Az internetes közösségi hálózatok alapjai közé tartoznak a közösségi szoftverek. E szoftverek minden felhasználója megoszthatja saját adatait, s ő is hozzáférhet a többi felhasználó által feltöltött információkhoz. Tehát online kommunikációról van szó. Az ilyen, számítógépen keresztüli kommunikációnál különböző típusú adatokról beszélhetünk: üzenet, email (pl. gmail, freemail, hotmail), chat, voice chat, képek, audio, video (pl. YouTube, Indavideo), fájlmegosztás, stb. Ezek nagyon gyorsan terjednek; főleg a videómegosztó portálok, melyekre a felhasználók nemcsak feltölthetnek anyagokat, hanem egymás munkáit is értékelhetik. Segítségükkel az azonos érdeklődési körű emberek online kapcsolatba léphetnek egymással, tehát közösségalakító szerepük van. Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különféle közösségi oldalak, mint a Facebook, az iwiw vagy a média-oldalak mint a Flickr, Picassa (kép) és YouTube (video-tár), az internetes rádióállomás pl. Last.fm (URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Last.fm), illetve a kereskedelmi oldalak, mint az Amazon webes árutér és az E-bay. Ezeknek az oldalaknak az alapjai a közösségi szoftverek. A legtöbb közösségi szoftver a közösség által fejleszthető, alakítható szoftver, a felhasználók által különböző, a szoftverhez illeszkedő alkalmazások, segédprogramok fejleszthetőek hozzá (például a Facebookban a felhasználók által létrehozott játékok), adatok, média fájlok tölthetőek fel rájuk és különböző szolgáltatásokat nyújtanak. Közösségi jelzővel illethetünk korábbi alkalmazásokat is, például az adott témakör köré csoportosulók levelezőlistáit, a vitafórumokat. Legtöbbször azonban a kifejezést a blogokra és wikikre alkalmazzák. Manapság a közösségi szoftver kifejezést nem egy szoftvertípus megjelölésére használják, hanem inkább a legalább kettő vagy ennél több alkalmazást használva történő számítógépen keresztüli, internetes közösségfejlesztő kommunikációt értik alatta. A social software alkalmazása ma már a nem internet-alapú, számítógépekre telepített szoftverek használatát is helyettesítheti, és ha a fejlődés ilyen irányban halad a továbbiakban, sok hagyományos számítógépes szoftvert szoríthat még ki a piacról. Az infokommunikációs iparban a mobil telekommunikációtól várják a további fellendülést, továbbfejlődést. Folytatódik a Google és a Microsoft közötti versengés… Az Apple iPhone okos telefon (Superphone) mintájára egyre több cég (pl. Samsung, Nokia, Sony Ericson, LG) indított el készülékre szabott online áruteret.
A közösségi szoftverek a web 2.0-ás alkalmazásokba sorolhatók, mert a web 2.0 kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat, információt gyűjtenek vagy megosztják egymással. A felhasználók kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között.
A „Társadalmi hálózatok, hálózati társadalmak” c., 2007. júliusában elkészült tananyag részletesen foglalkozik a közösségi szoftver kialakulásával, a hálózati társadalommal. Szerzők: Kollányi Bence – Molnár Szilárd – Székely Levente
Az 1990-es évek elején újdonságként jelent meg a közösségi szoftver kifejezés, amely azonban – a szó szoros értelmében – csak napjainkban kapta meg igazi értelmet. Még nincs is általánosan elfogadott definíciója, de a szoftverek azon csoportját értjük alatta, amelyek lehetőséget adnak az egyének számára az együttműködésre, közösségek megszervezésére és formálására, önmaguk kifejezésére, a társadalmi interakcióra és visszacsatolásra.
A Wikipedia szócikke a közösségi szoftvert mutatja be. Röviden: adatbázis-motor segítségével kommunikálhatnak a felhasználók egymással, a közösség alakíthatja és fejlesztheti ezeket a szoftvereket, két típusa van: alulról felfelé (ez az elterjedtebb) és felülről-lefelé épülő közösséget létrehozó. Az előbbinél a tagság önkéntes alapú és a közösség célját, küldetését, fejlesztését, irányítását, használatának szabályait is a felhasználók határozzák meg (pl. mediawiki). Minden közösségi szoftver rendszerben linkek kapcsolják össze a felhasználókat. A személyazonosságukat a saját felhasználói oldalukon határozhatják meg.
Az online kommunikáció eszközei
Ez a link az online kommunikációt biztosító szoftvereket mutatja be.
1) IM - Instant messaging – Azonnali üzenetküldés
Valós idejű privát kommunikációt tesz lehetővé. A chateléshez barátaink email címét és messenger ID-jét (azonosítóját) kell hozzáadni a listánkhoz. Ilyen alkalmazások például a Gtalk, Skype, Messenger, MSN Messenger. A VOIP (voice chat) hangszolgáltatást ad és élő videókapcsolatot nyújt (pl. Yahoo!Messenger). Lehetőség nyílik akár videókonferencia megtartására is.
2) Text chat” - szöveges beszélgetés
Szöveges üzenetek segítségével folytatott valós idejű kommunikáció. Jellemzője az ún. „csevegőszoba”, ahol „nick néven” (nick = digitális személyiség) lehet beszélgetni.
3) Internetes fórumok
A fórumoknál (pl. Index fórumok) különböző témákhoz („topikokhoz”) tehet a felhasználó hozzászólást, s ezekből a hozzászólásokból áll össze elküldésének időrendi sorrendjében a kommunikáció. Többnyire publikusak, bárki csatlakozhat hozzájuk, vannak azonban zárt közösségi fórumok is. A fórum felépítése témákra oszlik, alkalmasak különböző formátumú fájlok (például képek) közzétételére.
A Wikipedia szócikke ismerteti a blog kifejezést.
URL:
„A web 2.0 jelenség (és ami mögötte van)” Szerzők: Krauth Péter- Kömlődi Ferenc (Készült: 2008. november) tanulmány is részletesen foglalkozik a blogok típusaival.
4) Blogok
A web log, az első interaktív közösségi szolgáltatás. A weblapot kombinálta olyan eszközökkel, amelyek könnyebbé teszik más lapok linkelését (blogroll, trackback). A blog készítője időszakonként az általa meghatározott témában teszi közzé a blogban írásbeli üzeneteit, amelyre az olvasói reagálhatnak, ami sokszor sokszor vitafórumot hoz létre. A blog tartalmazhat hivatkozásokat, képeket. A blogot vezetők széles köre blogtérré (blogosphere) fejlődött. Például: BlogSpot. Magyarországon pl.: freeblog.hu, blog.hu, blogter.hu.
Mikrobloggolás: Twitter (pl. médiumként is funkcionál)
vlog: videonapló
podcast: saját rádióadás
5) Wikik
A wiki a hipertext rendszerek készítését lehetővé tevő szoftver, illetve olyan honlap, melynek tartalma a felhasználói által szerkeszthető, tartalma közösségileg fejlesztett. Pl.: Wikipédia.
6) Kollaboratív valós idejű szerkesztők
Több résztvevő által egyidejűleg történő szerkesztés pl.: a SubEthaEdit, SynchroEdit, ACE, Moonedit. Hasonlóak a Google Docs és a Zoho.com is, ezek is lehetővé teszik a közös szerkesztést azzal, hogy a változtatásokat a többiek csak a mentés után fogják látni.
7) Közösségi feedolvasó (RSS)
Az RSS webes együttműködésre szolgáló XML állományformátumok közé tartozik. A felhasználó az ilyen megoldást használó weboldalakra feliratkozik és a friss híreket megkapja anélkül, hogy az adott weboldalra ellátogatna.
A Google Reader (Google olvasó) webes felületű RSS olvasó szoftver. Ezzel korlátlan számú hírcsatornát kezelhetünk és olvashatunk. Lehetőség van a hírek csillagozására (így eltárolhatjuk őket), megosztására, kategóriákba rendezésére (taggelés). A szolgáltatás a Google Fiók keretein belül vehető igénybe, 2009 ősze óta magyarul is. Az RSS-t más weboldalak is használják: pl. blogok, fórumok topikjai, kép-és videómegosztó portálok, közösségi oldalak, aukciós oldalak
8) A közösségi hálózatok (social network services)
Az online kommunikáció eszközeit használja fel. A szervezéshez, rendszerezéshez és szűréshez keresőmotorokat alkalmaz. A közösségi hálózat az azonos érdeklődésű, hobbijú, célú emberek virtuális találkozóhelye. Pl.: vannak párkeresés céljából működtetett, üzleti hálózatok (LinkedIn) vagy például közösségi események köré csoportosuló találkozóhelyek (Meetup). Néhány nagy wiki azáltal, hogy támogatja a felhasználói oldalakat és portálokat, közösségi hálózattá vált.
URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_szoftver#K.C3.B6z.C3.B6ss.C3.A9gi_kalauzok
9) Közösségi kalauzok
Helyeket, utazási célokat ajánl és információkat oszt meg róluk, például kávézókról, éttermekről, wifi internet kapcsolódási pontokról, stb. tájékoztat. Ilyen a WikiTravel is.
10) Közösségi könyvjelzők
Olyan weboldalak, amelyek lehetővé teszik a felhasználónak, hogy a kedvenc weboldalakra mutató linkeket megjegyezze, raktározza, rendszerezze, címkével lássa el és utána keresni is lehessen benne. Ezek megoszthatók másokkal. Ezek általában publikusak, de lehetnek láthatóak csak egy bizonyos csoport számára és elmenthetőek úgy is, hogy csak maga a felhasználó láthassa őket. Ilyen pl. adel.icio.us.
11) Közösségi hivatkozások
A közösségi könyvjelzőkhöz hasonló, de tudományos jellegű. Hivatkozásokat tudnak a felhasználók egymásnak küldeni, például az interneten, online adatbázisban, könyvtári katalógusban talált cikkre, írásra, könyvre való hivatkozást. Ezeket a hivatkozásokat fel lehet címkézni, kategóriákba lehet rendelni őket, így segítségével a tudományos keresésnél a témának megfelelő források fellelhetőek. Ilyen pl.: CiteULike, Connotea, BibSonomy.
12) Közösségi könyvtárak
Ezek a könyvtárak segítik a felhasználó gyűjteményeinek, könyveinek, lemezeinek, DVD-inek rendszerezését, másokkal megosztását, más gyűjteményének értékelését. Címkézés. Pl.: discogs.com,imdb.com, LibraryThing.
13)Virtuális világok
Lehetővé teszik, hogy a valóságra emlékeztető virtuális környezetben találkozzunk más emberekkel: pl.: felhasználó önmagát megjelenítő avatarral rendelkezik, és a többiekkel cseveg, felhasználó bármilyen tulajdonságokat magára ölthet, tehát kialakíthat önmaga számára egy virtuális egyéniséget. Internetes fórumokon egy kis méretű kép a felhasználók azonosításának megkönnyítésére, amit a felhasználó magának állít be profilján. A tag hozzászólásai mellett jelenik meg. Ilyen virtuális világok lehetnek játékok, ezek az ún. MMOG-ok (Massively Multiplayer Online Game).
14) Peer-to-peer közösségi hálózat
A Web-alapú közösségi hálózat, az IM üzenetküldő és a peer-to-peer fájlcserélő hibridje. Felhasználóinak általában lehetősége van blogokat, fájlokat megosztani és üzeneteket küldeni egymásnak. Például: Wirehog, Soulseek. Üzleti-alapú együttműködést biztosít: a Groove, WiredReach vagy a Kerika.
URL:
15) Piaci előrejelzők
Ma már sok ilyen áll a rendelkezésünkre, ahol a jövő gazdaságára, pénzügyére vonatkozó eseményeket, előrejelzéseket tudhatunk meg. Ez a közösségi szoftverek interaktivitásának egy formálisabb verziója.
A bemutatott közösségi szoftver alkalmazások mellett egyéb alkalmazások is léteznek, amelyek az emberi kapcsolatok kialakítását, tartását és az együttműködést könnyítik meg egy-egy speciális környezetben.
Szerzők: Dömölki Bálint – Kömlődi Ferenc: ICT-trendek 2009/2010
A szerzők kitérnek a tanulmányban a social software alkalmazásokat is fenyegető veszélyekre.
A social software és a hackerek: Az informatikai rendszerek különböző jellegű veszélyek elleni védelme minden szinten beépül a rendszerekbe. A biztonsági szempontok érvényesítése fejlesztői, üzemeltetői, üzleti és egyéni felhasználói szinten egyaránt változatlanul a figyelem középpontjában áll. Egyre több, veszélyesebb, változatosabb formájú a hackerek, terroristák, bűnözők (és néha kormányok!) stb. által elkövetett infokommunikációs támadás. A támadók legnépszerűbb célpontjai a leglátogatottabb (interaktív) weboldalak. A biztonságos elektronikus levelezést változatlanul rongálják a (HTML és/vagy kép) spam-ek és az adathalászat.
A kutatássorozat az internetpiacok működését vizsgálta/vizsgálja.
Média, reklám hatása: A Nielsen kutató intézet több mint 800 ezer Facebook felhasználóra és 14 márka hirdetéseire kiterjedő friss kutatása (2010. januári) szerint jelentősen nőtt a reklámok visszaidézettségi szintje (recall), ismertsége (awareness), és a hatásukra bekövetkező vásárlási szándék (purchase intent), ha a közösségi oldalakon elhelyezett hirdetés megjelenítette azokat az ismerősöket, barátokat, akik követői (fan) lettek a márkának, vagy „belájkolták” az adott hirdetést. Akik csak az egyszerű hirdetéseket látták, csak 10%-uk tudott visszaemlékezni a hirdetésre, de azok közül, akik a közösségi támogatással is kiegészített hirdetést látták, azoknak 16%-a emlékezett a hirdetésre. A vásárlási szándék megnégyszereződött: 2%-ról 8 %-ra azoknál, akik nem csupán az egyszerű hirdetéseket látták, hanem közösségi támogatással is kiegészített hirdetési formátumot is. Megállapítható, hogy a közösségi oldalakon lévő ismerősi/baráti körök erős befolyásoló tényezők lehetnek az egyénre egy adott márkával kapcsolatos értékítélet kialakítása során.
Befejezésképpen megállapítható, hogy a közösségi szoftverek csak akkor tudnak hatékonyan működni, ha figyelembe veszik azt a társadalmi kontextust (pl. a csoport méretet), amelyben alkalmazni kívánjuk őket. Ha az alkalmazás sikeres, akkor az online közösségi hálózatok mintegy leutánozzák az offline hálózatokat.
Jó estét neked!
VálaszTörlésTudom, hogy az üzenetem nagy meglepetés lesz, amikor eléri. Szóval, elnézést kérek tőled.
Engedjék meg, hogy nyújtsam be a hitel ajánlat opciót.
Pénzintézet vagyunk Franciaországban.
Önnek szüksége van egy kölcsönre vagy egy beruházásra a projekt megvalósításához, annál több gond. 30 éves időtartamra bármely személynek nyújtunk hitelt. Az ajánlat 10.000 € és 1.500.000 € közötti.
Kérjük, írjon nekünk e-mail címünkön: financecontrole08@gmail.com
Köszönöm a figyelmet.