Kiberháború új korszaka? Vírustámadás Irán ellen

A kiberháború és hackerek, már a 80-as években meghonosodtak a köztudatban. Az személyi számítógépek és az olyan filmek, mint a Wargames, könyvek mint a Neorománc, vagy Kevin Mitnick hacker munkássága megteremtették az emberekben, olyan számítástechnikai szakember fogalmát, akik az ellenség informatikai rendszereire mérnek csapást. De mi ennek a valósága 2011ben?





De milyen is a "kiberháború"?

Vannak akik szerint a „kiberháború” inkább a sci-fi regények elme, nem önmagában létező veszély.Egy biztos, az informatikai rendszerek terjedésével, az elektronikus hadviselésnek egyre nagyobb a szerepe van. Ezt támasztja alá a tavaly szeptemberben Iránban történt események. Irán ipari létesítményeinek több ezer számítógépe fertőződött meg a rejtélyes Stuxnet vírussal.

Számítógépes hadviselés új korszakának nyitánya?

Bár korábban is voltak komoly vírus és hacker támadások kifejezetten katonai vagy politikai célzattal, például a pentagont ért kínai hacker támadás, vagy a Fehérorosz ellenzéki oldalak megbénítása, esetleg a wikileaks ügyben, amikor a 4chan felhasználói önkéntes alapon támadtak a kormányzati weboldalakat és a Paypalt. Vagy amikor iraki felkelőknek sikerült meghackelniük az Amerikai Légierő predátor robotrepülőit.


Miért is ilyen különleges ez az eset?

Az iráni ipari létesítményben alkalmazott rendszerek közül számos a német Siemens cégtől származik, ezek nem csupán informatikai, hanem speciálisan az iparban használt rendszerek. A vírusfertőzés után a program, olyan utasításokat küld a gépeknek, hogy azok felülírják saját biztonsági beállításaikat, „tönkre tegyék saját magukat”. Ilyen jellegű számítógépes szabotázsra, még nem volt példa.Ezek nem általános rendszerek, az ipari driverekhez, hozzá jutni igen időigényes és bonyolult feladat, semmiképpen sem lehet magányos hackerek munkája.Lehetséges, hogy a támadás célja az iráni atom program lassítása, de az is hogy a Siemens konkurenseinek keze van a dologban.


A vírus azóta tovább terjedt. Más országokba is, de a fertőzött gépek 60% még mindig Iránban található. Eugene Kaspersky, a világszerte ismert Kaspersky Lab számítógép-biztonsági cég alapítója és vezetője az ügy kapcsán elmondta: "Azt hiszem, hogy egy új korszak: a kiberterrorizmus, a kiberfegyverek és a kiberháború korának nyitányáról van szó." Kiemelte, hogy itt nem pénzlopásra, levélszemét terjesztésére vagy személyes adatok megszerzésére kifejlesztett vírusról van szó, hanem egy a maga nemében páratlan és kifinomult kártevő programról, amelyet csak az ipari irányítási rendszerek terén elvégzett kutatások birtokában lehetett megalkotni. Bővebben a Kapseresky labs videóján.

Szép új "digitális" világ

Az eset, jól mutatja, hogy ahogy növekszik függésünk a digitális világtól, egyre támadhatóbbak vagyunk ezen a téren és egyre komolyabb fenyegetést jelent egy jól a kivitelezett számítógépes támadás. Az ember már az ősidőkben is felhasznált mindent amit fegyverként használható a másik ellen. Hogy a technikai fejlődés lehetőséget nyújtott a háború elérte az eget, a tengerek mélyét, a világűrt. Most a kibertér van soron. Ebben a háborúban nem katonák harcolnak, hanem informatikusok keresik a programok gyenge pontjait, nem kell a harcmezőn lenni, mert az internet segítségével bárhonnan indulhat a támadás, a támadók személyére se derül fény, ha elég ügyesek. A támadók legfőbb fegyvere saját szaktudásuk. A haditerv is elektronikus a vírus, a féreg, a hátsó ajtó. Sajnos Ilyen az emberi természet.


Újabb fejlemények a Stuxnet-tel kapcsolatban.