[Wéber Anita Andrea]
Mi a social networking?A social networking magyarra lefordítva közösségi vagy ismeretségi hálót jelent. Tágabb értelemben a személyek, vagy szervezetek személyes interakcióit, kapcsolatait jelöli; ezek a kapcsolatok közösségi struktúrát alkotnak. A szociológia, antropológia és a szociálpszichológia kiemelten foglalkozik a jelenséggel. Napjainkban a közösségi hálózat fogalmát jellemzően az internetes kapcsolatépítés, az internetes közösségi hálók kapcsán használjuk. Ezek néhány év alatt az internet egyik legnépszerűbb területévé váltak. Az emberek így tarthatják fenn kapcsolataikat ügyfeleikkel, barátaikkal, egyéb ismerőseikkel; lehetőségünk van üzenetküldésre, keresésre, adatok, információk megosztására, ismerősök felkutatására. Felhasználói között a fiatalabb és az idősebb korosztály képviselői egyaránt felfedezhetők.
A social networking kialakulása
Az internet első képviselőinek a Web 1.0 egyszerű, statikus weblapjait tekintjük. Tim Berners-Lee 1990-ben készítette el az első böngészőt és weblapokat; igaz az internet előzményei ennél sokkal korábbra nyúlnak vissza (1969 – ARPANET). Később megjelentek a webes grafikák és a dinamikus weboldalak, az internet elsődleges feladta az információ közzététele lett. Ezek a hagyományos értelemben vett honlapok, ezek a szerepét veszik át fokozatosan a közösségi oldalak. A Web 2.0 megszületésével megjelentek a blogok és a közösségi oldalak is. Innentől beszélhetünk közösségi médiáról. Hirtelen mindenki számára lehetővé vált, hogy gondolatait megossza az interneten, tehát bárki(!) nyilvánosságot kaphat. Ma már a közösségi oldalak kommunikációs- és marketingeszközként is funkcionál(hat)nak. A legkülönbözőbb vállalatok hozzák létre profiloldalukat, s használják fel a közösségi oldalak nyújtotta kétirányú kommunikációt. Emellett az EU is tervezi a közösségi oldalak felhasználását a fiatalokkal történő kommunikáció elősegítésére. A hagyományos vállalati levelezést lassan átveszi egy az elektronikus levelezést és a közösségi hálózatokat ötvöző kommunikációs forma. (Lásd Facebook e-mail)
A közösségi oldalak története
Az első internetes közösségi oldalként a Classmates.com-ot (1995) tartjuk számon. Feltűnésétől egészen 2001-ig a közösségi oldalak kizárólag az ismerősök tárolására voltak alkalmasak. Ebben az időben jelent meg a két másik amerikai közösségi oldal, a SixDegrees.com (1997) és az Epinions (1999); majd nem sokkal ezután feltűntek a közösségi oldalak európai képviselői is – ez volt Cao.com, a Dooyoo és a ToLuna. 2001-től óriási fejlődésbe kezdtek a közösségi oldalak: az ismerősgyűjtésen túl innentől már lehetőség nyílt a fórumozásra, levelezésre, képek feltöltésére és blogolásra. Megjelent a MySpace, majd a Google saját közösségi oldala az Orkut is. Magyarországon az első közösségi hálózat a wiw – később iwiw – volt. 2006-ban jelent meg hazánkban a MyVIP, majd később a Barátikör.hu, és a Milgram.hu, végül 2009-bn a MyBarát.
Felhasználók és niche networking
A social networking egyik speciális területe a niche networking. Ez alatt a fogalom alatt azokat a közösségi oldalakat értjük, amelyek egy speciális réteg igényeit elégítik ki. Egy speciális rétegháló a gyerekeknek készült Togetherville. Létezik külföldi rétegháló kisállatbarátoknak (Fuzzter), ápolóknak (NurseLinkUp), a vásárlás szerelmeseinek (Yub), modelleknek és fotósoknak (Modell Mayhem), zenekedvelőknek (MOG), kulturális témában a 35 éven felülieknek (Gather.com), filmkedvelőknek (Flixster), azoknak, akik szeretnek utazni (TravellersPoint), tehetségeknek (TalTopia), egyéni befektetőknek (Cake Financial), egymáshoz közel élőknek, akik pl. egy város érdekeit érvényesítik (Meetup), romáknak (Kaskosan), stb. Magyar réteghálók pl.: eHun, ClubD (diplomásoknak), mertekletes.hu, furtrinka.hu, Könyvkolónia.hu – ez a Libri könyves közösségi szájtja.
LibraryThing és Moly.hu
A LibraryThing egy közösségi könyvkatalogizáló oldal. Szolgáltatásai: megnézhetjük, hogy mások mit olvasnak, könyvajánlás, fórum, kötetek véleményezése. Az egyes könyvek adatait ISBN-kód megadásával vihetjük fel. A Moly.hu a könyvbarátok magyar fejlesztésű közösségi oldala. Szolgáltatásai: megnézhetjük, hogy mások mit olvasnak, könyvértékelés, vitafórum, kölcsönkérés, kapcsolatcímkék felvétele, kívánságlista, statisztika rovat, Facebook és Twitter kapcsolat.
Cím: Six degrees of separation
Szerző: nem ismert
Megjelenés helye: (angol) Wikipédia
Megjelenés ideje: 2010. november 12. (utolsó módosítás)
Elérés: http://en.wikipedia.org/wiki/Six_degrees_of_separation
A cikk elsődlegesen a Hat lépés távolság (Six degrees of separation) elmélettel foglalkozik. Az elmélet alapjait Karinthy 1929-ben megjelent Láncszemek című novellájában fogalmazta meg, majd később Stanley Milgram szociálpszichológus kezdett el foglalkozni az ismertségi láncok viselkedésével; ennek igazolására írta le egy kísérlet segítségével a "kis világ" jelenséget. Az elméletek mellett a szócikk kitér a közösségi oldalak kialakulásának kezdeteire és a manapság népszerű szociális hálókra egyaránt.
2.
Cím: Mi az a Web 2.0?
Szerző : Bártházi András
Megjelenés helye: Wish Internet Consulting
Megjelenés ideje: nem ismert
Elérés: http://wish.hu/cikkek/web20.html
A cikk az internet kialakulásával foglalkozik. Megkülönbözteti a Web 1.0-át, a Web 1.5-öt és a Web 2.0-át (a legtöbb forrás csak a Web 1.0-át és 2.0-át különbözteti meg), valamint ismerteti a legfőbb fejlődési irányokat.
3.
Cím: Ismertségi hálózat
Szerző: nem ismert
Megjelenés helye: (magyar) Wikipédia
Megjelenés ideje: 2010. augusztus 1. (utolsó módosítás)
Elérés: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ismerets%C3%A9gi_h%C3%A1l%C3%B3zat
A Wikipédia ismertségi hálózatokról szóló szócikke ismerteti a social networking általános, és az online világban ismert fogalmát, valamint a közösségi hálózatok legfőbb jellemzőit. Ezt követően az egyes közösségi oldalak (Classmates.com, MySpace, Orkut, stb.) történetéről olvashatunk.
4.
Cím: Why Social Networking?
Szerző: Linda Roeder
Megjelenés helye: personalweb.about.com
Megjelenés ideje: nem ismert
Elérés: http://personalweb.about.com/od/easyblogsandwebpages/a/whysocialnetwor.htm
A cikk a social networking céljáról – új ismerősök felkutatása, régen látott ismerősökkel történő kapcsolatfelvétel –, felhasználóinak életkoráról és a niche networkingről (réteghálók) szól.
5.
Cím: A vállalati levelezést is leválthatják a közösségi hálózatok
Szerző: nem ismert
Megjelenés helye: SG.hu
Megjelenés ideje: 2010. november 23.
Elérés: http://www.sg.hu/cikkek/78350/a_vallalati_levelezest_is_levalthatjak_a_kozossegi_halozatok
Az írás a Gartner piackutató cég felmérését mutatja be, mely szerint 2014-re a vállalati szegmensben a közösségi szolgáltatások körülbelül 20%-os részesedést fognak kitenni. Ennek következtében a hagyományos vállalati levelezést lassan átveszi egy az elektronikus levelezést és a közösségi hálózatokat ötvöző kommunikációs forma; itt a fejlődés kétféle irányt vehet: egyrészt a közösségi oldalak üzenetküldési funkciója kiegészül, másrészt az e-mail kliensek egyre több közösségi funkcióval bővülnek. Erre az átalakulásra épít például a Facebook saját, új e-mail szolgáltatása is.
6.
Cím: Közösségi portálokon szólítaná meg a fiatalokat az EU
Szerző: nem ismert
Megjelenés helye: SG.hu
Megjelenés ideje: 2010. május 5.
Elérés: http://www.sg.hu/cikkek/74216/kozossegi_portalokon_szolitana_meg_a_fiatalokat_az_eu
Az EP egyik ülésén az új internetes kommunikációs lehetőségekről esett szó. Két dolog foglalkoztatta a szakembereket: több EU-s hír kellene a tagállamok újságjaiba, valamint a közösségi oldalakon intenzívebb párbeszéd szükségeltetik. Ehhez növelni kéne a Brüsszelbe kiküldött akkreditált újságírók számát. Mivel a fiatalokkal az EU csak nehezen tud kommunikálni, a különféle közösségi oldalakat akarják ehhez segítségül hívni.
7.
Cím: 12 social networking sites for niche lovers
Szerző: Steve O'Hear
Megjelenés helye: SG.hu
Megjelenés ideje: 2008. május 5.
Elérés:
%20http:/www.zdnet.com/blog/social/12-social-networking-sites-for-niche-lovers/492?tag=mantle_skin;content
Az általános közösségi oldalak mellett egyre szaporodnak a különféle rétegek számára létrehozott oldalak, a jelenséget angolul niche networkingnek nevezzük. Ezeken az oldalakon olyan személyekkel kerülhetünk kapcsolatba és oszthatjuk meg örömünket, bánatunkat, észrevételünket, akik ugyanolyan érdeklődési körrel rendelkeznek, mint mi. A cikk 12 külföldi réteghálót mutat be az olvasóknak.
8.
Cím: Közösségi szájt csak cigányoknak
Szerző: anarki
Megjelenés helye: index.hu
Megjelenés ideje: 2009. július 23.
Elérés: http://index.hu/tech/2009/07/23/kozossegi_szajt_csak_ciganyoknak/
A cikk tartalmát tekintve elsődlegesen a Kaskosan nevű roma közösségi oldalról szól, valamint egy rövidebb felsorolás erejéig foglalkozik néhány magyar réteghálóval is.
9.
Cím: LibraryThing
Szerző: SPG
Megjelenés helye: olvasonaplo.blog.hu
Megjelenés ideje: 2007. december 21.
Elérés: http://olvasonaplo.blog.hu/2007/12/21/librarything
A LibraryThing egy külföldi, de magyar csoporttal is rendelkező közösségi könyvkatalogizáló oldal. Az oldalon lehetőségünk nyílik megnézni, hogy mások mit olvasnak, könyvet ajánlhatnak nekünk, illetve mi is ajánlhatunk, élhetünk a fórum nyújtotta lehetőségekkel; de mindezek mellett az oldalon még sok más hasznos tevékenységet végezhetünk.
10.
Cím: Moly.hu – egy művelt közösség
Szerző: Váraljay Zsuzsanna
Megjelenés helye: varaljay.com
Megjelenés ideje: 2010. május 5.
Elérés: http://varaljay.com/hu/2010/01/16/moly-hu-egy-muvelt-kozosseg/
A Moly.hu a könyvbarátok közösségi oldala. Az oldalon megnézhetjük, hogy mások mit olvasnak, értékelhetjük a könyveket, valamint vitafórum is a rendelkezésünkre áll. Kérhetünk kölcsön könyveket, beállíthatunk kapcsolatcímkét az egyes könyvekre. További funkciók/lehetőségek: kívánságlista, statisztika rovat, Facebook és Twitter kapcsolat.
11.
Cím: Gyerek közösségi oldal indult a világhálón
Szerző: MTI Sajtóadatbank
Megjelenés helye: hirek.prim.hu
Megjelenés ideje: 2010. május 20.
Elérés: http://hirek.prim.hu/cikk/77829/
A cikk a Togetherville nevű, gyermekeknek szóló közösségi oldalt mutatja be. Az oldalra a szülők regisztrálnak be a gyerekek helyett, ők kezelik a kapcsolatokat. A szülői adatlap mellett a gyereknek is van egy a felnőttekétől eltérő felépítésű oldala. Jól látható, hogy az oldal kiemelten foglalkozik a gyermekek védelmével a különböző biztonsági megoldások segítségével.
12.
Cím: Cégek a közösségi oldalakon
Szerző: Sági Gyöngyi
Megjelenés helye: vg.hu/vallalatok/infokommunikacio
Megjelenés ideje: 2010. március 23.
Elérés: http://vg.hu/vallalatok/infokommunikacio/cegek-a-kozossegi-oldalakon-310183
A vállalatok számára nagyon hasznos az egy-egy közösségi oldalon történő megjelenés, így egyre több cég és szervezet regisztrál a különböző közösségi oldalakon. A problémát az jelenti, hogy a cégek egy része nem használja ki megfelelően ezt a lehetőséget, nem megfelelően alkalmazza a különféle kommunikációs eszközeit.
MySpace
[Hugyecz Mónika]
A mítosz így hangzik: a MySpace-t a fantasztikus funkciók és a zenészek tették naggyá. A valóság pedig valahogy így: a MySpace-t egy Intermix nevű cég futatta fel, amely számos a MySpace demográfiáját mozgató portált birtokolt és hozzáfért a ResponseBase közel 100 milliós e-mail adatbázishoz. Erre az alapra jöttek az agile fejlesztési módszerekkel a rendkívül gyorsan hozzáadott funkciók és ennek köszönhetően a gyors reagálás a felhasználói igényekre, a máshol nehézkesebben elérhető kép feltöltés és a korábban sehol máshol nem látott személyre szabhatóság. Ezek szippantották be azt a közönséget, amely felkeltette a zenészek érdeklődését, és amely tovább szélesítette a MySpace felhasználók táborát.
A MySpace rengeteg szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget kínál nekünk: alkalmazások, játékok, csoportok, események, fórum, csevegő, filmesoldal, és az fő profilja: zene minden mennyiségben. Elkészíthetjük saját zenei listánkat, megoszthatjuk kedvenc zenéinket a saját profiloldalunkon.
Hosszas hanyatlás után a MySpace valószínűleg utolsó esélye a fellendülésre az oldal aktuális megújulása lehet. Az oldal egyediségét az adja, hogy a valós idejű trendkövetéssel a felhasználók egésze határozza majd meg mi legyen a tartalmi rész.
A MySpace nagy lépésre szánta el magát, amikor beleegyezett a Facebook-kal való 'összeolvadásba'. Ez a megegyezés nem az anyagiakról szól, hanem a kölcsönös előnyökről (egyik fél sem fizetett a másiknak). Két fontos részt tartalmaz: 1) mostantól Facebook-os felhasználói adatokkal is be lehet majd jelentkezni MySpace-re (és fordítva); 2) lehetőség van arra, hogy ha valaki akarja, összeolvaszthatja a két fiókját, vagyis az egyikek közzétett posztok és egyebek a másikon is láthatóak lesznek.
Bemutatásra került a MySpace vadonatúj logója, amely vizuálisan szemlélteti az oldal alapötletét: 'mindenkinek vagy egy kis üres tere, amit megtölthet saját magával' :)
1. Bemutatkozik az új Myspace
http://www.hir24.hu/it-mobil/160805/bemutatkozik-az-uj-myspace.html[2010-12-14]
A cikk 2010-10-28-án került fel erre a weboldalra, szerzőjét nem hozzák nyilvánosságra, forrása az OTS Üzleti Sajtószolgálat.
A myspace hosszas hanyatlás után az oldal megújulásában látja a reményt, ezzel valószínűleg utolsó lehetőségét használja ki, hogy visszatérjen a "trendi" közösségi oldalak közé.
2. A MySpace sorsa az "új ruháján" múlik
http://vg.hu/vallalatok/infokommunikacio/a-myspace-sorsa-az-uj-ruhajan-mulik-331754 [2010-12-14]
A cikk 2010-10-28-án jelent meg, szerző: Business Week - Világgazdaság Online.
Az elmúlt 2 évben a myspace látógatóinak száma 20%-kal (!) csökkent és évente megközelítőleg 100 millió dolláros veszteséggel jár fenntartása, ezért ha az új design nem lendíti fel ismét a közösségi oldalt, a tulajdonosa (News Corp.) valószínűleg megválik tőle.
3. A MySpace behódolt a Facebooknak
http://hirek.prim.hu/cikk/79879/ [2010-12-14]
A cikk 2010-11-20-án jelent meg, szerzője Milkovits Gábor.
Úgy tűnik a myspace elismerte a vereséget. A Facebook és a myspace közötti megegyezés két fontos célt tartalmaz: facebook-os felhasználói adatokkal is be lehet jelentkezni a myspace-re (és fordítva.. bár véleményem szerint kevés olyan ember van manapság, akinek nincs facebook-fiókja), valamint aki szeretné, teljes mértékben összeolvaszthatja a két fiókját, tehát az egyiken publikált posztok megjelennek a másikon is.
4. A MySpace is összeölelkezett a Facebookkal
http://socialtimes.hu/articlepage/?article=276-a-myspace-is-osszeolelkezett-a-facebookkal [2010-12-14]
A cikk 2010-11-24-én jelent meg, szerzője Harpad. Forrása: SocialTimes.hu
A közösségi oldal bejelentette legújabb szolgáltatását: személyre szabott szórakoztató tartalmak, például a Myspace kikeresi Facebook profilunkban kedvenc előadóinkat és ezek dalait feltölti a saját zenéink közé.
5. Vége a MySpace közösségi oldalnak
http://www.technet.hu/hir/20101115/vege_a_myspace_kozossegi_oldalnak/ [2010-12-14]
A cikk 2010-11-15-én jelent meg, szerzője Radics Boglárka.
"Az oldal megszűnik mint közösségi oldal, és közösségi szórakozóhellyé változik"
Mivel az site megbukott, mint közösségi oldal, ezentúl a tartalomra fog erősíteni, visszatér fő profiljához: a zenéhez. Így próbálja meg korrigálni a horribilis veszteségeket.
6. Új MySpace logó
http://www.hir24.hu/it-mobil/151343/uj-myspace-logo.html [2010-12-14]
Megjelent 2010-10-11-én, forrása a techcrunch.com
Bemutatásra kerül a myspace új logója, ami az első lépés lépés az oldal újjáalakítása során. A logó a MySpace alapöletletét fejezi ki vizuálisan: mindenkinek van egy kis üres tere, amit megtölthet saját magával.
7. MySpace profil 3.0: css testreszabás kilőve
http://bankrupt.hu/hu/2010/08/29/myspace-profil-3-0-css-testreszabas-kilove/ [2010-12-14]
2010-08-29-én publikálták a bejegyzést, amelyet az oldal admin-ja tett közzé.
Ebben a bejegyzésben saját tapasztalatokról ír az új 3.0-ás profillal kapcsolatban, ami szerintem igen hasznos azoknak, akik még nem próbálták ki.
8. A MySpace süllyedő hajó
http://bankrupt.hu/hu/2010/08/24/a-myspace-sullyedo-hajo/ [2010-12-14]
2010-08-24-én publikálták a bejegyzést, amelyet az oldal admin-ja tett közzé.
A cikk a myspace hanyatlásáról ír, a facebookkal illetve a twiterrel hasonlítja össze népszerűsűgét (regisztációk, látgatottság).
9. Megújult a MySpace
http://www.sg.hu/cikkek/77856/megujult_a_myspace [2010-12-14]
2010-10-17-én jelent meg a cikk.
"A myspace bemutatta a vállalatot az ún. Gen Y korosztály (netgeneráció, milleniumi generáció, internetes generáció) közösségi szórakoztató szolgáltatójaként átértelmező új márkanevét, webportálját és termékcsaládját."
10. A MySpace a digitális társadalom gettója
http://www.sg.hu/cikkek/69897/a_myspace_a_digitalis_tarsadalom_gettoja [2010-12-14]
A cikk 2009-09-24-én került fel az oldalra, ismeretlen szerzőtől.
Danah Boyd médiaszociológus 4 éven át kutatta, hogy milyen szempontok alapján döntik el az emberek, hogy melyik közösségi portálok regisztráltatják magukat. Legfőbb megállapítása, hogy a világhálón is megfigyelhető a szegények és a gazdagok közötti különbség.
IWIW – összefoglaló
[Vörös Katinka]
Külföldi közösségi hálózatok (who is who) mintájára készült (innen az induló WIW elnevezés).
Az egyik legelső volt a közösségtérképező oldalak között (mellette Friendster, Barátikör, Ryze stb.).
Várady Zsolt, webfejlesztő 2002 márciusában készítette el a site tesztváltozatát (munkájáért, "a legnagyobb magyar nyelvű közösségi weboldal fejlesztéséért" e-Magyarország-díjban részesült).
Az oldal 2002. április 14-én kezdte meg működését.
Ügyvezető igazgatója Szabó Márton.
A rendszerbe meghívóval lehet bekerülni, tehát meghívhatjuk ismerőseinket, csatlakozzanak be ők is a közösségbe. Minden ember számára adott a lehetőség, hogy új embereket ismerjen meg, vagy éppen a "régieket" megtalálhassa.
A részvétel lényegi szempontja itt önmagunk vállalása! Nem nicknevek mögé bújva "szólogatunk be" az adott embereknek, hanem saját nevünkön, vállalva mindazt, amit hozzászólásainkkal képviselünk (a hozzászólások visszakereshetőek).
Regisztráció során a rendszer nevünket és e-mail címünket tárolja el. Egyéb adatok is megadhatók persze az adatlap személyes részén belül magunkkal kapcsolatban, ezek később természetesen szerkeszthetők, és az e-mail cím is módosítható később.
Lehetőség van az ismerősök listázására (kit ismerhetek?). A kiválasztott személyt bejelölöm, addig azonban nem válhat ismerősömmé, míg ő vissza nem igazolja ismeretségünket. Ezek után (most már a visszajelölés sem szükséges hozzá) láthatóvá válnak számomra ismerőseim ismerősei is.
A WIW 2005. október 26-án váltott át IWIW-re (international who is who).
Új funkciója volt a többnyelvűség, az ismerősök csoportosításának lehetősége, az apróhirdetési rendszer, és a - mindenki által régóta várt - képfeltöltés (sok más új lehetőség és bővítés mellett). Azonban éppen a sok újdonság - és azok népszerűsége - miatt rengeteg új regisztráló jelentkezett, és hatalmas mennyiségű kép feltöltése kezdődött meg. Ez megbénította a rendszert. A műszaki háttér nem tudott lépést tartani a hirtelen jött növekedéssel, ezért 2006. január 12-én a Gépház (így nevezi magát a fejlesztő-karbantartó csoport) kénytelen volt egy időre korlátozásokat bevezetni az alkalmazásokban (egyértelműen a képfeltöltés területén, valamint a meghívók küldését is befagyasztotta).
Márciusban már több mint fél millió taggal büszkélkedhetett az IWIW.
2006. április 28-án nagy változás állt be az IWIW történetében: új tulajdonosa lett, a T-online. 2007 elejére már másfél millió felhasználója lett. Újabb és újabb szolgáltatásokkal igyekeztek előállni, azonban időközben lassan, de biztosan a Facebook is megkezdte térnyerését itt nálunk is, és az IWIW 2009 tájékán már egyértelműen csak halovány mása (sok alkalmazást leutánoztak) tudott lenni külföldi társának. 2009 áprilisában pl. pályázatot írtak ki, hogy külsősök fejlesszenek új alkalmazásokat (közel 30 fel is került), ám ezek egyrészt nehézkesen kezdték meg működésüket, másrészt (ami szerintem a nagyobb probléma) cseppet sem mutattak egyediséget magukon. Az IWIW, ami a kezdetekkor még speciális, semmi más online oldalra nem emlékeztető mivoltával nyerte meg az embereket, most egyre inkább már csak "mellékesként" jelenik meg az emberek szemében.
Fel még nem adták azonban a küzdelmet a Facebook-kal szemben, további újításokat és újjászületést terveznek a következő évben is.
1. iNapló
Anonymus
2006. 10. 13.
A cikkben még részletesebben olvashatunk a történetről, fejlődés menetéről a WIW indulásától az IWIW hőskorán át a 2006-os állapotokig.
Először egy rövidebb áttekintést kapunk a kiindulástól az IWIW megszületéséig. Kapunk egy kis körülírást a közösségi oldalakra jellemzően. Utána következik a gyakorlati rész: a cikk kitér az IWIW működésére, kezelésére bemutatva ezzel az érdeklődőknek vagy még friss tagoknak, mire is számíthatnak, mi hogyan működik az oldalon. Ír még a másutt is sokat emlegetett "hat lépés elméletéről", mely magja volt az IWIW - és a legtöbb közösségi oldal - ötletének. Szót ejt még a statisztikákról, az IWIW-en működő kapcsolatokról, és kicsit össze is veti az IWIW-et a hozzá hasonló kezdeményezésekkel.
Talán ez a cikk a tíz közül a legszakmaibb, legalaposabb, legátfogóbb ismereteket közlő anyag. Hasznosnak tartom, hogy egyszerre több szempontból tudjuk szemlélni a jelenséget, és ebben segíti az olvasót ez a cikk, mégis úgy teszi ezt, hogy közben végig teljesen közérthető marad.
http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/inter-cegek/285-international-who-is-who
2. SG - Informatika és Tudomány
Bőgel György
2006. 07. 13.
A cikk az IWIW történetét mutatja be szépen pontosan végigvezetve, elsőkézből Cseh Gábor tolmácsolásában. Először is tisztázza, milyen szempontokat kellett figyelembe venni az IWIW (akkor még WIW) megtervezése, megalkotás során. Pl. mire is van igény? (ennek hatásosnak kell lennie, ha tömegeket akarnak megnyerni vele maguknak). Aztán meg kell tervezni a marketing fogást: hogyan jut el minél több emberhez? Mivel hálózati jelenségről van szó, mindenképp számolni kell azzal, hogy a "találmány" bővíthető, újítható, fejleszthető legyen, hogy meg tudják tartani a tagokat. Ha van elég tag, még arra is számíthatnak, hogy mivel ők töltik fel tartalommal, úgymond leveszik a munka egy részét a fejlesztők válláról.
A cikk megengedi, hogy az olvasó a rendszer mögé láthasson. Pontosabban a rendszer terve mögé. Egyes rendszerek - főleg ha "befutottak" -, szinte már magukat működtetik. Ehhez azonban szükséges, hogy ha nem is minden területen, de egy jól megtervezett, átgondolt elképzeléssel lássanak hozzá a megvalósításhoz. Az IWIW is így kezdte.
http://www.sg.hu/cikkek/45911/iwiw_a_fejlodes_szabalyai
3. SG - Informatika és Tudomány
2008. 03. 12.
"Az iWiW Klubrendszer a civil közösségek tulajdonosainak, a nonprofit szervezeteknek és az üzleti felhasználóknak - az egyéni felhasználókon kívül - számos újdonságot kínál: közösséget építhetnek, kihasználhatják annak a lehetőségét, hogy az emberek egymással, vagy a közösség üzemeltetőivel kölcsönösen információkat oszthatnak meg." Elindult az IWIW Klubrendszere, hogy közelebb fűzze az azonos érdeklődésű, együtt dolgozó stb. embereket. Lehetőség adódik így folyamatos kapcsolattartásra, események népszerűsítésére, közös szervezésekre, véleménycserére, akciók lebonyolítására stb.
A cikk még beszámol arról is, hogyan alakíthatóak át a korábbi adatlapok Klubokká. Kitér még arra, milyen fizetési kötelezettségekkel jár a klubalakítás profitorientált, illetve non-profit szervezetek számára, akik igénybe kívánják venni az IWIW kínálta lehetőséget.
http://www.sg.hu/cikkek/58839/megnyilt_az_iwiw_klubrendszer
4. Webisztán
2008. 10. 28.
Kapunk egy rövidített, tömörített változatot az IWIW történetéből a cikk során. A régi időkből indítják a történeti áttekintést, mikor az IWIW még WIW volt. A felvonultatott kordokumentumokat Cseh Gábor, az IWIW három évvel ezelőtti újratervezője tárta kérésre nyilvánosság elé. Láthatunk itt korábbi logóterveket, az átállás idejében feltüntetett 12 órás leállásról tájékoztató oldaltervet, és két képernyőtervet a három ezelőtti IWIW-vé alakulási időszakból .Valamint olvasható még az az üzenet is, mely az átállásról tájékoztatta és elsőként fogadta az IWIW újdonsült használóit, és melyben értesítettek a változásokról is.
Megtalálható még két projekterv is (bár szerintem ezeken már igazán csak a "szakmaiak" igazodnak el.
A cikk inkább afféle csemege. Kicsit hozzásegít a történeti áttekintéshez is, de jelentősége inkább különlegességében áll. Bár tagadhatatlan, hogy olvasása inkább fogja meg azokat, akik élvezetüket nyerik "dolgok mögé látásban", mint azokat, akik csak a végeredményt és a személyes használatot részesítik előnyben.
http://webisztan.blog.hu/2008/10/28/exkluziv_kordokumentumok_a_harom_eve_indult_iwiw_rol
5. Index
anarki
2009. 04. 22.
A cikk az újabban az IWIW-en megjelent közel 30 alkalmazásról számol be.
Pontosabban a "nemműködésükről". Egyik alkalmazás sem az IWIW-csapat fejlesztése, minddel külsősök álltak elő. Az IWIW-nem ezzel állítólag a változatossá tétel volt a célja. Ezek már mind ismert játékok, ajánlók, keresők stb. magyar változatai.
Az újdonságok indítása tehát elégedetlenséget váltott ki elsőre, mert a legtöbb alkalmazás egyáltalán nem töltött be, vagy az első műveletek után hibaüzenettel zárta működését.
Érdekes, hogy arra számítottam a cikk címe alapján, hogy ez is újabb Facebook vs. IWIW összehasonlítás lesz, Ehelyett azt követően, hogy a legelején beszámoltak a "rideg valóságról", arról kaptam információt a véletlenszerűen kiválasztott hét alkalmazással kapcsolatban, (a fejlesztők válaszoltak) hogy milyen célból is készítették a programot, mikorra várható a javítás, mi lehet a hiba stb. (erről kérdezték meg őket levélben a kipróbálás után).
Azóta a hibákat folyamatosan javítják, a fejlesztők többsége élesben dolgozik a korrigálásokon. A helyzet pedig ennek köszönhetően javult.
http://index.hu/tech/net/2009/04/22/tovabb_facebookosodik_az_iwiw/
6. Webisztán
2010. 06. 03.
A cikk egy 2010. 06. 02-án tartott sajtóbeszélgetésről számol be, melyen elhangzottak az Origo közeljövőbeli tervei (pl. blogszolgáltatás indítása).
Az IWIW terveiről is szó esett emellett. Tiszteletreméltó, hogy nem adják fel, még próbálkoznak a site újjáélesztésével (vagy inkább csak szinten tartásával). Reálisan látták jelenlegi helyzetüket a Facebook fölényével szemben. Próbálnak erősségeikre, az IWIW specializáltabbá tételére. A helyiség, családiasság, és a biztonság felől megközelítve próbálják pozicionálni az IWIW mibenlétét.
Érdekes az a felvetés, ami elhangzott sok más között a sajtóbeszélgetésen, hogy úgy gondolják, az IWIW képes lesz megélni a Facebook mellett. (Csak azt nem tudom, hogy ha ennyire ki akarják domborítani az IWIW egyediségeit, különbözőségét a Facebook-hoz képest, miért van az, hogy eddig mást se csináltak, mint hogy - kis túlzással - leutánozták a Facebook által felsorakoztatott szolgáltatásokat és megoldásokat.) Mindenesetre elgondolkodtató, mit tartogat a jövő.
http://webisztan.blog.hu/2010/06/03/az_origo_es_az_iwiw_eselye?token=4673e2d917a889e15459b3ef25d5d83e
7. webisztán - webcserkészet 2.0
2010. 12. 10.
Idén novemberben a Facebook egyértelműen megelőzte az IWIW-et.
Ez várható volt, hiszen a Facebook most teret hódít. Egyedül egy holland közösségi oldal tudta tartani vele a versenyt a felmérés alapján. Úgy tűnik egyelőre az IWIW is meg tudja még tartani a pozícióját, még csak ha stagnálva is. Azonban felveti a közeljövő várható eseményeként, hogy ez a görbe előreláthatólag rövid időn belül lefelé görbülésnek indul majd.
Azért is választottam be ezt a cikket is a tíz közé, mert bár mindenki beszélt eddig a sorrendről, ezek feltételezések voltak. Szükséges látnunk az eredményeket a hivatalos felmérések tükrében is.
És az is alapvetően számított a beválogatásnál, hogy ez egy teljesen friss cikk.
http://webisztan.blog.hu/2010/12/10/az_iwiw_elbukott_a_facebookkal_szemben
8. IT café
Barna József
2006. 07. 18.
A cikk leginkább adatokat közöl (meglepően kedvezőeket) az IWIW 2006-os "teljesítményéről", azok után, hogy a közösségi oldalt átvette a T-online.
Ma már persze nem nagy szám, ha arról van szó, hogy az IWIW regisztráltjainak száma elérte az egymilliót (na bumm, ehhez képest a Facebook...).
Olvashatunk benne még arról, milyen változtatások történtek, valamint hogy új felhasználási feltételek és adatvédelmi szabályzat is életbe lép az oldalon.
A cikk elolvasását szükségesnek éreztem, hiszen látnunk kell, milyen utat járt be az IWIW (ne csak az legyen előttünk, hol tart most...ha egyáltalán számba vehető még).
Ezek igenis szép és nagy eredmények voltak akkoriban, és míg Magyarország át nem vette a Facebook-ot, addig tagadhatatlanul az IWIW-en edződtek legtöbben.
http://itcafe.hu/hir/porog_az_iwiw.html
9. Index
2007. 06. 10.
A cikk rávilágít a "phishing" (adathalászat) jellemző megjelenési módjaira. Felhívja a figyelmet a veszélyekre, a kockázatokra. Beszámol az adatrablás formáiról, módszereiről, hogy felismerhető legyen számunkra, ha valakinek az adatainkra fáj a foga.
Hihetetlen, hogy az emberek mennyire naivak (vagy az adathalászok mennyire jól végzik a dolgukat). A cikk azért is hasznos, mert elrettentő példaként hozza fel az Indiana Egyetem felmérésének eredményét. Így nagyobb felhívó erővel bír az emberek felé, akik elsőre talán csak legyintenek ilyen fogalmakra, mint "phishing" és "DNS poisoning" mondván ez velük úgy sem történhet meg...pedig dehogynem.
http://index.hu/tech/net/net8657/
10. SG. hu - Informatika és Tudomány
2008. 03. 12.
A cikk párhuzamba állítja, pontosabban összeveti a Facebook és az IWIW lehetőségeit, helyzetét. Azáltal mutat rá az IWIW gyengeségeire, hogy megmutatja, mennyivel többre képes a Facebook.
Nem működésképtelennek titulálja az előbbit, csupán az utóbbihoz képest elmaradottnak.
Szemléltető példákon át láthatjuk be, ami az IWIW-en ujjongva bezengett újdonság, az a Facebbok-on alapfunkció.
Hasznosnak találtam a cikket, mert jó a megközelítése a problémához, emellett nem két-három, hanem annál sokkal több példával támasztja alá állításait.
Kifejti véleményét, "ítéletet hoz", de nem úgy teszi ezt, hogy közben szapulná a másik rendszert. Rávilágít hibáira és hiányosságaira, ami teljesen korrekt felfogás és megoldás.
http://www.sg.hu/cikkek/56300/miert_gyenge_az_iwiw/0
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése