inmargo.blogspot.com

Az iNapló IT szemléje - ELTE-LIS + iNapló - Fodor János

2010. szeptember 16., csütörtök

Tartalomkezelő rendszerek - CMS

Forrásgyűjtemény és összefoglaló. Készítette: Berei László és Ferencz Zsanett, a Hálózati
ismeretek 1. c. kurzus keretében 2010. December

A CMS rendszerek megváltoztatták az internet arcát, lehetőséget adtak az átlag embernek, hogy egyszerűen publikáljon az interneten, közösséget építsen, könnyen keressen vagy böngésszen. A rendszer mögött megbúvó adatbázisok lehetővé tették, hogy nagy mennyiségű adatot egyszerűen és olcsón kezeljünk. Adatbázis szolgáltatásokat hoztak létre a weboldalakon lévő adatok kezeléséhez, s ennek hatására jöttek létre azok az ingyenes CMS szolgáltatások, amik mind a mai napig meghatározzák az életet. Az internet és ingyenes személyre szabható email, honlap, fotó , videó, közösségi tárhelyet biztosít. Ennek gyökerét a múltban kell keresni, amikor 90-es évek szakértői internetét felváltotta egy felhasználó jellegű internet. Az új kihívásokra új program- nyelvek és adatbázisok jelentek meg, mint a PHP vagy a MySQL. Ezek az ingyenes rendszerek hatalmas lehetőséget adtak a fejlesztőknek a CMS rendszerek létrehozásához, ami az internet életét mai napig meghatározó szolgáltatásokat eredményezett. Például:a Wikipedia, az E-bay vagy az Amazon. A web 2.0 megvalósulás a bárki számára szerkeszthető WYSIWYG CMS rendszerek segítségével jöhetett létre. Ez internetes közösségek új dimenzióját hozta el.
A HTML direkt szerkesztése helyett a CMS oldalak sablonokkal és űrlapokkal működnek. A kívánt CMS oldalt a web szerver hozza létre a PHP-s program és az MySQL adatbázis alapján. Mivel ezek a folyamatok automatizálhatóak nagyon sok munkától kíméljük meg magunkat, mintha minden feladatot magunk végeznénk. A CMS ehhez grafikus témákat rendel, amik a CSS stíluslapoknak köszönhetően bármikor megváltoztathatóak. Amennyiben tovább szeretnénk alakítani CMS-ünket saját modulokat is tölthetünk le hozzá. Bár választhatjuk a fizetős megoldásokat is, rengeteg GNU licences nyílt forráskódú ingyenes CMS-t is beszerezhetünk. Ezeket szabadon felhasználhatjuk akár üzleti célra is, és ha úgy érezzük mi magunk is fejleszthetünk hozzá saját modulokat, vagy beírhatunk a forráskódba. A szakértelem meghozza gyümölcsét, érdemes ezzel bajlódni, mert így ténylegesen személyre szabhatjuk az oldalunk funkcióit. Manapság már a telepítéssel se kell bajlódni nagyon, sok helyen előre telepítik nekünk a portál vagy blog motort.
A blog és a személyes honlap fogalma lassan összefolyik. Sok szervezet választja valamelyik ingyenes portál rendszert honlapjául, nem is beszélve a nonprofit szervezetekről A jövőben ezeknek a portál motoroknak és közösségi hálózatoknak további fejlődése várható. Még részletesebb adatbázisok, még jobb szolgáltatások. Megjelennek az igazi heurisztikus funkciók. A privát szféra csökken, de az internet sokkal inkább része lesz életünknek egyre kifinomultabb és személyre szabottabb szolgáltatásokkal.


Néhány ismert tartalomkezelő rendszer

WordPress
A WordPress egy szabad és ingyenes személyes publikálási platform. PHP és MySQL alapokból épül fel. Többféle felhasználó beállítás/ korlátozás lehetséges. Rengeteg lehetőséget támogat: ATOM, RSS, permalinkek, inter-blog kommunikáció, jelszó védelem, bejegyzés időzítése, fájl/kép feltöltés, emo.-ikonok, hangulatjelek.
A WordPress első kiadása 2003. májusában jelent meg, előfutára a b2 cafelog. A b2-t Michel Valdrighi írta PHP-ban, MySQL-t használva. Hivatalos utódja a WP, de a b2 evolution ma is létező, aktív projekt. Legelőszőr 2003-ban a b2-ből kiválva bukkant fel a WordPress Matt Mullenweg and Mike Little munkájának eredményeként. A nevet Mullenweg egyik barátja Christine Selleck adta. 2004-ben a versenytárs "movable package" licenc feltételei módosultak( a Six Apart változtatta meg) és nagyon sok felhasználó átállt a WordPress-re, ami nagyon megnövelte a WordPress népszerűségét. 2009 októberére a WordPress lett a legtöbbek által felhasznált nyílt forráskódú CMS, ezt a felhasználói sablonok használatának mérésén, és más WordPresshez köthető márkák keresettségének alapján állapították meg.

PLONE
A Plone tartalomkezelő rendszer valószínűleg a legismertebb és legnépszerűbb alkalmazás, amit a Zope CMF rendszerével készítettek. A WP-hez hasonlóan szabad és ingyenes.
A legfontosabb alkalmazható tartalom típusok:
  • Cikk (szöveg, lehet benne kép, link, bármilyen beágyazható fájl)
  • Eseményelem(szöveges leírással, helyszínnel, időponttal és kapcsolati adatokkal)
  • Fájl (Tetszőleges adatállomány lehet, melyet felhasználóink letölthetnek.)
  • Ha az ismert szövegszerkesztő állományok egyike (OpenOffice.org, Word, PDF stb.), akkor teljes szövegük indexelésre kerül .
  • Hír elem (szöveg, képpel)
  • Kép (feltöltve rögtön megjelenik)
  • Mappa (egymásba ágyazható gyűjtő, melyben más tartalomelemeket helyezhetünk el)
  • Gyűjtemény ( elmentett keresés, a találatok változnak)
  • Hivatkozás
  • Lap (Megfelel a klasszikus HTML honlapoldalnak.)
  • Fórum
  • Kollázs (Több tartalomelemből rakhatunk össze egy összetett elemet.)
  • Többoldalas cikk (Több cikk összessége tartalomjegyzékkel.)

Drupal
A Drupal PHP-ben írt nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer. A Drupal szó a holland „druppel” szó angol fordítása, jelentése: csepp. Fejlesztését 2000-ben kezdte el Dries Buytaert.

Joomla
A Joomla! egy PHP-ben írt ingyenes tartalomkezelő rendszer, mely első verzióját 2005-ben adták ki. Stabil 1.5-ös kiadása 2 és fél évnyi fejlesztőmunka után 2008-ban jelent meg.
Magyarországi támogatását jelenleg a 2008-ban alapított Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete végzi. A nonprofit és közhasznú egyesület a Joomla! projekt jogi pénzügyi ügyeit is bonyolító Open Source Matters (OSM) által elismert szervezet, az egyik legnépszerűbb hazai nyílt forráskódú közösség. (Mind a 4 rendszer kiadása a GPL licenc alatt történik.)



Berei László Blogja:

A CMS jövő
Valószínűleg a jövő tovább javítja a tartalomkezelő rendszerek szolgáltatásait, új lehetőségeket csempészve bele. A heuresztikus keresés és a mesterséges intelligencia még csak a jövő zenéje, de nagy lehetőségek vannak még ezekben a rendszerekben.

• A jelen: A Web 2-0 leírása. A Wikipedian
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0

• web 3.0 A webisztánon vita a web 3.0 fogalmáról. a web 3.0 ról. 2007.10.04.
http://webisztan.blog.hu/2007/10/04/mi_a_web_3_0_na_azert_alljunk_meg_egy_sz

• A How Stuff Workon elmélet , hogyan fog majd működni a web 3.0 ha megvalósul.
• http://computer.howstuffworks.com/web-30.htm


Technológia

A 90-es évek közepén az internet terjedésével a megnövekedett igények hatására új program nyelvek jelentek meg. A növekedő adatmennyiséget adatbázisokba rendezték. Ezek közül a technológiák közül sorolom fel a legfontosabbakat, főleg Wikipedia szócikkek:

• A Php, mind a mai napig a legelterjedtebb szerver oldali nyelv. Magyar leírás.http://hu.wikipedia.org/wiki/PHP

• A Microsoft válasza a PHP-ra , bár elterjedősége sokkal kisebb mind a mai napig használják leíráshttp://en.wikipedia.org/wiki/Active_Server_Pages

• A java nyelven is léteznek tartalom kezelő rendszerek de számuk a legkisebb. http://hu.wikipedia.org/wiki/Java_%28programoz%C3%A1si_nyelv%29

Fontos adatbázisok.

• A legelterjedtebb adatbázis program ingyenes leírás:http://hu.wikipedia.org/wiki/MySQL
• Szintén ingyenes, gyorsan fejlődő adatbázis szoftver: http://hu.wikipedia.org/wiki/Firebird


CMS szoftver licenszek

A kereskedelmi szoftvereknek, mindig van licenszük, ami tartalmazza a felhasználás feltételeit. Ez nincsen másképpen az ingyenes szoftvereknél sem. A nyílt forráskódú szoftverek általában (így az ingyenes portál motorok is). A GNU nyilt forráskódú licenszet használják ami itt található:
http://www.gnu.org/licenses/

A legfontosabb szabványosító szervezet:
w3c
http://www.w3.org/


Melyiket válasszam ?

Ezen az oldalon elvégezhető egyszerűen az összehasonlítás a mi általunk megadott feltételek alapján:
http://www.cmsmatrix.org/

Próbáljuk ki Őket. Itt telepítés és regisztráció nélkül megtehetjük ingyen. Több száz rendszerből válogatva.
http://php.opensourcecms.com/


CMS: A kapcsolat felhasználó és az internet között

Amióta internet bekerült a köztudatba. Az emberekben feltámadt az igény egy csatornára, hogy ők is megmutassák magukat a világnak. A saját honlapok és blogok száma folyamatosan növekszik, az ingyenes CMS motorok pedig virág korukat élik. A blog és a személyes honlap fogalma lassan összefolyik. és szervezet választja valamelyik ingyenes rendszert nem is beszélve a nonprofit szervezetekről. Itt a legelterjedtebbeket szerettem volna megemlíteni:

A legelterjedtebb CMS motorok. Amiket érdemes megismerni, nagy tudások könnyű kezelhetőségük és rengeteg kiegészítő modul miatt.

Drupál
• Hivatalos oldal:
http://drupal.hu/
• Leírás
http://hu.wikipedia.org/wiki/Drupal

Wordpress
• Hivatalos oldal:
• http://word-press.hu/
PLONE
Hivatalos oldal:
• http://plone.org/
Leírás
JOOMLA
• Hivatalos oldal:
http://www.joomla.org.hu/
• Leírás
http://hu.wikipedia.org/wiki/Joomla!

Történet

Szerettem volna, ha az előzmények is szerepet kapnak, mivel fontosnak tartottam az előadással kapcsolatban, hogy láthatóvá váljon ez is csak egy lépcsőfok, ahol most tartunk és hogy menyire roham léptekkel halad, mind maga a technológia mind az alkalmazások ennek nyomában. ezért készítettem egy időtáblát és gyűjtöttem linkekeket ebben a témakörben is.

• Egy egyszerű összefoglaló, ámde magyar nyelvű oldal, ami kellően részletes az internet történetéről. Debreceni egyetem informatika kara
• http://www.inf.unideb.hu/~bodai/internet/internet_tortenete.html

• Egy nagyon hasznos oldal, ami archiválja a web bizonyos oldalait. Innen származik a 1996-os MSN kép. Bámulatos oldal, bárcsak több oldal kerülne rá fel.Az internet archívum
• http://www.archive.org/web/web.php

• Egy remek angol nyelvű oldal, ami nagyon szépen lebontja dátumokra és vállalkozásokra az internet történetét. Nagyon hasznos volt a táblázat készítésekor.
• http://www.internet-story.com/


A CMS fogalma

Ez a cikk, magáról a tartalom kezelőrendszer, fogalmi meghatározásáról szól. Hogyan definiálhatjuk a számítógépes adatkezelő rendszereket, miképpen osztályozhatjuk őket funkciójuk, felhasználási területük, vagy módjuk szerint (például online vagy offline, zárt vagy nyilvános rendszere, nyílt forráskód). Számítógépen adatokat kezelni sokféle módon lehet, de egy tartalomkezelő rendszerek közös jellemzője, hogy segíti a felhasználókat az adatok egyszerű kezelésében. Könnyen publikálhatunk, kereshetünk és oszthatunk meg adatokat másokkal úgy hogy a jogosultságok hierarchiája egyértelmű. Olyan ez, mint egy virtuális faliújság amihez akár több millió ember is hozzáfér egyszerre ( nézzük csak meg például egy wikipedia cikk vitalapjait Vagy egy Facebook-os hírfolyamot, ami szinte él és lélegzik). Ezekkel a rendszerekkel az információk szervezetten és gyorsan áramolnak a világhálón.

• Az elmaradhatatlan Wikipedia tartalom kezelő rendszer definíciói angol és magyar nyelven:
• http://en.wikipedia.org/wiki/Content_management_system
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Tartalomkezel%C5%91_rendszerek

• Ez egy angol oldal, ahol nagyon szépen összefoglalják a CMS fogalmakat (név szerint a3webtech.) :
• http://www.a3webtech.com/index.php/cms-2.html

• Ez egy lista, a fontosabb rendszerekről. Érdekessége, hogy további wiki szócikkekére jutunk tovább a tartalomkezelő rendszere kattintva. Megint Wikipedia:
• http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_content_management_systems

Bejegyezte: B Laszlo dátum: 13:57 0 megjegyzés
Küldés e-mailben BlogThis! Megosztás a Twitteren Megosztás a Facebookon Megosztás a Google Zümm szolgáltatásban
Címkék: CMS, fogalom, jogosulságok, nyíltforráskód, publikálni


Ferencz Zsanett bejegyései: A CMS (B)irodalma


Wikipédia szócikk: Tartalomkezelő rendszerek, szerkesztette: Einstein2, módosítva:
2010.12. 06.
A magyar szócikk igen rövid,de első, kiindulási pontnak jó. A laphoz felhasznált források száma igen kicsi (4db.), személy szerint "többre számítottam".

Tartalma: CMS meghatározása, funkcióinak felsorolása, típusainak felvázolása. E forrásból az előadáshoz a típusait használtuk fel:

  • Vállalati szintű tartalomkezelő rendszer (ECMS) Például: vállalti szoftverek
  • Webtartalom-kezelő rendszer (WCMS) Például: portál motorok
  • Dokumentumkezelő rendszer (DMS) Például: Google Docs
  • Digitális vagyonkezelő rendszer (DAM) Például: az OTP internetes szolgáltatásai
  • Oktatási tartalomkezelő rendszer (LMS) Például: ETR
  • Mobil tartalomkezelő rendszer (MCMS) Például: Synapsy
  • Komponens tartalomkezelő rendszer (CCMS) Például: XDocs DITA


A WordPress blogrendszerről, több szerkesztő is van, módosítva: ?
A forrás a cég hivatalos oldalán található, s nem okoztak csalódást. A méltán népszerű blogrendszer leírása sem hagy maga után kivetni valót. Az "informatika iránt elkötelezettek" és az "egyszerűen csak blogolni vágyók" is megtalálják itt a számukra szükséges információkat, magyar nyelven.

Tartalma: maga a WordPress mibenléte és jellemzői, az adminisztáció és kezelés opciói

A prezentációban a Wordpress legfontosabb ismérveit jegyeztem fel, a forrás alapján.


Wikipédia szócikk: WordPress , szerkesztette: SmackBot , módosítva: 2010. 10. 12.
Ezt a szócikket kiemelkedően értékes forrásnak találom, a WordPress összes legfontosabb jellemző ismérvét tartalmazza. (A magyarnál sokkal hosszabb, átfogóbb, ráadásul sok hivatkozást használ fel.)A diákra nem került fel, de szóban szerettem volna néhány szót szólni e tartalomkezelő rendszer történetéről.

A WP története:
A WordPress első kiadása 2003. májusában jelent meg, előfutára a b2 cafelog. A b2-t Michel Valdrighi írta PHP-ban, MySQL-t használva. Hivatalos utódja a WP, de a b2 evolution ma is létező, aktív projekt.
Legelőszőr 2003-ban a b2-ből kiválva bukkant fel a WordPress Matt Mullenweg and Mike Little munkájának eredményeként. A nevet Mullenweg egyik barátja Christine Selleck adta.
2004-ben a versenytárs "movable package" licenc feltételei módosultak( a Six Apart változtatta meg ) és nagyon sok felhasználó átállt a wordpress-re, ami nagyon megnövelte a WordPress népszerűségét. 2009 októberére a WordPress lett a legtöbbek által felhasznált nyílt forráskódú CMS, ezt a felhasználói sablonok használatának mérésén, és más WordPresshez köthető márkák keresettségének alapján állapították meg.

Portálkezelés Plone-nal, szerksztette: Evangélikus Internet Munkacsoport, módosítva:
2008. 04. 19.
Ez a forrást felhasználtam a prezentációhoz. Személy szerint tetszett, mivel nem vagyok járatos a témában, s nagyon részletesen elmagyaráz a szerző mindent.

Az írásmű elolvasásával bármely képzetlen felhasználó el tudja sajátítani a Plone tartalomkezelő rendszer alapszíntű használatát. A Plone legfontosabb ismérvei mellett, a benne létrehoható tartalomtípúsok sokszínűségét emeltük ki a forrásból.


Wikipédia szócikk: Drupal, szerkesztette: ArthurBot , módosítva: 2010. 10. 05.
A szócikk igen röviden ejt szót a Drupalról, viszont a hivatkozott forrásai nagyon megbízhatóak. A Drupal PHP-ben írt nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer. A Drupal szó a holland „druppel” szó angol fordítása, jelentése: csepp. Fejlesztését 2000-ben kezdte el Dries Buytaert.

Magyar Drupal Kézikönyv, szerkesztette: ? (http://drupal.hu/kezikonyv/licenc), módosítva: ?
A kézikönyvből megtudhatjuk, hogy mi a Drupal, és elsajátíthatjuk a használatát. Kiváló magyar nyelvű forrás a tartalomkezelő rendszerrel ismerkedők számára. A telepítéstől a dizájnolásig mindenben segítséget nyújt.

Webes tartalomkezelő rendszerek , írta: Nagy Gusztáv, módosítva: 2008. 10.
A jegyzet segítséget ad a webes tartalomkezelő rendszerek megismeréséhez. Egy egész fejezetet szentel a szező a Drupal alapú weboldalak használatára. Elmagyarázza miként tudunk regisztrálni, tartalmakat létrehozni, hogyan tudunk állítani a privacy beállításokon. A mű egyébként rengeteg információt nyújt a honlapokról, készítésükről.

Tartalomkezelő rendszerek, írta: ?, módosítva: ?
A szakdolgozat sok egyéb mellett a Joomláról is ír. Az összefoglalóhoz is felhasználtam ezt a forrást. Tartalmazza a Joomla! tartalomkezelő rendszer bemutatását, telepítésének és a bővítmények kezelésének a leírását.

Wikipédia szócikk: Joomla! szerkesztette: Sanyo , módosítva: 2010. 12. 30.
Ezt a szócikett érdemes a források közé felvenni, ha a Joomláról magyarul szeretnénk a legalapvetőbb információkat beszerezni.

Wikipédia szócikk: GNU General Public License szerkesztette: SieBot, módosítva: 2010. 07. 12.
A WordPress, a Joomla, a Plone és a Drupal rendszerek mind a GNU használati jogra hivatkoznak, így ezt sem hagyhattam ki a gyűjteményből.
A GNU Általános Nyilvános Licencet a Free Software Foundation hozta kéltre az úgynevezett GNU projekt programkódjaihoz. 2 verziója van: az 1991-ben és a 2007-ben készült.
„A licenc lényege, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon.”

Wikipédia szócikk: Plone (software) szerkesztette: Johnnyscoot, módosítva: 2010. 12. 01.
Szép, teljes hivatkozásokkal teli angol nyelvű cikk a rendszer bemutatása, története itt olvasható. A jobboldali kis táblázatból gyorsan megtudhatjuk a rendszer legfontosabb ismérveit. Például: licenc, fejlesztők, stabil kiadás, platform... és a többi.

Bejegyezte: dátum:
Címkék: ,

2 megjegyzés:

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)