HBone+
A 2010.12.09-én átadott hibrid hálózat tovább emeli a magyarországi kutatói hálózat tekintélyét, arról nem is beszélve, hogy kiemelkedő lehetőségeket nyújt a hazai egyetemek és intézetek számára.
Az egyik leginnovatívabb magyarországi közösségi IT-fejlesztés, a HBone+ nevű hibrid hálózat átadására került sor.
Ez a hagyományos internetet és a legkorszerűbb dinamikus pont-pont összeköttetéseket is lehetővé tevő hibrid rendszer átadása (ahogy résztvevők fogalmaztak) mérföldkő a magyar informatika történetében, és ezt a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) műszaki teljesítményének köszönhetően, többéves kutatómunkával, világviszonylatban is a leghaladóbb technológiák alkalmazásával valósították meg.
A fejlesztés a legkorszerűbb technológia alkalmazásával teszi elérhetővé a hazai kutatók, közgyűjtemények, egyetemi oktatók és hallgatók számára az egész világ kutatóit összekötő GÉANT rendszer elérését. Így hozzáférést biztosít: - a nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, - kísérleti eszközökhöz, - szuperszámítógépes kapacitásokhoz, - a kutatási információk adattáraihoz, - a távoli kutatási együttműködés eszközeihez, - világ különböző részein található egyedi nagy berendezésekhez is.
A magyar kutatás nemzetközi pozíciója és az ország gazdasági versenyképessége szempontjából alapvető jelentőségű hibrid hálózatot az NIIF Intézet az ún. sötét szálas infrastruktúrára alapozva építette ki. A sötét szálas infrastruktúrára épülő DWDM technológia a legmagasabb elérhető átviteli kapacitást biztosítja, így a hibrid hálózat sávszélessége a későbbiekben is költséghatékonyan bővíthető, a kutatók speciális nagy sebességű kommunikációs igényei maradéktalanul teljesíthetőek.
Ezáltal a hibrid adathálózat kialakításával a hazai felsőoktatás és kutatás informatikai háttere világszínvonalúvá vált. A fejlesztés nyomán Közép-Kelet-Európában elsőként nálunk alkalmazható a 40 Gb/s technológia. 2011-től a 100 Gb/s-os technológiák, illetve az integrált menedzsmentet megkönnyítő IPoDWDM technológiák tesztelésére is lehetőség nyílik a fejlesztésnek köszönhetően.
További alapvető szempont volt az eddigi rendszerrel való kompatibilitás. A meglévő – az NIIF közösségnek már eddig is nyújtott – szolgáltatások migrálhatósága mellett kiemelt szempont volt a jövőállóság (azaz a jövőbeni 40, illetve 100 Gb/s sávszélességű Ethernet interfészek alkalmazásának a lehetősége), a menedzselhetőség, valamint a routerek felügyelhetősége és magas rendelkezésre állása is.
A fejlesztés eredményeinek elsődleges élvezői a Közép-Magyarországi Régión kívüli egyetemek, amelyekben hamarosan elkezdődnek a hibrid infrastruktúra kiaknázására vonatkozó első kísérletek. A projekt közép-magyarországi korlátos finanszírozottságát figyelembe véve a Közép-Magyarországi Régióban elhelyezkedő helyszíneken a felszabaduló Cisco 6500/7600 eszközök felhasználásával tudták biztosítani a legalább 10Gb/s adatsebe lehetőségét, ezeken a helyszíneken így feleltek meg a projekt esélyegyenlőségi elvének.
A hibrid felsőoktatási és kutatási adathálózati fejlesztés a HBone+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra-fejlesztési projekt része, melyet az NIIF Intézet 2009 és 2011 között valósít meg, az NFT2 (Új Magyarország Fejlesztési Terv) által támogatott TIOP 1.3.2 projekt és KMOP-4.2.1/A_2 projekt keretében, európai uniós források bevonásával.
HBone+ High Definition videokonferencia eszköz
GÉANT-projekt
A GÉANT páneurópai e-infrastruktúra, amely a nemzeti felsőoktatási és kutatási hálózatokat (NREN-ek) kapcsolja össze. Jelenleg már több, mint 50.000 km optikai szálat tartalmaz.
Tíz sikeres évet tudhat maga mögött a GÉANT, az Unió által is finanszírozott nagysebességű kutatói hálózat.
Az EU által támogatott nagy sebességű kutatói hálózat, a GÉANT fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli.
A GÉANT-nak köszönhetően a kutatók mind Európában, mind világszerte úttörő kutatásokat végezhetnek együtt, valós időben. A hálózat 40 európai ország 40 millió kutatójának biztosít hozzáférést olyan feldolgozási kapacitásokhoz, amelyek révén nagy adathalmazokat oszthatnak meg, például a legkisebb ismert részecskéknek a svájci nagy hadronütköztetőben történő tanulmányozása során, vagy olyan globális kihívások megválaszolása érdekében, mint az epilepszia gyógymódjának felfedezése vagy a forgószelekre időben figyelmeztető riasztási rendszerek kiépítése.
Gyorsan fejlődő technológiájának, szolgáltatásainak és kapacitásának köszönhetően a GÉANT továbbra is a világ legfejlettebb kutatói hálózata.
A GÉANT hálózat térképe.
A GÉANT egy 50 000 kilométer hosszú páneurópai adathálózat, amely tagállami kutatási és oktatási hálózatokat kapcsol össze Európa-szerte. A kutatóközpontok közötti, külön erre a célra kiépített szélessávú „point-to-point” (pont-pont) internetes kapcsolatnak köszönhetően 40 országból 40 millió felhasználó dolgozhat együtt valós időben kutatási projekteken. A GÉANT-projekt technikai megoldásokat dolgoz ki a hálózati felügyelet, a hálózatkezelés és a szolgáltatásnyújtás területén. Minden felhasználónak, legyen az intézmény, egy projekt vagy egy kutató, biztonságos és megbízhatóan működő hozzáférést biztosít.
A GÉANT-on keresztül kapcsolatba léphetnek egymással a kutatók, így a regionális együttműködés Európa-szerte fellendül, és az európai kutatás egésze is megerősödik.
A GÉANT összeköttetésben van továbbá 9 másik regionális kutatási és oktatási hálózattal is, így világszerte közel 85 millió felhasználóhoz jut el.
Háttérinformációk
A GÉANT-hálózat jelenleg nagysebességű összeköttetést biztosít Ázsiával, a földközi-tengeri térséggel, Dél-Afrikával, Latin Amerikával, és a fekete-tengeri térséggel. Pakisztánt szintén összekapcsolja a tudományos világgal, ahogy az európai fúziókutatókat is az őket kiszolgáló szuperszámítógépes központokkal.
A GÉANT-hálózatot egy cambridge-i non-profit vállalkozás, a DANTE (Delivery of Advanced Network Technology to Europe) kezeli és működteti, valamint a 27 uniós tagállam, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Izrael, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Svájc és Törökország nemzeti kutatási és oktatási hálózatainak megbízásából támogatást kap a TERENA-tól is (Trans-European Research and Education Networking Association). Társult hozzá továbbá a belarusz, a moldovai, az orosz és az ukrán nemzeti kutatási és oktatási hálózat is.
Az Európai Bizottság a 2009 és 2013 közötti időszakban kutatási keretprogramjain keresztül 93 millió EUR összegű finanszírozással támogatja a GÉANT-hálózatot.
Forrás: ITcafe , GÉANT , Europa-Press Releases
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése