Van-e élet Facebook után?

Ez a cikk azt feszegeti, hogy mi jöhet még a Facebook után. Mert jelenleg mindenki rajta van, de legalábbis lesz, és lassan a legtöbbünk úgy tekinti, ha nincs facebook oldalad, kvázi nem is létezel. Vajon leáldozhat-e valaha is a Facebook egyre ragyogóbb csillaga, vagy a rendszer csak az emberiséggel pusztulhat el? Hol vannak a Face határai, vannak-e neki egyáltalán? Hiszen a népszerűsége nem csak abban merül ki, hogy mindannyian fent vagyunk (néhányan 0-24-ben) hanem abban is, hogy az IT cikkek többsége róla szól, és még mi is szinte csak erről blogolunk, hurrá :)

Talán a leg zavarba ejtőbb a Facebokkal, és a népszerűségével kapcsolatban, hogy annyira megtalál mindenki, annyi féle embernek vagyunk ismerősei, akik között egyszemélyben teremtünk kapcsolatot, hogy a rendszer, ha nem is láthatatlan, azért már-már kaotikus. Ismerősnek jelöl az anyánk, a főnökünk, a főnökünk kutyája, tanárunk, ovis, sulis társak, nade, mindenkivel ugyanazokat akarjuk megosztani? Ahogy annyi cikk megjegyezte, a főnökök is néznek profilokat, nem a legszerencsésebb, ha azt látják, hogy mekkora party volt a hétvégén… Ugye mindenki érti? Noha pár kattintással megoldható, hogy mindenkinek más arcunkat mutassuk, azért a felhasználóktól mégsem elvárható, hogy minden feltöltését beállítgassa.

A Facebook viszont jól halad afelé, hogy egyeduralkodó legyen a világ „közösségi-háló piacán” csak bizonyos helyeken, vagy ahol tiltva van, ott nem nyomta még le a többi hálót. Japánban például a Mixi hódít továbbra is, és hatalmas bukás a Facebook, háromnegyedük nem is hallott róla.

Ez persze nincs így Magyarországon, a két nagy hazai oldal, az IWIW és a MySpace látogatottsága egyre esik, míg a magyarok száma másfélszeresére nőtt a Face-n. (Socialbakers, WebAudit adatok). Ezeken az oldalakon a legtöbb felhasználónak nem is éri meg fennmaradni, mert nem tudnak újat mutatni. Szakértők szerint éppen ezért fontos, hogy a közösségi oldalak ne próbálják meg lenyomni a Facebookot, hanem próbáljanak mellette élni, specializálódni (ahogy a LinkedIn a szakmai kapcsolatokra, karrierépítésre, vagy a Habbo a gyerekekre, és az egyéb viccesebbnél viccesebb oldalak újabb cikket igényelnének.)

Mit akarhatunk még ezek után?

Mivel a Facebook megállíthatatlannak látszik, felmerül a kérdés, hova tart mindez (noha megeshet, hogy sokan elpártolnak tőle a rengeteg spam, adathalászat és vírus miatt, ami mostanában terjed). A jövő valószínűleg a mobileszközöké. Mindenkinek szinte internetezésre képes telefonja van, és hamarosan talán tablet is társul hozzá. A Facebook mobilos szolgáltatása is igen erős, és egyre elterjedtebb, még nem az igazi, sok hasonló közösségi hullám haladt végig ezeken az eszközökön, és kiderültek a rendszerek buktatói: mégjobban kell figyelni a személyiségi jogokra és az adatbiztonságra.

Feltörekvőek mostanában az egyetemek körül léterjövő közösségi oldalak is amelyek elsősorban a jegyzetekre, tanulmányokra, ösztöndíjakra stb. specializálódtak, így olyan szolgáltatásokat tudnak nyújtani, amik Facebookon keresztül csak nehezen lennének megoldhatók. Vagy ilyen a Namesake is ami az időben visszatérve, a fórumokhoz hasonlóan mindenki mindenkihez írhat minden témában, csak az anonimitás veszik el: mindenki az ismerősöd.

Mark Suster egy MIT-s előadásban kifejtette, hogy bár a 2010-es évtized valószínűleg a Facebooké nem tud olyan gyorsan nőni, hogy ne hagyjon maga után olyan piaci réseket, melyekben meghúzódva ne lehetne megélni mellette, de talán 2020-ra pont olyan nevetségesnek fognak tűnni a Facebook világuralmi feltevései mint most azok, amik egykor Yahooról, vagy az AOL-ról szóltak.