemantikus web olyan, mint a címkézés. Ezt úgy értette, hogy olyan hely, ahol minden adat egymásra találhat és összekapcsolódhat. Berners-Lee szeretné, ebben a cikkben, a Google hatalmát egy kicsit megkurtítani, hiszen szerinte, ha meg is valósulna a szemantikus web, akkor is megpróbálná uralni, felügyelni és szabályozni, pedig pont hogy az lenne a lényege, hogy minden entitás, ami az interneten van, saját adattal, geolokációval lenne ellátva, ami alapján sokkal könnyebb lenne megtalálni. Valamint Berners-Lee a szemantikus webet a Facebookhoz és az IWIW-hez hasonlítja, miszerint minden információnak saját „profiloldala” lenne, ami által sokkal érthetőbbé, értelmesebbé válna a net. Azt hiszem az összefoglalóból is kiderült, hogy ez egy nagyon érdekes cikk, amiből megtudhattuk Tim Berners-Lee gondolatait és elképzeléseit is a szemantikus webről.
Szemantikus web az igazi web 2.0
2006. 11. 28. 2006. nov. 28. 7:00 írta: Koloshttp://web.buzz.hu/archives/2006/11/28/Szemantikus_web_az_igazi_web_20/ Ebben a cikkben a szemantikus hálóról volt szó, de egy kicsit tudományosabban, illetve egy másik oldalról bemutatva. „A semantic network kifejezést először Masterman használta 1961-ban, jelentése: egységesen elfogadott hálóillesztô eljárás. A szemantikus háló gráfokból épül fel, ahol minden csúcs egy fogalom, a köztük lévő kapcsolatot meg egy él jelenti, ha az él súlyozott, akkor azzal a kapcsolat erősségét fejezzük ki. A szemantikus halót azért találták ki, hogy modellezni tudják az emberi asszociációt, azért, hogy egy gép is tudjon következtetni.” Azért volt fontos ez a cikk, mert egy másik nézőpontból máshogy is megértettem a szemantikus web jelentését.
Szemantikus web a gyakorlatban! 2006. 12. 11. 2006. dec. 11. 13:00 írta: Kolos http://web.buzz.hu/archives/2006/12/11/Szemantikus_web_a_gyakorlatban/ Ebben a cikkben a szemantikus web egy magvalósításáról van szó, illetve egy kezdeményezéséről. A MIT és aW3C közös projektjéről van szó, a Piggy Bank-ról, ami egy adatgyűjtő és megjelenítő eszköz. Más-más oldalakról gyűjthetünk össze információkat és ezeket egységbe tudjuk foglalni, illetve ha az információ ezt kívánja vagy lehetőség van rá, akkor akár a térképre is rá tudjuk rakni, tehát tudjuk hozzá használni a google maps-ot. Ezt RDF-ben tudjuk eltárolni, ami az alapja a szemantikus webnek. Jelentése: deklaratív nyelv, ami állításokat tartalmaz. Nagyon fontos cikk, hiszen szó van benne a próbálkozásról, valamint egy fontos fogalomról az RDF-ről.
Szemantikus web http://mediapedia.hu/szemantikus-web
Szemantikus web, amit "gondolkodó" webként, néha web3.0-ként is szoktak említeni. Célja, hogy a World Wide Web-en megtalálható információkat egységbe rendezze, és egy olyan hálózatot hozzon létre, ahol a különböző adatokat nem csak a felhasználó ember, hanem automatizált alkalmazások is képesek egymással megosztani és feldolgozni. Ebből a cikkből is egyértelműen a szemantikus web fogalmát tudtam meg, segítve azt, hogy könnyebben meg tudjam magyarázni én is.
Magyar szakember a szemantikus web legbefolyásosabb személyiségei között 2010.07.19. 16:07 írta: lica http://index.hu/tech/blog/2010/07/19/magyar_szakember_a_szemantikus_web_legbefolyasosabb_szemelyisegei_kozott/ Ez egy igen rövid kis cikk és csak azért választottam, mert Jóföldi Endre szerepel benne, aki felkerült a Semantic Web 100 listára, amin azok az emberek szerepelnek, akik meghatározó személyei a szemantikus web jövőjének. Így ez a cikk inkább csak egy kis érdekesség, nem pedig fontos információ.
Szemantikus Web: Bevezető Resource Description Framework Herman Iván, a W3C Hivatalok Vezetője Budapest, 2002. Szeptember 24http://www.w3.org/2002/Talks/2409-Budapest-IH/OverviewPrint.html
Ez az írás fejezetekre van osztva, és én ezekből választottam párat, amik mind másról szólnak. Az első az RDF-ről, vagyis a Forrásleíró Keretrendszerről szól. Ezt XML-lel lehet kifejezni. Az RDF olyan állítások általános modellje, miszerint két forrást egy reláció kapcsolja össze. Azon az elven alapul, hogy lehet állításokat állításokról is megfogalmazni. Nincs benne kapcsolat az adattípusokkal. Ahhoz, hogy használni tudjuk meg kell egyezni egy adott szókészletben (RDF Séma), viszont ez csak az alapmechanizmust adja, de nem lehet belőle következtetéseket levonni, nincs megfeleltetés a különböző szókészletek között. Ez a fejezet nagyon jól összefoglalta az RDF fogalmát, ezért használtam fel.
Szemantikus Web: Bevezető
Web Ontologies Language Herman Iván, a W3C Hivatalok Vezetője Budapest, 2002. Szeptember 24http://www.w3.org/2002/Talks/2409-Budapest-IH/OverviewPrint.html
Ez ugyanannak az írásnak egy másik fejezete, amiben a OWL-ről van szó. Az OWL RDF és RDF Sémán alapszik. Az ontológia kifejezéseket és összefüggéseket határoz meg egy adott tudásterület leírásához. A Szemantikus Webnek szüksége van ontológiák felépítésére. Az OWL a logika és a tudásreprezentáció gyakorlati eredménye. Bár elég rövid ez a fejezet, de mégis elég tanulságos és fontos volt.
Épülőfélben a szemantikus web
2004.10.07.
Források: http://www.digitaldividenetwork.org/; http://www.techreview.com/
http://archive.infinit.hu/2004/1007/index.html
A szemantikus web célja a weben fellelhető információk egységbe rendezése, egy olyan hálózat létrehozása, ahol az adatokat nemcsak az ember, hanem az automatizált eszközök is képesek egymással megosztani és feldolgozni. lényege, hogy a weben fellelhető adatokat oly módon írjuk le és kapcsoljuk egymáshoz, hogy a különböző információkat a gépek ne pusztán megjeleníteni, hanem automatizált módon kezelni, egységbe rendezni és különféle alkalmazások segítségével újra felhasználni is képesek legyenek. A szemantikus web a weboldalakon található információkhoz leíró címkéket rendel hozzá, és oly módon kapcsolja össze őket, hogy a számítógép hatékonyabban találhassa meg a kívánt adatokat, újfajta asszociációs kapcsolatokat létesítve a különböző információk között. Mindennek eredményeképpen tulajdonképpen egy globálisan elérhető adatbázis jönne létre. Ez a cikk is a szemantikus web alapfogalmát, célját és lényegét írja le.
W3C tutorial 2010.06.22. írta: Ivan Herman, W3C http://www.w3.org/2010/Talks/0622-SemTech-IH/Tutorial.pdf
Ha van ennek egy fordítása, mi sem természetesebb, hogy (miután azt is leírtuk ilyen formában) összeszerkesztjük a kettőt. Kapcsolódási pont, hogy ami az egyiknek azonosító tag, az a másiknak eredeti műre mutató tag.
Persze nem árt definiálni a GÉPEKNEK, hogy pl. ami franciául titre, az angolul title. Ezzel egyszerűbbé is válik a gráf, meg értelmesebbé is.
Ha ezt kibővítjük pl. a szerzőről a Wikipédián talált információkkal, egész összetett, és sokmindent eláruló gráfot kapunk.
Gráfokat aztán már úgy „reprezentálunk” (tárolunk, valósítunk meg), ahogy akarunk, lényeg, hogy így képesek vagyunk egy újfajta, erre szolgáló leíró nyelv segítségével tartalmat leírni (sőt összesíteni, integrálni). Egy ilyen leíró nyelv az RDF. Hasonlít a HTML-hez, csak ebben tartalomra irányuló címkék vannak.
A metaadatsémák és a szemantikus web: egységesítés és specializáció a metaadatok világában
51. évfolyam (2004) 7. szám, írta: Fülöp Csaba – Kovács László – Micsik András
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3648&issue_id=452
Ebben a cikkben megismerkedhetünk a lépcsős modellel, a WWW atyja, Tim Berners-Lee nevéhez kapcsolódik. A szemantikus web következtetéseket tesz lehetővé a weben. Ennek legfőbb építőköveit a World Wide Web Consortium (W3C) dolgozza ki és szabványosítja. Az ehhez használt eszközök a Resource Description Framework (RDF), az RDF Schema (RDFS) és a Web Ontology Language (WOL), persze ezt még jócskán bonyolíthatnánk :) A szemantikus web összképét az egymásra épülő célok lépcsős modelljével lehet szemléltetni – akinek beugrott a hálózati rétegek egymásra épülése, az máris megérti, hogy minden mindennel összefügg. Nézzük, mik is ezek a lépcsők:
The Semantic Web In Breadth
2002-05-01 19:12:37, írta: Aaron Swartz
http://logicerror.com/semanticWeb-long
Rengeteg dologról szól a cikk, de világosan magyaráz.
I just got a new pet dog.
<sentence>
<person href="http://aaronsw.com/">I just got a new pet <animal>dog.
Nyilván nem lenne jó, hogyha az ilyen sentence, person, animal, stb. típusú kulcsszavak keverednének, na ezért találták ki az XML névtereket, amik az azonosítást és egységesítést is szolgálják.
Az RDF ennek a továbbfejlesztése, feladata, hogy a gépek mindent értelmezni tudjanak.
Az RDF sémák és DAML+OIL témakör lényege, hogy ezeket a szépen összegyűjtögetett információmorzsákat kapcsolatokkal lássuk el. Mindez a gépek feladata lesz, amik adatbázisokon fogan dolgozni ezekkel az eszközökkel.
A jövő: logikai következtetések megvalósítása, majd ezek felhasználásával állítások bizonyítása.
Kérdés, hogy kinek az állításit fogadjam el? A megoldás ötlete, hogy mi csak azt mondjuk meg, kikben bízunk. Az is megbízik valakikben, és így tovább, kialakul egy bizalmi hálózat.
Szemantikus web a gyakorlatban! Debrecen, 2004. Enyedy Gyula http://van20.uw.hu/OWL/diploma.htm
Folkszonómia
56. évfolyam (2009) 4. szám, eredeti: NEAL, Diane: Folksonomies and Image Tagging: Seeing the Future?
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5120&issue_id=503
A folkszonómia úgy jön létre, hogy egy webhely használói kulcsszavakat (tag-eket, azaz jelölőket, címkéket) adhatnak meg az oldalon található tételek jellemzéséhez, leírásához. A felhasználó kis korlátozással vagy éppen minden korlátozás nélkül, szabadon megválaszthatja címkéit.
A web 3.0 és a könyvtárak végzete
2007. május 02., KIT Hírlevél: 2007. 5. 2. (18. szám)
http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=a_web_30_es_a_konyvtarak_vegzete
Az előadó szerint a tartalmak felhasználók általi rendszerezése, a folkszonómia elve olyannyira hatékony, hogy egyenesen az a kérdés vetődik fel, lesznek-e a jövőben egyáltalán könyvtárak? A professzor szerint ugyan szükség van a könyvtáros szakemberek tudására, de munkájukat át kell szervezni úgy, hogy abba beépüljenek a folkszonómia által nyújtott lehetőségek. Az új kihívásoknak pedig véleménye szerint csak úgy lehet megfelelni, ha az egyes tudományterületek képviselői ebben együttműködnek egymással, és a jogrendet is ennek megfelelően alakítják.
Könyvtár 2.0, avagy közösen vagyunk tudásbirtokosok
-Tag-elés, azaz címkézés - ipari méretekben
16. évfolyam (2007) > 2007/9, Paszternák Ádám-Takács Dániel-Mikulás Gábor
http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.83A "tag" (ejtsd: teg): készítők és felhasználók által adható "címke", index vagy metaadat, amellyel - igaz, szubjektíven, de a lehető legnagyobb demokráciában - az adott tartalmat - képet, szöveget (linkeket), videót, prezentációkat vagy éppen az arra alkalmas OPAC rekordjait - jelölik. A címke a folkszonómia egysége.
A HTML nem írja le a tartalmat, ezért is fejlesztették ki a szemantikus webet. Itt pontosan ez a feladat. Nézzünk egy példát!
Vegyünk egy könyvet! Ezt a könyvtárosok jól tudják, azonosítja az ISBN-kódja. Legyen neki még egy írója, címe, kiadója és kiadási éve. Ezeket szép gráfba rendezhetjük (érdemes megtekinteni).Ha van ennek egy fordítása, mi sem természetesebb, hogy (miután azt is leírtuk ilyen formában) összeszerkesztjük a kettőt. Kapcsolódási pont, hogy ami az egyiknek azonosító tag, az a másiknak eredeti műre mutató tag.
Persze nem árt definiálni a GÉPEKNEK, hogy pl. ami franciául titre, az angolul title. Ezzel egyszerűbbé is válik a gráf, meg értelmesebbé is.
Ha ezt kibővítjük pl. a szerzőről a Wikipédián talált információkkal, egész összetett, és sokmindent eláruló gráfot kapunk.
Gráfokat aztán már úgy „reprezentálunk” (tárolunk, valósítunk meg), ahogy akarunk, lényeg, hogy így képesek vagyunk egy újfajta, erre szolgáló leíró nyelv segítségével tartalmat leírni (sőt összesíteni, integrálni). Egy ilyen leíró nyelv az RDF. Hasonlít a HTML-hez, csak ebben tartalomra irányuló címkék vannak.
Hogy végső soron mit jelent valami, azt a W3C ügyesen megpróbálja definiálni szintén leíró nyelvek segítségével, „definíciós” URI-kkal. Tehát pl. az embert a neve, és a honlapja határoz(hat)ja meg, az erre vonatkozó leírás pedig a http://... –on található (minket nem érdekel a pontos cím, csak a gépeket).
Ezután jönnek azok a kérdések, hogy hogyan tudunk kikövetkeztetni új információkat a „leírtakból”. Pl. a regény az egy epikus műfaj (ha nem így van, elfogadom a selyemzsinórt). Így ha van egy bejegyzésünk az említett műről – Winnetou -> regény, kiegészíthetjük egy újjal: Winnetou -> epikus mű.
A metaadatsémák és a szemantikus web: egységesítés és specializáció a metaadatok világában
51. évfolyam (2004) 7. szám, írta: Fülöp Csaba – Kovács László – Micsik András
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3648&issue_id=452
Ebben a cikkben megismerkedhetünk a lépcsős modellel, a WWW atyja, Tim Berners-Lee nevéhez kapcsolódik. A szemantikus web következtetéseket tesz lehetővé a weben. Ennek legfőbb építőköveit a World Wide Web Consortium (W3C) dolgozza ki és szabványosítja. Az ehhez használt eszközök a Resource Description Framework (RDF), az RDF Schema (RDFS) és a Web Ontology Language (WOL), persze ezt még jócskán bonyolíthatnánk :) A szemantikus web összképét az egymásra épülő célok lépcsős modelljével lehet szemléltetni – akinek beugrott a hálózati rétegek egymásra épülése, az máris megérti, hogy minden mindennel összefügg. Nézzük, mik is ezek a lépcsők:
1) Unicode és URI ajánlások -> egységes nemzetközi karakterformátum és egységes címezhetőség.
2) XML réteg -> a definíciókat XML alapú szabványokkal integrálhatjuk. Ide tartoznak az XML névtér- és sémadefiníciói, amik szintaktikai és szemantikus szabályokat adnak meg. Ezáltal önleíró, önellenőrző dokumentumformátum jön létre.
3) RDF és RDFS réteg -> állításokat tehetünk az objektumokról URI-k segítségével, és olyan szótárakat készíthetünk, amelyekre ezen URI-k hivatkozhatnak.
4) Ontológiaréteg -> bonyolultabb szótárak. Fogalmak közötti összefüggések is megadhatók, hasonlóan egy tezauruszhoz.
5) Digitális aláírás réteg -> hitelesség igazolása.
The Semantic Web In Breadth
2002-05-01 19:12:37, írta: Aaron Swartz
http://logicerror.com/semanticWeb-long
Rengeteg dologról szól a cikk, de világosan magyaráz.
Először is az URI-król. Ezek tartalmat jelölnek, és nem elérhetőséget, ennélfogva nem garantált, hogy az a cím számunkra elérhető. Az URL viszont olyan URI, ami tartalmat és elérhetőséget is mutat.
Másodszor: az XML. Nem mindegy, hogyan írunk le egy állítást. Le tudjuk írni úgy is, hogy azt a gép értelmezni tudja. Vessük össze ezt a két „kijelentést”:I just got a new pet dog.
<sentence>
<person href="http://aaronsw.com/">I just got a new pet <animal>dog.
Nyilván nem lenne jó, hogyha az ilyen sentence, person, animal, stb. típusú kulcsszavak keverednének, na ezért találták ki az XML névtereket, amik az azonosítást és egységesítést is szolgálják.
Az RDF ennek a továbbfejlesztése, feladata, hogy a gépek mindent értelmezni tudjanak.
Az RDF sémák és DAML+OIL témakör lényege, hogy ezeket a szépen összegyűjtögetett információmorzsákat kapcsolatokkal lássuk el. Mindez a gépek feladata lesz, amik adatbázisokon fogan dolgozni ezekkel az eszközökkel.
A jövő: logikai következtetések megvalósítása, majd ezek felhasználásával állítások bizonyítása.
Kérdés, hogy kinek az állításit fogadjam el? A megoldás ötlete, hogy mi csak azt mondjuk meg, kikben bízunk. Az is megbízik valakikben, és így tovább, kialakul egy bizalmi hálózat.
Semantic Web Road map 1998. 11. Tim Berners-Lee http://www.w3.org/DesignIssues/Semantic.html Kiemeli az adatbázisokból való dolgozás jelentőségét. Valószínűleg a jövőben kérdéseinket SQL segítségével tehetjük meg. Nagyon bonyolultnak látszó, tökéletesen átlátható kép van a cikkben (nézd meg) egyetlen URI-ból kiinduló feldolgozási folyamatnak. Számomra itt állt össze jobban a kép magáról a folyamatról. Cél, hogy kielemezzük, hogy adott kérdésre ki jogosult választ adni, így „előre” hitelesítsük a megszerzendő választ.
Szemantikus web a gyakorlatban! Debrecen, 2004. Enyedy Gyula http://van20.uw.hu/OWL/diploma.htm
-A Semantic Web felhasználói szemmel Az egyik elavult keresőrendszer úgy működik, hogy a HTML fejlécében címkéket keres. Nem túl hatékony módszer. Most meg inkább az a divat, hogy adott oldalakról indulva hivatkozásokon mennek végig, és amiken „áthaladnak”, azoknak a tartalmát elmentik és feldolgozzák. Ehhez képest a szemantikus web sokkal pontosabb keresést tesz lehetővé, és olyasmikre is rákereshetünk majd vele, amire eddig nem. (Pl. konkrét személy.)
Taxonómia – az egyezményes nyelvek szerepe és rokonságai – útközben a szemantikus webhez 53. évfolyam (2006) 5. szám, Horváth Zoltánné http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4410&issue_id=472 A taxonómia olyan ellenőrzött szótár (egyben osztályozási rendszer), amely a dokumentumokat, illetve egyéb információforrásokat az általuk képviselt fogalmak hasonlósága alapján rendezi és csoportosítja – automatikus osztályozás esetén klaszteres, nyelvi analízis, illetve numerikus, statisztikai, vagy kombinált módszerek alapján, viszonylag alacsony hierarchiaszinten –, ezért számítógépes kezelése áttekinthetőbbnek tűnik, mint a bonyolultabb struktúrákat képviselő osztályozási rendszereké.
Tezauruszok, taxonómiák és ontológiák – etimológiai megjegyzés 52. évfolyam (2005) 11-12. szám, az eredetit írta: GILCHRIST, Alan http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4223&issue_id=467
Mi az oka a taxonómia kifejezés megjelenésének az új, kibővült jelentéssel?1) Az információs túlterheltség (hagyományos berendezések nem hatékonyak nagy adatbázisokhoz).
2) Információs műveltség (főként a végfelhasználók küszködnek tudásbéli hiányokkal).
3) A szervezés terminológiája (a közzétett osztályozási eszközök és tezauruszok nem igazodnak a szervezetek nyelveihez, amelyek 80%-a belsőleg kapható meg).
4) A szervezés „rombolása” (a bővítések, adatbázisok egyesítése, a létrehozás különböző szakaszaiban kulturális kérdéseket vetnek fel). Az eltérő használói csoportok megosztják az információt és tudást a szervezetben.
Folkszonómia
56. évfolyam (2009) 4. szám, eredeti: NEAL, Diane: Folksonomies and Image Tagging: Seeing the Future?
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5120&issue_id=503
A folkszonómia úgy jön létre, hogy egy webhely használói kulcsszavakat (tag-eket, azaz jelölőket, címkéket) adhatnak meg az oldalon található tételek jellemzéséhez, leírásához. A felhasználó kis korlátozással vagy éppen minden korlátozás nélkül, szabadon megválaszthatja címkéit.
A folksonomy kifejezést (a folks = nép, emberek, és a taxonomy = osztályozás, rendszertan összevonásából) megalkotó Thomas Vander Wal szerint folkszonómia akkor jön létre, amikor az emberek - saját későbbi információ-visszakeresési céljaik érdekében - online indexelhetnek tételeket.
A web 3.0 és a könyvtárak végzete
2007. május 02., KIT Hírlevél: 2007. 5. 2. (18. szám)
http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=a_web_30_es_a_konyvtarak_vegzete
Az előadó szerint a tartalmak felhasználók általi rendszerezése, a folkszonómia elve olyannyira hatékony, hogy egyenesen az a kérdés vetődik fel, lesznek-e a jövőben egyáltalán könyvtárak? A professzor szerint ugyan szükség van a könyvtáros szakemberek tudására, de munkájukat át kell szervezni úgy, hogy abba beépüljenek a folkszonómia által nyújtott lehetőségek. Az új kihívásoknak pedig véleménye szerint csak úgy lehet megfelelni, ha az egyes tudományterületek képviselői ebben együttműködnek egymással, és a jogrendet is ennek megfelelően alakítják.
Könyvtár 2.0, avagy közösen vagyunk tudásbirtokosok
-Tag-elés, azaz címkézés - ipari méretekben
16. évfolyam (2007) > 2007/9, Paszternák Ádám-Takács Dániel-Mikulás Gábor
http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.83A "tag" (ejtsd: teg): készítők és felhasználók által adható "címke", index vagy metaadat, amellyel - igaz, szubjektíven, de a lehető legnagyobb demokráciában - az adott tartalmat - képet, szöveget (linkeket), videót, prezentációkat vagy éppen az arra alkalmas OPAC rekordjait - jelölik. A címke a folkszonómia egysége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése