Balázs Tamás, Barton Dávid, Fi Tamás, Klincsok Tamás összeállítása, 2010. őszi félév
A szerzői jogról
A szerzői jog kizárólagos tulajdonjog, a szerző saját tulajdonaként rendelkezhet a művével. Neki van joga arra, hogy a művet másolja, forgalmazza, előadja, stb.
A szerzői jog akkor jön létre amikor a mű megszületik, nem függ a publikálás idejétől. Ötleteket és találmányokat nem véd a szerzői jog, ez a szabadalom feladata.
A szerzőjogi oltalom csak egy bizonyos, előre meghatározott időre (évekre) szól.
Letöltés, másolás, fájlcsere
Magyarországon a magáncélú letöltéseket nem lehet büntetni (akkor minősül a letöltés magáncélúnak, ha jövedelemszerző szándéka nincs). Eredeti filmekről, zenei albumokról vagy játékokról másolatot készíteni magáncélra lehet, kivétel a programok, amiknek a másolása vagy letöltése illegális. Vannak persze ingyenesen letölthető freeware és shareware programok, ezekről később részletesebben is lesz szó.
Az szélessávú Internet térhódításának köszönhetően, gyors ütemben terjedtek el az úgynevezett fájlmegosztó oldalak. Működésük a Peer ot peer (p2p) rendszeren alapszik. A p2p lényege, hogy a felhasználók nem egy központi szerverről töltenek le, hanem egymás gépéről. Az ilyen letöltéshez fájlmegosztó programra van szükség.
A magáncélú letöltés nem illegális, viszont a megosztás már az. A fájlmegosztó programokat mégsem lehet betiltani, mivel legális dolgokra is használható.
A p2p rendszereknél meg kell említeni a Napster nevű zenemegosztó oldalt, ami alapjában rengette meg a zeneipart. A Recording Industry Association of America beperelte a Napstert, de érdemi eredményeket nem tudott elérni.
Magyarországon a legnagyobb fájlmegosztó oldal az Ncore. 2010 januárjában a rendőrség razziát tartott és lefoglalta az Ncore szervereit. Az oldal pár hétig nem üzemelt, sokan már temették, de aztán újra elkezdett működi. Ebből látszik, hogy a jogi szabályozás tehetetlen, érdemi eredményeket nem tudnak elérni a fájlmegosztó oldalakkal szemben.
Jogdíjak
Magyarországon a jogdíjak kivetésével az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület foglalkozik. Jelenleg jogdíjat kell fizetni az üres adathordozók: CD, DVD, pendrive, memóriakártya, videó kazetta, merevlemez után. Magyarországon egy átlagos kapacitású DVD lemez jogdíja 110 forint ami a nettó előállítási ár száz százaléka. A magas jogdíjnak nincs különösebb elrettentő ereje, mert egy írható DVD jogdíjjal együtt 220 Ft. körül van, míg egy eredeti film 2500-3000 Ft. A magas jogdíjak az illegális terjesztést ösztönzik, a piacok tele vannak a Romániából és Szlovákiából behozott olcsó lemezekkel.
Jogdíjat nemcsak az adathordozók után kell fizetni, hanem, az internetes oldalakon meghallgatható zenék vagy megnézhető filmek után is. Ezt a honlap üzemeltetőjének kell megfizetni.
Az Artisjus jogdíjat kér az élőzene, a zenegép a nyilvános helyen üzemelő TV és Rádió és a weblapok zenei aláfestése után is. Az összeg nagysága változó, az Artisjus honlapján fel van tüntetve részletesen.
Creative Commons
A Creative Commons egy olyan non-profit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commons-licencek kiadása.
A kezdeményezés szülőatyja és a projekt jelenlegi vezetője Lawrence Lessig, a Stanford Jogi Egyetem jogprofesszora. A CC hivatalosan 2001-ben indult útjára. Ma már számos ország használja, köztük Magyarország is, ahol 2008-ban megalakult a Creative Commons Magyarország Egyesület. Az egyesület elnöke Bodó Balázs.
Creative Commons célja
A Creative Commons lényege, hogy a szerzői jogi törvények helyett maguk az alkotók rendelkezhetnek műveik sorsáról, ezzel maguk dönthetik el, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák. Ha akarják, ingyen megoszthatják őket mindenkivel vagy módosíthatóvá tehetik azokat.
A cél teljes jogi védettség és a közkincs közötti skálán létrehozni egy rugalmas rendszert. Ez biztosítaná, hogy a szerzők megtarthassák szerzői jogaikat, de ezzel egyidőben lehetőséget biztosítsanak a mű feldolgozására, terjesztésére bizonyos korlátok között.
Jelenleg a legtöbb problémát az adott országok szilárd jogrendszerébe való adaptálás jelenti. Éppen ezért folyamatosan fejlesztés alatt áll. A jelenlegi országok közül a legtöbb a CC 3.0 licencet használja (Magyarország a 2.5-t használja).
Creative Commons licencek
A Creative Commons licencei az alábbi jogokat biztosíthatják:
to Share -A mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható.
to Remix - Származékos művek (feldolgozások) hozhatóak létre.
(Származékos mű: olyan művet jelent, amely a Művön és más korábban létező
műveken alapul)
A Creative Commons licencei négy korlátozó feltétel különböző variációiból állnak össze. Ezek a következők lehetnek
Attribution - Nevezd meg!: a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a műhöz kapcsolódó információka. (Szerző neve, mű címe).
Noncommercial - Ne add el!: a mű nem használható fel kereskedelmi célokra.
No Derivative Works - Ne változtasd!: A mű nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű.
Share Alike - Így add tovább!: A mű a jelenlegivel megegyező, vagy azzal csereszabatos licenc alatt terjeszthető.
A szoftverek területén is hasonló a helyzet a Creative Commonshoz.
Business Software Allience (BSA)
Egy olyan szervezet, amely magába foglalja a világ legnagyobb szoftvereket gyártó cégeit (Adobe, Apple, Autodesk, Borland, HP, Intel, Microsoft). Fő tevékenysége az illegális szoftverfelhasználás elleni küzdelem. A cég 1988 óta működik, Magyarországi leányvállalata 1994-ben jött létre BSA Magyarország néven és többségben az anyavállalat külföldi tagjainak Magyarországi megfelelőit tömöríti magába (pl. Autodesk Magyarország, Borland Magyarország, Microsoft Magyarország stb.) A BSA missziója egy olyan jogi környezet létrehozása, amelyben a szoftvergyártó ipar virágzik és tagjai világszerte egységesen léphetnek fel.
Szoftverkalózkodás
Akkor beszélünk szoftverkalózkodásról, ha egy szerzői jog alá tartozó programot engedély nélkül másolunk, értékesítünk, letöltjük, megosztjuk, vagy a megengedettnél több gépen telepítjük. Egy szoftver megvásárlásával igazából a használatra vonatkozó licencet, nem pedig magát a tényleges programot vesszük meg.
GNU General Public License (GPL)
Általános Nyilvános Licenc egy nyílt forráskódú (OpenSource) terjesztési mód. A Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) tervezte. A GPL alapozta meg a szabad szoftver mozgalom sikerét. Lényege, hogy a szoftver szabadon terjeszthető/értékesíthető és szabadon módosíthatják bármikor, de a módosított változatok, mivel egy GPL licenc "leszármazottjai" ezért ők is kötelesek nyilvános licenccel forgalomba kerülni - ez biztosítja, hogy a származékos művek is szabadok maradjanak. A leghíresebb íly' módon terjesztett szoftverek a Linux rendszerek, a Unix rendszerek segédprogramjai valamint 2007 óta a Java is.
A GPL pontjai:
- az anyagok továbbadhatók akár pénzért is
- utóbbi nem korlátozhatja az ingyenes terjesztést
- ebből következik --> a pénzért beszerzett programok: ingyen továbbadhatók
- a programmal együtt forráskódját is tovább kell adni, és mint már írtam:
- programok módosíthatóak, de a módosításnak: szabadon terjeszthetőnek kell, hogy legyen
Copyleft: A copyright szó elferdítésével képzett fogalom. A GNU GPL is ilyen: copyleft felhasználói szerződés.
Szabad szoftver
A szabad szoftverek szabadon másolhatók, felhasználhatók, terjeszthetők, tanulmányozhatóak és módosíthatóak. (pl. Mozilla Firefox -böngésző, OpenOffice.org -irodai csomag)
A "szabad" nem feltétlen="ingyenes". Árusíthatják pénzért, egyetlen feltétellel: garantálja a szabadszoftverek négy alapjogát.
1.) tetszőlegesen használható bármilyen célra 2.) szabadon tanulmányozható, igény szerint módosítható (forráskódhoz való szabad hozzáférés <-- OpenSource) 3.) másolatok szabadon terjeszthetőek 4.) a továbbfejlesztett program elérhetővé tétele a közösség számára.
Nyílt forráskódú szoftver (OpenSource)
A forráskód nyílt, bárki hozzáférhet, módosíthatja továbbfejlesztheti. Az 1988-ban alakult Open Source Initiative (OSI) a "nyílt forráskódot" javasolja az angolul félreérthető "szabad" (free/free software) helyett. (Ugyanis a free elsődleges jelentése az ingyenes, ez tévesen azt sugallja, hogy szabad szoftvereket nem lehet üzleti célokra készíteni, profitorientált módon felhasználni, pedig a valóság ennek épp ellentettje)
Freeware és shareware
A freeware és shareware programok eléggé sokfélék lehetnek, közös pontjuk az ingyenességük, mely egyben akár buktatójuk is lehet a felhasználóra nézve. Mindenesetre elég ígéretesek és nagy potenciál lakozik bennük, ha megfelelő körülmények közé sikerül terelni. Egyeseknek hobbi, míg mások űzhetik csekély haszon reményében, de mindenképpen sok felhasználóra találnak az igényesen elkészített alkalmazások, programok, játékok.
A freeware-ek ingyenességükkel és sok egyéb kedvező paramétereikkel gyorsan a felhasználók kedvenceivé avanzsáltak. Manapság a világháló tele van freeware programokkal és freeware programokat összegyűjtő oldalakkal, ahonnan kedvünkre válogathatunk a nekünk tetsző és kellő szoftverek közül…persze azért célszerű az elővigyázatosság. A fejlesztők kiélhetik alkotóvágyukat és kreativitásukat és visszajelzéseket is kaphatnak, hogy a későbbiekben milyen úton haladjanak tovább, így ezáltal ők is többek lesznek.
A shareware programok kisebb számban vannak, ez valószínűleg csak a fizetéssel járó kellemetlenségek miatt van, mivel a szoftverek árai általában igencsak alacsonyak. Sokan csak valóban trial/demo verziót használják, ha épp az is elég nekik vagy amíg az időkorlát le nem jár. Akik viszont jónak és szükségesnek vélik a szoftvert vagy csak támogatni szeretnék a fejlesztőt ők mindezt olcsón meg tudják valósítani.
A szerzői jogok természetesen a freeware és shareware programok esetében is élnek, de nem olyan szigorúan korlátozottak, mint nagyobb volumenű társaiknál. Általában nyílt forráskódúak (open source), bár ez is nagyban változó, ahogy a hozzájuk való viszonyulás is. Az viszont kétségtelen, hogy jelenleg sokkal nagyobb rájuk a kereset, mint eddig bármikor.
* * *
Források
1.) Szerzői jog források
Első forrás - Szerzői jog
Cím: 1999. évi LXXVI. törvény
(Megtekintve 2010.12.11)
Kivonat:
A forrásban részletesen le van írva, hogy a szerzői jog meddig terjed. A legfontosabb dolgokat próbálom összeszedni...
A szerzői jog lényegét tekintve kizárólagos tulajdonjog, a szerző tulajdonként rendelkezhet a saját alkotásával. A tulajdonosnak joga van, hogy a művet másolja, előadja, forgalmazza, stb...
A jog akkor keletkezik, amikor a mű megszületik, publikálástól függetlenül. Érdemes a kész művet megőrzésre eljuttatni a megfelelő hivatalnak, a későbbi jogviták elkerülése miatt.
A szerzői jogok nem védenek ötleteket és találmányokat – ez a szabadalmak feladata. Hasonlót alkothatunk, ugyanolyat nem.
Második forrás - Letöltés, másolás
Cím: Másolás és letöltés: Mi legális, és mi nem?
Dátum: 2005. április 12. - 17:53
Szerző: Alon
Kivonat:
A cikk részletesen leírja, hogy Magyarországon mik a törvényi korlátai a másolásnak és a letöltésnek.
A magyar szerzői jogi törvény szerint a letöltés, amennyiben jövedelemszerző jellege nincs magáncélú másolásnak minősül, amely a törvény értelmében szabad felhasználás (azaz nem engedélyköteles, nem kell utána díjat fizetni). Az ilyen magáncélú letöltőket tehát nem lehet büntetni, velük szemben polgári peres úton sem lehet eredményesen igényt érvényesíteni. Fontos megjegyezni, hogy ez szoftverekre nem vonatkozik: a jogvédett programokat letölteni tilos, mint ahogy eladni, ajándékozni is csak mindenféle szigorú és bonyolult szabályok betartásával szabad.
A letöltés tehát a fenti megkötésekkel Magyarországon legális.
Harmadik forrás - Fájlcsere
Cím: Fájlcsere-bere: mit szabad és mit nem?
Sulinet
(Megtekintve 2010.11.28)
Kivonat:
Fájlcserélő programot letölteni, telepíteni, futtatni nem törvénybeütköző cselekedet. Azért nem, mert a fájlcserélő programokat lehet teljesen legális tartalmak csereberéjére használni. Erre a bejegyzés találóan a késes hasonlatot használta, miszerint, a késsel ölni is lehet, mégsem tiltják be, mivel másra is lehet használni...
Fájlcserélő oldalakon teljesen legális tartalmak is vannak. Letölteni saját használatra, egyébként sem törvénybeütköző, a megosztás viszont már az.
Negyedik forrás - Peer to peer
Cím: Peer-to-peer
Dátum: 2010. november 5., 23:56
Wikipédia
(Megtekintve 2010.12.11)
Kivonat:
A peer to peer hálózatok lényege, hogy a számítógépek nem egy központi szervergéphez kapcsolódnak, hanem minden gép kapcsolatban van egymással.
A peer to peer rendszereken alapulnak a mára már nagy számban elterjedt fájlcserélő oldalak. A peer to peer hálózatoknál nem szervergépről töltünk le, hanem a többi felhasználó gépéről. A programok, filmek és zenék megosztása illegális, ezért támadják folyamatosan a fájlmegosztó oldalakat a hatóságok, de érdemi eredményt ritkán tudnak elérni.
Ötödik forrás - Napster
Sokáig volt, most nincs, vajon lesz-e? Napster-story I.
Dátum : 2001-07-26 18:12:51
(2001-07-26 Szerzõ : Smiley)
Kivonat:
A Napster egy egyetemista, Shawn Fanning alapította, az oldal a peer to peer service állománymegosztó programon alapult. Az oldalról zenéket lehetett letölteni mp3 formátumba. A Napsternek rövid idő alatt több mint 20 millió felhasználója volt, ami alapjában rengette meg a zeneipart.
RIAA (Recording Industry Association of America)beperelte a Napstert, de elvesztették a pert, mert a zeneletöltőknek nincs anyagi hasznuk a dologból.
Később a szolgáltatás beszüntetésére szólították fel a Napstert, aki viszont arra buzdította a felhasználóit, hogy ne vegyenek CD-t. Három nap alatt 53ezer felhasználó csatlakozott a bojkotthoz.
A Napster tovább működött, arra buzdítva a felhasználókat, hogy vásárolják meg az eredeti CD-ket, ezzel mutatva, hogy nincsenek kárára a lemezkiadóknak.
Hatodik forrás - Ncore
Cím: Újabb razzia - bukott az nCore
Dátum: 2010. június 16. 17:58
Forrás: http://www.hwsw.hu/hirek/44765/torrent-bittorent-szerver-lefoglalas-ncore-asva-info-warez.html
Dojcsák Dániel
(2010. június 16. 17:58)
Kivonat:
2010 júniusában a rendőrség lecsapott több nagy magyarországi fájlmegosztó oldalra, lefoglalták a szervergépeket. A razzia áldozata volt a legnagyobb magyarországi torrent oldal az Ncore is.
Igaz, hogy az Ncore egy jó darabig nem üzemelt, de, sokan már temették, de pár hét után az oldal újra működni kezdett.
A razzia azt mutatja, hogy a rendőrség rájött, hogy nem a piaci dvd árusokra kell lecsapni, hanem a több ezer tagot számláló p2p oldalakra.
Az akció sikeresnek látszott, de végül kiderült, hogy a rendőrség egy-egy csatát meg tud nyerni, de a háborút nem.
Az Ncore azóta is ugyanúgy működik tovább, mint a razzia előtt.
Hetedik forrás - Jogdíjak az üres adathordozókra
Cím: Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról
Dátum: 2009. január
Forrás: http://www.artisjus.hu/opencms/export/artisjus/felhasznaloknak/aktualis_jogdijkozlemeny_U.html
Artisjus
(Megtekintve 2010.12.11)
Kivonat:
Magyarországon az üres adathordozókra kivetett jogdíjak mértékének meghatározásával és beszedésével az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyilvántartásába vett Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület foglalkozik.
Jelenleg jogdíjat kell fizetni az üres hang- és videokazetták, cd- és dvd-lemezek, valamint a memóriakártyák, pendrive-ok és merevlemezes meghajtók után. (A pendrive-okra kivetett jogdíj ellenérzéseket is kiváltott, ugyanis ez nem olyan egyértelműen kapcsolható össze az illegális tartalmakkal, mint például egy zenelejátszó memóriája vagy egy írható dvd-lemez.)
Magyarországon egy átlagos kapacitású írható DVD után 110 forint a fizetendő jogdíj összege. Ez a nettó előállítási ár közel száz százaléka.
Nyolcadik forrás - jogdíjak Magyarországon és külföldön
Cím: Felháborító CD/DVD jogdíjak - Pettkó nekimegy a kormánynak
Dátum: 2008. április 4.
sg.hu
Kivonat:
A magas jogdíjak ösztönzik az illegális terjesztést.Azokban az országokban, ahol a jogdíj alacsonyabb sokkal jelentősebb az üres adathordozók hivatalos forgalma.
Erre példa a magas jogdíjakat kivető Belgium és Franciaország, illetve a jogdíj nélküli Luxemburg esete. Míg az egy főre jutó DVD-lemez forgalom Franciaországban évente átlagosan 1,5 és Belgiumban 3, addig Luxemburgban 38!
A szerzői jogdíjak Magyarországon is magasak. Becslések szerint a hivatalos hazai 3 milliárdos forgalmazásnak majdnem tízszeresét adja a Romániában és Szlovákiában beszerzett és illegálisan terjesztett adathordozók forgalma. (Ez természetesen jelentős Áfa-kiesést okoz a magyar államnak.)
Kilencedik forrás - Jogdíjak a netes letöltésért is
Cím: Jogdíjak a netes letöltésért is
Dátum: 2010. január 18., hétfő 08:52
index.hu
Kivonat:
Az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda megszabta az online kínált tartalmakra kivetett jogdíjak nagyságát is.
A közleményük a legális szolgáltatásokat érinti, főleg az online hallgatható zenék jogdíjainak nagyságát.
A honlapok üzemeltetőinek fizetniük kell a háttérzenékért is: ha a honlap legfeljebb tíz, egy percnél rövidebb dalrészletet használ, akkor a fizetendő havi szerzői jogdíj 2 ezer forint. Ha a műrészletek száma meghaladja az ezret, akkor a havi jogdíj már 52 ezer forint. Ha a szolgáltató reklámbevételhez is jut, akkor a felsorolt fix összegeken túl még a bevétel 10 százalékát is be kell fizetnie.
Amennyiben egy szolgáltató teljes zenei albumhoz enged hozzáférést, de csak meghallgatásra, letöltésre nem, akkor a jogdíj a felhasználó által fizetett díj 12 százaléka. Ha ingyenes a letöltés, akkor a szolgáltató reklám- vagy szponzorációs bevételének 10 százaléka a díj, de mindenképpen fizetni kell percenként 1,2 forint jogdíjat.
Az online nézhető filmek után szintén jogdíjat kell fizetni. A filmeknél a hosszúság és a film jellege határozza meg a jogdíjat: az egy óránál hosszabb zenés filmeknél lejátszásonként 27 forint, a játékfilmeknél 18 forint, míg az egyéb filmeknél 15 forint. Amennyiben a film le is tölthető, akkor a zenés filmeknél 90, a játékfilmeknél 60, míg az egyéb filmeknél 50 forint a jogdíj.
Az Artisjus mindent megpróbál szabályozni, ami érthető, mert ebből élnek, de sokak szerint már túlzásba estek.
Tizedik forrás - Mik után kell jogdíjat fizetni?
Artisjus
(Megtekintve 2010.12.14)
Kivonat:
Az Artisjus Magyar Szerői Jogvédő Iroda Egyesület oldalán a gyakran ismételt kérdések között igen érdekes dolgokat lehet olvasni. Felsorolnak rengeteg dolgot, amik után jogdíjat kell (kéne) fizetni.
Zenegép
A zenegéppel történő gépzenei szolgáltatás a vendégek számára magasabb értékű, ezért a szerzői jogdíja is magasabb, mint a hagyományos rádiós, CD-lejátszós zeneszolgáltatás esetén. A zene lejátszása után a jogdíjakat mindig a lejátszó eszközt tartalmazó helyiség (étterem, stb.) üzemeltetője köteles megfizetni
Tv, rádió, boltokban, vendéglátó helyeken
Amennyiben egy közönség számára nyitva álló helyen TV készülék üzemel, vélelem szól amellett, hogy azt zeneszolgáltatásra is használják.
Élőzene
A jogdíjat nem az előadó fizeti meg, hanem az a személy, aki a művek felhasználását kéri, az iránt intézkedik, arra üzletet épít: az előadás szervezője, az üzlet, étterem üzemeltetője.
Weboldalon zenei aláfestés
Engedélyt kell kérni
Kicsit túlzásnak érzem az Artisjus szabályozását. A leírtak alapján, azért is jogdíjat kéne fizetnem, ha az utcán egy létező dalt fütyülnék....
* * *
2.) Creative Commons források
Szerzői jog: első forrás
Mint, ahogy azt említettem, nekem a Creative Commons-ról kell írnom. Valószínűleg keveseknek mond bármit is ez a fogalom elsőre, pedig lehet, hogy már találkoztak vele valamilyen formában.
A Wikipédia (magyar vagy angol) egy remek adatbázis, ahol legtöbb fogalmat, tárgyszavat könnyedén megtalálhatunk. Szinte minden esetben ezt az adatbázist használom elsődlegesként, ha valamiről (vagy valakiről) információt keresek. Ebben az esetben sem volt másképp.
Creative Commons
(Megtekintve 2010.11.29)
A Creative Commons („kreatív közjavak”) egy, nonprofit-szervezet melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez.
A projekt hivatalosan 2001-ben indult. A kezdeményezés elindítója és a projekt jelenlegi vezetője Lawrence Lessig, a Stanford Jogi Egyetem jogprofesszora, aki a szervezetet azért indította, hogy ezzel is segítse azon célok elérését, melyet a híres Eldred kontra Ashcroft perben képviselt.
Szerzői jog: második forrás
Második forrásként az "Eldred kontra Ashcroft" pert említeném meg, mely kulcsszerepet játszott abban, hogy a CC létrejöjjön.
Wikipédián lehet olvasni róla:
Eldred kontra Ashcroft
(Megtekintve 2010.12.11)
Az USA-ban, 2003-ban a Legfelsőbb Bíróság 1998-as Sonny Bono Copyright Term Extension Act (CTEA) nevű törvény alkotmánysértő voltát vizsgálta.
A per azt az irányzatot kívánta (volna) megállítani, hogy a szerzői jogi védettségi idő időtartama fokozatosan, visszamenőlegesen megváltoztatható legyen, és így egyrészt egy adott időszak alatt semmilyen mű nem válik közkinccsé, másrészt a művek jóval később nyerik el a szabad állapotot.
Szerzői jog: harmadik forrás
Lawrence Lessig-ről, a Creative Commons alapítójáról mindenképp érdemes és úgy gondolom fontos pár szót megemlíteni. A Wikipédia cikkében olvashatunk egy rövid összefoglalót munkásságáról.
Lawrence Lessig
(Megtekintve 2010.12.11)
Lawrence Lessig a Standford Egyetem jogászprofesszora, az iskola Internet és Társadalom Központjának (Center for Internet and Society ) alapítója, valamint a Creative Commons alapítója és jelenlegi vezetője.
Tanulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen, majd a cambridge-i Trinity Collage-ban, végül a Yale jogi karán végezte el.
2004. március 28.-án beválasztották az FSF (Free Software Fondation) igazgatótanácsába, ahol többek között a szabad szoftverek elleni jogi támadások semlegesítésével foglalkozik.
Szerzői jog: negyedik forrás
Következő forrásként a Creative Commons hazai oldalát jelölöm meg. Azt hiszem minden magyar Creative Commons használónak és érdeklődőnek kötelező "darab".
CC Hungary
(Megtekintve 2010.12.11)
A Creative Commons Magyarország Egyesület 2008. október 13-án jött létre. Az egyesület elnöke Bodó Balázs.
Az oldalon megtalálhatók a CC-vel kapcsolatos hírek, rendezvények események.
Megtekinthetőek:
- CC alatt elérhető magyar tartalmak
- Creative Commons bemutatása képregényben
- Creative Commons Magyarország Egyesület
- A Creative Commons Magyarország Egyesület Alapszabálya
- Az alakuló ülés jegyzőkönyve
- FAQ
- Forum
- Indul a Creative Commons Magyarország!">Használd, Alkoss, Gyarapítsd!
- Indul a Creative Commons Magyarország!
- Linkgyűjtemény
Szerzői jog: ötödik forrás
A következő cikk arról írt, hogy Magyarország a Creative Commons honosított, magyar nyelvű licenceinek közzétételével csatlakozott hivatalosan e nemzetközi kezdeményezéshez.
Indul a CC Magyarország
(2005.10.12.)
A RE: aktivizmus konferencia záróeseményeként bemutatkozott a Creative Commons Magyarország. A rendezvényen többek között felszólalt Rév István a Nyílt Társadalom Archívum vezetője és Csepeli György az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára.
Az est fénypontja természetesen a CC ötletgazdájának, Lawrence Lessig-nek a köszöntő beszéde volt a CC Magyarország felé. Lessig könyve, a Szabad kultúra is bemutatásra került, mely ekkor jelent meg magyar nyelven először.
Szerzői jog: hatodik forrás
A következő cikk is a CC Magyarország indulásáról tájékoztatott. Ám itt nem az eseményen volt hangsúlyban, hanem inkább arról, hogy mit is takar a CC, milyen jogi akadályai vannak, és hogy egyáltalán megéri e használni.
Creative Commons, avagy Kreatív Humbug?
(2005. október 14., péntek 10:15)
A cikk eleje a CC magyar liszensz elkészültéről ír és hogy mi is az a CC: lényege, hogy a szerzői jogi törvények helyett maguk az alkotók rendelkezhetnek műveik sorsáról. ha akarják, ingyen megoszthatják őket mindenkivel vagy módosíthatóvá tehetik őket, ami a jelenlegi szabályok szerint nem megy.
A később kiderül, hogy a CC már több, mint húsz országban van honosítva, több-kevesebb sikerrel. Jelenleg számos akadállyal küzd, ezek között is a legnagyobb az országok jogrendszere.
Dr. Tóth Péter Benjamin jogász "kreatív humbugnak" nevezte a CC-t. Ahogy ő mondja, "olyan megoldás, amely veszélyeket rejt magában", mert a szerző a licenc értelmében bizonyos privilégiumairól visszavonhatatlanul lemond, annak ellenére, hogy a hatályos magyar törvények értelmében szerzői jogról lemondani nem lehet.
Szerzői jog: hetedik forrás
Az Sg.hu oldalon jelent meg a cikk lassan három éve. Ebből kiderül, hogy egy Orangemusic nevű oldal CC licenc-cel rendelkező zenék megjelenésére ad lehetőséget, valamint zenészek és előadok figyelmét próbálja a CC előnyeire felhívni.
Zenék Creative Commons alapokon
(2008. február 27. 11:28, Szerda)
Martin Aschauer, Nolabelen oldal egyik alapítója szerint már akkor 90 osztrák zenekar kereken 200 zeneszáma volt elérhető ingyen, MP3 formátumban. Az előadók az összes dalt Creative Commons licenc alatt jelentették meg. Auscher szerint a CC segítségével egyre ismertebbek és népszerűbbek lehetnek rövid idő alatt.
Terveik szerint az Orangemusic honlapja sokféle lehetőséget kínál majd az internetezőknek.
Szerzői jog: nyolcadik forrás
A Tone nevű dán előadóművész Small Arm of Sea nevű albumáról írt a következő cikk (szintén Sg.hu), amely az első CC licencel rendelkező zenei album volt.
Megjelent az első Creative Commons licencű zenei album
Sg.hu - www.sg.hu/cikkek/57641/megjelent_az_elso_creative_commons_licencu_zenei_album
(2008. január 24. 09:44, Csütörtök)
Habár a CC világszerte egyre népszerűbb, a kiadók addig mereven elzárkóztak a Creative Commons licencet használó művészek képviseletétől. Ezt a gyakorlatot bírálták a zenészek, de nem tudták megváltoztatni a kiadók álláspontját. Tone nevű előadónak sikerült elesőnek megállapodnia a KODA nevű dán szervezettel, hogy dalai CC licenc alatt jelenjenek meg.
Tone-t egyébként többen is megelőzték már az online megjelentetésben. Az első CC film, a Route 66 2005-ben jelent meg, melyet 2006 májusában az Elefántok álma című holland animációs film követett.
Szerzői jog: kilencedik forrás
Továbbra is maradunk az "Sg.hu-nál". Kővetkező cikkük a Creative Commons új változatáról, a 3.0 licenc-ről írt még 2008-ban. A CC 3.0 számos újdonságot kínál.
Világszerte terjedhet a Creative Commons 3.0 licenc
(2008. augusztus 15. 15:39, Péntek)
Egyes országokban, mint pl. Ausztria már elkészültek a helyi változatok is, amelyek a helyi jogi környezethez igazítják az eredeti angol nyelvű kiadást.
A cikk megemlíti az új licenc legfontosabb újításait is: hogy tartalmazza az úgynevezett adatbázisjogot, a szerzői személyiségi jogokat, valamint a licencek esetében szóba jöhető díjigénylési lehetőségeket.
Érdekességként szó esik arról, hogy egy amerikai bíróság CC és más szabad licenceket erősítő ítéleteket hozott, amellyel egy szintre helyezte a Creative Commons licencet a kereskedelmi szerzői joggal. Olvashatunk még egy-két hasonló példát, más országokban történtekről is.
Szerzői jog: tizedik forrás
Utolsó forrásként egy origo által, 2006-ban megjelent cikket jelölök meg érdekesség gyanánt.
Az origo két rovatának cikkei kísérleti jelleggel Creative Commons licenc alatt jelentek meg. Ők voltak a hazai portálok közül az elsők.
Szabad licencet kapnak az origo egyes cikkei
(2006. 02. 09., 15:37)
Az origo kísérlet gyanánt két rovatát, a Techbázis-t és a Tudomány-t Creative Commons licencel láttak el. A rovatok a "Nevezd meg! Ne add el! Ne változtasd! 2.5 Hungary licenc alatt futottak, melyek az írások szabad másolását, terjesztését, bemutatását és előadását tették lehetővé.
Ennek a feltételei a következők voltak: tilos a kereskedelmi célú felhasználás, meg kell a szerzőt nevezni, és tilos megváltoztatni a tartalmat. Az origo továbbá figyelmeztette olvasóit, hogy csak a szövegek rendelkeznek a CC licencel. A képek és a külső partnereik által az érintett rovatainkban megjelentetett cikkekre továbbra is teljes szerzői jog védelem alatt álnak.
* * *
3.) BSA, GPL, OpenSource(nyílt forráskód) források
Szerzői jog... - tizenkettedik forrás
annotáció: wiki szócikk a témában egyik legfontosabb emberről: Richard Stallmanról.
Richard Matthew Stallman. Wikipédia. (2010. november 12.)
(letöltés: 2010. november 30.)
kivonat: A GNU és a copyleft atyja. 1983-ban ő volt a GNU projekt kiötlője, majd 1985-ban a (korábban már említett) Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) alapítója.
Ő hozta létre a "copyleft" fogalmát a copyright szó elferdítésével. A GNU GPL is ilyen: copyleft felhasználói szerződés. A GNU projekt elindításával párhuzamosan elindította a szabad szoftver mozgalmat is és 1985 októberében megalapította a Free Software Foundationt. Társalapítója volt a League for Programming Freedom-nak is (Liga a programozás szabadságáért).
Szerzői jog... - tizenegyedik forrás
annotáció: Idei cikk a hwsw-ről. A BSA-ról eddig csak wiki szócikket gyűjtöttem. Íme egy kis aktualitás is.
Koi Tamás: Csökkent a BSA-hoz érkező bejelentések száma. hwsw. (2010. április 15.)
(letöltés: 2010. november 25.)
kivonat: Az előző évhez képest kevesebb bejelentés érkezett a BSA-hoz. Az év során a BSA növelte a jogi erőfeszítéseit, és nagyobb számban ért el egyezségeket. 152 alkalommal érkezett bejelentés a BSA felé, míg a BSA maga 121 esetben kezdeményezett jogi eljárást a szoftvergyártók szerzői jogait megsértő vállalkozások ellen.
Szerzői jog... - tizedik forrás
annotáció: A Wikipédián az OpenOffice-ról, az egyik legelterjedtebb nyílt forráskódú szoftverről szóló cikk. Annotálásképp megjegyzendő: rég nem találkoztam a Wikipédián mézeskalácsszerű, csillaggal
jelölt "kiemelt szócikkel". Ez a cikk meg lett "mézeskalácsozva".
jelölt "kiemelt szócikkel". Ez a cikk meg lett "mézeskalácsozva".OpenOffice.org. Wikipédia. (2010. október 16.)
(letöltés: 2010. november 2.)
kivonat: Az OpenOffice.org egy nyílt forráskódú, platformfüggetlen irodai szoftvercsomag.Az OpenOffice.org-nak jelentős piaci részesedése van vállalati körben, ahol a piacvezető Microsoft Office-t követi.
Szerzői jog... - kilencedik forrás
annotáció: A Bodnár Ádám féle cikk azért foglal el fontos szerepet forrásgyűjteményemben, mert -igaz, hogy négy évvel ezelőtt írta, de- tisztázza a szoftverek szerzői jogainak néhány olyan alapfogalmát, ami tisztázza az esetleges félreérthetőségeket pl. a nyílt foráskód terén.
Bodnár Ádám : GPL alatt adja ki a Java forráskódját a Sun. hwsw.hu. (2006. november 13.)
(letöltés: 2010. november 24.)
kivonat: a Sun Microsystems GPLv2 licenc alatt adta ki a Java forráskódját. Jonathan Schwartz (a Sun vezérigazgatója) szerint azzal, hogy nyílt forrásúvá teszik a Javát, az még szélesebb körben elterjedhet. A GPL legfontosabb megkötése, hogy a licencelt program továbbfejlesztésekor, módosításakor a forráskódot nyilvánosságra kell hozni. Ha a forrást egyszer kinyitották és GPL licenc alatt közzétették, az már örökre nyílt marad és a ráépülő programokat is nyílttá kell tenni.
idézet: "...a Sun vezetői korábban élesen támadták a GPL-t, azt állítva, hogy noha a GPL alapvetően a szabadságra épül, gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a világ minden tájáról az Egyesült Államokba, a GPL szülőhelyére irányítja az összes szellemi tulajdont, egyfajta gazdasági imperializmust létrehozva."
annotáció: Szabad szoftverek területén belül (egy wikipédia hivatkozáson keresztül) akadtam az alábbi érdekes cikkre. A hollandok szemléletét a Microsoft is bírálta (nem véletlenül)... jól példázza a cikk, hogy a források szabaddá tétele konfliktusokat is teremt a gyártók között.
A nyílt szabványok mellett állt ki Hollandia. SG.hu. (2007. december 14.)
(letöltés: 2010. november 20.)
kivonat: Olyan akciótervet fogadott el a holland parlament, a Twede Kamer, amely szerint a jövőben a holland közigazgatásban kötelező lesz a nyílt forráskódú szoftverek és a nyílt dokumentum-formátumok használata.
Minden intézménynek, amely továbbra is Microsoft vagy más operációs rendszereket és kereskedelmi szoftvereket használ, részletesen meg kell majd indokolnia, hogy miért döntött így.
A holland belügyi és gazdasági minisztérium 2003-ban közösen elindította az OSOSS (Open Source als Onderdeel van de Software Strategie) nevű programot, amelynek köszönhetően 2007-re a holland közigazgatási hivatalok 60 százaléka nyílt dokumentum-formátumokat és szabványokat használ, 47 százalékuk pedig nyílt forráskódú szoftvereket alkalmaz.
Szerzői jog... - hetedik forrás
annotáció: a Wikipédia cikke kimerítően foglalkozik a szabad szoftver fogalmával. A legalaposabb ismertetést magyar nyelvű találatok közt itt leltem az open source-ra.
Szabad szoftver. Wikipédia (2010. november 1.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver (letöltés: 2010. november 9.)
kivonat: A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linux operációs rendszer, a Mozilla Firefox böngésző vagy az OpenOffice.org irodai csomag.
A szabad szoftverek a következő szabadságjogokkal kell, hogy rendelkezzenek:
- A tetszőleges célra történő szabad felhasználás;
- a szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság, aminek előfeltétele a forráskódhoz való hozzáférhetőség;
- a másolatok szabad terjeszthetősége, segítve ezzel ismerőseinket;
- a szabad továbbfejleszthetőség, és az eredmény szabad közzététele a közösség javára. Ennek is előfeltétele a forráskód elérhetősége.
A „szabad” nem feltétlenül jelent ingyenest.
annotáció: A BSA területéhez szorosan kapcsolódik az illegális szoftverek cseréje az interneten. Legjelentősebb ilyen tevékenységeket a torrent oldalakon bonyolítják. Az alábbi cikk ezzel a témával foglalkozik.
Barna József: A torrentet is figyeli a BSA. ItCafé. (2009. október 13.)
(letöltés: 2010. november 7.)
kivonat: A szervezet szerint a fájlcsere a szoftverkalózkodás melegágya. A BSA 2009-es jelentéséből kiderül, hogy a BSA saját fejlesztésű szoftverekkel és keresőrobotokkal folyamatosan figyeli a fájlcserélő hálózatokat és aukciós oldalakat. El kell mondani, hogy a peer-to-peer hálózatok jól használhatók legálisan megosztható tartalmak terjesztésére is.
annotáció: A GPL 3. verziójáról ad hírt a SG cikke (2005-ös cikk) Leírja, hogy nemcsak új változatra van szükség, hanem egy egyszerű, világos és könnyen kezelhető előírás kidolgozására, amely ugyanakkor egyértelműen állást foglal a szabadalmakkal kapcsolatos kérdésekben, és tisztázza a helyzetet.
2007-re újul meg a GPL licenc. SG.hu. (2005. augusztus 6. )
(letöltés: 2010. november 7.)
kivonat: A cikk szerint a nyílt forráskódú szoftverek 60-70 százaléka készül a GPL alatt.
Bár a cikk megemlít mindent és mindenkit, akinek/aminek köze van a szabadszoftverekhez mégse ad információt arról, hogy miben változik a korábbi licencekhez képest.
annotáció: Az alábbi cikk a BSA munkakörét rendkívül jól szemlélteti, mivel a BSA az egyik fő eleme gyűjtőmunkámnak így vitathatatlanul helye van a forrásgyűjteményben legalább egy ilyen témájú cikknek is.
Rossz az, aki nyílt forráskódú szoftvereket használ vagy támogat?. SG.hu. (2010. február 26.)
(letöltés: 2010. november 7.)
kivonat: Bár erősen vitatható, hogy a nyílt forráskód egyenlő-e a szerzői jogok megsértésével, de mindenesetre az amerikai kormány minden évben kiadja az úgynevezett Special 301 jelentését. Ebben felsorolják az összes olyan államot, amelyik rosszul vagy egyáltalán nem védi a szerzői jogokat. A feketelista első helyezettjei többek között kereskedelmi szankciókra és nyomásgyakorlásra számíthatnak.
annotáció: A GNU-nál talált "Open Source" fontos fogalomnak bizonyult így következő altémaként választottam gyűjtésem alanyaként. A TMT 2006-os cikke konkrétan határozza meg a fogalmát az alábbi cikkben. Többek között kitér a: szabad hozzáférés és nyitott szabványok fogalmaira is.
Corrado, Edward M. : A három „O”: The importance of Open Access, Open Source, and Open Standards for libraries [Open Access, Open Source, Open Standards, a publikációkhoz való szabad hozzáférés, a nyílt rendszerek és a nyitott szabványok a könyvtárakban]. (2005 tavasz). Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (magyar megjelenés: 2006. március)
(letöltés: 2010. november 7.)
kivonat: Az open source olyan szoftvereket takar, amelyek általában ingyenesek, és a szoftverrel együtt megkapjuk annak forráskódját.
A legkézenfekvőbb előny az, hogy a szoftverek ingyenesek (vagy minimális árat kell csak fizetni értük). Használatukhoz nem kell gépenkénti licenceket vásárolni. Telepítésük és karbantartásuk is olcsóbb, mint a gyári szoftvereké.
A nyitott szabványok közé tartozik a könyvtárosi körökben használatos MARC formátum ill. a DOI (Digital Object Identifier) vmint. a Dublin Core is.
Szerzői jog... - második forrás
Nézzük másodikként a GPL-t,... ami valójában magyarul GNU... annotáció: szintén wikipédia - szintén alapvető információk a szerzői jogokkal kapcsolatban.
GNU General Public License. Wikipédia (2010. június 12.)
(letöltés: 2010. november 7.)
kivonat: A GPL egy általános célú nyílt forráskódú licenc, amelyet a Free Software Foundation (FSF) tervezett. a legelső, és egyben a legelterjedtebb valóban szabad licenc. A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon.
A GPL legnagyobb programbázisa jelenleg a Linux rendszermag.
A GPL a félrefordítható free software (ingyen szoftver v. szabad szoftver) elnevezés -> open source-ra való változtatását próbálja elérni.
Szerzői jog... - első forrás
Az internetes szerzői jogok kategóriáján belül gyűjtésem területe a BSA és a GPL lett.
annotáció: Kezdjük sorrendben: BSA (Business Software Alliance). A Wikipédia magyar szócikke jó kiindulási alapnak mutatkozott a szervezet bemutatására.
Business Software - Alliance. Wikipédia (2010. szeptember 16.)
(letöltve: 2010. november 6.)
kivonat: A világ legnagyobb forgalmú szoftvergyártóit tömörítő szervezet, melynek fő tevékenysége a jogosulatlan szoftverfelhasználás elleni küzdelem. Célja, hogy elérjék azt, hogy az általuk gyártott szoftvereket az adott cégek megvásárolják, illetve legálisan használják.
A BSA Magyarország 1994-ben alakult. Az elmúlt években kritika érte a rendőrséggel való együttműködése miatt. Noha a szervezetnek nincs semmilyen hatósági jogosítványa, tagjai gyakran vesznek részt házkutatásokon és bírósági eljárásokban kirendelt szakértőként; illetve a számukra gyanús cégek ellen névtelen bejelentést tesznek.
* * *
4.) Freeware és shareware források
Freeware:
Forrás 1:
Freeware. Wikipedia (2010. nov. 27.)
(letöltve: 2010. dec. 12.)
annotáció: Wiki szócikk, mely behatóan és részletesen ír a freeware tulajdonképpeni mibenlétéről. Alapozásnak fontos!
kivonat: A freeware programok ingyenesen használható, szerzői jog által védett, időkorlát nélküli szoftverek. Nem összekeverendő a free software-rel, ami a szabad szoftver. A szó először Andrew Fluegelmantól ered, bár ő még nem abban az értelemben használta, amely manapság jellemző. A freeware-ek túlnyomó része játék, amelyek között vannak igen nevesek is, például az amerikai hadsereg hivatalos játéka az America's Army.
Forrás 2:
Abandonware. Wikipedia ( 2010. okt. 30.)
letöltve: 2010. dec. 12.)
annotáció: Bár kevésbé ismert kifejezés, de az abandonware programok is automatikusan freeware-nek minősülnek. Érdekes és kissé mélyebbre ásó szócikk a freeware-ek világában.
kivonat: Az abandonware kifejezés az angol 'abandoned' (elhagyott) és a 'software' szavak összekapcsolásából keletkezett és mint neve is mutatja, régi, már nem árusított és forgalomban nem található programok tartoznak ide. Ezek általában ingyen letölthetők. Sok régi játék tartozik ide. Ezen szoftverek összegyűjtésére számos webring alakult.
Forrás 3:
Freeware blog - Miklósovics Máté "tigrincs" (utolsó frissítés: 2010. szept. 15.)
(letöltve: 2010. dec. 12.)
annotáció: Egy blog relatíve rendszeresen frissülő, freeware programokkal,stb. A blogger ezúton is próbálja segíteni a kevesebb pénzzel rendelkezőket a kipróbált programok ajánlásával.
kivonat: Az oldalon számos cikk és bejegyzés található, az esetek túlnyomó többségében programajánlásokkal. Mindezeket a blogger már kipróbálta és úgy ajánlja a nagyközönség felé. Kedvező azoknak is akik kissé vagy egyáltalán nem beszélik az angol nyelvet, mert a programok nagy része magyar nyelvű. Világosan átlátható és opciókra osztott bejegyzések. Találhatunk freeware drivert, programot, játékot. Válogathatunk cím, vagy akár nyelv szerint is.
Forrás 4:
SG.hu: Kijátszható a Windows eredetiségvizsgálata (2006. jún. 22.)
(letöltve: 2010. dec. 12.)
annotáció: Igaz, már több, mint négy éves cikk, mégis jól rávilágít a jogtalanul lebecsült és lenézett freeware programokban rejlő potenciálra, mely néha meglepő dolgokra képes. A fórumban hozzászólók nagy száma is arra utal, hogy nagy port kavart a cikk témája.
kivonat: A Windows Genuine Advantage (WGA) egy olyan alkalmazás, mely időről időre ellenőrzi a számítógépekre telepített Windows operációs rendszer eredetiségét, illetve ennek megfelelően engedélyezi vagy tiltja a letöltőközpont használatát. Viszont ez sokak számára kémkedésnek minősül és ennek az problémájuknak hangot is adtak. Persze a Microsoft védekezik és hárít. A céget már korábban is számos kritika érte, hogy milyen jogon ellenőrzi az emberek számítógépeit. A világhálóra nemsokára fel is került egy freeware program RemoveWGA névvel, mely lehetővé teszi a WGA letiltását avagy törlését, így cselezve ki az ellenőrzést.
Forrás 5:
SG.hu: SRWare Iron, a Chrome-alternatíva (2008. szept. 28.)
(letöltve: 2010. dec. 12.)
annotáció: Egy újabb cikk az SG.hu-ról, méghozzá egy freeware böngészőről, mely kijavítja a Google Chrome által elkövetett véletlen és szándékos hibákat.
kivonat: A Google Chrome egy igen kedvelt böngésző és megjelenése óta gyorsan teret is nyert. Olyan nagy nevek közé soroljuk már, mint az Internet Explorer és a Mozilla Firefox. Pozitívuma a gyorsasága, míg negatívumára többen hivatkoznak: a Google növekvő befolyása, saját azonosítószám generálása, címek elküldése a központi szervernek, adatvédelmi hiányosságok, stb. Erre kínál megoldás a Chrome forráskódján alapuló Iron nevű böngésző, melyet a SRWare cég 'dobott piacra'."A Chrome nyílt forráskódját használtuk fel az Iron készítésekor, de a kész programból minden adatvédelmi szempontból aggályosnak ítélt funkciót eltávolítottunk. A végeredmény az Iron lett, amely külső megjelenésében hasonlít az elődjére, csak nincs benne kliens-ID, Timestamp, Suggest- és ErrorPages-lekérdezés, az URL- és RLZ-követő, valamint a frissítőmodul. Ugyan léteznek más freeware alkalmazások, azonban ezek közül sokat a felhasználók csak nehezen tudnak ellenőrizni, egyes funkciókat pedig nem lehet kikapcsolni. Így ez csak hamis biztonságérzetet kelt" Stefan Ries, az SRWare munkatársa.
Shareware:
Forrás 1:
PC Fórum - Shareware
(letöltve: 2010. dec. 12.)
annotáció: Alapfogalom magyarázat a shareware szót illetően, jól megfogalmazott és kellőképpen részletes szócikk.
kivonat: A shareware is mutat pár hasonlóságos a freeware programokkal, de pár paraméterében mégis jelentősen eltér. A shareware-ek is ingyenesek, de csak korlátozott mértékben és/vagy ideig használható szoftver, amit utána általában minimális áron meg lehet vásárolni. Így lehetőség van a kipróbálásra, ami ingyenes. A "shareware" szó az angol "share" (megosztás) és "software" (szoftver) fogalmak összevonásából alakult ki.
Forrás 2:
SG.hu: Kínában egyre népszerűbbek a shareware szoftverek (2003. ápr. 23.)
(letöltve: 2010. dec. 12.)
annotáció: Egy régebbi cikk a shareware programok terjedéséről Kínában. Történeti szempontból érdekesek a számadatok, melyek mutatják, hogy több, mint fél évtizeddel ezelőtt milyen volt a 'piac' egy számítástechnikailag fejlett, mégis erősen cenzúra alatt élő nép szemszögéből.
kivonat: Egyre több és több kínai programozó, kóder adja a fejét shareware program készítésére. Mindezt vagy hobbiból vagy csekély haszon reményében teszik. A shareware programokért fizetők száma is jelentősen megnőtt az utóbbi időben. "Alig pár évvel ezelőtt, 1999-ben még csak mindössze 20 kínai fejlesztésű shareware programot lehetett találni az interneten. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott, ugyanis jelen pillanatban már több 4400, kínai programozók által készített szabadon terjeszthető szoftvert lehet találni a világhálón" - Li Huanmin, a CSRC (Chinese Shareware Registration Center) igazgatója.
Forrás 3:
SG.hu - Európai támadás az MS ellen (1999. dec. 23.)
(letöltve: 2010. dec. 12.)
annotáció: Szintén egy régi bejegyzés mintsem cikk, mindenesetre a már előző bejegyzésemben is említett Microsoft cég került ismét palettára, jelenleg mint offenzív fél.
kivonat: Az Európai Bizottság nyomozást kezdett a Microsoft ellen, akik újból visszaéltek hatalmukkal és olcsó kanadai shareware programokat akartak sokkal drágábbá tenni, mindezt az árak rögzítésével és nyomásgyakorolással. Persze a Microsoft tagadja a vádakat és tárgyalást szeretne.
Forrás 4:
Neményi Márton - Felfedezte a shareware-t az Apple (2010. aug. 10.)
(letöltve: 2010. dec. 12.)
annotáció: Az Apple új politikába kezdett, legfőképp a kalózkodás csökkentésére. Míg a Microsoft támad és kontrollál, addig az Apple bár késve, de politikát módosít. Ezt a cikket is azért választottam, hogy átfogóbb képet kapjunk mind térben, mind időben a freeware és shareware programok megítéléséről, akár multik, akár országok szemszögéből.
kivonat: Az Apple cégnek már több mint félmilliárd! dollárba került a kalózkodás, így a cég politikát váltott és ettől reméli a kiesés csökkenését. Az App Store bevezette a Try Before You Buy opciót, mely már hajaz a shareware programok felé, de ez még csak egy kis lépés. Az oldalon ugyanazok a lite és free alkalmazások találhatóak, mint eddig, mindenesetre a többi már csak a fejlesztőkön múlik, hogy mit hoznak ki a lehetőségekből.
Forrás 5:
Schopp Attila - Kémek a rendszerben (2007. ápr. 03.)
(letöltve: 2010. dec. 12.)
annotáció: Sok előnye van a shareware programoknak és talán kevesebb, de nagyobb volumenű hátrányaik is lehetnek. Az ingyenesség és a világhálón való szabadság kétélű fegyverré teszi.
kivonat: Egyre több és több problémát okoznak a különböző kémprogramok (spyware-ek), keyloggerek, illetve adware-ek. Sok közülük a bankszámlaszámot, kódokat vagy akár a számítógép feletti teljes uralmat is megszerezhetik. Ezek közül elég sokat a shareware és freeware programok közé rejtenek, hogy az áldozat azt mit sem sejtve telepítse. Vírusok esetén ez van, hogy azonnal kiderül, de például egy keylogger-ről sokáig mit sem sejt az illető. Védekezni többféleképpen lehet, de a legjobb módszer az elővigyázatosság, a gyanús oldalak elkerülése ( ebben könnyen segíthetnek a böngészők), különböző írtó programok, uninstallálás, stb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése