inmargo.blogspot.com

Az iNapló IT szemléje - ELTE-LIS + iNapló - Fodor János

2010. szeptember 16., csütörtök

GUI, testreszabás, skin

Márkus Mária, Erdős Nóra Bakos Anett és Gémes Veronika összefoglalója - 2010. ősz

„A felhasználói felület ( angolul User Interface: UI) egy berendezés (számítógép) vagy program (operációs rendszer) azon elemei, amelyek a felhasználóval való kommunikációért felelősek, és az irányítást/programozást lehetővé teszik.
Parancssoros felhasználói felület (CLI - Command Line Interface) parancsbevitel billentyűzettel, üzenetjelzés monitoron szövegesen.
Szöveges felhasználói felület ( TUI – Text User Interface) szöveges feliratú karaktercellák helyettesítik a nyomógombokat, grafikus elemeket.
Grafikus felhasználói felület ( GUI – GraphicalUser Interface) szöveges, grafikus elemek egyszerre jelennek meg.
A Stanford Kutatóintézet kutatói (köztük Douglas Engelbart) találták fel, az On-Line Systemükben való felhasználás céljából.
A fejlesztésben nagy szerepet játszott a Xerox Palo Alto központja (Xerox PARC), ahol a Xerox Alto kezelésére használták. A legtöbb grafikus felületet innen származtatják. A GUI-kat nevezik WIMP-nek is (Windows, Icons, Menus, Pointing device), mert a legtöbb GUI használja ezeket az ablakokat, ikonokat, menüket, és mutatóeszközt, de azért vannak kivételek (Microsoft Bob, 3dwm, FSV).”
1968-ban Douglas Engelbart egy konferencián jelentette be a GUI-t az egérrel, hypertext-tel, és a webkamerával együtt. A Xerox alkotta meg az első GUI-s gépet, az Alto-t azonban ez nem volt sikeres. Igazán ismertté az Apple gépein vált, mivel a Xerox cég engedélyezte Steve Jobsnak és munkatársainak, hogy három napig tanulmányozzák a gépeiket. Nagy hibának bizonyult kiengedni a kezeik közül a technológiát, mert arra építve az Apple elkészítette az új GUI-s gépét a Lisát, majd az első igazán sikereset, az Apple II.-t, és hozzá a Macintosh operációs rendszert.
Az Apple sikerei után lemásolva a technológiát a Microsoft megalkotta az ablaktechnikán alapuló operációs rendszerét, a Windows 1.0-t, majd erre, és részben az Apple újításaira épülve a Windows egész generációit, melyek közt volt rendkívül sikeres, és kevésbé sikeres is. A legújabb operációs rendszerek GUI-jai nagyon fejlettek a három dimenziós technikákban.


Az egész egyben

A végére hagytam egy blogot, ahol össze van gyűjtve a legtöbb elterjedt operációs rendszer GUI-ja. Ez is egy blog, a rendszerek sok képpel vannak illusztrálva. Leginkább a Mac rendszerek szempontjából érdekes, mert arról nem sok szót ejtettem idáig.
Bejegyzés a "Lényeg a lényeg" blogon

Operációs rendszerek designe-ja 1981-2009
tulelocsomag, 2009. 05. 22.

"A grafikus felhasználói felület (GUI) az, amin keresztül a felhasználók kényelmesen kommunikálhatnak a számítógépükkel. Az évek során rengeteg GUI készült a különböző operációs rendszerekhez, mint pl. az OS/2, Macintosh, Windows, Amiga, Linux, Symbian OS és még sok más. Nézzük meg a főbb operációs rendszerek felületének a fejlődését a nyolcvanas évektől kezdve napjainkig!"

URL: http://lenyeg.blog.hu/2009/05/22/operacios_rendszerek_designja
Eredeti URL: http://www.webdesignerdepot.com/2009/03/operating-system-interface-design-between-1981-2009/

Jelenleg a Vista és 7 a Windows két legújabb rendszere. E két rendszert egybe veszem, mert lényegében ugyanazokkal az újításokkal állt elő a kettő, és ezek tekinthetők jelennek. A Vista és a Win7 cikkek itt érhetők el.


Utolsó simítások a Vista felületén
moonman, 2006. 09. 22. A winportalon

2007 Január 30.-án Longhorn kódnéven.
Utólérte a Windows Xp sikerét.
Megjelenik a Windowsban az Aero felület, ami nem hoz újításoka a Mac OS x felületével szemben.
Bevezeti a „flip 3D”-t, ami egy 3 dimenziós feladatváltó.
Az ablakokat áttetszővé lehet tenni.

Egy újfajta felhasználói felület...

"Egy újfajta felhasználói felület, ahol zoomolással bármit elérhetsz a gépeden. Tartalmaz egy profi fájlkezelőt, ahol nagyítással azonnal meg is nézheted a fájljaidat, szinte az összes fájlba betekinthetsz, van benne sakk, 3d-s aknakereső, multifunkciós óra és még sok egyéb egy virtuális kozmoszba integrálva."
Létezik érintőképernyős verziója.

URL: http://winportal.net/?id=468
URL: http://win7.ucoz.es/load/megjelenes/egy_ujfajta_felhasznaloi_felulet/4-1-0-292

A GUI rövid történetét, és a Microsoft-Apple szembenállást. Feltünteti a sikerek okát és a nyereségeket is. A cikk angol nyelven itt elérhető.
A Short History of the GUI and the Microsoft vs Apple Debate
William Hooper, Jan 2007, Updated December 2007 & April 2008
A cikk lényegében arról szól, hogy a Microsoft és az Apple hogyan csinált pénzt a Xerox által kifejlesztett Grafikus Felhasználói Felületből. Kitér arra is, hogy a Microsoft újításai legtöbbször az Apple újításait felhasználva jelennek meg a piacon, de a Microsoft mégis sikeresebb tud lenni, mivel olcsóbb és több gyártóval vannak szerződésben, pedig kevésbé figyel oda a felhasználói igényekre. Kitér továbbá a Microsoft és az Apple szembenállásának politikai vonatkozásaira. Egész Amerika hanyatlását a Microsoft hanyatlásával hozza kapcsolatba

URL: http://www.theoligarch.com/microsoft_vs_apple_history.htm

A következő cikkben olvashatók a Windows evolúciói, különböző verziói, amelyeknek folyamtosan fejlesztette a Microsoft a felhasználói felületeit. Angol nyelven elérhető.

Windows Evolution

A Windows első igazán sikeres, széles körben elterjedt verziója.
Ez volt az első, ami felvehette a versenyt az Apple Macintosh-sal és az Amigával.
Ezt követte a szintén elterjedt Windows 3.1.
Ezek után számos Windows verzió jelent meg jelentősebb grafikai változtatások nélkül. Ilyenek voltak:
3.1x, 3.11 for Workgroups, NT 3.1, NT 3.5, 95, NT 4.0, NT 3.51
A Windows 95-nek volt az első grafikus felülete, amit a felhasználók igényei szerint fejlesztettek ki.
1995 Augusztus 24.-én jelent meg.
A továbbiakban ez volt a Windows 4.0, vagy a kódnevén Chicago.
Számos újabb verzió, és a 32 bites színmélység megjelenése után a Windows előállt az első felhasználó orientált verziójával, az XP-vel 2001 október 21.-én
Megújult többek között az asztal, és a Start menü is

URL: http://www.computerhovel.com/windows-evolution.html

Egy kis Microsoft történet is kell ahhoz, hogy teljes legyen a kép... Amit az Apple ellopott és tökélyre fejlesztett, abból a Microsoft milliárdokat csinált.
Wikipédia cikkben olvasható

Microsoft Windows

A Microsoft az Apple új operációs rendszere alapján nekilátott megalkotni az ablaktechnikán alapuló Windows 1.0-t.
A legnagyobb siker a Windows 1.0 és a 3.0-volt melynek köszönhetően a konkurens cég majdnem tönkre is ment.
A Microsoft az Apple-lel egyetemben a Xerox által kifejlesztett GUI-t használta, és részben az Apple új operációs rendszerének működését is lemásolta.
A Windows fejlesztésének jelentős részét teszik ki más cégek által kifejlesztett technológiák felhasználása.
1985 november 20.-án megjelent a Windows első verziója.
Ez már 16 bites több feladatos grafikus kezelőfelületet biztosított a felhasználóknak.
Pc-re jelent meg.

URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Windows

Felemelkedés, bukás, felemelkedés - Az Apple története
Technet - 2009. március 10. 20:00

Az Apple hatalmas sikereket ért el az Apple II-es számítógépekkel.
1979-ben Steve Jobs, és számos munkatársa 3 napig tanulmányozhatták az Alto számítógépeket, így sikerült átvenni az egér, és a GUI ötletét.
Bár az Apple 1 millió dollár értékben adott a Xeroxnak részvényeket, az hamar kiderült, hogy óriási hiba volt kiengedni a kezei közül az új technológiát, amire építve az Apple hamarosan új számítógéppel állhatott elő.A Xeroxos látogatás után a Jobs belekezdett a Lisa projektbe, melynek eredményeképp (már Jobs vezetése nélkül) 1983-ban piacra dobták az Apple Lisát, az első GUI-s személyi számítógépet.
A várt hatás azonban elmaradt, ugyanis a magas ár és a gyenge szoftver-ellátottság miatt hatalmasat bukott.
1984-ben Jobs bemutatta a Macintosht, ami már hatalmas siker lett főleg a grafikus kezelőfelületnek köszönhetően.

URL: http://www.technet.hu/hir/20090311/az_apple_tortenete/

30 éves a GUI
trey, 2003. október 11., szombat - 17:07

1972-ben a Xerox úgy döntött, hogy megalkot egy számítógépet kifejezetten kutatási célokra.
Az Alto nevet kapta a Xerox Palo Alto Research Center-ről.
Ed McCreight, Chuck Thacker, Butler Lampson, Bob Sproull, és Dave Boggs összefogásának eredményeként született meg.
A cél egy olyan gép megalkotása volt, amely elég kicsi, hogy elférjen egy irodában, és elég erős ahhoz, hogy magas minőségű operációs rendszert, és grafikus kezelőfelületet tudjon futtatni.
Az 1978-ban a Stanfordi Egyetemnek adományozott Alto gépek gyorsan asszimilálódtak, és így hamar szabvánnyá váltak. Ezek voltak az első számítógépek amik GUI-t használtak, és még ma is működik belőle néhány példány múzeumokban.


URL: http://hup.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4524

Negyven éve mutatkozott be az egér
Szedlák Ádám, 2008. 12. 09., 14:46,

1968-ban a Fall Joint Computer Conference-en tartotta Douglas Engelbart minden idők legelmlékezetesebb előadását a számítástechnika történetében.
Egyszerre jelent meg a webcamera, a GUI, a hypertext, a többfelhasználós közös munka, és persze ami kapcsán legtöbbször emlegetik Engelbart nevét, a szán
Engelbart kutatásai már 1964-től folytak a Stanfordi Augmentation Research Centerben, de nem járt a teljes dicsőség a csapatnak, mert a trackballt már 1952-ben legyártotta két kanadai mérnök.
Az első egér a DATAR harctéri információs rendszerben volt, amibe egy bowling golyót építettek be.
Amikor a pénzügyi források kiapadtak, a PARC átvette a tudósokat, és itt történt az egér, és a GUI továbbfejlesztése, amit aztán az Apple hozott a köztudatba a az újonnan megjelent személyi számítógépein.

Ez a forrás azért került a gyűjteményembe, mert leírja a GUI keletkezési körülményeit az egérrel szoros összefüggésben.
URL: http://www.origo.hu/techbazis/szamitogep/20081209-negyven-eve-mutatta-be-az-egeret-douglas-engelbart.html

Grafikus Felhasználói Felület
Ismerkedjünk meg a Grafikus Felhasználói felülettel, ami szintén a Wikipédia alapján elérhető.



A Stanford Kutatóintézet kutatói (köztük Douglas Engelbart) találták fel, az On-Line Systemükben való felhasználás céljából.
A fejlesztésben nagy szerepet játszott a Xerox Palo Alto központja (Xerox PARC), ahol a Xerox Alto kezelésére használták. A legtöbb grafikus felületet innen származtatják. A GUI-kat nevezik WIMP-nek is (Windows, Icons, Menus, Pointing device), mert a legtöbb GUI használja ezeket az ablakokat, ikonokat, menüket, és mutatóeszközt, de azért vannak kivételek (Microsoft Bob, 3dwm, FSV).

A cikk remekül ismerteti a GUI-t.
URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Grafikus_felhaszn%C3%A1l%C3%B3i_fel%C3%BClet

Felhasználói felület


A felhasználói felület ( angolul User Interface: UI) egy berendezés (számítógép) vagy program (operációs rendszer) azon elemei, amelyek a felhasználóval való kommunikációért felelősek, és az irányítást/programozást lehetővé teszik.
Parancssoros felhasználói felület (CLI - Command Line Interface) parancsbevitel billentyűzettel, üzenetjelzés monitoron szövegesen.
Szöveges felhasználói felület ( TUI – Text User Interface) szöveges feliratú karaktercellák helyettesítik a nyomógombokat, grafikus elemket.
Grafikus felhasználói felület ( GUI – GraphicalUser Interface) szöveges, grafikus elemek egyszerre jelennek meg.

Ezt a cikket azért választottam a gyűjteménybe, mert fontos a GUI szempontjából, hogy ismerjük, milyen felhasználói felületek léteznek.
URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3i_fel%C3%BClet




GUI és Web2.0 (webkettő)

A webkettes technológia lényege, hogy az online tartalmakat már nem a rendszergazda/cikkíró írja, s bocsátja közre, hanem bárki (sokszor regisztrációhoz kötve). Legjobb példái az interaktív webkettes felületeknek a közösségi oldalak, blogok, fórumok ill. kép- és videómegosztó portálok; gondoljunk csak a „kommentel, lájkol, megoszt” funkciókra.

Graphical User Interface (GUI)

Grafikus Felhasználói Felület, mely oly módon teremt kapcsolatot ember és gép között, hogy a felhasználónak nem kell parancsokat pötyögnie, hanem ikonok, képek, mutatóeszközök segítségével kommunikálhat a rendszerrel. Egyszerűbb, szebb, s nem mellesleg ezt szoktuk meg (a többség legalábbis).
A leggyakoribb grafikus felhasználói elemek az ablakok, menük, választógombok, jelölőnégyzetek és ikonok, valamint a mutatóeszközhöz kapcsolódó egérkurzor.



Feedolvasó

RSS: Egy olyan csatorna, melynek segítségével egy oldal frissen felrakott információiról anélkül szerezhetünk tudomást, hogy el kellene látogatnunk az oldalra.
Manapság majd' minden weblapon megtalálható valahol a kis narancssárga RSS ikon, melyre rákattintva (vagy egyéb módokon, el oldalfüggő) feliratkozhatunk az adott site csatornájára, hogy naprakészen, bármikor olvashassuk az újdonságokat. Ehhez kellhet egy feedolvasóként vagy aggregátorként ismert program, mely képes ellenőrizni az RSS-t használó weboldalakat a felhasználó helyett, és képes megjeleníteni a frissített cikkeket. (Például a csak hetente-havonta frissülő, de egyébként érdekes blogokat nem kell minden nap meglátogatni, hogy van-e rajtuk új poszt, ha van, akkor az megjelenik a feed-olvasóban.)
Léteznek offline és online feedolvasók. Az elsőt használjuk alapesetben, mikor letöltjük a hírt a gépre, majd, mikor időnk s kedvünk úgy tartja, elolvassuk. A másodikat, az online olvasót akkor érdemes használnunk, mikor nem otthoni gépen netezünk, ezért nem tudunk, vagy nem szeretnénk tartalmat letölteni rá.




Asynchronous JavaScript and XML (Ajax)

Az Ajax egy új böngésző oldali technológia, mely interaktív webalkalmazások létrehozására szolgál.
A weblap kis mennyiségű adatot cserél a szerverrel a háttérben, így a lapot nem kell újratölteni minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó módosít valamit. Ez növeli a honlap interaktivitását, sebességét és használhatóságát. Egy Ajax alkalmazást futtató böngésző esetén megoldható, hogy csak a lap egy részének tartalma változzon meg, úgy, hogy a lap többi része változatlan marad.


Bakos Anett

Skin-ek, testreszabás igénye: a személyesség, egyediség vágya grafikusan átalakítható programfelületekben


A „skin” egy felhasználói grafikus fellépés a grafikus felhasználói felületen, amiket
alkalmazhatnak speciális szoftvereken vagy weboldalakon, ami alkalmazkodik a célhoz, a témához, vagy a userek egyéni ízléséhez. A szoftvert, ami képes a skin alkalmazására, a „skinnable” szóval azonosítják és a skin írását illetve alkalmazását pedig „skinning”-nek nevezik.
Habár gyakran használják a skin szinonimájaként a téma szót, ez kevésbé összetett személyre szabást foglal magában, mint egy ikon csoport és a színösszeállítás egy operációs rendszerhez – említésre méltó itt, hogy a téma szót milyen értelemben használták még a Windows 95-höz.  A témák szintén a megjelenést alakítják át
rengetek variáció által.
Téma rendszerek:
• IceWM – ez egy népszerű, kis méretű ablakkezelő, személyre szabja a munkaablakot,
az ablakok szegélyét, és az idő formátumot.
• Desktop architect - A Windows desktopjának tulajdonságait állíthatjuk be (ikon, hang,
szín stb.) a különféle desktoptémáknak megfelelően.
• Gnome és KDE
• Kaleidoscope és ShapeShifter – Mac-re
• WindowMaker
• Windows Me and Plus!for Windows 95
• Luna és Royal – Windows XP-re, egészen eltér a korábbi klasszikus felületektől.
• Aero – Windows Vista
• Java
Talán a legnépszerűbb az msn és a zenelejátszó programok skinjei, mint például a Winampé, kellő kapcsolatban a szórakozással, amire sok program próbál felbátorítani.


Forrásaim:


Nullsoft @ 1999 - 2010

Winamp skins most downloaded
A legnépszerűbb winamp skinek

Rengeteg winamp skint találunk ezen az oldalon, akár a különböző kategorizálások alapján is böngészhetünk.
Rá lehet keresni a legújabb, kapcsolódó, a legtöbbet letöltött és a legnépszerűbb skinekre.
Az oldalról ötletes, trendi skineket  tölthetünk le, ráadásul ingyen.



Browse the Program Skins category
Keresés a kategorizált skinek között

Az oldal remekül összefoglalja, hogy milyen csoportokra lehet felosztani a skineket:Audio/Video Lejátszók, Chat, GUI, Internet Related, Pocket PC, Rendszer, Témák, Utilities


Customize.org © 1998-2010

Lifestep Themes
Costumize.org

Az oldal használati útmutatóval, különböző random téma színekkel és tagekkel segíti a keresésünket. Komplett, naprakész, alternatív shelleket tölthetünk le.


Utolsó módosítás: 2010.10.10. 08:14.

WindowBlinds
Wikipédia

A Windows egyik grafikus felhasználó felületéről részletes leírást találunk a wikipédia erre vonatkozó angol nyelvű oldalán.  A skin formátumairól, a történetéről, a fejlesztőkről, design-ról, és az inkompatibilis szoftverekről is olvashatunk.


Stardock Corporation@2010

Stardock.com
Your Edge is In Software

A Stardock oldaláról ingyenesen letölthetjük a próbaverziót, vagy akár meg is vásárolhatjuk 19.95 dollárért. Számos kreatív WindowBlindot találhatunk az oldalon.


Utolsó módosítás: 2010.09.11. 12:57.
Skin (computing)
Wikipédia

Az ingyenes enciklopédiában skinekről olvashatunk a wikipédia erre vonatkozó angol nyelvű oldalán.  

    • Utolsó módosítás: 2010.10.04. 01:46.
    • Theme (computing)
    • Wikipédia
    • A témák rendszereiről találunk részletes leírást.

deviantART.@2010

Browsing Skins & Themes on devinantART

A téma és skin készítés mára webes népművészetté vált. A deviantART 2000-es alapítása óta a művészek legnagyobb online közösségi hálózata.


Stardock Corporation@2010 2007
WinCostumize Skinz.org ; Wallpapers, skins & more

Gyűjtemények, portálok - skinek, témák, és a windows kezelői felületének testreszabása.

    • Google@2010

https://addons.mozilla.org/hu/firefox/themes/
    • Mozilla

    • Opera
    • Opera Software@2010


Ezen oldalak segítségével testreszabahatjuk böngészőinket, legyen az google chrome, mozilla, vagy éppen opera.


Netvibes@2010

All Netvibes themes
Netvibes ecosystem

Személyre szabhatóság a web.2-es szolgáltatásokban. A szkinek és a widgetek színesebbé, élővé varázsolják a számítógépen látható kezelőfelületet.

    • Google@2010
    • Google Desktop modulok
    • A testreszabás egyik kurrens módja a gadget-ek, widgetek
    • készítése/letöltése/választása. A mindennapos böngészésben használt, kategorizált modulok közül válogathatunk, de a feljesztőknek is találunk külön linkeket.


Gémes Veronika Eszter

Érintőképernyős felületek elterjedése a jelenben (iPhone)


Lassan harminc éve annak, hogy 1983-ban megjelent az első érintőképernyős számítógép, a HP-150. Néhány területen már akkortól alkalmazták ezt a technológiát (például banki termináloknál), ám széles körben csak az utóbbi években terjedt el. Ma viszont szinte mindenhol érintőképernyőkkel találkozunk a BKV jegyautomatáitól kezdve egészen a mobiltelefonunkig.
Ennek ellenére a terület még kiforratlan: ha csak a technológiát tekintjük: jelenleg mintegy fél tucat különböző technológiát használunk (rezisztív, kapacitív, infraszőnyeges, FTIR, rádióhullámos, hanghullámos), és még mindig kutatják ezt a területet.
Az érintőképernyős eszközöké a jövő, ez tagadhatatlan. Dobó Mátyás fogalmazza meg talán a legjobban: az érintőképernyő szabadság, lehetőség. Előtérbe helyezi a szoftveres megoldásokat, melyek nyilván sokkal kényelmesebben - és nem utolsósorban olcsóbban - testreszabhatók.
(Ezt én is tudnám értékelni: francia, azerty billentyűzetes laptopom van. Nekem nagyon ritkán okoz gondot a használata, legfeljebb a különleges szimbólumok írása esetén, de akárki másnak odaadom például megírni egy ímélt, ha nem tud vakon gépelni, összezavarják a billentyűn lévő feliratok. Egy érintőképernyős billentyűzetnél azonban tetszés szerinti nyelvet és billentyűzetet állíthatunk be.)
Érintőképernyős laptopokról azonban egyelőre szó sincs. Ma a legelterjedtebb érintőképernyős eszköz az iPhone, valamint a mintájára készült egyéb telefonok.
Köztudott, hogy az Apple élen jár az újításban, valamint jó érzékük van a különféle trendekhez. Termékeiről általánosan elmondható, hogy kielégítik a felhasználói igényeket, azonban adnak hozzá egy kis pluszt. Mindezt megfűszerezik egy csipetnyi luxussal, és már meg is kaptunk egy piacvezető terméket. Az iPhone megjelenése előtt is találkozhattunk már egy-egy pda-val, de nem volt igazán elterjedt. Ennek több oka lehetett, amit ki szoktak emelni, az az, hogy amíg a pda-k használatához stylus kellett, az iPhone-t a saját ujjunkkal tudjuk vezérelni - ez nyilván jóval kényelmesebb.
2010 az érintőképernyős okostelefonok éve volt. Ami egy éve még fényűző luxusnak számított, mára a mindennapi életünk szerves részévé vált. És valószínű, hogy ez még csak a kezdet. Évek, évtizedek óta léteznek számítógép által vezérelt autók, érintőképernyős hűtőszekrények, árnyékoló berendezések, de akár teljes lakások is. Ma még luxusnak számítanak. De ha a telefonok robbanásszerű elterjedésére gondolunk - lehet, hogy jövő ilyenkor már valóban csak megnyomjuk a tej ikonját a hűtőszekrény ajtaján lévő érintőképernyőn, és a boltból már hozzák is a friss tejet a reggeli kávéhoz?

Wikipedia - Touchscreen
Szerző: többen írták
Dátum: 2010.12.12. (utolsó frissítés)
Link: http://en.wikipedia.org/wiki/Touchscreen
A Wikipediáról tudjuk, hogy nem feltétlenül megbízható. Ám ez a cikk igen jó, kimerítően taglalja a témát. Ennek ellenére csak kiindulási pontként használtam, ennek két fő oka a biztonság (biztosan nem fogom félrefordítani), valamint a lustaság - ha valami elérhető magyarul is, miért ne használjam inkább azt?

Az érintőképernyő (Touch screen) működése
Szerző: ismeretlen
Dátum: 2009. 03.15.
Link: http://www.rentit.hu/cikk/62/az-erintokepernyo-touch-screen-mukodese.aspx
Prezentációm legfontosabb részét - mi is az érintőképernyő, honnan jött, hová tart, hogy fejlődött ki, milyen működési elveken alapul - ez alapján a cikk alapján készítettem. Ez a cikk rövid, ám tömör, rengeteg információt tartalmaz. Mindezt bárki számára érthető nyelven írja le.

Hogyan működik az érintőképernyő?
Szerző: spiderman
Dátum: 2009.06.22.
Link: http://www.geeks.hu/technologiak/090622_hogyan_mukodik_az_erintokepernyo
Ismét egy rövid cikk. Ez is az érintőképernyők működését taglalja: a már elterjedt rezisztív és kapacitív technológiák mellett kitér az optikai érzékelőkre is - talán ez a jövő útja? Valójában a cikk alatti néhány hozzászólás az, amely miatt érdemesnek láttam bevenni a listába. A prezentációra való készülés közben ugyanis sokat segítettek azzal, hogy kimondtak néhány annyira nyilvánvaló tényt, ami fölött éppen a nyilvánvalósága miatt siklottam volna át.

Érintőképernyő és alternatív szövegbeviteli módok Androidon
Szerző: ismeretlen
Dátum: 2010.10.08.
Link: http://androidhungary.com/2010/10/erintokepernyo-es-alternativ-szovegbeviteli-modok-androidon/
Tény, hogy elfogult vagyok az Android irányában. Talán a kis aranyos zöld robotja miatt, talán mert már évekkel ezelőtt magukkal ragadtak a Google termékek: egyszerűek és praktikusak. Ez a cikk hat különböző szövegbeviteli módszert mutat be Android alatt, így valóban mindenki megtalálja azt, ami a legjobban kézreáll neki - nekem például a swype módszer nagy kedvencem.

Az érintőképernyős számítógépekkel kapcsolatos újdonságok
Szerző: ismeretlen
Dátum: ismeretlen
Link: http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows7/Whats-new-for-computers-with-touchscreens
A Microsoft is halad a korral: Windows 7 operációs rendszerét érintőképernyőre optimalizálta. Erről már beszéltem a prezentációm alkalmával, így annyira nem érdekes. Az alábbi - remélhetőleg gyakran frissülő - cikk azonban határozottan igen. Elvileg segít nyomon követni, hogy jelenleg milyen újdonságok jelentek meg Windows 7 alatt.

Miért öli meg az érintőképernyő ahol csak tudja a fizikai interfészt?
Szerző: Dobó Mátyás
Dátum: 2010.10.02.
Link: http://doransky.posterous.com/miert-oli-meg-az-erintokepernyo-ahol-csak-tud
Tárgyilagos, jó cikkel állunk szemben. Elolvasásra mindenképpen érdemes. Az érintőképernyők előnyeit írja össze, valamint lehetséges felhasználási területeket. Ezekkel nem feltétlen értek egyet, ám idővel majd elválik, hogy Dobó Mátyásnak van-e igaza, avagy nekem.

Wikipedia - HP-150
Szerző: többen
Dátum: 2010.10.04. (utolsó frissítés)
Link: http://en.wikipedia.org/wiki/HP-150
Az érintőképernyős számítógépek körében a HP-150 típusú gépnek kitüntetett szerepe van: ő az első érintőképernyős pc, ráadásul jóval megelőzte a korát. Éppen ezért fontosnak tartottam mindenképpen egy helyet biztosítani neki a gyűjteményemben: fontos tudni, honnan is indultunk valamikor.

iPhone4 - Termékjellemzők
Szerző: ismeretlen
Dátum: ismeretlen
Link: http://www.apple.com/hu/iphone/features/
El kell ismernünk, az iPhone is úttörő volt a maga nemében. Az okostelefonok (mint az érintőképernyő ma talán legelterjedtebb hordozói) nem tudták még kivonni magukat a hatása alól. Ezen a linken nem egy hagyományos cikk érhető el, hanem az Apple saját oldala - úgy gondolom, ez a legautentikusabb forrás, amit találhatunk.

Wikipédia - iPhone
Szerző: többen
Dátum: 2010.12.11. (utolsó frissítés)
Link: http://hu.wikipedia.org/wiki/IPhone
Az előző linkről azt írtam, hogy a legautentikusabb forrás. Ennek ellenére indokoltnak láttam egy független oldalt is mellétenni az iPhone-okról. Mivel itt kisebb az esélye, hogy marketingfogások áldozataivá válunk.

Wikipédia - Nexus One
Szerző: többen
Dátum: 2010.11.12. (utolsó frissítés)
Link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nexus_One
Ezt a cikket elismerem, hogy az elfogultságom rakatja be ebbe a listába. Tagadhatatlan, hogy az érintőképernyős telefonok körében ikonikusnak ma csak az iPhone nevezhető. Mindamellett számomra ezek a telefonok akkor váltak igazán vonzóvá, amikor megjelent az Androidos Nexus One (más néven: Google Phone), így mégis úgy gondolom, helye van ebben a felsorolásban.

A prezentációmban felhasznált képek lelőhelye:
1. dia
http://www.rentit.hu/cikk/62/az-erintokepernyo-touch-screen-mukodese.aspx
2. dia
http://www.origo.hu/techbazis/szamitogep/20090112-telepitsen-velunk-windows-7et.html
http://index.hu/tech/szoftver/win260508/
http://windows-szaki.blogspot.com/2009/05/3d-ablakvaltas-windows7-ben.html
3. dia
http://www.rentit.hu/cikk/62/az-erintokepernyo-touch-screen-mukodese.aspx
4. dia
http://www.rentit.hu/cikk/62/az-erintokepernyo-touch-screen-mukodese.aspx
5. dia
http://www.rentit.hu/cikk/62/az-erintokepernyo-touch-screen-mukodese.aspx
6. dia
http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.gadgetspage.com/wp-content/uploads/newton-iphone.jpg
7. dia
http://mobilarena.hu/hir/nyomtatobarat/opera_mini_az_app_store-ban.html
8. dia
http://www.mediasmartserver.net/2009/04/12/hp-announces-25-software-update/
9. dia
http://mobilarena.hu/hir/szabadalmi_per_a_iphone-nal_kapcsolatban.html
10. dia
http://mobilarena.hu/hir/tomtom_navigacio_iphone-ra.html
11. dia
http://vividfluxury.blogspot.com/2008/03/iphone-princess-plus.html
12. dia
http://playstationcommunity.hu/blog/505

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése